Szolnok Megyei Néplap, 1966. augusztus (17. évfolyam, 181-205. szám)
1966-08-11 / 189. szám
19M, augusztus 11. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Egy „gyalogmunkás" é a megbízatásai „...a gyomrot emésztő nedvekkel ellátván tevékeny állapotba helyezi: a testen a húst neveli, a vért tisztítja, az Ínyt és a fogakat erősíti, az arcbőrnek eleven színt és szépséget kölcsönöz, a nemi ösztönt feléleszti, a magtalanságot gyógyítja, s a gyermekeknek hasznos nyalánkság, mert erősít, s a növekedést idomos és csinos kifejtését elősegíti.” A múlt század közepén neves magyar kertészeti szakember által így jellemzett „csodaszer” — kilogrammonként néhány forintért — ma is beszerezhető. Igaz, már nem sokáig; aki nem használja ki a következő néhány hetet, annak majdnem egy évig kell várnia. Mivel Ma- gy ..országon zsák júliusban és augusztusban érik — a sárgadinnye. Valószínűleg már a honfoglalás idején ter- —-’.ék — emellett szól a „diny- nye” szó szláv eredete is. Magának a dinnyének az eredete nem pontosan ismert; feltevések szerint Indiából származik, de egyes csoportjainak, így a nálunk termesztetteknek is, Közép-Ázsia az őshazája. A magyarországi dinnyészkedés első virágkora a XVI—XVII. századra tehető. Abban az időben a sárgadinnye még csak a főúri kertekben díszlett, s értékére jellemző, hegy versengés tárgya volt, s külön érdemet jelentett az első dinnyét a királynő asztalára juttatni. A XVII. század végére már csökkent a dinnye „előkelősége”, széles körben fogyasztották és sokhelyütt termesztették. Korábbi írásos emlékek után meggyőző bizonyíték erre az 1680-as évekből Evlia Cselebi török utazó útleírása, amelx szerint abban az időben Debrecenben és Gyulán kiváló dinnyét termeltek. Bél Mátyás 60 évvel későbbi földrajzi leírása szerint már Szabolcs, Heves és Hajdú megye is kiemelkedő diny- nyetermő vidék. A múlt században a pesti Kertészeti Egyesület Dinnyészkört alakított, dinnye-kiállításokat és versenyeket rendezett, Debrecenben pedig önálló „Dinnyész Egyesület” létesült. Napjainkban megkezdődött a dinnyészet reneszánsza. Kutatók, nemesítők fogtak össze, hogy csupa korán érő, mézédes, aromás, szépformájú sárgadinnye kerüljön a ; asztalunkra. De addig is, amíg ez sikerül, s a gyümölcsöt néha tök-ízűnek érezzük, gondoljunk arra, hogy a sárgadinnye még így is „a fogakat erősíti és az arcbőrnek szépséget kölcsönöz...” Szedik az uborkát a mezőtúri Petőfi Tsz-ben. (Foto: Nagy Zsolt) Azt, hogy kik kerülnek be a vezetőségbe, végülis majd a taggyűlésen döntik el. A jelölő bizottságok beszélgetései előzetes vitákra is készteti a párttagságot. Reméljük, minden termelőszövetkezeti alapszervezetünkben a leeiobbak kerülnek a vezetőségbe. B. E. 1 raeg'fcf’psflfps fele: \ mánk» mestere cím A mecseki hegyháton gazdálkodó, kiváló eredményeiről híres Bikali Állami Gazdaságban érdekes, szép formája alakult ki a jó munkások megbecsülésének. Minden esztendőben — a harmadik negyedévi termelési tanácskozások során — a dolgozók megvitatják és eldöntik: kik a legjobbak egy-egy munkaterületen és ezeket, ha emberi, politikai magatartásuk is megfelelő, augusztus 20-án ünnepélyesen a „munka mestere”-ivé avatják. Négy év alatt majdnem 100 bikali dolgozó kapta meg a „munka matere” címet Foglalkozása: növénytermesztő, vagy más szóval gyalogmunkás a tiszafüredi Üj Erő Termelőszövetkezetben. Társadalmi megbízatása: szövetkezeti párt titkár és NEB-ellenőr. Tagja a tiszafüredi járási Népi Ellenőrzési Bizottságnak. Ha ezeket egyenként vesz- szük, egy-egy feladat elvégzése is tetemes munkát, ró egy emberre. Hogyan tud ő mégis eleget tenni mindhárom vállalt kötelezettségének? így válaszol erre: — A nappalokat megtoldják az éjszakával, s mindjárt több idő jut mindenre. A szerencsém csak az, hogy a feleségemnek jó természete van, s nem szól azért, ha későn járok haza, vagy ha odahaza is dolgozom. Igen, a jelentések összeállítására, egy-egy NEB-vizs- gálat anyagának tanulmányozására csak este jut ideje, s hogy mit jelent este jelentést készíteni akkor, amikor már