Szolnok Megyei Néplap, 1966. szeptember (17. évfolyam, 206-231. szám)
1966-09-21 / 223. szám
IMS. szeptember 21. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A SZERKESZTOSEG POSTÁJÁBÓL Olvasóink írják Négyszeres névadó ünnepség Nagyivánon Szeptember 11-én száznál többen gyülekeztek a tanácsháza előtt, hogy szemtanúi legyenek négy újszülött névadó ünnepségének. A megható, kedves hangulatú rendezvény megszervezéséért dicséret illeti mindazokat, akik részt vettek ebben. Többek között Czinege Pálnét, a családi és társadalmi ünnepségeket szervező albizottság elnökét. Ez alkalommal Bugán Adél, Gál Julianna, Juhász István és Juhász Ferenc volt az ünnepelt, az ő nevüket jegyezték be az anyakönyvbe. A kicsinyeket, valamint szüleiket és a névadó szülőket az úttörők, a rokonok és ismerősök virágokkal halmozták el. Farkas Ernő Nagyi ván Marxista középiskola működik Fegyvernek en A községi pártbizottság székházának előadótermében találkoztak azok, akik az idén kezdik meg tanulmányaikat a marxista—leninista középiskolában. Az évnyitón Kézsmárki Zoltán, a községi pártbizottság titkára üdvözölte a megjelenteket. Elmondta, hogy a több mint nyolc ezer lakosú községben másodszorra kezdődik ilyen oktatás. Tavaly, vagyis az 1965—66. oktatási évben nagyon szorgalmasan tanultak a hallgatók és sikeresen vizsgáztak. Ezt várják azoktól a vezetőktől, dolgozóktól is, akik most kezdik a tanulást a marxista középiskolában. Cseh György, a helyi Kossuth Tsz párttitkára tart kéthetenként előadást, illetve konzultációt. A törökszentmiklósi járásban három helységben — Fegyvernek, Kunhegyes, és Törökszentmiklós — működik marxista középiskola. A hallgatók az eredményes vizsga után a marxizmus—leninizmus esti egyetemen folytathatják tanulmányaikat. V. Ä. Fegyvernek Küldözgettek egyik szobából a másikba Szeptember 17- én délelőtt a kunhegyest községi tanácshoz mentem igazolást kérni arról, hogy nem rendelkezem földterülettel. öthónapos gyermekemet a bejáratnál hagytam és siettem a földnyilvántartóhoz. Innen tovább küldtek az ötös szobába. Majd vissza a ti- zenötösbe, onnan a nyolcasba. Nem folytatom, tény az, hogyha nem találkozom össze a tanácselnök elvtárssal, ki tndja meddig járkálhattam volna szobáról szobára. Az ő utasítására az igazgatási csoportvezető elintézte ügyemet. Végeredményben ennyi az egész történet, de úgy érzem szóvá kell tennem, mert nem helyes, hogyha másokat is így járkáltatnak. Nagy Lászlóné Kunhegyes A labdát nem9 de az árát megkapta Júliusban barátságos labdarúgómérkőzés volt nálunk Tiszaroffon. Ez alkalommal sorsjegyet is árul; tak amellyel egy új fehér- fekete pettyes labdát lehetett nyerni. A szerencse nekem kedvezett, de az örömöm mégsem volt teljes, ugyanis a mérkőzés Az MTS Szolnok megyei Tanácsának elnöke válaszolt levélírónk panaszára. Közölte, hogy intézkedésükre ifj. Berényi István végén nem az új labdát kaptam meg, hanem azt, amelyikkel ekkor is játszottak. Miért volt erre szükség? Hiszen a sorsjegyekért nem annyi összeg folyt be, mint amennyibe az új labda került. ifj. Berényi István Tiszaroff megkapta az új labda árát, 347 forintot azzal, hogy a birtokában levő használt labdát az egyesületnek szolgáltassa vissza. Az intézkedésről magam is meggyőződtem A Szolnok megyei Néplap 1966. augusztus 10-i számában jelent meg levelem, amelyben a szajoli vasútállomáson levő utasellátóban tapasztaltakat bíráltam. Az is tudomásomra jutott, hogy a Szolnok—Békés megyei kirendeltség vezetője vizsgálta panaszomat, s a szükséges intézkedést megtette. Köszönetét mondok azért, hogy sérelmemet elintézték. örömmel írom, hogy azóta is jártam a szajoli állomáson és mindent a követelményeknek megfelelően találtam. Papp Attila Zsolt Kunszentmárton Zátonyra futott