Szolnok Megyei Néplap, 1966. augusztus (17. évfolyam, 181-205. szám)
1966-08-02 / 181. szám
1S86, augustzus 2. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Szolnok testvérvárosa, Tallinn, az Észt Szovjet Szocialista Köztársaság fővárosa. A hitleri Németország támadása mérhetetlen pusztítást okozott mind a fővárosnak, mind az egész köztársaságnak A fasiszta megszállók által okozott népgazdasági kár összességében több mint egymilliárd hatszázmillió rubelt tett ki (új rubelben). A megszállók és kiszolgálóik Esztónia területén koncentrációs táborokban és egyéb helyeken több mint hatvanegyezer békés állampolgárt és hatvannégyezer foglyot öltek meg. A háború évei alatt az ipari kapacitás mintegy negyvenöt százalékát tették tönkre. Különösen nagy volt a pusztítás Tallinn és Tartu városokban, Narvát pedig teljesen lerombolták. A háború után az észt nép lelkes munkája és a többi szocialista köztársaság hathatós segítsége folytán gyorsütemű fejlődésnek indult az ország. Különösen gyorsan fejlődtek a nagy nyersanyaggal rendelkező iparágak, olyanok, mint az olajpala, vegyi- és élelmiszeripar, az elektromos és építőipar, továbbá a gépgyártás és a textilgyártás. Közben egész sor új iparág jött létre. Egyszóval megvalósult az ipar technikai rekonstrukciója. A köztársaság nagymérvű iparosítása gyökeresen megváltoztatta az össztermelésen belül az ipari és a mezőgazdasági termelés arányát. Míg a burzsoá Esztó- niában az össztermelésnek csupán mintegy negyedét adta az ipar, addig jelenleg mintegy nyolcvan százalékát. Közben természetesen igen nagymértékben nőtt a mezőgazdasági termelés volumene is. Az Észt Szovjet Szocialista Köztársaságban a háború után végbement gyökeres változásokkal összefüggésben megváltozott a lakosság összetétele is. 1965 elején a köztársaságban egymilliókettőszázhetven- négyezer ember élt az 1939. évi egymillióötvenket- tőezerrel szemben. Jelentősen megnőtt a munkások száma. 1964-ben a munkások és alkalmazottak száma a népgazdaságban ötszáznégyezer volt, az 1940. évi százhetvenkilencezerrel szemben. A háború utáni években jelentősen fejlődött a halászat és a halfeldolgozó ipar is. 1964-ben a halfogás az 1940. évinek több mint hétszeres volt. Az észt mezőgazdaság gyorsütemű fejlődésére csupán egy adatot . említünk: az összes szektorban termelt húsmennyiséget figyelembe véve, Szovjet-Esztó- nia túlhaladta a skandináv országok száz hektár szántóra jutott hústermelési szintjét. A tallinni kereskedelmi kikötő <----------------------------R észlet a Balti Erőműből. Az észt ipari termelés 1964- ben a háború előttinek majdnem húszszorosa volt. Elősegítette ezt az a tény, hogy az ország erőművei évente több mint hatmilliárd kilowattóra elektromos energiát termelnek < Az észtek szeretik a könyvet, az újságot. A köztársaságban 36 újságot, s 21 folyóiratot adnak ki. Ezenkívül sok újság jár a Szovjetunió más területeiről, s külföldről is Észt kolhoztagok lakóházai. A háború alatt a németek a városi lakásalap 57 százalékát felégették. Szorgalmas munkával falun is ilyen tetszetős házakat építettek az utóbbi években SZOVJET ÉSZTORSZÁG j Megyénk képviseletében Csáki István, a Köz-J ponti Bizottság tagja, a megyei pártbizottság első! titkára vezetésével tegnap küldöttség utazott Szov-' jet Észtország fővárosába, Tallinnba. A küldöttség' tagjai: Sipos Károly, a szolnoki városi pártbizott- J ság első titkára, Bárdi Imre, a megyei tanács vb! elnökhelyettese, Németh István, az MSZBT megyei! titkára és SzöLlősi János, a megyei pártbizottság! munkatársa. > A küldöttség feladata, hogy szorosabbá fűzze! azokat a testvéri szálakat, melyek az utóbbi idők- ! ben Tallinn és Szolnok megye között kialakultak,! megalapozza gazdasági és kulturális küldöttségek ' cseréjét. < Ez alkalomból néhány képet közlünk a testvéri J Észtországból. < *******************************4****************+*****f******»**e*****ee*
