Szolnok Megyei Néplap, 1966. augusztus (17. évfolyam, 181-205. szám)

1966-08-26 / 201. szám

Víláq jar&lef árjai. eqij&siiJjet&k! SZOLNOK ■ I A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA MEMl XVII, évfolyam, 201. szám. Ära 50 fillór 1966. augusztus 26.. péntek. Ne csak a holnappal törődjünk! A KÖZPONTI Bizott­ság gazdaságpolitikai kér-* désekkel foglalkozó hatá­rozatai nagyon foglalkoz­tatják az embereket. Jól is van ez így, értsék s (egyék magukévá. —•, S hogy ez minél jobban si­kerüljön, az valóban tár­sadalmi ügy. Ám a ma feladatainak megoldása sem kevésbé fontos. S aligha tévedünk abban, ha azt állítjuk, hogy a jövő (értsd: új gazdasági mechanizmus) inkább az érdeklődés kö­zéppontjában áll, mint a jelen gondjai. Mostanság kevesebbet hallani a Központi Bizottság 1964. decemberi határozatairól: mindazokról az égetően fontos célkitűzésekről, — melyeknek megvalósítá­sát változatlanul nagy figyelemmel kell kísér­nünk. És változatlanul e határozatok szellemében kell dolgoznunk. A megye iparában azonban azt tapasztaljunk, hogy a gazdasági vezetők néhány jelentős kérdés­ben lazábbra engedték a gyeplőt. Ezek közül kü­lönösen feltűnő a terme­lékenység alakulása. A decemberi párthatároza­tok megszületése utáni időszakban, 1965 első fél­évében — mint ez a statisztikai hivatal me­gyei igazgatóságának adatgyűjtéséből kiderül — a termelésnövekedés 89,4 százaléka a terme­lékenység fokozásából adódott a minisztériumi iparvállalatoknál. Az idei első félévben viszont 61.1 százalékra zuhant ez az arány. A tanácsi ipar többlettermelésének 30, S százalékát fedezte ^ ter­melékenységgel, míg az említett bázis időszakban teljes egészében létszám- növeléssel. Mindezen be­lül még arra a negatív jelenségre is fel kell fi­gyelni, hogy a termelé­kenység növekedési üte­me egyenetlen volt. s ebben az előző évekhez viszonyítva jelentős ja­vulás egyáltalán nem történt. A DOLOG lényege az, hogy a vállalatok is­mét a sokat bírált mód­szerhez nyúltak, létszám- növeléssel igyekeztek töb­bet termelni. Ezt bizo­nyítja az a tény, hogy a megye szocialista ipará­nak termelése bár 12 szá­zalékkal volt nagyobb az I. félévben, mint tavaly az azonos időszakban, ezt a munkások számának 6,4, az összes foglalkoz­tatottak számának 5,6 szá­zalékkal való növelése mellett érte el. De folytassuk tovább a sort. A párthatározatok megszületése után min­denütt igen eredménye­sen küzdöttek a túlórák csökkentéséért. 1964. első félévében az egy mun­kásra jutó túlórák szá­ma például a miniszté­riumi iparban 37,4 volt. igy evvel későbe máé csak 19,1, s az idei első félévben is ugyanennyi túlóra felhasználás jutott egy munkásra. S KIÉRT VAN az, hogy a teljesítménybér­ben dolgozó munkások száma most kevesebb, mint két évvel ezelőtt volt? Továbbá miért csökkent a teljesített munkaórák száma mind a minisztériumi, mind a tanácsi iparban? (Amikor ezt a problé­mát vizsgáljuk nem sza­bad megfeledkeznünk ar­ról, hogy megyénk ipara a jelentős és korszerű be­ruházások ellenére sem növelte megfelelő ütem­ben a második ötéves terv időszakában a ter­melékenységet.) Most valóban abban a sajátos helyzetben