Szolnok Megyei Néplap, 1966. szeptember (17. évfolyam, 206-231. szám)
1966-09-29 / 230. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek / SZOLNOK MEGYEI ÍTmÜvI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LÄbÄ^HHHIHH XVU, évfolyam, 230, szám. Ära 50 fillér 1906. szept. 29. csütörtök. Vigyázat: érték! ♦ * Uzembehelyezték a berekfürdői földgázüzemet 32 milliós beruházás § Ex az első komplett hazai berendezés § Hajdúszoboszló helyett napi 900 ezer köbméter földgáz Budapestnek Két fiatal mérnökkel ismerkedtem meg * a minap. Mindketten mező- gazdasági gépészmérnökök, s nem vonom kétségbe, jó fejű emberek, akik ambíciókkal, nagy tervekkel kezdtek el dolgozni. N. L. a vízügyi igazgatósághoz került, s mint elmondta, építésznek' való munkát bíztak rá, amelyhez ó bizony alig ért valamit, s kedve sincs hozzá. Ügy tervezi, ezért hamarosan odébb áll. Olyan „céget” keres, amelynek szüksége van rá, ahová mezőgazda- sági mérnök kell. Elege van, nem kínlódik tovább. Amint hallgattam indulatos szavait, cinikus kifejezéseit, arra gondoltam, vajon egyedülálló esetről van szó, vagy sem. Tapasztalható ez a jelenség a megyében, vagyis az, hogy a szellemi kapacitással nem éppen a legszerencsésebben gazdálkodnak? Kutattam az ' emlékezetemben hasonló példák után, s bizony szép számmal akadtak. Egyszer a Hűtőgépgyárban, a tehetségét már kétségkívül igazoló, s nem is túlságosan fiatal, kezdőnek semmiképpen nem számitó mérnök mondott nekem ilyesmiket. Ugyanazon az osztályon a társa arról panaszkodott, hogy a kapott feladatok megoldásához nem kell mérnöki szakképzettség. A szolnoki járműjavítóban évekkel ezelőtt nagy volt a mérnökván/ dorlás, a Tisza Cipőgyárban is. Ismerek olyan közgazdászt, akinek csak az a dolga, hogy a munka verseny eredményeit össze- sítse. Vegyészt, aki vezetőállást tölt be ugyan, de a szakmájához annak a munkaterületnek semmi köze. Szaporíthatnánk a példákat, ö mások bizonyára még többel is. S ez az, ami nem jól van. Csináljunk az ügyből szimplán gazdasági kérdést. Az államnak, a közismert számítások szerint minden egyetemi diploma százezer forintjába kerül. Ennyit áldozunk egy fiatalember kiképzésére, műszaki-gazdasági vagy éppen tudományos pályára való felkészítésére. Ha abból indulunk ki — példáink összeszámlálásával —, hogy ezeknek a fiatal szakembereknek bizonyos hányada részint saját, részint munkahelyének hibájából nem végez olyan hasznos munkát, mint amit joggal elvárhatnánk tőle, azt mondhatjuk: több százezer forintot — legalább is egyelőre — hiába adott ki az állam. Ha ennél egy lépéssel tovább megyünk, megállapíthatjuk, hogy például olyan vállalatnál van mezőgazda- sági gépészmérnök, ahová a jelek szerint nem kell, ugyanakkor másutt hiába Ülésezett a jászberényi járási nőtanács és jóváhagyta a mozgalom őszi- téli programját, amelyben főleg tanulásról van szó. Eddig 4200 asszony és leány kérte, illetve vállalta ezt a hasznos téli elfoglaltságot, Az igények, kérések, javasatok alapkeresnek ilyen képzettségű szakembert. Egyszerűen nincs jelentkező. S ez bizony a gyakorlati életben tán még Százezer forinttal sem felbecsülhető kárt okoz. De miért találkozhatunk ezzel a jelenséggél? Egyszerűen azért, mert a szakértelemmel való gazdálkodás vállalataink jó részénél megközelítőleg sem