Szolnok Megyei Néplap, 1966. szeptember (17. évfolyam, 206-231. szám)

1966-09-18 / 221. szám

Villamosított vasútvonal - 800 új telefon előfizető - közúti szervizállomás A Néplap interjúja Földvári Lásaló közlekedés• és postaügyi miniszter­helyettessel — Hogyan fejlődik 'a közlekedés a harmadik ötéves tervben, különös tekintettel az alföldi, il­letőleg a Szolnok megyei helyzetre? Elsősorban a szolnoki vasúti csomópont fejlesztésére, a Budapest —Debrecen vonal diesele- sitésére, villamosítására gondolunk — volt első kérdésünk. — A vasúti közlekedés fejlesztési programjában jelentős helyet foglal el a szolnoki átmenő és rendező pályaudvar rekonstrukciója Ezenkívül sor kerül a Bu­dapest—Szolnok—Nyíregy­háza vonal villamosítására, mely előreláthatólag 1968- ban kezdődik meg, s három év alatt fejeződik be. Ám úgy, hogy már 1970-ben a villamosüzemet a teljes vo­nalon fel lehet venni. A Budapest—Szolnok— Záhony vonalon a villamo­sítás megvalósításáig diesel mozdonyok vontatják a szerelvényeket — Kérjük, hogy az autóközlekedésről is szól­jon. — A közhasználatú autó­közlekedésnek mind na­gyobb szerep jut a megye szállítási feladatainak meg­oldásában. A megnöveke­dett szállítási feladatokkal és gépkocsiparkkal nem fejlődött párhuzamosan a javító és karbantartó háló­zat. A minisztérium ezen igyekezett változtatni ak­kor, amikor elhatározta, hogy Szolnokon központi gépkocsi-forgalmi és kar­bantartó telepet létesít. A beruházás első ütemére kitűzött célokat elértük: a 7. sz. AKÖV már át is ve­hette a külső telephelyet. Sajnos a harmadik ötéves terv beruházási keretei nem teszik lehetővé a létesít­mény teljes felépítését. Egyelőre be kell érni any- nyival, hogy a műszaki ter­vezés viszont teljes mérték­ben befejeződik, de a kivi­telezésre csak a negyedik ötéves tervciklusban kerül sor. — Az országos gépjármű­állomány nagyarányú növe­kedése következtében a karbantartó és javító kapa­citás kevésnek bizonyul. Ebben lesz-e változtatás? — A közületi és magán­gépkocsik karbantartásának és javításának problémái a megyében már csak átme­neti jellegűek. Ugyani« Szolnokon 1967-re elkészül a közúti szervizállomás. — A megyei főútháló­zat korszerűsítésre szorul. Van-e erre lehetőség eb­ben az ötéves tervben? — Szolnok megye teljes állami úthálózata 1323 kilo­méter, Valóban szükség van arra, hogy korszerűsítsünk A főútvonalak felújítására és korszerűsítésére 170, az alsóbbrendű úthálózat fej­lesztésére pedig több mint 80 millió forintot fordítunk a tervidőszakban. — Ügy véljük, a posta sem maradt ki a tárca beruházási programjából Erről már lehet bizonyo­sat tudni? — Természetesen. Szol nők megye postai beruhá­zásai a következők lesznek: Martfűn 1988-ban postahi vatal épül, egy évvel ké­sőbb a szolnoki távbeszélő­központot nyolcszáz. áho­I mással bővítjük. Ezenkívül a megye helyközi távbe­szélő hálózatának rekonst­rukciójára is sor kerül, mely javítja a megyén be­lüli, valamint a megye és az ország többi része kö­zötti távbeszélő összekötte­tést. — Kérjük, külön szól­jon a szolnoki vasútállo­más rekonstrukciójáról, a munkálatok 1968-tól ese­dékes szakaszának elő­készítéséről. — A rekonstrukciót há­rom önálló program kere­tében valósítjuk meg. Az első ütemben szereplő munkákat 1963-ban kezdtük meg. Ennek célja, hogy biztosítsa a forgalmat gyor­sító, a forgalom biztonsá gát fokozó, a vasúti üzemet korszerűsítő feltételeket. A program első részüteme az idén befejeződött. A re­konstrukció első ütemében készülő létesítmények tel­jes üzembehelyezésére 1968-ban kerül sor. A re­konstrukció második üte­mében többek között a személypályaudvaron kor­szerű állomásépület, sziget­peronok, aluljárók épülnek Ennek