Szolnok Megyei Néplap, 1966. augusztus (17. évfolyam, 181-205. szám)
1966-08-06 / 185. szám
VHáq proletárjai, egyesüljetek! f * {& -K \lAH o| SZOLNOK MEGYEI A NSSYIÍ FÁKr8'ZDTTSA& ES A HEGYES TANACS LAPJA XVn. évfolyam, 185. szám. Ara SO «Hér 1966. augusztus 6., szombat. Á legtöbb vállalatnál növekedett a nyereség A Központi Statisztikai Hivatal Ssohtok megyei Igazgatóságának jelentése az 1966 első Jélévi ipari termeléséről A megyében a szoeialista ipar 1966 első félévben csaknem 12 százalékkal többet termelt, mint az előző év azonos időszakában. A termelés az 1965—66. évi cukorgyári kampány elhúzódása, valamint a gabona- felvásárló és feldolgozó vállalat termelésének felfutása miatt, elsősorban a minisztériumi élelmiszeriparban nőtt jelentős mértékben. A nehézipar termelésének növekedési üteme ez évben mérséklődött, — a minisztériumi iparban csak 3,7 százalékkal volt több, mint egy évvel korábban — annak ellenére, hogy néhány vállalat és ipartelep, például a Tiszamenti Vegyiművek, a Szolnok megyei Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat, a TITÁSZ Szolnoki Üzletigazgatósága több mint 20 százalékkal növelte termelését. A megye iparvállalatai és ipartelepei 1966 első félévben a népgazdaság szempontjából is fontos cikkek többségéből többet termeltek, mint 1965 első félévében. A megyében ugyan kevesebb, de vállalati szinten — az algyői mező hasznosításának eredményeképpen — 17 százalékkal (23,4 ezer tonnával) több kőolaj került felszínre, mint egy évvel korábban. A IVj sz. papírgép üzembehelyezésével jelentősen (11 százalékkal) nőtt a papírtermelés és a bútoripar rekonstrukciója következtében konyhabútorból is 958 garnitúrával (14 százalékkal) többet állítottak elő, mint az előző év azonos időszakában. Néhány fontos cikkből azonban, például égetett téglából, vágott baromfiból mind az 1965. első félévben termelt- nél, mind az előirányzottnál kevesebbet állítottak elő. Az utóbbi kedvezőtlenül hatott az exportra. A kevesebb termelés miatt vágott baromfiból több mint 200 tonnával (23 százalékkal) kevesebbet exportáltak, mint 1965 első félévben. Egy év alatt jelentősen csökkent még a kohóipari és hengerművi berendezések, a tornacipő, valamint a bőrből és a bőrhelyetle- sítő anyagokból készült lábbelik exportja is. 1966 első félévben a korábban jelentős export tevékenységet folytató „Dózsa” Cipőipari Ktsz termelési kapacitása nem volt kitöltve. Specifikációk és forma- gumitalp hiánya miatt mintegy 7000—8000 párral kevesebb sportcipőt termelt és exportált a tervezettnél. A szövetkezet export megrendelést nem kapott, a belkereskedelmi vállalatok igényeit viszont nem elégíthette ki, ezért a munkások nagy részét fizetés nélküli szabadságra kellett küldeni. A megye szocialista iparában 1966 első félévben a munkások száma 1677 fővel (6,4 százalékkal), az összes foglalkoztatottak száma pedig 1914 fővel (5,-6 százalékkal) volt több, mint 1965. év azonos időszakában. A létszámváltozásra — kivéve a szövetkezeti ipart — az alkalmazottak szúrnának csökkenése volt jellemző. A megye szocialista iparában egy év alatt hét fővel (3 százalékkal) csökkent az ezer munkásra jutó alkalmazottak száma. A munkaerőforgalom 1965. évi kedvezőbb alakulásával ellentétben ez év első felében ismét nőtt a munkaerővándorlás. A megye állami iparában 1966 első félévben az állományba felvettek száma 688 fővel (19,1 százalékkal), az állományból töröltek száma pedig 336 fővel (8,0 százalékkal) volt több, mint a múlt év azonos időszakában. A kilenc megyei székhelyű minisztériumi iparvállalatnál az egy foglalkoztatottra jutó termelés 10,2, a tanácsi iparban pedig 3,3 százalékkal volt több mint a múlt év azonos / időszakában. A megye iparában a termelékenység e viszonylag jelentős emelkedése ellenére fellelhetők negatív jelenségek is. Ugyanis 1965 első félévében a miniszté- ■ riumi ipar a termelés fokozásának növekvő hányadát a termelékenység emelisstasági őrjárat Készülődés a véradó napra A szolnoki járás községeiben és termelőszövetkezeteiben a vöröskereszt járási és helyi vezetői, a közös gazdaságok egészség- ügyi felelősei a napokban megkezdték a tisztaság, az üzemegészségügy ellenőrzését. Felkeresik a termelő- szövetkezetek majorjait, tejházait, a dolgozók pihenő- és étkező helyiségeit, s nem kerüli el figyelmüket az épületek külső állapota, a tanyaudvarok rendben tartása sem. Eddig kedvezőek a tapasztalatok, A tiszaföldvá- rt Lenin 'Tsz-ben a kívülbelül tiszta épületek keltette jó hatást még fokozta a szépen parkosított rész, a sok virág, a mindenütt tapasztalható rend. A rákó- czifalvi Rákóczi Tsz-ben is örömmel nyugtázták a vöröskeresztesek, hogy körültekintően gondoskodnak a dolgozók egészségének védelméről, az elsősegély- nyújtásról. Augusztus 24-én Vezse- nyen és Tiszajenőn szervezik meg az önkéntes véradást. A mozgalom aktivistái már ennek előkészítésén fáradoznál»' lésével fedezte, 1966 első félévben ez az arány ismét csökkent. A tanácsi iparban, noha a tavalyihoz mérten fejlődés következett be, a termelésnövekedés nagyobb hányada még mindig a létszámfelfutás következménye. 1966 első félévében a vállalatok többségénél nőtt a nyereség. Az általunk megfigyelt hat vállalat közül csak az ÉM Szolnok megyei Tégla és Cserépipari Vállalat volt veszteséges, az 1965 első félévi mintegy 3 millió forintos vállalati nyereséggel szemben. Az 1965 első félévinél azonban kedvezőtlenebb rentabilitással dolgozott még a Tiszameti Vegyiművek és a Szolnok megyei Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat is. A megyei székhelyű vállalati építőipar (minisztériumi és tanácsi vállalatok) az év első felében az előző év azonos időszakához mérten mintegy 29 millió forinttal több építési-szerelési munkát végzett. Az első negyedévi eredmények lehetővé tették, hogy a vállalati építőipar az első félévre előirányzott feladatait körülbelül 14 százalékkal (24 millió forinttal) túlteljesíthesse. Az eredmények értékelésénél azonban figyelembe kell venni azt, hogy a vállalatok a termelés növekedésének mindössze 24,2 százalékát fedezték a termelékenység növelésével, mert ez idő alatt az építőipari munkáslétszám 12,5 százalékkal, a termelékenység pedig csak körülbelül 4 százalékkal emelkedett. A vállalati építőipar 1966 első félévében összesen 239 lakást (104-gyel többet, mint 1965 első felében) adott át a megrendelőknek, amelyből 230 lakást új lakóépületekben valósítottak meg. Számottevő eredményt sikerült elérni a lakások kivitelezési idejének csökkentésében. Az új lakóépületekben kivitelezett lakások átlagos építési ideje 1965 első félévben 40 nap, az idén már csak 15 nap volt. A kivitelezési idő jelentős (körülbelül 60 százalékos) csökkenése mellett javult az új lakóépületek minősége is, mert az átadáskor megállapított meny- nyiségi hiányoknak a generálköltségvetési értékéhez viszonyított aránya 1965 első félévről 1966 első félévre mintegy 20 százalékkal csökkent. Meg kell azonban jegyezni, hogy a hibák, főleg a parkettázás és a nyílászáró szerkezetek hibái, igen sok bosz- szűságot okoznak az új lakástulajdonosoknak. KSH Szolnok megyei Igazgatósága Ma: H irosima Rokoni kapcsolatok falon U Családi kör jelentés készül a megye népművelési munkájáról A második ötéves terv időszakában megyénkben végzett népművelési munkáról, a megye népművelési intézményeinek helyzetéről készítenek alapos, a népművelés minden területére kiterjedő felmérést a megyei tanács vb művelődésügyi osztályának munkatársai. A művelődésügyi osztály ennek során hat témát dolgoz fel. Vizsgálják a megyei moziüzemi vállalat hálózatának helyzetét, a filmforgalmazás alakulását az elmúlt öt évben, a színház munkáját, a könyvtár megyei hálózatában folyó munkát, az olvasottság alakulását, a megyei művelődési házak és múzeumok tevékenységét, továbbá a megyei népművelés káder helyzetének problémáit. A felmérés eredményeit egy tizenkét oldalas jelentésben szerkesztik, — amelyet szeptember elején közös párt és tanács vb- ülésen tárgyalnak meg. Ugyancsak ekkor döntenek majd a jelentésbe foglalt határozati javaslatok alapján, a megyei népművelés harmadik ötéves terv időszakára eső fő feladatairól, irányelveiről. A jelentés összeállításához a megyei tanács vb művelődésügyi osztályának munkatársai ezen a héten kezdtek hozzá. Huszonkét mázsás búzatermés Surjánban Harmincöt vagonnal a tervezetten felül Bevált a nagyadagú vetőmag A Surjáni Állami Gazdaságban az idén ritkaság- számba menő búzatermés átlaggal dicsekedhetnek a növénytermesztők. Míg a megye — s hasonlóan az ország — vetéseiben nagy kárt tett a tavaszi belvíz, a surjániak „olcsóbban” megúszták a kritikus időszakot. Náluk 50 holdnyi területet pusztított el a víz. S amíg a legtöbb mezőgazdasági üzemben a tavalyinál gyengébb termés- eredményre számítanak, a Surjáni Állami Gazdaságban túlhaladták tavalyi átlagaikat. A surjáni üzemben még július 26-án befejeződött az aratás, s már véglegesnek mondható termésadatokat tudnak szolgáltatni. Eszerint 22 mázsás holdanként! búzatermést értek el a bő- ventermő szovjet Bezosztá- ja fajtából. Valamennyi búzaterületüket — ezzel a fajtával vetették be. Terven felül mintegy 35 va- gannyi termett. A surjáni kollektíva jó táperőben lévő talajba, jól elmunkált magágyba vetette el tavaly ősszel a gabonát. Kellő időben került a földbe a mag, korán, jól kikelt és kitűnően telelt. Nem sajnálták a földtől a vetőmagot Holdanként 167 kilogrammot kapott. Műtrágyából 320 kilogrammot szórtak holdanként rá. Minden növényápolási munkát példásan végeztek el. Egyébként a gazdaságban kísérleteket folytatnak arra nézve, milyen mennyiségű vetőmag-adagolással a leg- kifizetőbb a búzatermesztés. Volt olyan 85 holdas gabonatáblájuk, amely 32 mázsájával fizetett. Ez 180 kilogramm vetőmaggal került a földbe a múlt évben. Mivel a surjániak még az esőzés beállta előtt befejezték az aratást, a búza fajsúlya igen magas, nagyon jó minőségű. A gazdaság különben teljes egészében Vetőmagtermesztésre rendezkedett be. Most történik náluk az idei búzatermés tisztítása, fémzárolása, s hamarosan útnak indulnak Surjából a vetőmagszállítmányok. Jó lenne, ha jövőre mindenhol ilyen termést adna a surjáni gabona, ahová csak jut vetőmagnak belőle B. Fekete-fehér öltöző és fürdő épül A Tószegi Gépállomáson tavaly épült egy korszerű, száz munkás foglalkoztatására alkalmas műhely. Az idei beruházás összege 2 millió 250 .ezer forint. — A gépállomás fejlődését, a dolgozók munkakörülményeinek, szociális ellátottságának javítását szolgálja több jelentős létesítmény. Ilyenek a 800 ezer forintos beruházással épülő belső úthálózat, a berendezéseivel együtt 770 ezer forintba kerülő központig anyagraktár és a fürdő, öltöző is. Ez utóbbiról érdemes megemlíteni, hogy olyan modern épület lesz, amelyben minden dolgozónak két szekrény jut. Az egyik a fehér öltözőben az utcai ruha számára* a másik pedig a fekete öltözőben a munkaruha tárolására. A két öltöző rész között épül a fürdő,, amely .. százötven-száznyolcvan ember tisztálkodását teszi lehetővé. A 680 ezer forint költséggel épülő létesítmény átadási ideje október 30. Érthetően nehezen várják ezt a napot a gépállomás dolgozói, régi kívánságuk, jogos kérésük teljesül a fürdő-öltöző felépítésével. Dia film a könyvtáraknak A tiszafüredi járásban eddig csupán néhány községi könyvtárban kölcsönöztek diafilmet. Az ott dolgozóknak többlet munkát jelent ez, de a fáradozás megtérül, mert a könyvtár ezáltal is vonzóbbá válik az olvasók, elsősorban is az ifjú korosztályhoz tartozók számára. E helyes kezdeményezés támogatására a járási könyvtár is felkészült. — Községenként 5—20 ismeretterjesztő filmet bocsájt a könyvtárak rendelkezésére, amelyet már most átvehetnek a könyvtárosok. A békésszentandrási „szőnyeg család” legfiatalabb tagja a „Dida”. A hosszú szőrű viszkóza fonálból szőtt szőnyeg kísérleti gyártását már megkezdték a békésszentandrási htsz Öcsöd i üzemében, ahol immár száz ügyeskezú asszony, lány dolgozik két műszakban
