Szolnok Megyei Néplap, 1966. szeptember (17. évfolyam, 206-231. szám)
1966-09-27 / 228. szám
1*®Í, szeptember 27. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Nem olyan egyszerű házat venni... Mikor dolgozhat hatvan szövőnő? Nemrégen hallottuk a hírt, hogy Öcsödön újabb hatvan asszony, lány jut munkához, mivel a békés- szentandrási szőnyegszövő háziipari szövetkezet bővíti a községben lévő üzemét. A szövetkezetnek valóban ez a terve. — Öcsödi részlegünk százhúsz-százharminc munkást foglalkoztat itt az üzemben, s ezenkívül harminc bedolgozót. Még így sem győzzük azonban az igények kielégítését, leköti kapacitásunkat az export- tervek teljesítése, s alig- alig tudunk belföldre termelni, pedig itthon is keresettek a nálunk készült szőnyegek. Ezért gondoltunk az üzem bővítésére. Ehhez viszont újabb épületre, helyiségekre van szükségünk. Pénzünk van a ház vásárlásra, a szükséges átalakításra és kétszázezer foriht termelőeszközökre, berendezésre — mondta Laczkó József, a szövetkezet elnöke. — Munkaerő is lenne? J — Hússzal már többen dolgoznak, mint amennyien korábban, s jelenleg is tíz tanulónk van. Egy újabb csoport szintén jelentkezett, de nem ültethetjük egymás nyakába a szövőnőket, másként pedig mám nincs hely. Nagyon is zsúfoltak a munkatermek. Attól nem tartunk, hogy nem lenne elég jelentkező, csak már azt mondhatnánk: jöhetnek dolgozni — mondta Bíró Imréné részlegvezető. — Mi akadályozza, késlelteti a hatvan nő munkába állását? Az, hogy hónapok óta tart a tortúra a házvásárlás körül. A tulajdonos, Kerekes András bácsi maga is azt mondta, úgy lenne jó, ha mielőbb nyélbe üthetnék a vásárt, hogy ő is intézhetné a maga dolgát. Az eladó és a vevő szándéka tehát azonos, mégis csaknem holtponton van a dolog. — Az eladásra kerülő épület 50 százalékát jelenleg is közületi célra használják. Á temetkezési vállalatnak van itt üzlet- helyisége és a vegyesipari ktsz-nek borbélyüzlete. Az előbbi vállalatnak már ajánlottunk egy másik üzlethelyiséget, s remélhetőleg a ktsz vezetőivel is sikerül elintézni ezt az ügyet. Amiben tudunk, segítünk, mert nem közömbös, hogy lesz-e munkája, keresete újabb hatvan asszonynak, lánynak, — mondta D. Kiss Sándor, a községi tanács vb-elnöke. Hatvan nő számára munkaalkalmat, kereseti lehetőséget biztosítani olyan dolog, amelyért mindenkinek meg kell tennie, amit csak tehet. N. K. Meri ia vnsii esst her ? Megrökönyödve hallom egy termelőszövetkezeti párttaggyűlésen a vezetőség beszámoló j ából: „'Jobbnak látjuk, ha leváltják a KISZ alapszervezet vezetőségéből a magasabb iskolát végzett KISZ-titkárt.” Indokolják is: „Alacsonyabb képzettségű fiatalok idegenkedjek tőle, kisebbségi érzésük van vele szemben. Nem alakult ki közöttük megfelelő munkakapcsolat, sem baráti, elvtársi viszony. Maguk fajta, egyszerűbb, kevésbé tanult titkárral talán jobban szót értenének.” Aligha lehet még egy másik pártalapszervezeti vezetőség, amely ezt a megoldást találja a legjobbnak, amely ezt a „segítséget” ajánlja a fiataloknak. Tagadhatatlan jár, hogy ez az eljárás igen gyors megoldásnak ígérkezik, ott ahol valami nincs rendjén az ifjúsági mozgalom alap- sjzervezetében. Mégsem ajánlható követésre. Ebben a tsz-ben, pontosabban ennek a tsz-nek a KISZ szervezetében is nyilván elkelne a halaszthatatlan segítség, hogy a fiatalok szét ne szóródjanak. Az pedig bizonyos, hogy az a „tanult titkár” nagyképű, öntelt, tapasztalatlan