Szolnok Megyei Néplap, 1966. augusztus (17. évfolyam, 181-205. szám)
1966-08-07 / 186. szám
Verseghy Könyvtár SZOLNOK ro/etárjűi. egyesüljetek! OLNO A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES A MEGYEI TANACS LAPJA XV11, évfolyam, 186. szám. Ára 80 fillér 1966. augusztus 7„ vasárnap. Új módon kereskedni Gombamérgezés történt Szolnokon Jelentősen növekedett a megye kiskereskedelmi forgalma Töbfeet költöttünk élelmiszerekre Keresett cikk veit a hűtőszekrény A z 1966. első félévi bal- eseti statisztika végleges adatai tnég nem ismeretesek, de az év első. öt hónapja alapján arra lehet következtetni, hogy a második ötéves terv időszakára jellemző kedvező tendencia, az üzemi, munkahelyi balesetek számának csökkenése idén tovább folytatódott. Ha nem is nagyarányú — 2.7 százalékos — ez a csökkenés, mégis azt jelenti, hogy a tavalyinál jónéhány ezerrel több embert sikerült megóvni a sérüléstől, a szenvedéstől. Ezt pedig akkor is értékelni kell, ha tudjuk, hogy még korántsem győztük le, szüntettük meg a dolgozók életét, testi épségét fenyegető veszélyeket. A cél természetesen nem az, hogy így vagy úgy javítsuk a statisztikát, hanem az, hogy eleve kizárjuk a balesetek lehetőségét, megszüntessük a balesetet előidéző okokat. A fent említett szerény fejlődés, amelyre hivatkoztunk, azt jelzi, hogy több üzemben, esetenként egész iparágakban valóban erőfeszítéseket tettek a baleseti veszély- források lelkiismeretes felderítésére és felszámolására, a biztonságos munka- feltételek megteremtésére. A bőripari üzemekben például a korábbi balesetek, elemzéséből azt a következtetést vonták le, hogy biztonságtechnikai szempontból felül kell vizsgálni a munkagépeket, mert a sérülések többsége ezeknél történik. Csaknem 300 gépre szereltek fel ezután védőberendezést, s az eredmény rövid idő alatt jelentkezett: negyedannyi csonkulásos baleset sem történt, mint a védőberendezések felszerelése előtt. Az élelmiszeripari üzemekben folytatottt hasonló alapos elemzés a balesetek jelentős részét a kézi anyag- mozgatás veszélyeire vezette vissza. Több intézkedéssel, kisgépesítéssel, viszonylag egyszerű eszközök alkalmazásával itt is sikerült eredményt elérni és a balesetek csökkentésével együtt a termelékenységet is emelni. Elsősorban azok az üzemek, iparágak mutathatnak fel ilyen és hasonló eredményt, ahol a gazdasági vezetés nem tett fontossági különbséget a termelés és a munkásvédelem problémái közt, egyformán szívügyeként, egy ugyanazon cél összetevőiként kezelte a gazdaságosság és a biztonság követelményeit. Sok gazdasági vezetőt az élet, a gyakorlat vezetett el ahhoz a felismeréshez, hogy nem lehet különbséget tenni a munkafegyelem és a biztonsági fegyelem közt. mert ahol eltűrik a védőberendezések mellőzését, az óvórendszabályok megsértését, ott a technológiai utasításnak sincs becsülete, az egyik területen érvényesülő hanyagság kihat a munka egészére. Bebizonyosodott az is: a jól szervezett munkásvédelem szerves kiegészítője a színvonalas ter- naelésirányításnak, s feltétlenül hozzájárul a termelés eredmény eih ez. Túlzás lenne azonban azt állítani, hogy ez a szemlélet már általánosan elterjedt valamennyi iparágban, vagy akár .a mezőgazdaság különböző szektoraiban. — Mint jelzőberendezésekhez, itt is érdemes visszatérni a statisztikához, amelynek adatai egyik-másik iparágat tekintve nyugtalanítóan