Szolnok Megyei Néplap, 1966. szeptember (17. évfolyam, 206-231. szám)

1966-09-29 / 230. szám

1966. szeptember 29, SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A Hold — óralapon Mérsékelt szél... viharos szél,.. A rádióban naponta többször elhangzik gyenge szél... mérsékelt szél... vi­haros szél... stb. Mitől függ, hogy milyen fogal­mazásba kerül be a Meteo­rológiai Intézet jelentésébe a szél erősségének megha­tározása? Beaufort, angol admirális még 1806-ban 12 kategóriát (fokót) állapított meg a izéi erősségére, amelyek megfelelő műszerről köz­vetlenül leolvashatók. Eb­ben meghatározta a szél másodpercenkénti, illetve óránkénti sebességét, vala­mint 1 négyzetméter terü­letre kifejtett nyomását. Eszerint gyenge fuvallat­ról beszélünk, amikor a füst majdnem egyenesen száll fel, de még nem ér­zékelünk szelet. Testünk csak a második fokozattól, a gyenge szellőtől - kezdve érzékeli a légmozgást. A mérsékelt szél a fák ki­sebb gallyait, az élénk szél pedig a kisebb ágakat is v megmozgatja. Ez utóbbi már kellemetlen érzést kelt az emberben. Órán­kénti sebessége 27—35 ki­lométer, egy négyzetméter­re kifejtett nyomása meg­közelíti a 10 kilót. Erős szélben az épületek mel­lett zúgást hallunk, a na­gyon erős szél pedig a gyengébb fatörzseket is meghajlítja. A viharos szélnek két fokozata van: egyik nagy fákat is meg­hajlít, gallyakat tördel, a második pedig gyengébb fákat tördel és megmozgat­ja a tetőcserepeket is. A kétféle viharos szél órán­kénti sebessége 55 és 77 kilométer, nyomása pedig 40 és 50 kiló között válto­zik. Az erős vihar nagy fákat tévestől kitép vagy kettétör, a házakat meg­rongálja. Sebessége 78—90 kilométer, nyomása meg­közelíti a 70 kilót. A szél­vész lehordja a háztető­ket., épületeket dönt és er­dőt pusztít. Sebessége 91— 104 kilométer között válto­zik. nyomása pedig 90 kiló' fölött van. Az orkán pusz­tító hatású, óránkénti se­bessége 104 vagy több ki­lométer, és egy négyzetmé­terre 105 vagy még több kiló nyomást gyakorol. A szélerők és sebességek e nemzetközileg elfogadott fokozatai az idők folyamán elavultak, ugyanis csak az eurónai viszonyokat tük­rözték, de a trópusi viha­rokat nem. Ezért a skálát 17-re bővítették. Az utolsó fokozat olyan szelet jelöl, amelynek óránkénti sebes­sége 202—220 kilométer között van. A szovjet óraipar 1966- ban több új típus gyártá­sát kezdte meg, ilyenek a Hold felszínét ábrázoló számlappal ellátott Lunnik asztali zenélő órák, a „Nai- ri” ébresztő órák és a „Ma­jak” márkájú elektronikus faliórák. Az év további új­donságai lesznek a csiszolt színes üveglappal borított „Belaja Nocs” női kar­órák, a téglalapalakú fér­fiórák, valamint a „Kuku- sonok” gyermekórák. Ki­dolgozták a „Novie” típusú elektronikus és villanyórák modelljét is, ezek mutatók és számlap helyett világító számokkal jelzik az időt. A Szovjetunióban ma több, mint ezer óratípust gyártanak. A korszerű szer­kezet és az ízléses kivitel Egy hónap múlva októ­ber 31-én tartják a Világ- takarékossági Napot, — amelynek megrendezésébe az Országos Takarékpénz­tár is bekapcsolódik. Részt vállalnak a gazdag prog­ramból a takarékszövetke­zetek és a posta is. Az ünnepség sorozatot október 30-án a televízió „Világtakarékossági-műso- ra” vezeti be. 31-én az OTP fiókok ünnepi műsza­kot tartanak, a betétet el­helyező ügyfeleket aján­dékkal lepik meg. A VIII. kerületben takarékosság­a legigényesebb vásárlót is kielégíti, holott a szovjet óraipar viszonylag fiatal, alig több harminc éves­nél. Ez idő alatt azonban hatalmas óragyárak épültek Moszkvában, Leningrád- ban, Minszkben, Csiszto- polban, Jerevánban, Ugli- cson, Penzában. S ma ezek­ben az óragyártás legmo­dernebb technológiáját al­kalmazzák. A szovjet óraipar termé­keit több mint 70 európai, ázsiai, afrikai és amerikai ország ismeri, jelentős vá­sárló Anglia, az Egyesült Államok és Kanada. 