va­gyunk, hogy egyszerre sok vasat melegítünk a tűzben, s mindegyiket jól ki kell kovácsolnunk. A munka során újabb és újabb feladatok elé ke­rülünk s vállalnunk kell valamennyit, s teljesíte­nünk kell valamennyit. A Központi Bizottság 1964. decemberi határo­zatai nem rövid lejára­túak, hanem nagyon-na- gyon hosszú időre, a szo­cialista építés távlataira is szólók. Az új gazda­sági mechanizmus na­gyobb lehetőségeket te­remt, s erőteljesebben ösztönöz majd arra, hogy e határozatokat még job­ban. még hatékonyabban valósítsuk meg minden­napi munkánkban. KÉTSÉGKÍVÜL na­gyon fontos, hogy az új gazdasági mechanizmus bevezetésére alaposan felkészüljünk. De közben tekintsünk arra a prog­resszív erőre, mely a pártkongresszus tisztele­tére vívott versenyben ölt testet! A munkások a termelékenység növelé­sére, a takarékosság fo­kozására, a minőség javí­tására tettek vállaláso­kat. Arra törekednek, hogy a decemberi párt- határozatokat minél ered­ményesebben valósítsák meg. Ez a politikai han­gulat kitűnően alkalmas arra, hogy pártszerveze­teink erőteljesebben meg­követeljék, számonkérjék a decemberi határozatok végrehajtását. Az első félévben elért eredmé­nyek ellenére — mint ez a termelékenység eseté­ben kiderült — bizonyos visszatérő hibákkal ta­lálkozni. AZ ESZTENDŐBŐL több mint négy hónap hátra van: mennyi mun­kát lehet még ennyi idő alatt elvégezni, mennyi hibát lehet kijavítani! Most az lenne jó, ha arról esne minél több­ször szó: „Üzemünkben hogy állunk a határoza­tok megvalósításával, mit tegyünk a továbbiak­ban”. így lehet a leg­jobban felkészülni az új gazdasági mechanizmus­ok Fábiás Péttf AZ ÜJ LAKKOZÁS, „lakkozás" nélkül 3,5 vagon festék megtakarítás ||| Magyarországon először a Hűtőgépgyárban Trópusi követelményeknek is megfelelő lakkosás Mi az elektroforetikus festés? Az eléggé ismeret­len szakkifejezés ellenére sem kell bonyolult dolog­ra gondolni. A speciális festéket vízzel hígítják, a festendő fémalkatrészeket pedig zsírtalanítják. Az ál­landóan kevert festékbe fém tartályban merítik a2 alkatrészeket. A tartály a negatív, a festendő dara­bok pedig a pozitív pólust alkotják. A feszültségkü­lönbség hatására körülbe­lül egy perc alatt a szük­séges festékvastagság rá­rakódik az alkatrészekre. A felesleges festéket le­mossák, utána infrakemen- cében beégetik, s a bevo­nandó tárgy lakkréteget kap. A világviszonylatban is fejlettnek számító elektro­sztatikus festés alkalmazá­sa után most a legkorsze­rűbbel, az elektroforeti- kussal kísérleteznek a jász­berényi Hűtőgépgyárban, illetve a kísérletek már kedvező eredménnyel be is fejeződtél:. Az üzemi berendezés szeptember elsejére készül el, és Magyarországon elsőnek Jászberényben szeptem­berben, de legkésőbb ok­tóberben üzemszerűen al­kalmazzák az elektrofo­retikus festést. Először a hűtőszekrények kisebb alkatrészeit fogják az új technológia szerint lakkozni. Az elektroforetikus fes­tési technológia a világvi­szonylatban is előkelő he­lyet elfoglaló elektroszta­tikussal szemben rendkí­vül figyelemreméltó anyag- megtakarítást is jelent Alkalmazása esetén 20 százalékkal kevesebb fes­tékanyagra lesz