távirat Ismét a posta okozott bosszúságot nekem és szüleimnek. Augusztus 29-én ugyanis 13.48 órakor táviratot adtam fel a maglódi postán, amelyben a szüléimét értesítettem másnapi hazaérkezésemről. Szeptember 2-ig tartózkodtam otthon, de a távirat eddig nem érkezett meg. Valahol zátonyra futott. A maglódi postán később érdeklődtem. Innen a felvételt követő harmadik percben, pontosan 1351 órakor továbbították a táviratot Monorra. További sorsáról nincs tudomásom. Jó lenne egy alapos ellenőrzéssel felderíteni, hol a hiba, s annak okozóját felelősségre vonni, hogy hasonló esetek ne ismétlődjenek. Velkei Árpád Jászboldogháza Az illetékesek intézkedtek Igaza volt a bosszús buszutasnak Használják a panaszkönyvet „Többen panaszolták"’ címmel többek panaszát közöltük, amelyre a Jásx- fényszaru és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet igazgató elnöke válaszolt Egyetért azzal, hogy amíg a napi bor és sörkészlet tart, nemcsak vendéglőben történő fogyasztásra, hanem utcán át is kötelesek kiszolgálni a vásárlókat. Azt viszont nem sikerült megállapítani, hogy a kisvendéglő melyik dolgozója követett el árdrágítást, amikor is 3,80 forint helyett 4 forintot számolt egy korsó sörért. Így csak általánosan tudták figyelmeztetni az ott dolgozókat. A földművesszövetkezeti italboltokban, vendéglőkben is mindenütt van panaszkönyv, amelybe a fogyasztók észrevételeiket rögzíthetik. A panaszkönyvi bejegyzéseket a földművesszövetkezet rendszeresen vizsgálja és intézkedést tesz, amelyről a panaszost minden esetben írásban is értesítik. A 8-as számú dohányboltot ért reklamációval kapcsolatban is vizsgálatot folytattak, de nem bizonyult be, hogy darabonként nem szolgálnak ki cigarettát. Hozzászólás cikkeinkhez Vitatkozás helyett több figyelmet ,,Kié a zebra?” című cikkükhöz szeretnék néhány megjegyzést fűzni. Gépjárművezető vagyok. Tapasztalataim alapján fejtem ki nézeteimet. A zebra kétségtelenül a gyalogosok úttesten való átkelésére szolgál. De azért nem képezi a tulajdonukat, a gépjárműveknek is keresztezniük kell. A gépkocsivezetők többsége elismeri a gyalogosok jogait, de számtalanszor tapasztaljuk, hogy egyesek akkor lépnek le a járdáról, amikor már csak erős fékezéssel állhat meg a gépkocsi. Arra is van példa, hogy különösen a kerékpárosok, a gyalogosok sűrűjébe hajtanak. Talán kevesebb lenne a vita, ha nemcsak a gépkocsivezetőket köteleznék a KRESZ ismeretére, hanem a gyalogosok is ismernék a fontosabb szabályokat, s be is tartanák azokat. Veress Katalin Szolnok A minőség javítására törekszünk „Beszéljünk a töpörtyű- ről” című cikkünkben kifogásolták, hogy hetenként csak két-három napon kapható tepertő, és annak minősége is kifogásolható. Egyes darabok nincsenek kellően átsütve, vagy pedig nagyon apró, morzsalékos és csupasz sült bőrdarabok is vannak közte. Elismerem, hogy a fogyasztó közönség eféle kifogása sok esetben nem alaptalan. A szalonnát olvasztás előtt géppel daraboljuk, ez az eljárás többé-kevésbé biztosítja az egyenletes tepertőnagyságot. Még így is előfordulhat azonban, hogy egy-egy nagyobb darab a többi közé csúszik, esetleg nem sül át kellőképpen. A tepertő, főként, ha kellőképpen ki van sütve mor- zsálódik. Törődik az áru szállítás közben és a kimérés alkalmával is. A nem megfelelő árut készségesen visszavesszük a kereskedelemtől, ha az tőlünk származik. Há tehát a bolti személyzet sü- letlen, vagy egyéb okból kifogásolható tepertőt akar kiszolgálni, arra kérjük a fogyasztókat ne fogadják el. Mi arra törekszünk, hogy kifogástalan minőségű árut készítsünk, s a jogos bírálat alapján mindenkor megtesszük a szükséges intézkedést — írta a Szolnok megyei Húsipari Vállalat igazgatója. A prospektus hibáit ' az úi kiadásban korrigáljuk „Üröm az