1965- ben a szovjet óraipar ál­tal gyártott harminc mil­lió órából 6 milliót kül­földi cégek vásároltak meg. gal ^ foglalkozó gyermék- rajz-. Pápán és Kaposvá­rott pedig nemzetközi ta­karékossági plakátkiállítás nyílik. Az OTP 1966. október 31-e első szülötteinek Bu­dapesten és minden me­gyében takarékbetétköny­vet ajándékoz. Rendeznek ezenkívül nemzetközi taka­rékossági kisfilm bemuta­tót, s 100 ajándékot sor­solnak ki azok között a gyerekek között, akik a BNV-n takarékbélyeggyűj­tő lapot vásároltak. Egy hónap múlva . világtakarékossági nap ízelítő az új típusokból MUNKÁSOK ARCKÉPCSARNOK 4 Az / «\ -as bélyegző titka H. -Tóth Miklós vasas, esztergályos. A gépének motorja nagy sebességgel forgatja a befogópofát. A gondosan megköszörült kés úgy hántja le a kisujjnyi vastag, kékesen erezett for­gácsot, olyan könnyedén, mint amikor az ember az almát hámozza. A munkás megállítja a gépet, majd ellenőrzi a méretek pontosságát. Aztán újra „fogást vesz”, s neki­ereszti a kést az anyagnak. — Tetszik a munkám? — Érdekes, változatos. Már lassan egy órája állok maga mellett, de el nem untam. — Én is így vagyok, pe­dig már tizennégy éve csi­nálom. — Szereti a munkáját? — A munka fárasztó, úgy értem elfáraszt. Most már az a kérdés, jóleső érzés fogja-e el utána az embert vagy sem. Engem igen.-*■ Mi tesz valakit jó esz­tergályossá... — Az ügyesség kevés. Csak az lehet jó szakmun­kás, akit izgat, amit csinál. Aki gondolkozik, aki rá akar jönni a legegyszerűbb és legmegbízhatóbb megol­dásra. Akinek nem mind­egy, mit mond róla az el­készült munkadarab. — Mit ért azalatt, hogy nem mindegy? Válasz helyett izmos kar­ját lendítette fel, hallga­tást parancsolóan. A kés elvégezte dolgát, ki kellett emelni a furatból. A körme élével tapogatta ki megfe­lelő-e a felület, majd újra megindította a gépet. Nagy testével egészen ráfeküdt, acélszürke szeme millimé­terről milliméterre követte a kés munkáját Csettintett nyelvével, mint aki azt mondja, minden rendben. Beletúrt borzas, szőke ha­jában. — Hol is hagytuk abba? — Ott, hogy a munka­darab beszél. — Igen, azt hiszem, az embert a munkájáról lehet megismerni a legjobban. Aki lelkiismeretesen dol­gozik, az nem lehet más­ban lekiismeretlen. — Magának miért fon­tos, hogy csak jót áruljon el a munkája? — Nem tudom elviselni hogy leszóljanak. Az önér­zetem nem engedi meg, hogy a munkámat becsméreljék Ezért igyekszem nem okot adni rá. Több mint egy éve nem ellenőrzik a mun­káim minőségét. Kaptam egy bélyegzőt: háromszög­ben egy nagy m-betű áll, s alatta a 28-as szám. Ha Jénai helyett karcagi lesz hazánkban a márka Gazdaságos beruházásnak ígérkezik Q Válogathatnak majd a háziasszonyok 0 A jövő ősziül a megyeben készülnek a tűzálló edények Akárhányszor betértünk a karcagi üveggyárba, — mindegyik alkalommal egy- egy újabb kísérletről infor­máltak bennünket a veze­tők. Íme most sem csalód­tunk. A kis huta igazgató­ja elmondotta, hogy meg­kezdték a háztartási tűzál­ló edények gyártására va­ló felkészülést. A népszerű nevükön köz­ismert jénai edényeket im­port útján szerzi be a ke­reskedelem részint az NDK- ból, részint Angliából. Az ÉM Üvegipari Országos Vállalat deviza megtakarí­tás céljából bízta meg a karcagi üveggyárat, ren­dezkedjék