a feladatnak jelen­tőségére és sokrétűségére való tekintettel a Közleke­dés- és Postaügyi Miniszté­rium, az Építésügyi Minisz­tériummal közösen orszá­gos tervpályázatot írt ki. Elsőízben kerül arra sor, hogy a MÁV állomásainak egyikére országos tervpá­lyázat keretében kell majd a legjobb és legötlete­sebb megoldást megtalálni. Ezzel széles körű nyilvános­ságot biztosítunk ennek az országos jelentőségű vasúti létesítménynek a tervezé­sénél. — Hogyan értékeli a Szolnok megyei szállítási bizottság munkáját? — A bizottság nagyon jó hasznos munkát végez,. Az országban egyike a legjob­baknak. Ezt az alkalmat is megragadom arra. hogy kiváló munkájukért a mi­nisztérium köszönetét és elismerését a nyilvánosság előtt is kifejezésre luttas- Ram. — A közismerten olcsó tiszai vízi szállítás, ame'y valamikor nagyon jelen­tős volt — fa, építőanyag, cukorrépa, gabona, stb. — az utóbbi időben vlssza- fejlödött. Mi a miniszté­rium álláspontja, nem le­hetne újra kifejleszteni, s ezzel is tehermentesíteni a vasúti és közti ti szám­lást? — A tiszai hajózás visz- szafejlődésének az az oka, hogy a vízi szállítás alacso­nyabb önköltsége mellett nagyon magas a rakodási költség, mivel nem kellően gépesített. A tiszai szállí­tások újbóli kifejlesztésére a közút-vízi út kooperációs szállítás szervezésére már ösztönöztük az érdekelte­ket. A vízi szállítás korsze­rűsítése, valamint az igény- bevételével összefüggő nép- gazdasági érdek szélesebo körű tudatosítása a fuva­roztatók idegenkedését re­mélhetőleg csökkenti. Eb­ben is számítunk a megyei szállítási bizottság további segítségére, munkájára — fejezte be nyilatkozatát a min i szterh elyettes, Világ proletárjai- egyesüljetek! SZOLNOK MEOttEI A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA A XVII. évfolyam, 221 szám. Ara $Q tiller 1966. szept. 18-, vasárnap. Kevés a tojás— nagy valuta a házigalamb Nyolcvanezer Sxotnok megyei család partnerei a foldművesssövetkesetek • Elindultak a Jászságból as első híxottliba szállítmányok Megkezdődött az őszi baromfi felvásárlási szezon. Az esztendő hátralévő hónapjaiban a Szolnok me­gyei földművesszövetkezetek több mint 60 millió fo­rint értékű árut gyűjtenek még be megyénk háztáji gazdaságaiból. Ettől is nagyon függ, adja-e mindazt a megye, amit az ország közellátása és a külkereske­riialmi vámnlr tiSl P Import anyagot takarítottak meg A kongresszusi munka­verseny során szép ered­mények születtek az ingat­lankezelő vállalatnál Szol­nokon. Fél évi tervüket 110 százalékra teljesítették, 4,55 forinttal javult az egy órá­ra eső termelési átlag; az előző év azonos időszaká­hoz viszonyítva. Több fel­ajánlás született az anyag­gal való takarékosságra. Ennek eredményeképpen a bontási anyagok gondos fel­használásával 192 ezer fo­rint értékű anyagot, első­sorban Import faárut taka­rítottak meg. (1965. hason­ló időszakában a megtaka­rítás még mindössze 62 ezer forint volt.) Grámán János és Árvái György szakmunkások munkaidőn kívül a műhe­lyek világításának korsze­rűsítését ajánlották föl. E felajánlásukat teljesítették. A karbantartó részleg vállalta, hogy a bejelen­tett hibák elhárításén túl tíz épületen végeznek meg­előző karbantartást. Ezt túlteljesítették, eddig tizen­hat épület ilyen irányú munkálatait végezték el. Az ezután következő napok legnagyobb vásárlá­si tételeit a baromfi felvá­sárlás számai adják. A ház­táji gazdaságokból terv sze­rint 210 vagon baromfit gyűjtenek be a földműves­szövetkezetek. Ebből idáig még 22 vagonnal vásárol­tak csak fel. Ám a szezon csak most indult, s így a terv teljesítésében bíznak a szövetkezetek. Erre biz­tosíték többek között az is. hogy 108 vagon hízottliba értékesítésére