játszik olyan fontos szerepet, mint például a túlóra felhasználás elemzése. Az utóbbi kétségkívül konkrétan hat a nyereség alakulására, míg az előbbit a nap bármelyik pillanatában nem lehet még bonyolult számításokkal sem felmérni. ...talán emiatt is másodlagos kérdés? Igen, amikor az egyik esetben megkérdeztem a főnököt is, szerinte igaza van-e a panaszkodó fiatal mérnöknek, így felelt: „Na és, megkapja a fizetését, mit ugrál.” Sajnos sok helyen ennyire leegyszerűsítik ezt a problémát. S ez bizony a személyzeti munkában is jelentkezik. Előfordult, megkérdeztem valahol a személyzeti vezetőt, mi a véleménye ennek és ennek a mérnöknek a munkájáról, tehetségéről, mi a tervük vele? A válasszal nem lehetett sokra menni. Mondjam azt, úgy tűnt, lényegében a nevén és a beosztásán kívül nem is tudott érdemlegeset mondani az említett mérnökről. Nem általánosítom az ügyet, de ehhez hasonlókkal lehet itt-ott találkozni. Mintahogy olyan vezetővel is, akinek a legkisebb gondja, hogy helyesen „gazdálkodjon” a rábízott szakemberekkel. Kétségtelen egy másik nézőpontból fel lehet emlegetni a fiatal műszakiak nemegyszer jogtalan türelmetlenkedését, alkalmasint azt is, hogy a diploma még nem egyenlő a tehetséggel. Erre is akadna példa, úgy hiszem nem is egy. Csakhogy vajon mondták-e már a lázadóknak: „Nézze kolléga, amit egyelőre tud, az bizony kevés. Ezért nem adok nagyobb feladatokat. Tanuljon, bizonyítson!” Persze ezt is csak az a vezető mondhatja, aki lehetőséget adott már a bizonyításhoz. A fentiekkel lehet vitatkozni. Mindenesetre megérett a helyzet arra, hogy vállalatainknál ezekkel a problémákkal nyíltan szembenézzenek, pontosan felmérjék jól, helyesen hasznosítják-e mindegyik mérnök tudását, felkészültségét. A tudás, a szakértelem érték, ha úgy tetszik pénz, amit időnként nagyon érdemes megszámolni. Tudni kell, hogy áll a kassza. (F. P.) ján döntöttek úgy, hogy 13 községben nők akadémiáját, 14 helyen szülők akadémiáját, 5 községben pedig különböző szakköröket indítanak Ezenkívül igen sokan kapcsolódnak be a téli pártoktatásba is a 1árás asszonyai közük A berekfürdői földgázüzem beruházási munkáinak határideje I960, december 31. Ezért magától érthető, hogy udvarán még elég nagy a rendetlenség, sürögnek-forognak az építők. A kivitelező vállalatok közül a Siófoki Vezetéképítő Vállalat munkája zömével végzett. Mondhatnánk úgy is, hogy az üzemeléshez szükséges feladatát elvégezte. Most már csak a községben épülő négy készenléti lakáshoz kell a gázvezetéket megépítenie. Erről a vezetékről a község néhány egyéb lakásába is bevezethetik majd a gázt. Az új földgázüzem technológiai szerelését végző Budapesti Kőolajipari Gépgyár 75—80 százalékban végezte el feladatát. Rá vár , még a glicolos gázkezelő kör és műszerek szerelése. A siófoki vállalat építőipari részlegének van még a legtöbb tennivalója az üzemben. Az év végéig át kell adniok a kezelő épületet, a négy szolgálati lakást, felszerelni az udvari világítóberendezéseket, elvégezni a tereprendezést, befejezni az útépítést. Mivel ezeket a munkákat részben csak egymás után tudják elvégezni, félő, hogy a határidőt módosítani kell, —' bár az építők fo- gadkoznak, hogy idejében készen lesznek. Az új földgázüzem nemcsak a beruházási összeg nagysága (32 millió) miatt