be a háztartási edények előállítására. Egyelőre kezdeti stá­diumban van az ügy. Ami bizonyos az, hogy a belke­reskedelem évente több- százezer edényre tart igényt. A számítások sze­rint 4—5 millió forintos beruházás válik szükséges­sé. Kemencét, műhelyt kell építeni, szerszámokat kell készíteni stb. Viszont a beruházás megvalósítá­sával, melyre mindössze egy évet szánnak, a gyár termelése 20 millió forint­tal emelkedik. A beruhá­zás megtérülési ideje rö­vid, bizonyos nyereségkal­kulációkat figyelembe vé­ve legfeljebb egy esztendő. A nagykanizsai üveg­gyárban már kikísérletezték azt az üvegfajtát, amelyből az importnál jobb háztar­tási tűzálló edények ké­szíthetők. Mivel Karcagon némileg más üzemi feltéte­lek lesznek, további kísér­letekre kerül majd sor. A kis gyárnak arra is fel kell készülnie, hogy a jelenleg kapható import edényeknél nagyobb vá­lasztékkal jelentkezzen a belföldi piacon. Az erre vonatkozó elképzelések nagyjából már kialakultak. A tervek szerint a ha­zai, teljesen átlátszó tűz­álló háztartási edények so­rozatgyártása a jövő év második felében kezdődik meg. Jénai helyett a kar­cagi tűzálló edény lesz hazánkban a márka. — f. p, — A szamócakirály Török Lászlót, a tiszaörsi Búzakalász Tsz tagját egy- időben úgy csúfolták a faluban; szamócakirály. — Mentem az utcán, a gyerekek utánam kiabáltak, ott megy a szamócakirály Ha betértem a kocsmába egy pohár italra, nevettek a többiek. Mit akar, Laci bácsi a szamócával? Mi lesz ebből? Foghatott vol­na jobb dologba is. Manapság is megesik, ha megy az utcán, a gyerekek utána kiáltják. — Hun vót Maseró? De Török László nem haragszik ezéü- Már meg­szokta. Sőt, ha nem mon­danák, talán hiányozna ne­ki. A történet pedig a kö­vetkező. A közös gazdaság veze­tői egy nap megkérdezték Török Lászlótól, próbál- kozna-e szamócával? — Nem akarna maga pénzt keresni? — szólt az elnök. — Hogyne akarnék. Per­sze, hogy akarnék. — Ültessünk szamócát. — Szamócát? Nem so­kat értek én ahhoz. — Megyünk Soroksárra, a nemesítő állomásra. Ott tanulhatunk. Török László szakköny­veket vásárolt. Tanult Megjárta Soroksárt is. Az­ezt ráütöm mondjuk egy tengelyre, az annyit jelent: H. Tóth Miklós becsület­szavát adja rá, hogy ki­fogástalan. _A törökszentmiklósi me­zőgazdasági gépgyárban márka a neve. Kétszeres jelvényes kiváló dolgozó, az ifjúmunkások példaképe a huszonkilencéves esztergá­lyos. Beszélgettem volt váltótársával is. — Miki derék ember, nagyszerű szakmunkás. So­kat tanultam tőle. A mű­helyben segítőkészségben senki sem múlhatja felül. Talán ezért is szeretjük őt. Ezeket a mondatokat idéztem fel magamban, amíg oda volt köszörülni. Olajos ujjai között forgat­ta a kést, amikor vissza­jött. — Az este hallgattam a televízióban az egyik nagy tudósunkat, önmagáról val­lott. Hetvennyolcéves öreg­ember már. Nagyon meg­jegyeztem a szavait: „Azért szeretek dolgozni, mert szá­momra a munka jelenti a legtisztább örömöt”. Azt gondoltam: úgy kell élni. hogy az ember ezt őszintén, meggyőződéssel kimondhas­sa. Szeretném, ha így sike­rülne az életem. Higgye el, becsületszavamra így van. Fábián Péter tán októberben kijelölték a közös gazdaságban a terü­letet, ahová ezt a gyümölcs- félét szánták. Szántás után kihúzták a zsinórt, s mel­lette furkóval ültetgették a palántákat. Rögtön utána locsolták a földet. Tízen-ti- zenketten' dolgoztak nap mint nap. Készpénzért. Öt­ven forint jutott minden megdolgozott napért. Az emberek meg-megáll- tak a tábla végénél. Elhúz­ták szájukat. — Ebből se lesz semmi. De Török László