Szolnok Megyei Néplap, 1966. szeptember (17. évfolyam, 206-231. szám)
1966-09-24 / 226. szám
l§6ß. szeptember 24. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Berke Rózsa t Kiskacsák a pataknál Pelyhes kacsák a patakban Bukdácsolnak, bogarásznak, Kotlós mama meg a parton Aggódik, hogy bőrig áznak. — Gyertek már ki, kiskacsáim, Mély a patak, sodor az ár, No menjetek olyan messze, Kotyó-kotyó, gyertek ki már! — Kotykoty mama, ne félts minket. Látod milyen szépen úszunk, Mély a patak, sodor az ár. Nem lesz nekünk semmi bajunk! £s csak tovább lubickolnak, Egyik erre, másik arra; A két nagyobb: Hápl, Tasa, Átúszik a túlsó partra. Túlsó parton, a szeméten Kotor, kapar egy kis jérce Odamennek, barátkoznak, Ennivalót kérnek tőle. A kis jérce dühőskődve Mind a kettőt fejbe vágja... Nosza futnak, úsznak vissza Slpákolva, kiabálva. Kotlós mama kotyog nekik: — Ugye, ngye, jöttök vissza, Mire volt jó átalúsznil? Van itt annyi szép giliszta. Hápl, Tasa bűnbánóan l-ecsúccsen a füves rétre » Napoznak és elalusznak Kotlós mama örömére. A fajdkakas és a róka Egyszer a fajdkakas egy fán üldögélt. Odasompoly- gott a róka és így szólt hozzá: — Szemisz barátocskám, amint meghallottam csodálatos hangodat, azonnal ide rohantam. — Köszönöm a hízelgő szavakat — ®2ÓIf a fajd- kakas. A róka úgy tett, mintha nem hallotta volna a fajd- kakas szavait és folytatta: — Mit beszélsz? Nem értem. Gyere le ide a földre. Szeretnék veled beszélgetni, de a fáról nem hallatszik ide a hangod. A fajdkakas így válaszolt: — Félek a földre szállni. Nekünk, madaraknak nem tanácsos ott mászkálni. ■— Te félsz tőlem? — kérdezte csodálkozva a róka. — Nem tőled — felelt a fájd, — hanem a többi állattól. Hiszen annyi fajta van. — Ne félj, barátocskám —■ szólt a róka. Nemrégiben rendeletét adtak ki. hogy az egész világon béke legyen. Az állatok mostmár nem bántják egymást. — Hát ez igazán nagy szerű dolog — felelte a fajdkakas, — éppen erre tart egy kutya. Mostmár akkor neked sem kell elfutni, nyugodtan megvárhatod. Amint a róka meghallotta a kutya emlegetését, azonnal el akart szeleink — Hova rohansz cimbora? — kérdezte kajánul a fajdkakas. — Hiszen kihirdették, hogy az egész földön legyen béke. Ne félj a kutyától, nem fog téged bántani. — Ki a csuda tudhatja, hogy bánt-e vagy se? Lehet, hogy ő még nem hallott a rendeletről és akkor megszabja a bundámat. S a róka elszaladt, sokáig elkísérte a fajdkakas vidám kacagása. A Jászapáti és Vidéke körzeti földművesszövetkezet eladásra felajánlja teljes új állapotban: 1 sörkimérő pultot, 1 fagylalt pultot. Érdeklődni: Jászapáti Fmsz központ. A muskátli „önitatása" Szolnoki nők, akik nem öntözik a virágot Foglalkozási bőrbetegségek Vagy húsz asszony gyűlt össze hétfőn délután a megyei művelődési ház emeleti termében. A biológiai szakkör tagjai. Az asztal közepén egy cserép virág. Szép hosszúkás, zöld levelei vannak, a fonákján vöröses színeződés. Ez a Rhoea (Röo) igen kedvelt szobanövény. — Mennyit kell öntözni? — Ezt sohasem öntözik... És mutatják, hogy a nagyobb, mázas cserép alján víz van, abba süllyesztik a kisebbet. Ebben a kisebb cserépben perlit és homok keverékébe ágyazva helyezték el a növényt. Gyökereit leereszti a tápvízbe. A szakkör tagjai otthon, saját lakásukban megvalósították azt, amivel