Szolnok Megyei Néplap, 1966. szeptember (17. évfolyam, 206-231. szám)
1966-09-20 / 222. szám
1*66. szeptember 20. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 és nyelvtudás Szállítás előtti ellenőrzés Evenként többszáz új transzformátort helyeznek üzembe a TITÁSZ szolnoki üzletigazgatóságának munkásai. Képünkön Csibrán István és Szabó Pál szállítás előtt ellenőrzik a transzformátort. Jövőre a7. északi részen a sor Évek óta gondot és nagy kárt okoz Kunmadarason a belvíz. Tavaly és az idén a község egyrészén sikerült a veszélyt megszüntetni. A lakosság jelentős társadalmi munkájának eredményeként a nyugati részen már nem fenyeget a magas vízállás. Továbbra is megoldatlan viszont a község északi és keleti részének alacsony fekvése, illetve belvíztele- nítése. Ezen részekről a víz elvezetése csak akkor lehetséges, ha a külterületeket is mentesítik a belvíz alól. Ez utóbbi a vízgazdálkodási társulás, illetve a vízügyi igazgatóság feladata. A községi tanács ezért a Mirhó-Kisfalvi vízgazdálkodási társulással vette fel a kapcsolatot, s előreláthatóan jövőre hozzákezdenek a külterületek, valamint a község északi részének belvíztelenítésé- hez. A keleti részen viszont csak a karcagi talajvizek elvezetése után szüntethetik meg a veszélyt. Turizmus (Tudósítónktól) Rohamosan fejlődő világunkban nélkülözhetetlen az idegen nyelvek ismerete. Statisztikák magasba törő görbéi tanúsítják, hogyan nő a külföldre utazók és a hozzánk érkező turisták száma. Az sem közömbös, hogy minden munkakörben van-e nyelveket beszélő szakember. A nyelvtudás tehát nemcsak korszerű műveltségünknek része, hanem az egyre szélesedő gazdasági, kulturális és turisztikai kapcsolataink is ezt kívánja. Ez a felismerés vezette a TIT-et, amikor ebben az évben is . meghirdette nyelvtanfolyamait. A jelentkezők számától függően október 1-el: — magyar helyesírás és nyelvtani ismeretek; — orosz, német, francia, angol, latin, olasz és eszperantó nyelvekből kezdő, haladó és társalgási fokon indítanak nyelvtanfolyamokat. A jelentkezők két lehetőség közül választhatnak: Egy-egy munkahelyen dolgozóknál húsz fő jelentkezése esetén a vállalaton, hivatalon belül önálló csoport indulhat. Kevesebb jelentkező esetében a TIT városi összevont tanfolyamaira lehet beiratkozni. Az eddigi jelentkezések azt mutatják, hogy kedvelt forma lesz a heti 2x2 órás foglalkozás, amely az eredményesebb nyelvtanulást biztosít. Az iskolák közül a Délibáb, Beloiannisz és a Kassai úti iskolákban indul az előző évhez hasonlóan nyelvtanfolyam, a Zagyvaparti iskolában pedig a tanulók mellett a szülők részére orosz nyelvtanfolyamot indítanak, hogy ' gyermekeiknek jobban segíthessenek iskolai nyelvtanulásukban. A külföldi túrákra induló csoportoknak pedig speciális tematikával is indul nyelvtanfolyam az őszi hónapokban. — cs. m. — Megbecsülik az időseket Túrkevén az fmsz vezetősége minden évben tájékoztatja alapító tagjait. Nagy tisztelettel, megbecsüléssel és bizalommal fordulnak az idősebbekhez. Felhasználják azoknak az életben, a szövetkezeti mozgalomban szerzett tapasztalatait. Az idős alapítók ezt a tiszteletet azzal honorálják, hogy időt, fáradságot nem kímélve a mai nap is segítenek. A legutóbb ilyen tájékoztatón az idős alapító tagok örömmel és megelégedéssel vették tudomásul, hogy szövetkezetük szépen fejlődik Az egykori kétszázhetvenegy alapítót jelenleg több mint két- ezerhatszázan követik. — így Túrkevén' az fmsz a legnagyobb tömegszervezetté fejlődött. Az elégedettség érzése töltötte el valamennyiöket, amikor arról szereztek tudomást, hogy a húsz év előtti néhány milliós forinttal szemben ma már hetvenmillió forint