nem csüggedt. A szövetkezeti vezetők sem. — Lesz még a nevetésből irigység is — mondogat­ták. — Nekem már tojt — mondja Török László. — Most már mindenki sza- mócás szeretne lenni. Mondhatnám, az egész falu Tavaly ősszel hívatták az irodába. Leszámoltak. Le­vonták az SZTK-t, a fej­adag árát, az adót, a háztá­ji föld megmunkálásának díját, a fuvarokat és min­den más költséget. Aztán kifizették Török Lászlónak az évi munkadíját. Negy­venezer forintot. — Egyenesen hazavittem az asszonynak. Na, ezért dolgoztunk. De éppencsak- hogy megmutattam, már fordultam is vissza a pos­tára. Takarékba tettem. Akkor másfél holdról adott termést ez a gyü­mölcs. Az idén is jól fize­tett. Két holdról. Most szállították el a palántá­kat. Jászárokszállásról, Po- mázról jöttek Tiszaörsre. Harminc fillérért vették darabját, összesen 340 ezer szál palántát adott el a Búzakalász Tsz. — Most is várok szép összeget. Nagy summát Harmincezer forintot biz­tos kapok. A télen házat vett a sza­mócakirály. Tavasszal írták a nevére. A Rákóczi út 66. szám alatt palatetős ház áll. Nagy kerttel. Csukott verandája van, nagy abla­kai, pince, góré, ólak tar­toznak hozzája. Szóval minden. És a 800 négyszög­ölnyi telek. — Nem gondoltam soha. hogy egyszer az életben ilyen szerencsém lesz. Hogy ilyen házat tudok venni Ezt hozta nekem a sza­móca. címmel pénteken kiállítás nyílik a Petőfi Irodalmi Múzeumban. A tárlatot szerdán sajtótájékoztatón is bemutatták az újság­íróknak. Dr. Lakatos Lász­ló főigazgató és a múzeum tudományos munkatársai elmondották, hogy ez az Török Lászlót a faluban hívták már burgonyabogár­nak is. Régebben. Még a maszek időkben. Akkor burgonyázott. A lánya ak­koriban ment férjhez. Tö­rök László 13 holdon gaz­dálkodott. A vő megütköz­ve kérdezte: — Apámnak nem terem kukoricája? — Nem. — Egy cső se terem a ti­zenhárom holdon? — Majd lesz nekem ősz­szel. Lett is. Kisvárdai burgo­nyát termesztett. Csoda so­kat termett a föld. Száz mázsát holdonként. Egy mázsa burgonyáért két má­zsa kukoricát vehetett ak­kor Török László. — Nekem termett. Ez a kisvárdai. Még a megyéből is jöttek hozzám. Sok ám az a száz mázsa. Nagyon sok. Aztán többen foglalkoz­tak a krumplival is a fa­luban. Mert jól fizetett. És elfelejtették, hogy az elején Török Lászlót bur­gonyabogéinak csúfolták. Az elmúlt napokban a szövetkezetben tíz holdon telepítettek szamócát. Jö­vőre összesen 18 hold kínálja majd a piros, nagyszemű gyümölcsöt. Köztük a MaSeró-fajta is. Török László, a szamó­cakirály most ott szorgos­kodik az udvaron. Rendet tesz, eligazítja a portát. Az ő elgondolása szerint. A nagyobbik unokája nyitja a kaput. Kétkerekű bicik­lin jött. — Tavaly hoztam nekik Füredről. A kisebbiknek kisebbet, neki meg ezt a nagyot. Amikor pénzhez ju­tottam. Most meg szobabú­tort veszek. Mihelyt meg­kapom a járandóságot. Ha már megvan a ház, rend­behozzuk, bebútorozzuk ta­karosra, szépre. A vasrácsos kerítésen be­látni az utcáról az udvar­ra. A kertre is. Öreg gyü­mölcsfák, zöldségfélék fi­zettek ott az idén. — A kert így marad? — Nem. Nem hagyom így. öntözni tudom, s majd betelepítem valamivel. Ki­találok arra megint vala­mi huncutságot — mondja. Meglehet, hogy szamócát. Maseró-fajtát. Lukács Imre első átfogó jellegű, nagy­szabású kiállítás, amely a szokásos — egy-egy író életművét ismertető — mo­nografikus bemutatók he­lyett egy egész korszak irodalom- és kultúrtörténe­ti emlékeivel ismerteti meg a látogatókat. A reformkor és a szabadságharc irodalma

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom