Szolnok Megyei Néplap, 1966. augusztus (17. évfolyam, 181-205. szám)

1966-08-06 / 185. szám

1966. augusztus 0. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 ROKONI KAPCSOLATOK FALUN A fél megyét bebaran­•TX goltam. Keresvén, hogy régi gondjaink közül hogyan alakult egy: a ro­konok, a családtagok elhe­lyezkedése a termelőszövet­kezetekben. Hogyan alakult & falunak ez a súlyos, nagy ügyekké sohasem for­málódó, de mégis gyakran bonyodalmat okozó sajátos­sága. Nem elsőnek kérdeztem, de nyugodtan idézhetem elsőnek Császár Istvánt, az • alattyáni Új Élet Tsz párt­titkárát: Rokoni kapcsola­tok nélkül nálunk talán csak évek múltán alakult volna meg a tsz. A család­tagokban, a rokonokban, egymásban bíztunk. Akko­riban elnök voltam. Volt idő például, hogy a sertése­ket én is csak az apámra bíztam. Tudtam, ő rende­sen gondozza őket. De ez is változott az élettel. A kez­detben előnyös rokoni szá­lak, kapcsolatok aztán visz- szatetszést váltottak ki. Lakó István, a megyei tanács vb mezőgazdasági osztályának munkatársa, aki ismer jónéhány ebből alakult bonyodalmat, azt mondja: kár lenne bogozni, statisztikánk pedig nincs arról, hányszor kellett fe­lettes szerveknek igazságot tenni a családi, rokoni kap­csolatok miatt. De rende­ződtek, elcsitultak a vélt és jogos kifogások. Jelenleg elvétve akad emiatt intézni való. Azt persze nem lehet mondani, hogy teljesen megszűnt. A jászfényszarui Lehel kürt Tsz elnöke, Koczka Pál mondja: Bri­gádvezető voltam ebben a tsz-ben. Ügy választottak meg elnöknek. Tehát nem küldtek ide. S ha mint el­nököt majd felváltanak a helyembe lépő képzett szakemberek, akkor sem veszek vándorbotot a ke­zembe. Maradok újból fizi­kai munkás itt. Sajnos én azt mondhatom, nálunk még az apa is irigyelli a fiát, ha nem kapál ott vele együtt. Engem az édesbá­tyám akart innen kigo­lyózni. Semmi rágalmat nem sokallt, csakhogy leváltsa­nak. Oda jutottunk, hogy már hosszú ideje nem be­szélünk egymással. Tiszafüreden, a járási pártbizottság most kezde­ményezett egy kivizsgálást. Levelet kaptak ugyanis egy gazdaságból, amely arról szól, hogy a tsz elnöke a rokonait részesítette előny­ben a gyümölcsszedésnél és napi 300 forintos kereset­hez juttatta őket. Ugyan­akkor hat katasztrális hold háztáji föld jogtalan hasz­nálatához is hozzásegítette őket. Ez mindenképpen sú­lyos dolog. Ha igaz a levél tartalma, akkor a tsz-elnök- re nézve, ha pedig ez a megállapítás alaptalan, ak­kor azokra nézve, akik a levelet megírták. Van az emberekben az ilyen dolgok megítélését tekintve egy bizonyos meg- csontosodottság is. Személy szerint egy-egy elnök, el­nökhelyettes, főagronómus, párttitkár stb. ellen semmi kifogást nem tudnak mon­dani. Mégis: „Kérdezni sem kell azt. Mindenki tudja, hogy a vezetők rokonai jár­hatnak először jól. Azok ré­szesülhetnek előnyben. Az mindigis így volt, így is marad.” Kunmadarasi tsz-tagok mondták ezt, akik egyéb­ként mindezek ellenére sa­ját termelőszövetkezetük elnökéről csak jót mond­tak, s azt, nem is tudják, hogy rokona volna a szö­vetkezetben. Annak se, más vezetőknek se. Az ilyen, a régi időkből megszokott vélemény sok helyen derék tsz-vezetők napjait is megkeseríti. A