az fmsz forgalma. Saját vagyonuk pedig csaknem tizenhárom millió forint. A tájékoztatón a vitából is aktívan kivették részüket. Bíráltak, javaslatokat tettek, melyet az fmsz vezetői hasznosítanak. így többek között elhatározták, hogy az egészen idős vásárlókat soronkívül szolgálják ki a boltokban, s több gondot fordítanak a fiatalok bevonására. VASÚTON A péntek és szombat délutánok mindig izgalmasak azok számára, akik a tolongó pályaudvaron fel akarnak kapaszkodni valamelyik Debrecen felé tartó vonalra. Az ország fővárosa és nyugati része két hetenként kibocsátja a keleti részek lakóinak egy részét, s azok megindulnak haza a Nyírség, Hajdúság és Szatmár felé. Alig bírom hátizsákomat, fényképezőgépemet átráncigálni a tömegen. A vonat nagyot rándulva megindul, az emberek lassan elfoglalják a helyeket, lerakják a csomagokat. Fülkés, nyolc üléses kupéba kerültem. Még lehetőség sincs arra ilyen helyen, hegy leüljek. Megállók az ajtónál. Még Szajolt sem értük el, s a borért, sörért mászkáló emberek tömege tovább sodort. Véletlenül bepillantva egy fülkébe megdöbbenve látok két üres helyet. Félénken szólok be és kérdezem, hogy van-e szabad hely. — Cigányok ülnek bent! — morogják mérgesén körülöttem. Ez hát az ok! Inkább állnak Záhonyig. A kívülálló „magyarok” furcsán néznek rám, amikor behúzom magam mögött az üvegajtót, ök nem ülnek le velük. Olajfoltos kék munkásruha van rajtuk, kettőn olajos, piros svájci sapka, borotválatlanok, dehát a kint álló büszke magyarok elegánciája sem kifogástalan. A cigányok halkan beszélgetnek. Kettő előtt bor is van, de józanabbak, mint az imbolygó peron. Az egyikük Törökszentmiklósra megy az anyjához. Kilenc éve nem látta, pedig minden héten erre viszi a vonat Nyírbogdány felé. A másik betévedő magyatnak is azonnal elmondják: — Megy ez a fiú az anyjához. Ide Törökszert tmiklósra. Kilenc éve nem látta! Az egiikükben a bor nótát idéz fel és dúdolgatni kezd. A többiek felfigyelnek, elkapják a dallamot és vele dúdolgatnak. Egyre hangosabban, mostmár mind a hatan. Hat hangra. Érdekes, furcsa harmóniák. különös dallam. A magyar nótához vagy népdalhoz szokott fülnek szinte különleges. Cigány népdalok. Bánatos, nyújtott dallamívek, szinte nyögő jajgatás. a vers sorvégei csak néha rímelnek, de az elhagyót gyermek, búsuló szerető története fájdalmasan simul a dallamhoz. Egyre robban megittasulnak a zenétől. Valami mély szomorúság ül ki az arcukra, gyers nótát egyet sem énekelnek. Azonosulnak a zenével. A rekedt, sápadt, száraz férfi hangok így együttesen erőtől duzzadó, csengő muzsikává finomulnak. Ha la Imas koncert. — Min is nem hoztam magnetofont — 'jegyzőn meg felhangon, hogy ne zavarjam a zenét. — Nagy kár — súgja halkan egy kopott barna kabátos ember, akit teljesen az üléshez szorítanak a kívülállók. Ekkor nézek fel: a kis nyolcüléses fülke szinte megnőtt. Mindenki az ajtóban áll es teljesen átadja magát a bűvölő zenének. A cigány zennek. Saabé László Martfűn élni. • • Városi igények, falusi eliá’ás Az országgyűlési képviselők Szolnok megyei csoportja ez év márciusában a martfűi Tisza Cipőgyárban tartotta tanácskozását. Kiss Lajos, az üzem vezér- igazgatója ekkor termelési eredményeik ismertetése’ mellett szólt az itt élő emberek mindennapos gondjairól is: nincs elegendő zöldség-gyümölcs az üzletekben, baromfit csak elvétve tudnak vásárolni, hiányzik egy tejbolt, túlzsúfolt az .