Szolnok Megyei Néplap, 1966. augusztus (17. évfolyam, 181-205. szám)
1966-08-12 / 190. szám
Vitáq proletárjai, egyesüljetek/ SZOLNOK MEGYE [ * MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVII, évfolyam, 190. szám. Ära SO fillér 1966. augusztus 12., péntek. Á kívülállók A kenderes! Növényvédő Állomáson a kijavított PC csávázó gépek üzemi próbái folynak. A 11 gép rövidesen kikerül a gazdaságokba (Fotó: Nagy Zsolt) A Minisztertanács ülése A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Szakszervezetek Országos Tanácsának javaslatára a Minisztertanács módosította a dolgozók társadalombiztosítási nyugdíjáról 1958-ban hozott rendeletét. A módosítás azokra az öregségi nyugdíjasokra vonatkozik, akiknek nyugdíját az 1954. október 1. után érvényben levő jogszabályok szerint állapították meg. Az új rendelkezés értelmében az ilyen öregségi nyugdíjasok közül azok, aik 1966. augusztus 1-én munkaviszonyban álltak és nyugdíjuk megállapítása után 36 hónapon át dolgoztak (illetve dolgoznak), utolsó 36 havi munkabérük alapján kérhetik korábban rögzített nyugdíjuk újbóli megállapítását, ha ez számukra kedvezőbb. Ebben a hónapban átadják a napközis konyhát Karcagon Majdnem nyolcszázan a vezetőképző laborokban Dubnában a szocialista országok egyesített atomkutató intézetében tudósok egy csoportjának sikerült sok ezer fényképet készítenie az atomfizika „nagy titkáról”, az anti- anyagról, illetve annak nyomvonalairól. A negatív töltésű atommag nem elméleti fikció ma már: bizonyított valóság. Az anti- anyagot a létező anyag ellentétpárjának nevezik. A társadalom pozitív atomjainak, az egyes embernek is vannak ilyen ellentétpárjai. Van, aki már nem választja ketté a kötelességet és az önzetlenséget, s van olyan is, aki még csak szűkén vett kenyérkereseti kötelességét teszi meg, s többel vagy restségből, vagy — közömbös ügyként —, nem törődik. Van, aki a gép mellett, a földön végzett munka után a közösségért fárad: szakszervezeti aktívaként segélykérelmek teljesítéséért futkos, tanácstagként 'választóival beszélgetve ismeri meg kívánságaikat, véleményüket, társadalmi munkát szervez, s van, ári mindettől távol tartja magát. Vannak kívülállók, akik kirekesztik magukat a társadalom nagy részét átfogó, mind mélyebbé váló emberi kapcsolatok áramköréből: szemlélődnek csupán, s még csak biztatni sem biztatják azokat, akik többet vállaltak és többet tesznek. Többségük becsülettel ellátja a munkáját, felveszi érte a megérdemelt fizetséget, s ezzel — véli — egyén és társadalom kölcsönös kapcsolata befejeztetett. Az új gazdaságirányítási 'rendszer — igen helyesen — az anyagi ösztönzés elvének fokozott érvényesítésével többet biztosít annak, aki jobban dolgozik. Az anyagi érdekeltség a munkában, a közös feladatok teljesítésében fontos tényező, s ha az egyébként „kívülálló” ember munkájával többet, értékesebbet ad a társadalomnak — joggal kap érte több pénzt, tesz szert nagyobb jövedelemre. És mégis: hiba lenne beletörődni, hogy vannak kívülállók, s hagyni, hogy legyenek is ilyenek. A kösösséq és az egyén érdeke nemcsak a A KGST országok építésügyi állandó bizottsága napirendre tűzte a gabona- tárolás, a korszerű silóépítés módszereinek tanulmányozását. E célból hat ország — Bulgária, Románia, Lengyelország, Csehszlovákia, a Német Demokratikus Köztársaság és Magyarország — részvételével szakértői munkaértekezletet hívott össze. Az építészmérnökökből, technikusokból, tervezőkből álló csoport Bulgáriában kezdte munkáját, majd Romániában folytatta. Hazánkba szerdán est® Érkeztek meg Szolnokon termelőmunkában, a javak előállításánál kell hogy találkozzék: azonosnak, vagy legalábbis közelállónak kell lennie életünk minden területén. Szocialista társadalmunk fejlődésének alapvető irányzata: közös ügy- gyé, közüggyé tenni országos gondjainkat, feladatainkat s így kezelni az egyén igényeit, sorsát is. A társadalom, mint egész, s az egyes ember, mint rész értelmi és érzelmi azonosulása — ez jellemzi fejlődésünket. Napjainkban a városi ember is figyel a falvakra: közügy az ország kenyere. A parasztembernek is ügye, hogy időben elkészüljön valamelyik nagy ipari üzem, s közös gazdagodás, ha valahol átadnak rendeltetésének egy kórházat, egy iskolát. Közügy — de még nem mindenki ügye. A „kívülálló” munkája igen, de véleménye, akarata, alkotásvágyának teljes kibontakoztatása ma még nem járul hozzá, hiányzik a társadalmi mérleg serpenyőjéből. Szocialista társadalmunk nagyszerűsége abban rejlik, hogy a történelemben először teremti meg az egész társadalmat érintő érdek- azonosságot. A gazdaságirányítás új rendszere életünk minden területén növeli, erősíti a társadalmi aktivitás jelentőségét, a demokratizmus szerepét. Alapvető igénnyé teszi, hogy minden munkás aktívan részt vegyen gyára, vállalata fejlődésének meghatározásában, a tervek alakításában; a tervezőmérnök, az irányító műszaki ne elégedjék meg „munkaköri kötelessége” teljesítésével, hanem tehetsége egészét kamatoztassa a maga és a köz javára. Az anyagi feltételeket az új mechanizmus megadja ehhez: az erkölcsieket magunknak kell megteremtenünk. A kívülálló ma még — akarva, vagy akaratlanul — a társadalmi összefogás mérlegének pozitív oldalát csökkenti. Ahogyan a fizikusok megismerik az antianyag mibenlétét, úgy kell nekünk is feltárnunk a társadalmi ellentétpárok, a ma még kívülállók magatartásának mozgatórugóit. Az okok feltárása egyben program is a cselekvéshez. E. L. keresztül. Itt is kezdték meg tanulmányaikat. Csütörtökön délelőtt városunkban, a Szolnok megyei Építőipari Vállalat munkájával ismerkedtek — Rédler Károly igazgató kalauzolásával. Majd Török- szentmiklósra mentek, ahol a 13 millió forintból épülő 600 vagonos tárház csúszó- zsaluzásos építési módját szemlélték meg. Valameny- nyiükből nagy érdeklődést váltott ki és elismerően nyilatkoztak róla. Lapunk munkatársa felkereste Kéziét Pravoslav csehszlovák építészmérnököt, a szakértői csoport vezetőjét. Űj fények, jobb járdák, szebb, virágdús parkosított területek tükrözik a karcagi városi tanács, a város lakóinak lakóhelyük szebbé. korszerűbbé tételére — Bár még hátra van, hogy egyeztessük véleményünket, annyit már mondhatok mindannyiunk tetszését megnyerték a Szolnokon és Törökszentmikló- son látottak. Az a véleményünk — Kecskemét és Szolnok után ítélve —, fejlődő építészetet látunk Magyarországon. S hozzá még, hogy az itteni építők kedves emberek. Hazánkból Csehszlovákiába utaznak az építészek, s Lengyelországban, majd a Német Demokratikus Köztársaságban folytatja munkáját a szakértői érte- Irwlafc való törekvését. Kicseréltek több régi égőt, új facsemeték hajladoznak az utak mentén, több helyen eltűnt a felásott utcarész, s