örömben” címmel megjelent írásunkban bírálták a Panoráma által kiadott „Tiszatáj” prospektus hibáit. Ezeket az új kiadásnál kijavítjuk. A cik- hez azonban van egy megjegyzésünk, még pedig az, hogy a megyei idegenforgalmi hivatal megrendelésére készült kiadvány *re- deti kéziratát, amelyet átdolgoztunk, a hivatalnak visszaküldtük jóváhagyásra. Még a kefelevonatot is elküldtük, azon is lehetett volna módosításokat, kiegészítéseket végrehajtani. A hibákért tehát a megyei hivatal is felelős. Az újabb kiadás lehetővé teszi a korrekciókat. A megyei hivataltól megkaptuk az új kiadás javított alappéldányát, s mint az első kiadásnál is az általuk jóváhagyott anyagot vitelez- zük ki — írta válaszlevelében a Panoráma vezetője. A MÉSZÖV válaszolt A Szolnok megyei Néplap 1966. szeptember 1-i számában „Kereskedelem — érdek nélkül” címmel cikket közölt, amely megállapítja, hogy a földművesszövetkezeti kereskedelmi dolgozók bérrendszere nem ösztönöz a forgalom növelésére. Ez a megállapítás téves mert a földművesszövetkezeti kereskedelmi egységekben tiszta jutalékos bérrendszer és alapbérrel kombinált jutalékos bérJogi tanácsadó A tartási és életjáradéki szerződésekről A tartási és életjáradéki szerződések száma a szocialista termelési viszonyok között állandóan csökken, de még ma is jelentős. Különösen a falusi lakosság körében szokásos, hogy az elaggot, munkaképtelenné vált dolgozók általában ingatlanuk átruházása fejében életük fogytáig természetbeni ellátást vagy ismétlődő termény, — esetleg' pénzszogláltatást. biztosítanak a maguk számára. A tartási szerződés alapján a szerződést kötő egyik személy köteles a másik felet saját háztartásában megfelelően eltartani. Az életjáradéki szerződés alapján az egyik fél meghatározott pénzösszeg vagy termésmennyiség időszakonként visszatérő szolgáltatására köteles. A különbség a tartási és életjáradéki szerződések között tehát abban van, hogy a tartási szerződéseknél az eltartásról az eltartónak saját háztartásában kell gondoskodnia, az életjáradéki szerződésnél pedig időszakonként visszatérő szolgáltatást kell a másik félnek juttatnia. A tartási szerződéseket szabályozó rendelkezések közül leglényegesebb az, amely a tartás módjára és mértékére vonatkozik. A Polgári Törvénykönyv előírja, hogy az eltartást a kötelezett háztartásában kell teljesíteni. Az eltartásnak megfelelőnek kell lennie. Az eltartónak tehát megfelelő és nem szűkös tartást kell biztosítani. A megfelelő eltartás magában foglalja a lakást, az élelmezést és a ruházat biztosítását, a gondozás s ápolás teljesítését, valamint a gyógyítás és az eltemettetés költségeit is. Vita esetén a megfelelőség eldöntésénél elsősorban a szerződésben foglaltakat, a felek személyi vagyoni viszonyait, az eltartott személynek az eltartás előtti körülményeit kell figyelembe venni. Az életjáradéki szerződés alapján teljesített szolgáltatás történhet pénzben, vagy terményben, de történhet mind a kettővel is. A gyakorlatban általában havonként adják. A tartási és életjáradéki szerződéseket írásban kell megkötni. A szerződés, írásban foglalás elmulasztása esetén csak akkor érvényes, ha az ervik fél a tartást ellenszolgáltatás fejében hosszabb időn át, tehát huzamosan szolgáltatta. Államunk a tartási kötelezettség teljesítésére különös gondot fordít. A szerződést kötő egvik fél ugyanis általában idős, elaggott személy, aki fokozott jogvédelmet érdemel. A Polgári Törvénykönyv községekben a vb-titkárt, városokban a városi tanács végrehajtó bizottságának igazgatási osztályát a tartási és életjáradéki szerződések állandó és rendszeres ellenőrzésére jogosítja fel, és egyben erre kötelezi is. A szerződésben foglaltak betartását szükség szerint, . de legalább évenként egyszer ellenőrizni