figyelemreméltó, hanem egyebek miatt is. I Ez az első olyan komplett földgázüzem, mely teljes egészében hazai tervezés (OLAJTERV) alapján épült. S tegyük hozzá: be is váltotta a hozzá fűzött reményeket. A Hajdúszoboszlói Földgázüzem nagyjavítása miatt ugyanis a berekfürdői földgázüzemnek „be kellett ugrani” a Budapestre történő gázszállításba. A múlt héten kezdték a gázszolgáltatást. Mivel a vezetékhálózat csomópontjainál kisebb módosításokat kellett eszközölni, kétnapos szünet volt a gáz szolgáltatásban. Nem így a munkában. A műszakiak és a munkások megfeszített erővel dolgoztak, — sokan közülük 48 órán át nem tértek nyugovóra. Fáradozásuknak meglett az eredménye: az üzem „stabilan” termel, naponta 900 ezer köbméter földgázt továbbít a fővárosba. Az új létesítmény üzembelépése a tapasztalatszerzés miatt is hasznos. Üj- szerű ugyanis az ottani gázgyűjtési rendszer is. — Hajdúszoboszlón sugaras gyűjtési rendszer van, mindegyik kút közvetlenül kapcsolódik a földgázüzemhez: I Berekfürdőn gerincvezetékes gyűjtési rendszert építettek. Ezáltal nemcsak sok anyagot takarítanak meg, hanem a gáztovábbítást is javítják. S valamiben még eltér ez a beruházás a többitől: remélhetően — a jelenlegi helyzet alapján — körülbelül másfél millió forinttal kevesebbe kerül az előirányzottnál. Erről azonban még nem teljes magabiztossággal beszélnek az A Fegyveres Erők Napja alkalmából szerdán este díszünnepség volt a Vígszínházban. Az ünnepi est elnökségében foglalt he ■ lyet Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a kormány elnökhelyettese, Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter, a Politikai Bizottság póttagja, dr. „A kiváló termelőszövetkezeti gazdaság” címmel kitüntetett tiszaföldvárl Lenin Tsz-ben, a szép ősz szinte minden percét kihasználják a mezőgazdasági munkára. A jó munka- szervezés eredménye, hogy az 1500 katasztrális hold közös és háztáji kukorica több mint 60 százalékát már letörték és a még száron lévő 500 hold kukoricatermést október 10-re betakarítják. A tagok szorgalmára jellemző, hogy az elmúlt vasárnap „háztáji műszakot tartottak”. Több mint ezren szorgoskodtak a kukoricatáblákon és egyetlen nap 500 hold háztáji kukoricát takarítottak be. A gondosan művelt és egyénekre kiosztott kukoricatáblák átlagosan jó terméssel fizetnek. A közös gazdaságban az idén kiemelkedően jól fizet a cukorrépa is. A háromszáz hold átlagtermése 30—40 mázsával magasabb a tavalyinál és felülmúlja . a 310 mázsát Nem megy ritkaságszámba az olyan eredmény sem, amelyet Kiss József ért el a számára kijelölt cukorrépaföldön. Egy katasztrális holdról 404 mázsa répafejet szedtek föl. A betakarítás üteme jó, A termés üzem építéséért felelős emberek. Tény, hogy a munka zömét letudták, az üzem termel, a többit majd meglátjuk az év végén. Remélhetőleg valóra válik a beruházási költségek csökkentéséhez fűzött remény. A kivitelezőkön múlik. S. B. Korom Mihály, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Bertkei András belügyminiszter, Méhes Lajos, a KISZ Központi Bizottságának első titkára, Papp Árpád, a munkásőrség országos parancsnoka, továbbá a néphadsereg tábornoki és parancsnoki karának számos tagja. csaknem 50 százalékát már prizmázták, vagy átadták a cukorgyárnak. A betakarítás mellett a nap minden