egész napon át a tűző napon kidolgozta magát az ember. És Gyöngy Imre szívvel végzi mindkét társadalmi megbízatását. E kettő közül most én a NEB ellenőri munkájáról faggattam. — Csak hat osztályt végeztem, azt is a múlt rendszerben. Dolgoztam a postánál, mint segédmunkás, évekig kubikmunkára jártam, aztán jött a termelör szövetkezet, egyszóval nem volt időm tanulni. Illetve később a szövetkezet elküldött egyéves vezetőképző iskolára, Zsámbékra. Aztán elvégeztem egy öthónapos pártiskolát. — Tudja mi kell ahhoz, hogy valaki jól végezze el népi ellenőri teendőit? Helyes igazságérzet, sokszor nagyon is aprólékosnak tűnő munka elvégzése. Én 1962 óta vagyok népi ellenőr. Sok vizsgálaton vettem részt ez alatt az idő alatt. Találkoztam emberi segíte- niakarással és emberi meg nem értéssel. Tavaly például, amikor a tiszaszöllősi Szarvas Sándor Termelő- szövetkezetben folytattunk vizsgálatot, egy szál vanír nyomán tudtunuk elindulni, s a rendőrség, a bank segítségével tudtuk megszerezni csak a számunkra szükséges iratokat. — Legtöbbször az a baj, hogy az emberek türelmetlenek. A múltkor találkoztam az utcán az egyik emberrel, aki azelőtt nemrég tett bejelentést egy ügyben. Ezt mondta nekem: „nem csináltatok semmit. Hoztok határozatot és minden marad a régiben”. Holott ez nem így van. A mi feladatunk nem a büntetés. Aki hibázott, annak a bíróság előtt kell felelnie tettéért. Nekünk fel kell tárnunk a hibákat, s megtenni a kellő intézkedéseket, hogy azok né terjedjenek tovább, ne hatalmasodjanak el. S én igyekszem a magam részéről ennek eleget tenni. így vallott népi ellenőri munkájáról Gyöngy Imre termelőszövetkezeti gazda. S bár iskolája kevés van, élettapasztalata annál nagyobb. Nos ő minden élet- tapasztalatát gyümölcsöz- tette eddig is, s hasznosítja továbbra is népi ellenőri munkájában. V. V. 4Haltenyésztő szakemberek tapasztalatcseréje Jászapátiban és Pusztakürlön A takarmányfehérje-készlet növelésének, a fehérjegazdálkodás megjavításának, valamint a takarmányozás gépesítésének a kérdései szerepeltek napirenden tegnap a Szolnok megyei állattenyésztő szakemberek tapasztalatcseréjén. A találkozó színhelye Jászapátiban az Alkotmány Termelőszövetkezet majorja, illetve a Jászsági Állami Gazdaság pusztakürti üzemegysége volt. Az agrártudományi egyesület és a megyei tanács közös rendezésében tartott gyakorlati bemutatóval egybekötött tanácskozáson először az Alkotmány Termelőszövetkezet elnöke, — Gömöri Károly, gépcsoport vezetője Pataki Vincze és Lakatos Ferenc, a megyei állattenyésztési felügyelőség munkatársa mutatta be azt a gépet, amelynek segítségével a szilázs takarmányt a betakarítással egy menetben karbamid- dal dúsítják. A takarmányok fehérje tartalmát karbamiddal dúsító gépet először a Mosonmagyaróvári Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum szakemberei konstruálták, majd ezt a formát fejlesztette tovább Pataki Vincze és Lakatos Ferenc. — Egyszerű megoldásról van szó; egy SzK—2,6 jelű jár- vasilózóra felszereltek egy vetőgép ládát és ez autó matikusan a növény magasságától függetlenül adagolja a karbamidot. A délután folyamán a résztvevők az Alkotmány Termelőszövetkezetből átmentek Pusztakürtre. Ott Sipos János, az állami gazdaság főállattenyésztője ismertette a gazdaság modern tehenészetének gépesítését. A hetven főnyi szakembergárda tanúja lehetett annak, miként lehetett percek alatt adagolni az abraktakarmányt egy félautomata adagoló segítségével. A szálastakarmányok gépesített adagolását is megtekintették. Ezeknek a technizált módszereknek a segítségével vált lehetővé, hogy a vendéglátó Jászsági Állami Gazdaság állattenyésztésében bevezessék a szakosított két műszakot. — győri — Á vezetőség választás előtt élénkül az érdeklődés az alapszervezetekben Interjú a mezőtúri várnai pártbizottság titkáráraI Felkerestük Bene Lajost, a mezőtúri városi pártbizottság titkárát, s megkértük válaszoljon néhány időszerű kérdésre. A nyári betakarítás sok munkát kíván a termelőszövetkezetekben. Hogyan tudja segíteni a városi