eddig csak tudományos kutatóintézetekben kísérleteztek. Vízkultúrás eljárással nevelik a virágokat Most is arról vitatkoznak, melyik növénynek jobb a tőzeg, melyik szereti inkább, ha kavicsba helyezik. Röpködnek a latin virágnevek és tanulmányozzák a táblázatokat, hogy a különböző kálium, nitrogén, foszfor és egyéb sókat milyen arányban kell a tápvízben oldani. Megtudjuk, hogy a fi- kusz a folyami kavicsot szereti, a muskátlit cseréptörmelékben kell nevelni, a ciklámen számára legjobb a tőzeg. Mindezek azonban csak tartják a növényt, a táplálékot az alsó cserépből szívják fel, ahová leeresztik gyökereiket. Ezeket a virágokat nem kell öntözni, csak két-há- rom hetenként pótolni az elpárolgott vizet, vagy az egész tápsóoldatot kicserélni. Vajon mi a jövője ennek az új eljárásnak? Talán idővel a virágkereskedőA modern lakásban nélkülözhetetlen a vidám színű, rusztikus felületű szőnyegtípus, nemcsak a padlóra, hanem a fal felületére is. Ezek a szőnyegek kiegyensúlyozott foltelosztással kellemes és jó hatást adnak, hangulatosabbá teszik az otthonunkat. Az itt ismertetett szőnyeg horgolása szapora, egyszerű és mutatós, egyaránt alkalmas faliszőnyeg vagy párna készítéséhez. Anyaga vastag szőnyegfonal vagy színes birkagyapjú. A minta leírása A horgoláshoz szükséges egy 20 centiméter hosszú és 1,5 centiméter szélességű kemény karton, vagy PVC műanyaglapocska. I. sor: Láncszemsor, melynek hosszát mindig a kívánt méret szabja meg. (A kezdő láncszemsort lazán horgoljuk.) A láncszemsorra, tehát minden láncszembe egy-egy rövidpálcát öltünk. II. sor: A kartonlapot a sor elejére tesszük, balkézzel a fonalat alulról felfelé a kartonra hajtjuk, majd a horgolótű segítségével az első rövidpálcán keresztül húzzuk és a tűn levő két hurkot lehorgoljuk. Ismét ráhajtunk a kartonra, majd a leírtak ismétlődnek végig a soron. Ha a lapocska megtelik, óvatosan kihúzzuk a hurkokból és azt Ismét munkánk elé téve folytatjuk a horgolást sekben is árulják a vízkultúrás cserepes virágokat? Dr. Mizsei Bélát kérdezzük meg, a szakkör hidrokul- túrás csoportjának vezetőjét, a Szolnoki Kertészeti Vállalat tudós kertészét. — Én hiszem, hogy a vízkultúrának nagy jövője van és nemcsak az otthoni virágnevelést forradalmaegyre időszerűbb feladat. Elöljárójában: soha ne vásároljunk meg olyan kesztyűt, melyet csak erőlködve tudunk felhúzni, mert szűk. <A feszülő bőr hamar szakad a varrásoknál.) Glasszé-, vagy disznóbőr kesztyűket nem szabad vízben mosni, mert tönkremegy. Ezeket a kesztyűket elégséges kezünkre húzva, benzines vattával letöröl- getni. Ha ennél alaposabb tisztításra van szükség, tálkába öntött benzinben jól kigyúrjuk a kesztyűt, majd kinyomkodjuk és kirázzuk. Ezután puha ruhára fektetjük és egy másik ruhával gyöngéden dörzsöl- getjük, míg megszárad. Természetesen közben nem szabad dohányozni és semmiféle tűz, vagy szikra nem lehet a helyiségben, ahol dolgozunk, mert a benzingőz is robbanásveszélyes. A mosó-bőrt (bársonyos tapintásáról és fénytelenségéről ismerjük fel) kb. 30 Celsius fokos vízben mossuk. Mielőtt beszappanozIII. sor: Minden rövidpálcába egy-egy rövidpálcát horgolunk. A továbbiakban a második és harmadik sor ismétlődik. Befejezésül a szőnyeg alsó végeire rojtot csomózunk és végül az egészet vászonnal béleljük. A konyhai