Szolnok Megyei Néplap, 1966. augusztus (17. évfolyam, 181-205. szám)

1966-08-04 / 183. szám

I960, augusztus 4. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A Túrkevei Vörös Csillag Mezőgazdasági Termelő- szövetkezet jóminőségű tölgyfa parkettát eladásra ajánl bármilyen mennyiségben. Lo. 150 Ft négyzetmétere, II. o. 135 Ft négyzetmétere. Rendeléseket a fenti címre kérjük. Ha egy kellemes napot akar szerezni magának és családjának, akkor vegyen részt az augusztus 7-én a túr­kevei fürdő területén megrendezésre kerülő egésznapos kultúrműsorral egybekötött aratási ünnepségen Hideg, meleg ételek, italok. Megyei ifj. tánc­zenekar vetélkedői e. Mindenkit szeretettel vár a Rendező Bizottság. FIC VELEM/ Az ORSZÁGOS TALAJJAVÍTÓ VÁLLALAT KI- RENDELTSÉGE Karcag, Püspökladányi út 82. sz, börzenapokat tart 1966. VIII. 1—13-ig. A 104/1966. PM—OT rendelet alapján felajánl személy, tehergépkocsi, Zetor. DT-54. C-100. valamint csörlő és schröper láda alkatrészeket — A bőrt fokozott életműkö­désre serkenti, regenerálja. A Royal Opera Luxus méhpempős krémet a gondosan megtisztított arcra éjszakára alkalmaz­zuk. Néhány napi haszná­lat után a bőrt simává, üdévé, rugalmassá teszi. EGYEDÜL NEHÉZ! EGYÜTT KÖNNYEBB! Ezt a könnyebbséget napi 66 fillérért megvásárolhatja. Lépjen be a biztosítási önsegélyező csoportba Jelentkezzen az intézőbizottságnál. „Nomád” nyár Szenttamáson A törökszentmiklós—me­zőtúri országút egyik elága­zásánál útjelző tábla áll, lovagló iskola, hirdeti a felirat, és alatta egy név; Szenttamás. Az országút másik olda­lán hatalmas hibridüzem, ez is Szenttamás. Most mi mégis balra, az útjelző tábla irányába for­dulunk, hiszen ezúttal nem a kukorica érlelő, hanem a „nomád” szenttamási nyár nyomába szegődünk, azt kutatva, vajon mi csá­bít ide minden nyáron egy­re több külföldi turistát. Valamikor úgy ismertek bennünket Európában —, sok helyen sajnos még ma is — mint lovasnemzetet. Ezt a véleményt egy ideig háttérbe szorította „futball­nemzet” minősítésünk. Nos, néhány futball VB eltelte után most ismét vállalkoztunk rá, hogy „megtanítjuk” Európát, megfelelő számú jelentke­ző esetében a távolabbi földrészek lakóit is — lo­vagolni. Iskolareformunktól tel­jesen függetlenül hozzá- kezdtünk tehát a lovasis­kolák szervezéséhez is. Ma már több ilyen virágzó in­tézmény működik szerte az országban. Az Alföldön a legvonzóbb, a legroman- tikusabb talán éppen a Szenttamási Állami Gazda­ság lovasiskolája. Nem messze a szentta­mási kastélytól harmincöt­negyven lóból álló csikó­ménes legel. Az autó köze­ledtére felkapják a fejü­ket, aztán látva, hogy csak magyar rendszámú kocsi, békésen legelésznek to­vább. Egy régi, több holdas buján pompázó park köze­pén a kastély hívogató, vendégszerető arcát mutat­ja. A belső udvarban most minden csendes, csupán zsemlyeszínű kölyökkutya szalad elénk. Közel sem emlékeztet őseink marco­na komondoraira, minden­esetre ő is négylábú, és becsületbeli kötelességének érzi, hogy körülugasson minden újonnan érkezőt. Különben nagyon barát­ságos kis jószág. Békés idill, egy kiskutya, egy kismacska és egy hol­land rendszámú luxus autó „hűsöl” az árnyékos kas­télyudvarban (amikor ott jártunk ugyanis, ezen a nyáron szokatlan módon, hétágra sütött a nap). — A vendégek a gya­korlópályán vannak — vi­lágosít fel bennünket a raktárból előkerülő gond­nok. A park mögötti gyakor­lópályán kilenc lovas pró­bálja engedelmességre szok­tatni négylábú „járművét”. A lovak, amelyek kedvéért a külföldiek felcserélték a kormánykereket a kantá­rért, valóban büszke tartá- sú, fénylőszőrű, nagyon szép állatok. A vendégek most Hollan­diából, Svájcból és Auszt­riából érkeztek, de augusz­tus elejére egy nagyobb nyugatnémet csoportot is várnak Szenttamásra. Az edzést Szemere Csa­ba, a lovasiskola és a kas­tély vezetője irányítja. Kérésünkre felsorakoz­nak a fényképezőgép len­cséjével szemben. Egy kis „szuvenír” Szenttamásról. — A programban most egy rövid sétalovaglás kö­vetkezik, megmutatom ven­dégeinknek a kastély park­ját. Nézzék meg addig ta­lán a szobákat. Húsz perc múlva mi is ott vagyunk — mondja Szemere Csaba. A kastélyépület két szint­jén tizenhat, két-három ágyas szoba biztosít teljes kényelmet az itt nyaralók számára. Az Idén már va­lamennyi szoba berendező­se modem, a szemnek is tetszetős. A kastély másik szárnyá­ban azonban még tovább folynak az átalakítási mun­kák, hiszen a szenttamá­siak azt szeretnék, ha jö­vőre még több látogatót láthatnának vendégül. Ta­vasszal és ősszel vadász- társaságok, nyáron a lo­vasiskola „növendékei” ve­szik birtokukba a szentta­mási kastélyt. Közben a vendégek is megérkeznek. A fárasztó edzés után bizony jólesik egy kis pihenés a kényel­mes fotelokban. Sokan vannak közöttük „visszatérők” is, akik már nem először járnak itt Szenttamáson. A holland kislányok vezetője például tavaly hazatérve, egy hol­land újságban számolt be nyaralásáról, és most az új jelentkezőkkel jött vissza. Lassan az ebédidő köze­leg, a rácsos kerítés előtt delelőre vonul a csikómé­nes is. Egy gyors figyel­meztetés, és a külföldi ven­dégek elragadtatással szem­lélik a számukra oly rit­ka látványt. A ménes után tova „po- roszkálunk” mi is. Hangos ..viszontlátással” búcsú­zunk. És őszinte kívánság­ként hangzik rá a felelet: auf Wiedersehen!” — Itt Szenttamáson! — rideg — Fotó: Nagy Zsolt

Next

/
Oldalképek
Tartalom