kell. Ha a vb-titkár azt állapítja meg, hogy a tartási szerződés teljesítése a szerződésben foglaltaknak nem felel meg, arról jegyzőkönyvet vesz fel. A jegyzőkönyvet a felekkel is alá kell íratni és részükre egy-egy példányt kell adni. Kötelessége a vb-titkár- nak az is, hogy vita esetén a felek között békéltetést kíséreljen meg. A békéltetés arra irányul, hogy a szerződést kötő felek a vállalt kötelezettségüket teljesítsék. Kötelezettségének a vb- titkár azonban csak úgy tud eleget tenni, ha a tartási szerződésekről tudomása van. A jogszabály azonban a tartási szerződések kötelező bejelentését nem írja elő. Fentiekre figyelemmel, saját jól felfogott érdekükben a szerződő felek helyesen teszik, ha a megkötött tartási vagy életjáradéki szerződést a községi tanács vb-titkárának, illetve városban a városi tanács vb igazgatási osztályán haladéktalanul bejelentik; A bíróság a tartási szerződést mindkét fél érdekei- • nek figyelembevételével módosíthatja is. Ha valamelyik fél magatartása, vagy körülménye' folytán a saját háztartásban való tartás lehetetlenné vált, bármelyik fél kérheti a bíróságtól a szerződés végleges átváltoztatását életjáradéki szerződéssé, ha pedig a szerződés célja ilyen módon sem valósítható meg, a szerződés megszüntetését. A szerződés megszüntetése esetén a bíróság intézkedik a szerződő felek megfelelő kielégítéséről; A termelőszövetkezetek megalakulása után igen sokan tévesen úgy vélték, hogy mentesültek a tartási kötelezettség alól, mert a tartás fejében kapott földet bevitték a termelőszövetkezetbe. A tartási kötelezettség a föld termelőszövetkezetbe történt bevitelével nem szűnik meg. Konkrét üggyel kapcsolatban a Legfelsőbb Bíróság rámutatott arra, hogy a tartási és életjáradéki kötelezettséggel terhelt földnek mezőgazdasági termelőszövetkezeti közös használatba adása esetén a tartási kötelezettség bármelyik fél részéről kezdeményezett megszüntetése helyett általában a szerződés fenntartására kell törekedni. Ennek érdekében a szerződést megfelelően módosítani lehet. A szerződés megszüntetésére azonban csak akkor kerülhet sor, ha megfelelő kielégítésre — vagyis a föld természetbeni visszaadására — a termelőszövetkezet termelési érdekének sérelme nélkül lehetőség van. Dr. Cs. I. rendszer volt alkalmazva. A tiszta jutalékos bérrendszert az egyszemélyes besegítő családtaggal üzemelő vegyesboltokban, az alapbérrel kombinált jutalékos bérrendszert pedig a szaküzletekben alkalmazták. A tiszta jutalékos bérrendszerben foglalkoztatott dolgozók keresete a bolt- egység által lebonyolított havi forgalom függvénye volt. Az alapbérrel kombinált jutalékos bérrendszer szerint díjazott dolgozók keresetének mintegy 23 százaléka volt a mozgóbér rész. A földművesszövetkezet) kereskedelemben 1966. július 1-i hatállyal fix bérrel kombinált jutalékos bérrendszer került bevezetésre. Az új bérezési rendszer a mozgóbérnek na- gyobbmérvű kialakításán keresztül hatékonyabbá tette a kereskedelmi forgalom növelésére irányuló anyagi ösztönzést. Szerkesztői üzenetek „Kisújszállási utazó közönség” aláírással levél íróinak üzenjük, hogy kérelmükkel, névaláírással, pontos lakcímmel ellátott levélben a MÁV debreceni igazgatóságához forduljanak. Címük: Debrecen, V5- röshadsereg útja 18. A Szolnok megyei Néplap augusztus 24-i számában közöltük Bálint Imre levelét arról, hogy a kijelölt megállóban nem állt meg az autóbusz, s eminU nem tudott szolgálatba menni. Más alkalommal pedig az állomásig nem menl ki az a járat, amelynek mennie kellett volna. Levélírónk panaszát a 7-es számú autóközlekedési vállalat igazgatója megvizsgálta, s megállapította, hogy jogos a bírálata. Mindkét járat személyzete mulasztást követett el, amiért fegyelmileg vonják őket felelősségre.