felszerelés tulajdonképpen két részre osztható. Az egyik: az előkészítés és főzés eszközei, a másik: a tálaláshoz és a vendéglátáshoz szükséges berendezés. Ügy gondoljuk, nem kell külön hangsúlyoznunk, hogy korunkban a házimunka meggyorsult és a konyhában töltött idő rövidebb lett, mint hajdanában. Az alapvető háztartási felszerelést azonban a legkisebb konyha sem nélkülözheti. A különféle lábos és fazék garnitúrák helyett inkább a fél, egy, kettő és három literes edényeket ajánljuk. A főzésnél elsősorban ezekre van szükség, különösen fiatal házasoknál, ahol még kisebb a háztartás. A szaküzletekben a tűzálló jénai edényeknek számtalan változatát megtalálhatjuk. Ezekben nemcsak az étel elkészítése könnyebb, de ebben tálalsíthatja ez az új módszer, hanem a kertészeteket is. Vállalatom igen előzékenyen lehetővé tette számomra, hogy magam is kísérletezzem. Azt hiszem, idővel a virágboltok éppúgy árulják majd a vízkultúrás növényeket, mint ma a földben termesztett virágot nánk 10—20 percig áztassuk. Kezünkre húzva mossuk, úgy, mintha csak kezet mosnánk. Tehát nem dörzsöljük és nem keféljük meg a legszennyezettebb helyeken sem, csak alaposan beszappanozva tenyerünkhöz nyomkodjuk az ujjhegyeket. Mikor a kesztyű tiszta, kezünkről lehúzva több vízben öblítjük. Az utolsó öblítővízbe kevés szappant oldunk fel és ebben rövid ideig állni hagyjuk. A szappanos víz ugyanis megőrzi a bőr rugalmasságát. Ezután ismét felhúzzuk a kesztyűt a kezünkre és frottír törülközővel megtörölgetjük. A megszikkadt kesztyűt lehúzva, belefújunk, majd oldalvarrásánál fogva a csíptetővel szárító kötélhez erősítjük. Törülközőre fektetve is száríthatjuk, de így hosz- szadalmasabb és forgatni is kell közben. Az sem jó, ha a bőr túl gyorsan szárad: semmi esetre se tegyük napra, vagy befutott kályha mellé. A száraz kesztyűt kidörzsöljük, hogy a bőr visszanyerje eredeti rugalmasságát. Végül mégegyszer kezünkre húzzuk és úgy is megdörzsöljük. Az új, vagy frissen mosott kesztyű belsejébe szórjunk hintőport. Ezáltal a kesztyű erőltetés nélkül felhúzható a kézre, s a talkum megóvja a kesztyűt az átizzadástól és zsírosodéitól is. hatunk is. Nagyon hasznos szolgálatot tehet a kuktafazék, amely megrövidíti a főzés idejét és melegítéskor is jó hasznát vesszük. Ahol erre lehetőség van (például nászajándékként kérhetik) szerezzenek be konyhai robotgépet. Igaz, hogy ez nem olcsó, de sokkal praktikusabb, mintha külön-külön vásárolnánk darálókat, habverőt, keve- rőt, stb. A jó háziasszony nem nélkülözheti a felszereléséből a különböző késeket (például kenyérvágó, húsvágó, szeletelő, hámozókés, stb.) Húsvilla, kisebb- nagyobb merőkanál, bárd, húsverő, vágódeszka, galuskaszaggató, szita, gyümölcsmosó, főzőkanalak, a lábosoknak megfelelő fedők, konzervnyitó, dugóhúzó és még számos apró eszköz a konyha tartozéka. A konyhai berendezés másik nélkülözhetetlen része: az étkezéshez hsznált tányérok és evőeszközök. Az ember egészsége nagymértékben függ környezetétől, és mivel a környezet hatásainak leginkább a bőr van kitéve, e hatások elsősorban itt Jelentkeznek. Az egyik budapesti kerületben történt felmérés alapján megállapították: a táppénzes bőrbetegek 22—25 százaléka foglalkozási eredetű bántalomtól szenved. A foglalkozási bőrbetegségek — súlyossguk szerint — nagyon különbözőek. Az ép és kóros esetek határán állnak az ún. foglalkozási stigmák. Ezek nem nevezhetők még betegségeknek. sőt sokszor megköny- nyítik a munkavégzést. A hegedűsök, varrónők, nagybőgősök ujjhegyén, kádárok tenyerén jellegzetes heggeket találhatunk. De foglalkozási stigma a kérgesedés is: a „kérges tenyér” a becsületes munka szimbóluma más és más megjelenésű az asztalosoknál, cipészeknél, szabóknl. A kövező munkásoknak a térdén vastagodik meg a szaruréteg. Ugyancsak foglalkozási stigma a napfény és az időjárás állandó hatására a szabadban dolgozók arcbőrének erős „fes- tékezettsége”, amelyet tengerészbőrnek neveznek, de épp olyan gyakori a kocsisokon és mozdonyvezetőkön. Foglalkozási bőrbetegségeket okozhatnak apró állati élősködők és gombák is. A mezőgazdasági munkásoknál gyakori a bögölyök szúrása nyomán keletkező viszkető csomócska, vagy a mérgező hernyószőröktől eredő viszketés, csalánkiütés, esetleg kötőhártyagyulladás. Hasonló tüneteket okozhatnak egyes növényeken élő tetvek, atkák, főleg a csomagoló- és szállítómunkásokon, akik déli gyümölccsel, gabonával foglalkoznak. AUatápolókat az állatról (főleg lóról) átkerülő rühatka veszélyezteti. A gombás betegségek közül ugyancsak a mezőgazdasági munkásokat veszélyezteti a tarlósömör A cukor- és keményítő tartalmú anyagokkal foglalkozók kezén kedvező megtelepedés! helyet találnak a sarjadzó gombák, és főként a köröm alatt hoznak létre kóros folyamatokat. Ez leginkább a konyhai dolgozók, cukrászok, konzervgyári munkások körében fordul elő. A fizikai ártalmak közül az erőművi, a hőmérsékleti hatás és a sugárzás válthat ki foglalkozási bőrbetegségeket. Az egymást sűrűn követő apró ütések (pneumatikus vésők, szegecselők) a kézen, alkaron vérkeringési zavart, az újlakon A reggeli köntös könnyű anyagból készüljön, hogy ne foglaljon el sok helyet a kofferban. Könnyen mosható anyagból 2 hálóing, 2 kombiné és 4 bugyi szükséges. Nagyon praktikus az útra egy sötétebb színű vagy kockás Shetland kosztüm és felette egy nem gyűrő- dő könnyű kabát. A kosztüm pulóverrel és megfelelő blúzokkal nagyon jól kihasználható. Csomagoljunk be egy egyszerű jersey ruhát, amit délelőtt es délután is hordhatunk. Ezt a ruhát kiegészítheti saját anyagából egy kabátka és így a melegebb napokon jól kihasználható. Meghívásra, estére egy divatos színű, finom gyapjúból készült alkalmi ruhát vigyünk magunkkal. A A különféle porcelán szervizek — szépségük és értékük ellenére — többnyire a tálalószekrény polcain rejtőznek és csak nagyobb családi összejövetelen kerülnek az asztalra. Egy-egy tányér vagy csésze elpat- tanásakor pedig értékük mindig csökken. A háztartások többségében a viszonylag olcsó és könnyen pótolható fajance vagy gránit edényeket használják. Nagyon szépek például a Hollóházán gyártott kerámia étkező edények. Aki most vásárol, annak figyelmébe ajánljuk a modern vonalú, rozsdamentes import evőeszközöket is. A vendéglátáskor nem hiányozhat a feketés vagy a teáscsésze, ,a süteményes tál az asztalról. S végül, de nem utolsósorban a poharak. A szépvonalú, ízléses üvegpoharakból igen nagy a választék. fekélyképződést okozhatnak. A hőmérsékleti hatások közül a falusi háztartásban dolgozó nőkön, hal- és húsórusítók kezén a tartós hideg repedéseket és esetleg