kötöttek szer­ződést. A megyében 24 li­batömő társulat működik, kilencszáz taggal. Kiemelkedően jól dolgo­zik a jászapáti és a ti- szasülyi. Jászapátiról, Karcagról, Tö- rökszentmiklósról egyéb­ként elindították már az idei első hízottliba szállít­mányokat. A legjobb ba­romfitenyésztők egyébként a jászapátiak, az öcsödiek, mezőtúriak, a karcagiak, csőd, ez a kis község az egész megye háztáji ba­romfifelvásárlási tervének közel 10 százalékát bizto­sítja. A megye földművesszö­vetkezetei egyébként a Szolnok megyében élő csa­ládoknak közel 90 százalé­kával állnak kapcsolatban. A földművesszövetkezetek végzik a háztáji toiásfeles- legének felvásárlását is. Terv szerint harmicöt millió tojást kell a ház­tájiból adnia az idén Szolnok megyének. Huszonhét milliót vásárol­tak fel, az arány itt jobb­nak tűnik a baromfi felvá­sárlás számaihoz mérten. Mégis a baj az Utóbbival lesz. Tudniillik a tavaszon olyan jó ára volt a barom­finak a piacon, hogy igen sokan eladták a tojótyú­kokat is, mely a termeles mennyiségét befolyásolta. A kevés tojásból eredően az idén mintegy 100 ezer­rel kevesebb naposcsibét tudtak kiadni a földmü- vesszövetkezetek készpén­zért, vagy szerződésre. Kétmilliót adtak egyéb­ként ki, de közel egymil­liót még felvett volna a piac. A 2 új elgondolások kö­zött szerepel a háztáji ba­romfiállomány minőségi cseréje is. Ez az idén kez­dődött el, s már 5600 Sha- ver-fajta tojóhibridet kap­tak Jászladányon, Jászki- séren, Fegyverneken a há­ziasszonyok. Ezek a tyúkok képesek évente kétszázöt­venet tojni. Ezért is jövő­re ebből és a gödöllői tojó­fajtából 50 ezret adnak ki a megyében. Remélhetőleg jövőre nem lesz gond a to­jás-felvásárlási terv telje­sítése. Egyébként Öcsödön, Jászapátin, Törökszentmik- lóson az idén sem volt az. Mindez arra vall, hogy ahol lelkiismeretesen fog­lalkoznak vele a földmű­vesszövetkezetek, ott siker­re számíthatnak. Talán ez is hiányzik Túrkevén, Jánoshidán és Tiszafü­reden, ahol viszont na­gyon messze járnak ter­vük megközelítő teljesí­tésétől is. Korábbi erőfeszítéseik­nek és a libatenyésztés fel­lendülésének betudhatóan a szövetkezetek teljesítik 670 mázsás tolifelvásárlási tervüket. Mindezen felül még mintegy 16 ezer galambot is ad a megye. Valameny- nyit exportálják és Igen jó pénzt kapunk érte., A ga- iambtenyésztés fellendíté­sére a megye négy helysé­gében — többek között Öcsödön, Mezőtúron — gá­lám btenyésztö társulás ala­kult. Megsegítésükre Jász- kiséren törzstenyésztőtelc- pet létesített a MÉSZÖV, ahonnan ellátják a galam- bászokat tenyészállatokkal; B, L. A SZOLNOK—HEVES MEGYEI MELLÉKTERMÉK ÉS HULLADÉKGYŰJTŐ VÁLLALATNÁL NAGYON BALESETVESZÉLYES ÉS HALAD ATI, AN MUNK \ VOLT AZ ÓCSKA VASHULLADÉK VAS ÉTI KOCSIBA RAKÁSA. ÉJABBAN’ „EMPOR” MARKOLÓ-RAKODÓ VÉGZI GYORSAN ÉS BALESET MENTES ÉV EZT A MUNK4T / A házalt at építenek K ii n madaradon Az egyre növekvő igé­nyek kielégítésére Kunma­darason a harmadik ötéves tervben csaknem hat és fél millió forintot fordíta­nak a kereskedelmi hálózat bővítésére, korszerűsítésé­re. A tervek szerint egy ABC, egy iparcikk áruha­zat és két vegyes élelmi­szer boltot építenek. Az élelmiszer boltokat jövőre illetve 1968-ban adják at rendeltetésének. — Jövőre építik fel az iparcikk áru­házát. míg az ABC áruház 1969-re készül el. Kicsi és korszerűtlen az étterem is. Az fmsz veze­tői úgy döntöttek, hogy a jelenlegi irodát alakítják át étteremmé, í így korszerű konyhát is létesíthetnek. Irodahelyiségnek viszont egy. a közellövőben meg­vásárolandó épületet alakí­tanak át. A már említett hat és fél millió forintból még a meglévő boltokat bővítik és korszerű beren­dezéseket Is vásárolnál!,

Next

/
Oldalképek
Tartalom