ember. Csakhogy akkor ez az önteltség az alaptermészete, ez a többiek idegenkedésének a forrása is. És nem az, hogy tanult ember. Anélkül, hogy bizonygatnám, milyen sok tényleg tanult, képzett ember, KISZ fiatal vállal és végez munkát az ifjúsági mozgalomban — és nagyon jól összefér azokkal is, akiknek nincs hasonlóan magas iskolai végzettsége — annyi megjegyzést teszek csupán: Az ilyen félreértésen, rossz mérlegelésen alapuló tanács legalább any- nyit árt a KISZ szervezetnek, mint az orrát túl magasan hordó KISZ titkár. Ha nem többet! — borsi — Nyilvános pályázat külföldi ösztöndíjakra Az 1967—68-as tanévben a Szovjetunió, a Német Demokratikus Köztársaság, Lengyel- ország, Csehszlovákia, Bulgária és Románia egyetemein és főiskoláin, továbbá a Német Demokratikus Köztársaság szakiskoláiban tanulhatnak magyar ösztöndíjasok. A Művelődésügyi Minisztérium nyilvános pályázatot hirdetett a helyek betöltésére. A 'eltételeket, a jelentkezés rendét, a felvételi vizsgákkal és iz ösztöndíj odaítélésével kapcsolatos tudnivalókat a közép- és felsőfokú oktatási intézmények; a fővárosban a keE ületi, vidéken a megyei, il- etve a megyei jogú városi anácsok művelődésügyi osztályainak útján ismerhetik meg az érdekeltek. A nagyobb ipari üzemeket is ellátják tájékoztatókkal. A pályázók ugyanezeken a -helye,- ken szerezhetik be a jelentkezéshez szükséges űrlapot is. A középiskolai tanulók és az érdekeltek felsőoktatási intézmények elsőéves hallgatói oktatási intézményük; az 1965 és 1966-ban érettségizett dolgozó fiatalok volt középiskolájuk útján 1966. november 25- ig, az 1963-ban és 1964-ben érettségizettek pedig közvetlenül a Művelődésügyi Minisztérium nemzetközi kancsolatok főosztályához 1966. december 3-ig nyújthatják be jelentkezésüket/ Még az esős idő beállta előtt JAVÍTTASSA MEG CIPŐIT — gyermekcipők javítása soron kívül készül. a Szolnok és Környéke Bőripari Ktsz javító részlegeinél. Javító részlegek minden kerületben a lakosság szolgálatában. •• Üzemi körzeti orvosi rendelő létesült a I yil-hen Még huszonnégy tsz nem veti a búzát A Szolnok megyei tanács vb mezőgazdaság' osztályának jelentése alapján 1966. szeptember 1-én egy régi óhaj teljesült a vegyiműveknél. Szolnok megyében egyedül itt létesült üzem-körzeti orvosi rendelő. Ez az új rendszer kétezer ember ellátását biztosítja. Az orvos az üzemorvosi teendői mellett a lakótelep körzeti orvosi ellátását is elvégzi. A rendelő orvosai megyei és országos egészség- ügyi intézményekkel együttműködve rövidesen megkezdik egyes gyári munkahelyek egészségre ártalmas tényezőinek vizsgálatát. Az a cél, hogy ennek nyomán és segítségével a munkahelyi ártalmakat technológiai módosításokkal, szervezési intézkedésekkel a vállalat megszüntesse. Ezenkívül rendszeres orvosi ellenőrzés alá kerülnek a vállalathoz tartozó szociális intézmények (óvoda, bölcsőde, munkásszálló, fürdő) és a közellátási létesítmények Kenyérgabona Járás, város neve vetésterve tény kh kh •/« Jászberényi j 30 350 5075 16.7 Kunszentmártoni járás 18 300 1449 7.9 Szolnoki j. 36 950 5260 14.2 Tiszafüredi j. 20 000 1980 9.9 Törökszentmiklósi i 23 900 1878 7.8 Jászberény 4900 1024 , 20.9 Karcag 11 700 1520 12.3 Kisúiszállás 6400 627 9.7 Mezőtúr 8800 900 10.2 Törökszentmiklós 8200 1100 13.4 Túrkeve 6700 673 10.0 Szolnok megye termelőszövetkezetei 176200 21 486 12.2 A Szolnok megyei tanács mezőgazdasági