fekélyesedést okozhat. Foglalkozással összefüggő fagyást láthatunk télen a vasszerkezetek, elektromos távvezetékek szerelőin is. A legtöbb foglalkozási bőrbetegséget a vegyi anyagok okozzák, s ez bőrgyulladás formájában jelentkezik. A lúgos anyag megfosztja a bőrt természetes zsírtartalmától, meg- duzzasztja a hámot, a bőr ilyenkor száraz, durva lesz. Mindennapos Jelenség ez a vízzel, szappannal, mosószerrel dolgozókon, tehát a háziasszonyokon, konyhai alkalmazottakon, takarítónőkön. A bőrt ingerlő anyagok közé tartozik még a benzin, benzol, toluol, aceton és a terpentin. Főként a festék- és mázolóiparban találkozhatunk ezeknek a szereknek az ártalmával. A kezdetben helyt bőrgyulladás az egész testre kiterjedhet, és hosszabb ideig tartó hatásra — főleg az alkaron — gyulladt, nedvező ekcéma jöhet létre. A mezőgazdasági dolgozók számára (és az ilyen szereket előállító ipari munkások számára) veszélyt Jelenthetnek a különféle növényvédőszerek. Ezek az anyagok — nem körültekintő kezelés esetén — mérgező hatásuk mellett a bőrön elváltozásokat válthatnak ki. Az orvostudomány ma már ismeri ezeket a betegségeket és kellően felkészült a legyőzésükre. A legfontosabb, hogy mindgn munkahelyen Ismerjék a dolgozók azokat az anyagokat, amelyek bőrártalmat okozhatnak, ismerjék — és az utolsó betűig betartsák — az ellenük történő védekezés szabályait. A fentebb említett anyagokat gyártó ipar arra törekszik, hogy mindenütt, a régi gyárakban is* megfelelő technikai védelmet alakítson ki: az anyag teljesen zárt csőrendszerekben keringjen, automatikus szabályozással. A dolgozónak viselnie kell a gyártás menetének megfelelő és számára előírt munka- és védőruhát, használnia kell a védőkenőcsöket, amelyek védőréteget alkotnak a bőr és az ártalmas anyag között és megkönnyítik a tisztántartást. Fontos a műszakvégi alapos tisztálkodás. főleg a kézápolás. Ha betartjuk ezeket a szabályokat; felvértezzük magunkat sok kellemetlen és munkakieséssel járó bőrbetegségek ellen. nagyobb esti programhoz könnyű, kissé dekoltált fekete csipke vagy alpakka ruhát, esetleg egy vastagabb selyemkosztümöt ajánlunk. Két pár kényelmes cipő is kell arra az esetre, hogyha esetleg megázik, legyen váltás — és egy pár estélyi cipő egészítse ki könnyű útipoggyászát. Az alapruhatárat úgy válogattuk össze, hogy ezek az őszi holmik 20 kg-on alul vannak. Ne felejtsünk el egy ősz. szecsukható esernyőt is vinni, mert a hosszúnyelű ernyő az utazásnál nagyon sok alkalmatlanságot okoz. Az apróbb holmikat — amire utazás közben szükség lehet (fényképezőgép, kisrádió, neszeszer stb.) kézipoggyászként vihetjük magunkkal a repülőgépbe, ez nem számít a 20 kg-ba. BEFŐZÉS, Ecetes szilva Keményhúsú, magvaváló szilvát jól megmosva üvegekbe rakunk. Minden liter vízhez 40 deka cukrot, I deci ecetet teszünk, fahéjjal, szegfűszeggel, vagy citromhéjjal ízesítjük, jól felforraljuk és még forrón az üvegekbe rakott szilvára öntjük. Kihűtjük, majd a leforrázást háromszor megismételjük. Végül forrón, egy cseppnyi szalicilt téve a tetejére, az üvegeket gyorsan lekötözzük és száraz gőzbe rakjuk. Ugyanezzel a módszerrel tehetünk el apró, kemény vér- almákat. is édeskés sav» oyúságnak. A kezdő háziasszony konyhája L. L. A kesztyű gondozása Álap-qarderobe eqy repülő úthoz Horgoljunk szőnyeget