kengyeli Dózsa Tsz elnö­kének a testvére szállító- munkás volt a szövetkezet­ben. Egy alkalommal elad­ta a gabonát, amit rábíz­tak. Az esetre még aznap fény derült. A tsz-elnök példás büntetést kért elle­ne. Mégis került a köz­ségben, aki úgy vélte: „ezt is csak az elnök rokona merte megtenni.” „A gépek egyre több embert mentesítenek a munka nehezétől a szövet­kezetekben. Ugyanakkor egyre több helyen érvénye­sül az egy falu, egy kö­zös gazdaság gyakorlata. Ez azt jelenti, hogy egyre több család a szövetkezet­ben találja meg munkahe­lyét. Sok tsz-ben egyre in­kább az a gond merül fel, hogy nem tudnak mun­kát adni a gyalogmunká­soknak. Ilyen helyzetben aztán könnyen odavágják a vezetőknek: aki rokon, családtag, azoknak van munka. Különösen elmér­gesedik a helyzet akkor, ha ilyen esetben nem értik meg, vagy egyenesen kimo­solyogják azokat, akik munkáért kapadoznának” — mondja Tősér Gyula, a jászárokszállási községi párttitkár. A fő gondokat a terme­lőszövetkezetekben nem ez. nem a rokonoknak biztosí­tott előnyök okozzák. A jászárokszállási Táncsics Tsz két tagja mondja: „ha az egész vezetőség rokon volna, azt se bánnánk mi. Csak olyan dolgot ne kö­vetnének el, ami anyagi­lag visszahúz bennünket. Elvetették nálunk a tava­szon a rothadt tengerima­got a föld tetejére. Most meg sopánkodnak, s az időjárásra fogják, hogy nem lesz kukoricánk.” Egy másik jászsági tsz- tag mondta: „A mi elnö­künk olyan ,magamista’ ember. Azért hívjuk így, mert itt van a rokona a termelőszövetkezetben. Ah­hoz szigorúbb, mint bár­kihez. Azt mondjuk róla, azért, mert szégyelli a dol­gozó rokont. Csak önmagát tartja valakinek. családi, rokoni ösz- szefonódásból adódó gondok jórésze elcsitult és egyre kevesebb új keletke­zik. Eggyel kevesebb za­varó körülmény marad, ami a termelőszövetkeze­tek fejlődését lassítja. De erről múltidőben még ko­rai lenne beszélni. Nincs már az, hogy rokonok egy­mást segítették a szövetke­zeten belül ahhoz, hogy nagyobb előnyöket élvezze­nek, olykor ahhoz, hogy több szavuk legyen, vagy egyesek megszedjék magu­kat, miközben a közösség alig jutott előbbre. De van még jele annak, hogy eb­ben a tekintetben is se­gíteni kell az embereknek, egymásnak: megszabadulni olyan előítéletektől, amik csak nehezítik, visszahúz­zák a közöst. Borsi Eszter KEZDŐ ÉPÍTÉSZTECHNIKUST, ÉPÍTÉSZMÉR­NÖKÖT keresünk épületkarbantartó üzemünkben foglalkoztatásra. Jelentkezés a Tiszamenti Vegyiművek Szolnok, személyzeti osztályán; Munkásszállást biztosítunk. A CIBAKHÄZI VÖRÖS CSILLAG TSZ PAPRIKA FELDOLGOZÓ ÜZEMÉBEN A MÜLT HÓNAP VÉ­GÉN KEZDŐDÖTT A KAMPÁNY. SZÁZHARMIN­CÁN FOGLALKOZNAK A TARTÓSÍTÁSSAL Jégverés a tiszamenti almáskertekben A Tisza mentén nagyüze­mi gyümölcskertek húzód­nak végig. A mostani gya­kori jégverések nem kímé­lik a gyümülcsösöket sem, nem kis kárt téve bennük. A Tisza-menti almásker­tekben az idén szemre na­gyobb, szép, úgynevezett darabosabb termést vár­nak a kertészek. Ezt a mi­nőséget — különösen a jo­nathánból és starkingból — kedvelik a külföldi pia­cokon. Ám a jégveréssel most csappantak a remények. Ugyanis a jégtől megre­pedt az alma, pettyes ma­rad a gyümölcs, így érik be. A fegyvemeki, a