osztályán tájékoztatták munkatársunkat az időszerű munkálatok haladásáról. Eszerint a kukorica törése mindenhol megkezdődött a megyében, s a 124 ezer hold tengeriből 10 ezer holdat törtek le. A legjobban Túrkevén, Törökszent- miklóson, a szolnoki járásban és Mezőtúron halad e munka. A hapraforgósze- désben a kunszentmártoni járás jár élen, míg Kisújszálláson és Túrkevén nem fogtak hozzá. A cukorrépa szedése és szállítása a cukorgyárak által kívánt A TÖRÖKSZENTMIKLÓSI GÉPGYÁRTÓ ÉS JAVÍTÓ KTSZ-BEN NÉGY SZOCIALISTA BRIGÁD — MINTEGY HARMINCNÉGY FÖ — VESZ RÉSZT A KONGRESSZUSI MUNKA VERSENYBEN. KÉPÜNKÖN A DARABOLÓ BRIGÁD LÁTHATÓ, FELAJÁNLÁSUK 20 EZER FORINT ÉRTÉKŰ MEGTAKARÍTÁS 100 DARAB GÉPNÉL. ütemben történik. Karcagon már kétharmadát felszedték a cukorrépának. A siló- kukorica betakarítást pedig a tiszafüredi járás, Mezőtúr és Túrkeve termelő- szövetkezetei 100 százalékra teljesítették. A rizsaratás Kisújszálláson, a törökszentmiklósi járásban halad a legjobban. A burgonyaszedés végéhez közeledik megyeszerle. Őszi vetések alá 140 ezer holdon szántottak jel a megye termelőszövetkezeteiben. A legjobban a tiszafüredi járásban, Mezőtúron, Karcagon igyekeznek vele. Az őszi árpa vetése több mint 80 százalékos teljesítésnél tart, s az előirányzott 60 ezer holdból 50 ezret már elvetettek. A termelőszövetkezetekben folyamatosan történik a talajkártevők felderítése és a talajfertőtlenítés. A fertőzés közepesnek mondható, s a talajfertőtlenítéshez Lindán 2-es vegyszerből elegendő mennyiséget tudnak biztosítani. Szükség lenne azonban Aldrinos szuperfoszfátra, amelyből az AGROKER Vállalat nem tud adni. A megye termelőszövetkezetei újabb 72 vagon vetőmagot kaptak, mivel 5 termelőszövetkezetben nem volt megfelelő a csírázóképesség. Pillanatnyilag a kunhegyesi Lenin és a fegyverneki Aranykalász Termelőszövetkezetben gond a vetőmag, mivel a csírázó próba náluk azt mutatta ki, hogy vetőmagjuk használata nem ajánlatos. A múltheti szárazság kedvezőtlenül hatott a talajmunkák minőségére. A ken- deresi Vörös Csepel, a kisújszállási Kinizsi, a kunhegyesi Lenin és a túrke- vei közös gazdaságokban rossz minőségűnek találták a magágyat a szakirányító szervek munkatársai. Még mindig 24 termelő- szövetkezetben nem kezd- , tek hozzá a kenyérgabona vetéséhez. Törökszentmiklós városban 3 közös gazdaság — Dózsa, Aranykalász, Petőfi — nem vetett még búzát. A megye nagy járásaiban, a szolnokiban és a jászberényiben együttesen hét termelőszövetkezet nem kezdett még búzavetéshez. 4 badányi dékány, azaz sekrestyés júliusban halt meg, ami nem olyan világrengető dolog, hiszen a dékányok is több-kevesebb évek után beadják a kulcsot — jelen esetben a templomkulcsot. Hogy mégis megemlítem ezt az eseményt, oka egyszerűen az, hogy a dékány nélkül nem lenne a legendából semmi és Futó Kati néni semmiképpen nem láthatta volna a sánta harangozót, halála után három nappal az öreg harangláb alatt, amely őrtorony volt még a török időkben. A valóság pedig az, hogy látta! Fényes nappal, abban a ruhában, amiben eltemették. Egyik kezében füstölő, másik kezében a harangkötél, melyet néha megrántott, erőtlenül persze, de egy szellemtől többet kívánni nem is lehetett. A harang apró kondulá- sait az egész falu hallotta. A sírásó is! További kételynek tehát helve nincs. Kati néni később még hozzátette, hogy a boldogult szelleme igen bánatosan nézett rá, — csodálatos, hogy