órájának kihasználásával vetnek. Három vetőgép szórja a Be- zosztája 1-es búza magját és naponta 100 holdon kerül a földbe. Az 500 katasztrális hold őszi árpa vetésével már korábban végeztek. Cseretraktoros javítás „hóihoz szállítva" A cseretraktoros javítási rendszer - bevezetésével országos jelentőségű kezdeményezést vezettek be a Szolnok megyei gépjavító állomások. Ezt bizonyítja, hogy ma már szinte az ország minden tájáról jelentkeznek érdeklődők, kíváncsiskodnak, tanulmányozzák a cseretraktoros javítást. Legutóbb a Borsod megyei gépjavító állomások főmérnökei és igazgatói vették szemügyre a megyénkben alkalmazott módszereket. A gépcserés javítást szakosították. A Szolnoki Gépjavító Állomáson a lánctalpas traktorokat javítják, míg Kunhegyesen az MTZ típusokra, Túrkevén pedig a Zetor K—25-ös erőgépekre rendezkedtek be. Ez idő szerint már 120 erőgépből álló csereparkot alakítottak ki. Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy a tsz-ek üzemképtelenné vált erőgépei helyett azonnal új, vagy teljesen generálo- zott traktort adnak cserébe. Természetszerűleg így minimálisra csökkentik az erőgépek munkaidő kiesését. A gépjavító állomások előzékenyen kiszolgálják a hozzájuk forduló gazdaságokat, kívánságra „házhoz szállítják” és a helyszínen cserélik ki a rossz gépet üzemképesre. A cibakházi Vörös Csillag, és a tiszaföldvári Lenin Tsz-ben például közvetlenül a szántóföldre szállította ki a Cibakházi Gépjavító Állomás a csere- traktort, így egy-két óra leforgása alatt üzembe helyezték az újonnan érkezett erőgépet. Szállítottak már cseretraktort Dunántúlra, Vas megyébe is, A megye gépjavító állomásainak szakszerű szolgáltatása kedvező előnyöket biztosít a közös gazdaságoknak. A javítási költséget fixárban számolják. Az előírt összegnek azonban csak 50 százalékát fizetik a tsz-ek, másik felét az állam téríti meg. A gyakorlatban jól bevált cseretraktoros javítási rendszert a jövőben tovább fejlesztik. A tervek szerint 15—20 kilométeres körzetekben cserelerakato- kat létesítenek a gépjavító állomások. Ezzel á módszerrel lerövidítik a gépek szállítási idejét. Felkészülnek az alkatrész cserére is. „Van már tv Szolnokon is“ Van már televízió Szolnokon is — adta hírül a Néplap pontosan tíz évvel ezelőtt, 1956. szeptember 29- én. A tudósító megemlítette, hogy a Beloiannisz úti KERAVILL üzlet kirakatában elhelyezett tv-készülék előtt minden este népes tömeg gyűlt össze. Akkor még csak egykilowat- tos kísérleti adó sugározta a műsort. Ezért állapította meg a lap akkori száma: „Vannak még zavarok a képernyőn, de szinte biztosra vehető, hogy ezek a 30 kilowattos adóállomás felépítésével teljesen megszűnnek. Az is bizfos, hogy addigra Szolnokon nemcsak ez az egy televíziós készülék lesz üzemben.” A jóslat fele bevált. Valóban nemcsak egyetlen készülék van most Szolnokon, hanem 7754. A zavarok megszűnéséhez fűzött remény azonban még nem teljesült kellő mértékben. Esetenként — ha tiszta is a kép — a műélvezet nem teljesen zavartalan. No, de majd a következő tíz év talán ebben iá hoz változást... S. ft A kérések, javaslatok szerint tita: A szamócakirály A nagy kék osztályterem A karikatúra Díssünnepség a Fegyveres Erők Napja alkalmából Déoyszáznéoy mázsa cukorrépa termelt egy holdon a tiszaföldvári Lenin Tsz-ben