sok gondatlanságról, a munkabiztonság gyakori elhanyagolásáról, háttérbe szorításáról árulkodnak. Vannak, akik erre azt mondják: nem lehet magát a biztonsági előírásokat megszegő dolgozókat sem mentesíteni a felelősség alól. A biztonsági előírások betartása nem kizárólag a munkás magánügye, mint ezt sok helyütt gondolják. A biztonsági előírások betartása a munkafegyelem szerves része, s ezért elsősorban a közvetlen felettes, a gazdasági vezető tartozik számadással. A gazdasági vezetés rovására írható, hogy a balesetek körülményeinek kivizsgálásában, a balesetet előidéző okok felkutatásában ma sincs előrehaladás. Igen sokszor fontosabbnak tartják az esetleges felelősség eltussolását. mint a tényleges előidéző okok megismerését, s egyszer- smindenkorra való kiküszöbölését. Pedig eredményesen küzdeni a további balesetek ellen csak úgy lehet, ha szembenézve a mulasztásokkal is, körültekintően megvizsgálják a baleset Összes körülményeit, elemzik tanulságait, beleértve a munkaszervezést, az alkalmazott technológiát, a használt gépek, szerszámok állapotát, s az emberek, a beosztottak és a vezetők magatartását. Csak így lehet eldönteni, milyen intézkedésekkel lehet meggátolni a baleset ismétlődését. Ha viszont olyan „kivizsgálást” folytatnak le, amely megelégszik a sérült felelősségének megállapításával, vagy véletlen okokra vezeti vissza a szerencsétlenséget.. akkor végeredményben lelkiismeretlenül kiszolgáltatják beosztottaikat a veszélynek, a balesetnek. A zért szólunk ezúttal *“• élesebben a vezetés hibáiról mint az eredményekről, mert a növekvő vállalati önállóság e tekintetben, a munkásvédelemben is növeli a vezetés felelősségét. Nemcsak a tervezésben. a beruházásokban, az értékesítésben, lesz nagyobb a hatáskörük, hanem a munkakörülmények fejlesztésében, az emberekről való gondoskodásban is. A gazdasági élet új követelményeinek számbavételével párhuzamosan % arról még vita folyik, hogy a jövőben melyek lesznek a jó vezető legjellemzőbb ismérvei. Egy azonban már teljes bizonysággal eldőlt: csak az a gazdasági, műszaki vezető minősülhet jónak, posztjára méltónak, aki balesetmentesen vezeti üzemét, vállalatát, a reá bízott kollektívát. (S. £.) Takarékoskodásból 23 milliárd forint A takarékoskodók száma és a betétösszegek nagysága örvendetesen tovább növekszik hazánkban. Az év első felében 166 000-rel emelkedett a betétkönyvek száma és kétmilliárd négyszázötvenhét millió forinttal gyarapodott az OTP- nél a betétállomány. A lakosság betétje ez év június végén — beleértve a takarékszövetkezetek betét- állományát is — elérte a 23 milliárd forintot. Három és fél milliárd forinttal magasabb volt, mint egy évvel korábban. Különösen népszerűek a kamatozó betétkönyvek. Ezeknek a száma ez év első felében 134 ezerrel növekedett. Igen sokan váltanak gépkocsi nyereménybetétkönyvet is, e népszerűség oka.hogy csupán ez év februárjában és májusába» összesen 414 személygépkocsit sorsoltak ki. A legközelebb — augusztus 20- án — Békéscsabán sorra kerülő sorsoláson körülbelül 210 gépkocsit lehet nyerni. Ezt a sorsolást a tiszántúli autóstalálkozóval egybekötve rendezi az OTP. A megyében a kiskereskedelem forgalma az idei első hat hónapban közel 1.6 milliárd forint volt. Ez azt jelenti, hogy a lakosság 10 százalékkal többet költött élelmiszer és iparcikkek vásárlására, mint tavaly az azonos időszakban. Élelmiszerek