sza­kállaspusztai, a hilléri al­máskerteket kétszer „kap­ta” el egymás után a jég­eső. Eredményes félév A RUTIN könnyelműségre csábít Két évvel ezelőtt egy KPM rendeletre megszün­tették az AKÖV-nél az utazó személyzet tovább- képzését.' Ez a rendelkezés elhibázottnak bizonyult, ezért 1966. május elsejétől visszaállították a tovább­képzést. Az autóbusz és teherautó­balesetek sajnos elég gya­koriak. Az elmúlt év má­sodik felében húsz, az idei első félévben huszonkét közlekedési baleset történt ezekkel a járművekkel az AKÖV-nél. A balesetek közül a jegyzőkönyvek sze­rint saját hibából 1965. jú­liustól decemberig tíz, ez év első felében kilenc. A tanfolyam amit a gép­kocsivezetők végeznek, — évente tizenhat órás. Fő­ként a közlekedés rendje, és a kocsik műszaki isme­rete szerepel a kérdések között. A kiadott szak­könyvek ismeretét ezeken a foglalkozásokon kérik számon. A balesetek ez évben mind a kilenc esetben a közlekedési szabályok fe­lületes tudásából vagy fi­gyelmen kívül hagyásából eredtek. És itt hadd hív­juk tel a figyelmet egy ér­dekes jelenségre: a balese­tet okozó gépkocsivezetők háromnegyedrésze öt, vagy ennél is több éve vezet gép­kocsit! A rutin tehát köny- nyelműségre csábít. A „pilóták” többsége ér­zi is ezt. Éppen az ő ha­tározott kívánságukra állí­tották vissza a szakmai ok­tatást és a minősítő vizs­gákat, amelyeket az év má­sodik felében ebből a tárgy­körből tartanak majd. A megyében tizenegy helyen tartják ezeket a tanfolya­mokat a legképzettebb for­galmi és műszaki tisztek. Szolnokon például kilenc, Jászberényben nyolc szak­ágazat számára ismertetik a legszükségesebb tudniva­lók*. Vigyázzunk gyermekeink szeme világára A Fővárosi Tanács János Kórházának szemészeti osztá­lyára öt év alatt száz gyer­mek került szemsérüléssel. A sérülések legnagyobb ré­szét, több mint egyharmadát, lökés vagy ütés okozta. Esz­közként leggyakrabban a bot szerepelt, de előfordultak fut­ball, drót, pingpong-ütő, író­szer által okozott sérülések is. Több baleset következett be a kisgyermekek kezébe került kés, olló, tű miatt is. A haji- gálás és lövöldözés — nyíl, parittya, légpuska — együtt­véve a sérülések másik har­madát eredményezte. Egészben véve az esetek IS százaléka volt kedvezőtlen ki­menetelű. A sérülések okait elemezve, az orvosok azt ajánl­ják, hogy a szülők jobban ügyeljenek gyermekeik játé­kára. Ne korlátozzák a gyerek szabadságát, de a vágó-, szú­róeszközöket tartsák távol a kisgyerekektől. A nagyobbak­nak is tiltsák meg, hogy a különböző lövőeszközökkel ját­szanak. Hol van már az a bol­dog idő, amikor ingbe- glóriába öltözve is olvas­hatta az emeletlakó az újságot. Most már fel kell öltöznie, lesétálni a negyedikről, s felvinni a lapot. A Postás Szakszervezet képviselője a tévében is szót emelt emellett, mond­ván, hogy kímélni kell a dolgozókat. Ezek sze­rint, aki nem postás, nem is igazi dolgozó. Azért járja az emleteket egy- egy postás helyett sok­száz ember. Megkontráztuk ezt a lapban is, de a rekontra elmaradt. A Debreceni Postaigazgatóság ugyanis nem méltatott bennünket válaszra. Találkozni meg nem találkozik velük az ember, hiszen még a postást sem láthatja ma­napság. Csak a postalá­dának köszönhet a kapu alatt, hogy „jóreggelt, jó- reggelt, van-e számomra ( valami?