pártbizottság, hogy eközben a vezetőségválasztás előkészületei is megfelelő ütemben haladjanak az alapszervezetekben? A betakarítás valóban leköti az embereket. Volt viszont előzőleg több olyan jelentős rendezvényünk, megbeszélésünk, ami az érdeklődést felkeltette és erre az időre is megőrizte. Ezentúl idesorolhatom, mint az érdeklődés felfrissítését segítő“ tényt, hogy nyolcvan brigád nyolcszáz emberrel küzd a városban- a szocialista címért. Ezer- hétszázan pedig hagyományos versenyben vesznek részt. Az öt millió forintot érő kongresszusi felajánlásoknak több mint felét a termelőszövetkezeti tagok tették. Elmondhatom, most tartunk ott, hogy a termelőszövetkezeti pártszervezetek tagjainak többsége látja: a pártmunka is úgy lehet eredményes, ha mind többen részt kérnek, részt vállalnak belőle. Mi is ezt sürgetjük, ezt serkentjük. Ezért kezdeményeztük nemrég például annak a felmérését, hogy melyik alapszervezetben, kinek mi a pártmegbízatása. Ezt a közeljövőben a végrehajtó bizottság elemzi, később pedig a pártcsoportok tanácskozzék meg. Az a tapasztalatunk ugyanis, hogy taggyűléseken nem kritizálják olyan bátran egymást az emberek, mint kisebb összejöveteleken, megbeszéléseken. Ez erre megfelelő alkalom lesz. S arra is, hogy újabb feladatokkal bízzanak meg embereket. Alaposabb munkára ad lehetőséget az is, hogy a pártbizottság munkatársai is változtattak régebbi munkamódszerükön. Nemcsak a titkárokkal, hanem hosszabb ideje már a reszortfelelősökkel is tanácskozunk. Ez azért is hasznos, mert az előző szokásunk táplálta azt a • hangot a termelőszövetkezetekben, hogy a párttitkár függetlenített, végezze ő a pártmunkát. Most a reszortfelelősök többnyire önállóan dolgoznak, s önállóságukat a közeljövőben még növeljük. Az új gazdasági mechanizmusra való áttérés az eddigieknél magasabb színvonalú pártmunkát követel az alapszervezetektől. Milyen eredmények, milyen új vonások jellemzik most a szövetkezeti alapszervezetek munkáját? Bárhogyan vesszük is, túl sok újat, az eddigi gyakorlattól merőben eltérőt erről nem mondhatok. Addig jutottak el a termelőszövetkezeti pártszervezetek, hogy a vezetőségi tagok elvileg értik, elfogadják az új gazdasági mechanizmus szükségességét, érdeklődéssel várják az újabb intézkedéseket. Igaz, hogy eddig is volt már ezzel kapcsolatban sok feladatuk. cA „qqóqijUó, tzfpjta“ uírqadiiinqr Az emberek egy része a dolgok könnyebb oldalát ragadja meg először. Volt kirívó példa. A tejtermelés például még most is drága a szövetkezetekben. Egyesek ezért azt javasolták, számolják fel szövetkezetükben a tehenészetet. Ez mindenesetre könnyebb is volna, mint rendbehozni. Ugyanez volt a juhtenyésztéssel kapcsolatban is az álláspont, Egészében a gazdasági mechanizmus eddigi fejleményei az emberek figyelmét közgazdasági ismereteik bővítésére tereli. De emellett mellékhatásokkal is számolnunk kell, ahogyan azt az említett példák is jelzik. A tsz-tagok, a tsz- ben lévő kommunisták elöregedése jelent-e kádergondokat a város termelőszövetkezeteinek alapszervezeteiben? Annak ellenére, hogy a termelőszövetkezeti tagok elöregedése — sajnos — változatlanul fennáll, a párttagok között egy-két év óta van bizonyos fiata- lodás. A szövetkezetekben dolgozó kommunisták kétharmada 50 éven aluli. A fiatalítás az alapszervezeti vezetőségekben is indokolt, bár már említettem is, hogy nagyon sok idős elvtársat, munkájában következetes embert, mos» se hagyhatnak ki a vezetőségekből. Akiket még1 sem választanak újjá. azoknak is köszönetét mondhatunk, mert nincs közöttük egyetlen egy se. aki ne érdemelné ezt meg azért, amit mindennapi munkája mellett még a2 alapszervezetben vállalt. Változást elsősorban abban akarunk elérni, hogy több fizikai munkás kerüljön a vezetőségekbe. A tapasztalat azt mutatja, hogy helytállásban, a szövetkezet jövőjéért érzett felelősségvállalásban, a pártmunka jó elvégzésében bárki példát vehet a fizikai munkát végző tsz-tagok sokaságától. Elvitathatatlan joguk tehát, hogy szavuk érvényesítésére is tovább növekedjék a lehetőség.