beszerzésére 70 millió forinttal többet fordítottak a családok, ruházkodásra pedig három millió forinttal. Legjobban a vegyes iparcikkek forA jelentős, értékhatár feletti beruházások kivitelezése jól halad a megyében, kedvezőbb képet mutat, mint az elmúlt évben A félév végéig az éve? pénzügyi fedezet 34,9 száza lékát (tavaly 29.3 százagalma emelkedett (72 millió forinttal, azaz 15 százalékkal), melynek döntő hányadát a tartós fogyasztási cikkek értékesítése képezi. Hűtőszekrényből 990, gáztűzhelyből 2395, kerékpárból 2682, motorkerékpárból 232, rádió-zeneszek- rényből 1855-tel több kelt el. Ebben a hitelakciókon kívül a munkások és alkalmazottak átlagos havi keresetének növekedése is közrejátszott. lékát) már beépítették. Eg.v-két beruházás tervszerű megvalósítása veszélyben van. Ilyen a Ti- szamenti Vegyiművek por- testékgyára, ahol az idei építési előirányzatból mindössze 40 százalékot teljesítettek. Szolnok megye legjobb traktorosai! 1, Gönesi korolr, 7 isxaföldvőr 2. jtthásx Jó%»ef, Bánhalma (Tudósítónktól.) A Szolnok megyei szántóverseny színhelye szombaton délelőtt a Héki Állami Gazdaság üzemegysége volt. Tizennyolc szövetkezeti, állami gazdasági ’ és gépállomási traktoros sorakozott fel 9 órakor a kimért parcellákon. A megye legjobb traktorosait választották ki a járási tanácsok mezőgazdasági osztályai előzőleg. Ez eltérést is jelentett az eddigi versenyek gyakorlatától. Tudniillik a mostani nem előzte meg járási-városi vetélkedő. Ugyancsak az idén csak a gumikerekes gépek vezetői vetélkedtek. A versenyt a nemzetközi szabványnak megfelelően bonyolították le. A jászberényi, a törökszentmiklósi és a szolnoki járás két-két, a kisebb járások és városok egv-egy versenyzőt indíthattak. Ugyancsak két traktorost küldtek a gépállomások, a megye állami gazdaságait pedig négy traktorvezetó képviselte. Mint minden verseny kezdetét, ezt is a levegőbe röppenő rakéta jelezte. A gabonatarlót 24 centiméter mélyen kellett felszántani a résztvevőknek 120 perc alatt. A tábla 100 méter hosszú. 20—30 méternyi széles parcellákból állt, amelyet két vagy három ekefejjel kellett felszántani. A szántáshoz kézzel hozzá nem érlim- tek, sem kerékkel, sem más eszközzel nem segíthettek magukon. A szabályok megszegése ugyanis első esetben pontelvonást, a második figyelmeztetés már kizárást követett volna. Ám a Szolnok megvei traktorosok versenyén ilyesmi nem történt. A megye kiváló szakembereiből alakult zsűri döntését Vedrődy Gusztáv, a megyei tanács mezőgazda- sági osztályának főagronő*. musa hirdette ki, A dobogó első fokára Gönczi Károly, a tiszaföldvári Lenin Tsz traktorosa került. A második, Juhász József, a Középtiszai Állami Gazdaság traktorvezetője lett. A harmadik helyezés Mezőtúrra került, a Magyar—Mongol Barátság Termelőszövetkezetbe B”- csai Lajos jóvoltából. A győztesek három, két. illetve ezer forintos jutalmat is kaptak. Ezenkívül Gönczi Károly és Juhász József Szolnok megyét képviseli az országos szántó- versenyen. A zárszót Vedrődy Gusztáv tartotta meg. Kitért arra, hogy a rendező bizottság a zsűri megítélése szerint nem készült fel pontosan a versenyre. Végül azt is bejelentette, a jövő évtol kezdődően ismét visszatérnek a járási- városi elődöntőkre Gy, Sr Paradicsomsz&ret a törökszentmiklósi Aranykalász Tsz-ben (Foto: Nagy Zsolt) Jól hajadnak a beruházások „vezess baleset nélkül I“