* A szolnoki Vörös Csillag Ruházati Ktsz dolgozói az év elején felajánlást tet­tek, amely a terv teljesíté­sén túl az önköltség csök­kentését is tartalmazta. A féléves eredmény ér­tékelése igazolja, hogy sza- vatartó emberek a szövet­kezet dolgozói. Annak el­lenére, hogy az anyagellá­tásban voltak zavarok, tel­jes termelési tervüket 127 százalékra teljesítették. A belkereskedelmi előirányzat­nál nem érték el a 100 szá­zalékot, export tervüket viszont 160 százalékkal zárták. S ami nagyon lé­Az utóbbi időben Kana­da és Magyarország kö­zött eredményes kereske­delmi kapcsolatok bonta­koztak ki. Az exportképes magyar termékek megis­mertetését, a magyar áruk iránti bizalom és érdeklő­dés fokozását szolgálja az Gondoltam, hogy ha már a posta így egysze­rűsít, egyszerűsíteni kel­lene az újságírást is. Egyszerűen ki sem kelle­ne adni a lapot. Aki kí­váncsi lenne arra, hogy mi újság, eljönne hoz­zám és megkérdezné. Én meg telefonon szedném a híreket. Ejnye, erről jut eszembe, hogy telefon be­szerelését is hiába ké­rem a postától. Sebaj, azért nyugodtan jöhetnek hozzám az érdeklődők. Legalább ultizunk egy ki­csit, s nem kell lesza­ladnom négy emeletet, hogy belenézzek más lap­jába. Jó, jó, azt is tudom, nem mindenki tud ultiz­ni, utóvégre kellő intel­ligencia kell ahhoz, de akkor sincs baj. Kártyá­ból jósolok majd szá­mukra. Úgy kell nekik. Utóvégre más kárán csak az okos ember tanul. s. a nyeges: a tervezett önkölt­séget csökkentették, ez a fél év végén 90,6 százalék volt. A meglevő szocialista brigád példáját követve, az idén öt brigád határoz­ta el, hogy e megtisztelő cím elnyeréséért verse­nyez. Jelenleg a belkereskede­lem és külföldi megrende­lőik számára termelnek. Több szocialista és nyugati országba eljutnak a ktsz- ben készült férfiöltönyök és női kabátok. Legtöbb szál- szítmányt az NDK-ba kül­denek. az eseménysorozat, ame­lyet a Magyar Kereskedel­mi Kamara több magyar intézménnyel együttesen szervez Montrealban. A montreali magyar hetek programja már elkészült Randevú Magyarországgal lesz a címe annak a kiál­lításnak, amelyet a Shera­ton Mount Royal Szálló­ban készítenek elő. A ki­állítás anyaga: Magyaror­szágot ismertető fénykép­bemutató és több külkeres­kedelmi vállalat árukíná­lata. A kanadai kereske­delmi körökben érdeklő­désre számot tartó ruháza­ti cikkekből külön divat- bemutatót is rendeznek. A népművészeti cikkek ki­állításán bemutatja művé­szetét Molnár Gáborné ka­locsai pingáló asszony is. A MEDTMPEX külön gyógyszernapot, a TERIM- PEX és a MONIMPEX úgynevezett élelmiszerna­pot készít elő, vagyis e szakkörökkel rendez talál­kozót. A montreali Elysée-mo- ziban a magyar filmnapo­kon a Pacsirta, a Szegény legények, a Ház a sziklák alatt, Hogy állunk fiatal­ember? és az Örök meg­újulás című filmeket *e- kinthetik meg az érdeklő­dők. A montreali magyar he­teket megelőzően Kanada másik nagy városában, To­rontóban a nemzetközi vá­sáron találkozhatnak a lá­togatók a magyar áruk­kal. Javaslat rekontra holt/ett Randevú Magyarországgal Magyar heteket késsítenek elő Montrealban

Next

/
Oldalképek
Tartalom