csaknem 50 ezer folyóméter hosszúságban új vízlevezető árok szegélyezi az utakat. Ebből a munkából a lakosság is derekasan kivette részét. A tervezett alig száz méter hosszú árkot ásott ki. A segíteni akarást tükrözi az egyéb területen végzett társadalmi munka is. Iskolások és felnőttek egyaránt részt vettek a vízhálózat bővítésében, a fásításban, a parkosításban, a. járdák javításában. Ennek eredményeként az előirányzott 695 ezer forint érték helyett 850 ezer forintot meghaladó társadalmi munkát végeztek. Eddig csaknem 300 ezer forint értékű saját anyagot használtak fel a különböző területeken. Külön említést érdemel a napközi konyha építési munkáinak előrehaladottsága. Alkotmányunk ünnepének tiszteletére előreláthatólag még ebben a hónapban átadhatják azt, s ezzel megoldódik a napközis gyerekek étkeztetése. Ma már hagyományos formává vált a KISZ alap- szervezeti vezetők, titkárok, propagandisták összevonása a Tisza-ligeti táborban, hogy a következő év feladataira megfelelően előkészítsék őket. Tavaly hétszázhuszonkét fiatal vett részt a táborozásokon, idén már hétszáz- ötvenheten jöttek el egy- egy hétre a táborba. Üzemi, termelőszövetkezeti, iskolai KISZ aktivisták jöttek, hogy elméleti és gyakorlati képzésben részesüljenek. Mind a bel-, mind a külpolitikai helyzet meggyö- zően bizonyítja, megnövekedtek a KISZ előtt álló feladatok is. Éppen ezért az eddiginél is fontosabb feladatának tartja a KISZ megyei bizottság, hogy az alapszervezetek vezetői választ tudjanak adni a fiatalokat érdeklő és érintő kérdésekre. A tanfolyamok egyik kulcskérdése volt a párt- kongresszusra való felkészülés, A KISZ kommunista jellege és az ebből adódó következtetések, az eszmei politikai nevelés módszerei, ezek voltak a legfontosabb központi, irányadó témák. Ezenkívül olyan foglalkozásokat tartottak, amelyek hozzájárulnak a vezetési készségek kifejlesztéséhez. A kulturális és sportrendezvények mintául szolgáltak az alapszervezetnél rendezendő kulturális és sportfoglalkozások számára. Sikeres volt az üzemi titkárok találkozása a munkásmozgalom veteránjaival Hasonlóan nagy sikere volt a tsz-titkárok és a gazdaságvezetők találkozásának, ahol kötetlen beszélgetésekben ismerték meg a fiatalok az ifjúsági szervezet, és a gazdasági vezetés jó együttműködésének módozatait. Ez évben még hátra van a továbbképzésszerű salgóbányai négyhetes KISZ iskola, amelyre megyénkből száznegyven fiatalt küldenek. Augusztus végén háromszáz KISZ vezető, a középiskolai KISZ szervezetekből vesz részt egyhetes táborozáson a Tisza-ligetben. A vezetőképzés év közben sem szünetel. í Erre a célra felhasználják a titkári értekezletet, főként a módszertani kérdések vonatkozásában. — Ezenkívül néhány helyt vezetőképző tanfolyamot rendeznek, mint például a mezőtúri felsőfokú mezőgazdasági technikumban, ahol harminc fiatal számára indul szeptember 1—3 között tanfolyam a felsőfokú szakemberképzés KISZ munkájának speciális feladatairól. Az idén igen nagy7 volt az érdeklődés a vezetőképzés iránt. A meghívottak kilencvenöt százaléka megjelent, sőt volt olyan tanfolyam, ahova száz fiatalt hívtak meg és százhármán jöttek el... A jó eredmény a gazdasági vezetők szemléletének megváltozásából is következik: a KISZ munka fontosságát egyre többen látják közülük. KGST országok építésügyi szakértőinek látogatása megyénkben