szükség. Mit jelent ez a Hűtőgép­gyárban? Ha csak a hűtő- szekrényeket vesszük, ak­kor az évi 140 ezer háztar­tási hűtőszekrény festésé­hez darabonként 1,2 kilo­gramm festékkel számolva kereken 168 tonnára van szükség. Nem kis szám ez. de a húsz százalékos meg­takarítás is elgondolkozta­tó: majdnem 34 tonna. A legkorszerűbb festési eljárásnak nem csupán ez az előnye, hanem elsősor­ban az, hogy a korábbi el­járások szerint az alkat­részeknek a festék által hozzáférhetetlen részeit is tökéletesen bevonja, meg­akadályozza a rejtett kor­róziót. A régebbi lakkozási el­járások már nem biztosí­tottak olyan felületet, hogy a gyártmányok nyugati ex­portját továbbra is lehe­tővé tették volna. Az elekt­roforetikus lakkozás óriási minőségi javulást hoz és a trópusi követelményeknek is megfelelő lakkréteget biztosít. — bognár — 4 Minisztertanács ülése A Minisztertanács csütör­tökön ülést tartott. Felha­talmazta a külügyminisz­tert, hogy a Magyar Nép- köztársaság és a Francia Köztársaság között 1966. július 28-án Budapesten aláírt konzuli egyezmény megerősítése, majd — az igazságügyminiszterrel egyetértésben — törvény- erejű rendelettel történő kihirdetése céljából előter­jesztést tegyen a Népköz- társaság Elnöki Tanácsá­hoz. Az Országos Tervhivatal elnöke a népgazdaság első félévi fejlődéséről, a mun­kaügyi miniszter pedig az első félévi munkaügyi hely­zetről tett jelentést. A Minisztertanács meg­tárgyalta az Országos Terv­hivatal elnökének tájékoz­tatóját a jövő évi népgaz­dasági terv előkészítésének tapasztalatairól és a ter­vező munka további fel­adatai róL A szolnoki cukorgyár megkezdte a répaátvételt Jó termést várnak — Az üzem kérése a ter melőszövetkezetek hex (Tudósítónktól) Az országban elsőnek au­gusztus 29-én indul a sze­zon a szolnoki cukoFgyár- ban. A körzetéhez tartozó Szolnok, Békés, Csongrád, Pest és Bács megyében megkezdődött a répatermés betakarítása. A termelő­szövetkezeti gazdaságok az idén jó termést várnak. A holdanként! átlagot 182 mázsára becsülik. A répa cukortartalma ugyan a csapadékos idő­járás miatt alacsonyabb a szokottnál. de így is az alföldi cukorré­pa az országban a legéde­A cukorgyár a vasútál­lomási rakodóhelyeken szer­dán kezdte meg a termés átvételét. Az első nap hetven vagon répa került prizmákba és csütörtökön estig a fel­dolgozásra váró készlet már 200 vagonra nőtt. A gyár ütemterve szerint augusz­tus 29-re ezer vagon répát vesznek át a termelőktől és háromszáz vagonnal hal­moznak fel a gyár terüle­tén. A nagy szállítást a tsz- ekkel kötött megállapodás alapján végzik. A gazdasá­gok közúti járműveikkel naponta hetven vagon ré­pát szállítanak be. Szom­battól üzembe lépnek a 7. számú Autóközlekedési Vállalat gépjárművei is. Elsőnek Besenyőszögről hor­danak naponta 10—15 va­gon répát. A gyárba ma érkezik meg az első cukor­répa. A jó termésből a február 1-ig tartó 160 napos kampány ideje alatt mintegy 26 ezer va­gon cukorrépát dolgoznak fel. Az üzem ezúttal is kéri a termelőszövetkezeteket, hogy a lehetőségekhez ké­nest pontosan tartsák be a beütemezést, E. S. ÉPÜL A TISZAFÜREDI KÖZÜTI TISZA B I B

Next

/
Oldalképek
Tartalom