óvoda, a bölcsőde, s az emberek még Még mindig nincs tejboltjuk, s a gyáriak nem is tudják, mikor lesz. A lakótelepen és a faluban összesen négy italbolt van, ezért javasolták az üzem vezetői: szüntessék meg az egyiket, csináljanak abból tejcsárdát. Csakhogy ez nem olyan egyszerű. Az italbolt a vendéglátóipari, a tej bolt az élelmiszer kiskerhez tartozik. A vendéglátó pedig nem ad át olyan egyszerűen egy üzletet a kisker vállalatnak. Az üzemiek újabb javaslattal éltek, amikor látták, hogy ez nem lehetséges. A művelődési házukban van egy úgynevezett „szeszpresszó”. Kérték, alakítson ki itt a vendéglátóipari vállalat egy kisvendéglőt. A jelenlegiekhez még adnának A martfűi háziasszonyoknak mindennapos gondjai közé tartozik a település rossz zöldség, gyümölcs, baromfiellátása. A gyár vezetői ezért többször megkeresték a környékbeli termelőszövetkezeteket: létesítsenek a telepen elárusító helyeket. Kéréseik azonban süket fülekre találtak. Érthető,, hogy meglepődték a" martfűiek, amikor a földeáki Kossuth Termelőszövetkezet (Békés megyében van ez a község, Orosháza mellett) egy pavilont létesített a lakótelepen, s azóta rendszeresen árusít Ezt az üzem vezetői mondták. No nem azért, mintha ők nem pártfogolnák a terhes nőket, s mintha ők nem örülnének egy- egy gyermek születésének. Csak számolnak a következményekkel. A fiatal mama öt hónap után bölcsődébe akarja adni a gyerekét. S akkor kezdődik a tortúra, a vitatkozás. A minap pl. huszonöt bölcsődés korú és huszonhat óvodás korú gyermek felvételét utasították el hely hiányában. S jelenleg negyvenkilenc terhes nő dolgozik az üzemben, akik még ebben az évben világra hozzák gyermekeiket. Az üzemiek megoldást is javasolnak. Mintegy félmillió forintos társadalmi munkával ők hozzájárulnának ahhoz, hogy egy húsz szeEzt kérdezik a fiatal házasok a gyártelepen. Állami lakás vagy szövetkezeti egyelőre nem épül. Az OTP társasházat sem tud létesíteni, mert nincs közművesített telek. Mi legyen hát? A képviselő csoport ülésén Molnár György, a KISZ KB titkára, megyénk országgyűlési képviselője javasolta az üzem vezetőinek: a fiatalok építsenek KISZ lakótelepet, az OKISZ-nál tudnak kapacitást biztosítani. Ez ügyben megkerestük az Országos Takarékpénztár megyei igazgatóságát, ahol a következőket mondották: ha tíznél több lakás épül egyszerre, lakásonként 80 ezer forint kölcsönt tudnak adni. Ezenkívül lakásonként 10 ezer pénzükért sem tudnak lakáshoz jutni. A képviselő testület ekkor megbízta a szolnoki járási tanácsot, mivel hozzájuk tartozik Martfű, a lehetőségekhez képest segítsenek az itt lakó emberek jogos kéréseinek teljesítésében. Fél év telt el azóta. A napokban kintjártunk Martfűn, s megnéztük: hozott-e változást, megoldást mindennapi gondjaikra az elmúlt hat hónap? Történt-e intézkedés jogos panaszaik orvoslására ? plusz helyiségeket. A mostani kisvendéglőben legyen egy modern cukrászda, hiszen ez is régóta húzódó probléma megoldását jelentené, s azt a parányi helyiséget, amelyet most cukrászdának mondanak, átadják tej boltnak. Ez tehát több szempontból jó lenne. A fentiek ügyében megkerestük a vendéglátóipari vállalat áruforgalmi osztályának vezetőjét, Katona Endrét. A következőket mondotta: „Hogy másik helyre vigyük k kisvendéglőt, a cukrászdát, az nekünk mintegy félmillió forint kiadást jelent, melyre nincs meg a fedezet”. Szóval elakadt az ügy, pedig tejboltra legalább olyan szükség van, mint szeszt árusító helyekre. burgonyát, főzelékféléket, s baromfit. Nem fizettek rá, 70 000 forintot forgalmaznak havonta. Segítettek a lakosság ellátásában, melyért hálásak a martfűiek. Érdekes viszont, hogy a környékbeli termelőszövetkezetek nem tartják kifizetődőnek, hogy Martfűn elárusítóhelyeket létesítsenek — akár közösen egyet. A gyáriak csak mellékesen említették: amikor a . szövetkezeteknek segítségre volt szükségük, ők szívesen mentek szabad idejükben dolgozni a