tud az ilyen kísértet nézni! — kezét ájta- tos mozdulattal összetette, ami kérés volt egyúttal, ámbár, hogy mi kellett volna a boldogultunk, ez nem derült ki. Ezt még Kati néni sem értette meg. Ezeh- után a szellem köddé vált. csak a kötél himbálódzott egy kicsit a torony alatt, de szél nem volt már egy leheletnyi sem. Én ezen a nevezetes napon szintén Badányban jártam. Véletlenül, mondhatnám akaratom ellenére. Apám süldőket akart venni a badányi tanítótól és felültetett magamellé, hogy szem előtt legyek, egyszóval: ne rontsam otthon a levegőt. — Húzz cipőt is — mondta, hogy elkeseredésem teljes legyen, holott ebben az időben minden rendes gyerek már régen mezítláb járt. És apa nélkül... örültem, amikor megérkeztünk. Megbámultam a mester kecskeszakállát, a hegyes galambokat a háztetőn s amikor megalkudtak, apám az iskolaajtóra mutatott. — Eriggy be, nézd meg a faliképeket. Ók pedig bementek egy kis áldomásra. Megnéztem a faliképeket, de mivel a krokodilus és paradicsommadár is ugyanaz volt, mint a mi iskolánkban, elkezdtem unatkozni. Csendesen kinyitottam az egyik ablakot és elővettem a csúzlit, melyet a finomabb emberek gumipuskának neveznek. De a finomabb emberek nem is értettek hozzá, én pedig értettem. A csúzliba folyami kavics van előírva, de környékünkön nem volt sem folyam, sem kavics. így aztán öregszemű söréttel lövöldöztem, ami jobb, mint a kavics és messze még a tél, amikor a sörét hiányát a vadásztarisznyában észreveszik. Nézelődtem. A mester szobájából harmóniumszó szivárgott át, tehát apámat szórakoztatja — ttz én szemem pedig megakadt a harangon. Ott állt az öreg torony alig húsz lépésre egy kis gyep közepén s már a második lövésemre megszólalt a kis harang: — Plink! Csendes, szénaszagú nyári délután volt. A harmonium fuvolás zsongása szétáradt a házban, tehát semmiképpen sem hallhatták, amikor a kis. harang megint ijedten feljajdult: — Kiing... De meghallották a faluban. A fiatalok ugyan a mezőn dolgoztak, de a kis kertajtóban itt is megjelent egy öregasszony, ott is. és tenyerüket a szemük fölé emelték, hogy jobban lássanak és fejüket megcsóválták. — Ting — mondta újra a kis harang — ting..., valóm- megüt engem... 1 De az öregasszonyok ezt nem értették és borzongva elindultak az öreg őrtorony felé, ahol Futó Kati néni már várta őket. • Másnap ebéd után Gör- bic Pista barátom és mesterem csizmában jelent meg kapunkban, ami nyár derekán és hétköznapon megdöbbentő tünemény volt. — Gyere! — mondta igen komolyan. — A badányi dékány megjelent az öreg torony alatt. Előbb egy verset harangozott, aztán kérte a népeket, hogy imádkozzanak érte, mert kivett a perselyből három forint tizenkét krajcárt... Gyere, mindenki odamegy. Az öregasszonyok szemében azonban mintha valami bűvölet lobogott volna s én, aki tudtam a kísértet- járás okát, magam is beleestem ennek a bűvöletnek lehetetlen valóságába. A torony körül csend, néha halk suttogás, a föld- szagú fekete szoknyák suhogása, összekulcsolt száraz eres kezek és szemek, melyek felfelé néznek a végtelenbe. Kamillaszag és néma házak, a házak mögött árnyék, a temető felől nehéz délutáni porfelhő... Szinte rázott a borzongás és este mély részvéttel gondoltam a megtévedt dékányra, aki három forint tizenkét krajcárért, ilyen bajba került. Ámbár az ilyen kis összeget — úgy véltem — igazán vísz- STiadhatná a rokonsága it. Fekete Istvás Kíséri eljár ás