földekre társadalmi munkában. mélyes bölcsőde épüljön a telepen, mely összesen egymillió forintba kerül. Meg lehetne ezt oldani a jelenlegi bölcsőde bővítésével is. Lesz-e belőle valami, senki sem tudja, de bizakodnak. A maguk erejéből mindenesetre megpróbálnak az óvoda gondon segíteni. A művelődési házukban egy kihelyezett idegen nyelvű óvodát akarnak létrehozni. Az üzem vállalná létrehozását. A szülők pedig fizetik az idegen nyelvű óvónő bérét. Húsz gyermeket tudnának itt elhelyezni, s már ez is nagy segítség számukra. Annál is inkább, mivel az üzem távlati fejlesztési tervében mindössze a negyedik ötéves előirányzatban szerepel egy hatvan személyes bölcsőde építése Martfűn. Óvodáról szó sincs. forint értékű saját munkát is elismernek (vagyis az építtetők az alapok kiásásával, más egyéb segédmunkák elvégzésével csökkenthetik így az építés költségeit). Lehetnek ezek a házak földszintesek, vagy kétszintesek, úgy ahogyan az a község távlati fejlesztési tervének megfelel. Most már az üzemi fiatalokon a sor. Miért drágább a gáz Mártiim, mint Kunszent- mártonban ? A képviselő testület ülése óta új propán-bután gázlerakat létesült Martfűn. Az üzem adott helyiséget hozzá, s embert is, aki kezeli. Csak egyet nem értenek a martfűiek. Az ÁFOR AKÖV gépkocsikkal szállítja a palackokat. Martfűre. Ugyanaz a kocsi viszi a kunszentmártoniaknak is a gázpalackokat. Mégis míg Kunszentmártonban 33 forintot fizetnek egy palack gázért, ez a martfűieknek 50 forintba kerül. Miért? Jövőre megoldjuk a zöldségellátást Molnár Lajos a szolnoki járási tanács vb elnökhelyettese. Jól ismeri a martfűiek gondját. így szólt erről: — A járási tanács végrehajtó bizottságának sem mindegy, nem közömbös az ott élő emberek helyzete. Elhatározásunk, hogy jövőre teljesen megoldjuk járásunk legnagyobb ipari bázisának zöldség, gyümölcs ellátását. Ehhez tartozik, hogy a meglevő piacteret is bővítjük, s ösztönözzük a tiszaföldvári termelőszövetkezeteket és a cibakházi Vörös Csillag Tsz vezetőit arra, többet adjanak Martfű ellátására. Ígérni nem ígérhetünk sokat, hiszen nehéz helyzetben vagyunk. A községben olyan kevés a kö- fa-alap, hogy a jelenlegi aggasztó helyzet is jórészt ennek következményei Azért öröm is van Igen, örülnek a martfűiek annak, hogy megépült a szolgáltató ház, az élelmiszerbolt, az iparcikk szaküzlet, s hogy épül a ruházati bolt, a Patyolat fiók, s hogy ezután szakboltok árusítják majd a háztartási és műszaki cikkeket. S öröm, hogy a harmadik ötéves tervben megépül az ABC áruház is. Az viszont már kevésbé öröm, hogy napról napra rossz, sület- len kenyeret esznek, pedig Tiszaföldváron üzemel már a korszerű sütöde. Sokat beszéltünk már arról, hogy lassan várossá fejlődik Martfű. Ami az üzemet illeti, az valóban gyors léptekkel lesz egyre hatalmasabb. — Csak néhány szám ennek bizonyítására: a harmadik ötéves terv végére a munkáslétszám eléri a hatezret, majd az ezt követő években hétezer lesz. Ezeknek az embereknek pedig majd lakniok kell, élniök kell Martfűn. S a megélhetés alapjainak lerakásához •— amellett, hogy sürgősen segíteni kell a ma gondjain — már most hozzá kell kezdeni. Varga Viktória Még az esős idő beállta előtt JAVÍTTASSA MEG CIPŐIT — gyermekcipők javítása soron kívül készül. a Szolnok és Környéke Bőripari Ktsz javító részlegeinél. Javító részlegek minden kerületben a lakosság szolgálatában. FIGYELEM! FIGYELEM! A Gyapjúforgalmi Vállalat új címe: Szolnok, Pólya Tibor u. 5. (Zagyvatorkolati hídnál.) Áru- küldeményeket erre a címre kérjük. Tej helyett nem jó a szesz A iöldeákiaknak kifizetődött, a környékbelieknek nem Félünk a kismamáktól Hogyan juthatunk lakáshoz?