Szolnok Megyei Néplap, 1966. augusztus (17. évfolyam, 181-205. szám)
1966-08-25 / 200. szám
199#. augusztus 25. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Iskolapélda lehetne a karcagi Dimitrov Tsz ötéves terve Elsőnek lapunk adta hírül, s azóta más újság is közölte: tanyai művelődési házakat épít a karcagi Dimitrov Termelőszövetkezet. Ez már beletartozik a közös birtok most készülő ötéves fejlesztési tervébe. — Pontosabban tervezet mindaddig, amíg a közgyűlés rá nem tette szentesítő pecsétjét. Ebben nem is a terve- zetjellegű számadatok az érdekesek. Inkább az a sok minden, amit minden termelőszövetkezet átvehetne. Az alapelvet mindenekelőtt, amire a tervezet készült. A karcagi Dimitrov Tsz vezetői felismerték — és a tervezet alapján elfogadták — egy újarcú paraszti generáció van felnövekedőben. Ez az új nemzedék már a közösségben, a szövetkezeti táblákon kezdett el dolgozni. Nem is ismeri a kisparcellát, nincs is nosztalgiája utána. Ellenben nagyon éled benne a vágy: olyan körülmények között dolgozni, úgy élni, mint az ipari munkás fiatalok. Azt mondják a karcagiak — s nagyon igaz — az a termelőszövetkezet, amely erre nem gondol, elássa magát. Végigvonul tervezetükön a gondolat: városiasodást diktál a jövő. Hogyan? — Erre sokféleképp felelnek. Többek között bevezetik a szövetkezetben 1967-től a fizetett szabadságot. Ám fizetett szabadság csak annak jár, aki legalább egy éve tagja a termelőszövetkezetnek, s havonta 15—20 napot a közös munkán tölt el. A továbbiakban pedig: minden a közösben töltött két esztendő után jár egy nap fizetett szabadság. Jó elgondolásaik közé tartozik a munkaruha rendszeresítése. Természetesen fokozatosan. Elsőnek a traktorosokat és állatgondozókat látják el térítés- mentes munkaruhával. — Gondolnak arra is, hogy a termelőszövetkezet költségére is minél több parasztember jusson el üdülőbe. Már a költségvetésbe évenként beterveznek tanulmányi kirándulásokat jó termelőszövetkezetekbe, élenjáró állami gazdaságokba. Lehet, hogy elsőnek az országban Karcagon hűségjutalom betervezését tervezik a szövetkezetükben töltött esztendők megbecsülésére. Az alapító tagokról megkülönböztetetten akarnak gondoskodni. Anyagi lehetőségeiktől függően kiegészítik a szövetkezeti nyugdíjaikat. Természetesen ez sem megy egyszerre. Méltányosan a legjobban rászoruló és az alapító tagokkal kezdik. Kimondták: a szövetkezet nem várhat arra; majd besétálnak székházának kapuján a fiatalok. — Ehelyett a termelőszövetkezet keresse fel évről-év- re az általános iskolákat. A végzőkből válasszák ki, hívják magukhoz azokat az ifjakat, lányokat, akikre szükségük van. A szövet kezet törődjön sikerei propagálásával. Természetesen azzal is, hogy a mezőgazdaságot választók jól érezzék magukat. Szeretnék megvalósítani: minden hozzájuk kendő fiatal tanuljon meg gépeket vezetni. Függetlenül attól, hogy később milyen beosztás vár rá az üzemi munkaszervezetben. Nem terveznek költséges nagy beruházásokat. In kább a gépesítésre, korszerűsítésre gondolnak. Amit csak lehet, gépesíteni! Kezdenék a tehenészettel. Az a kitűnő ebben a szövetkezeti ötéves tervben, hogy számol az új generáció igényeivel. Azzal is: ez az új nemzedék nemcsak önmagától, hanem a vezetőktől is megköveteli a felkészültséget. A karcagi tervezet a szakvezetők iskolázási programját is tartalmazza. A tízezer holdas birtok jóné- hány szakvezetője pillanatnyilag nem dicsekedhetik képzettségével. A városon és a tanyán élő tagjaik életének azonosításán is fáradoznak. A városban már is működtet művelődési házat a közösség. A harmadik ötéves tervben két újat építenek. Mindkettőt tanyán, az egyiket Kunlaposon, a másikat Tilalmason. A tilalmasi építésébe már bele is fogtak, a közösség áldozat- készségéből. Ezeket a tanyai kultúrotthonokat univerzálissá teszik. Ellátják zuhanyozókkal, öltözőkkel is. Nagyon sok minden érik Karcagon. Számolnak azzal, itt halad át a gázvezeték, az ő birtokukat is érintve. Ebből sokat akarnak profitálni. Törik fejüket a szövetkezeti tagok téli foglalkoztatásán. Fűztelepet, savanyítóüzemet, palántanevelőt szeretnének létesíteni, hogy télen pénzhez juthassanak embereik. A jövedelemelosztás módját is meg akarják változtatni. Nem a végzett munka, hanem annak eredménye, a termelt javak lennének a jövedelemelosztás fokmérők Természetesen, mindez csak akkor sikerülhet, ha olcsóbban, gazdaságosabban termelnek a szövetkezetben. Meghatározzák: növénytermesztésben a búza és a rizs, az állattenyésztésben a szarvasmarha és a juh adják meg az üzem termelési arculatát. Pontos, precíz számokkal dolgozták ezt ki. Rengeteg számadat, talán tízezer is van. A tervjavaslatot Polgár Mihály, a Szovjetunióban végzett közgazdász főkönyvelő és társa Rápolti Imre szülte. Sok szó esik egyébként róla Karcagon. A Dimitrov Termelőszövetkezet vezetői, tagjai latolgatják mi mindent tudnak valóra váltani belőle. Van min gondolkozni. Még nem tudni, mi mindent fogad el a közgyűlés. Az mindenképpen bizonyos: a szövetkezet ötéves tervének készítői nagyon hozzáértő, nagyon lelkiismeretes munkát adtak ki kezükből. Olyat, amely iskolapélda n-' következetek előtt. Borzák Lajos Beszédes szántok Törökszentmiklóson az idei községfejlesztési tervben szereplő feladatok sor- ra-rendre megvalósulnak. Ez nemcsak a városi tanács végrehajtó bizottságának és az illetékes osztálynak az érdeme, hanem a város lakóié is, akik szívesen végeznek társadalmi munkát. Említhetjük a vízhálózat bővítését, amelyre 253 ezer forintot fordítanak. A Bethlen út korszerűsítése miatt a vízhálózat beljebb helyezése is szükségessé vált. s így a költség is növekedett. A tervezett 1120 folyóméter vízhálózat helyett elkészült 1465 folyóméter s a földmunkáknál a lakosság 21 ezer forinttal szárnyalta túl az előirányzott 30 ezer forint társadalmi munka értéket. Az utcabizottsági tagok szervezték együtt a tanácstagokkal a társadalmi munkásokat a belterületi árkok, csatornák tisztítására, a parkosításra. Az üzemek és a különböző szervek dolgozói már 80 ezer forint értékű munkát végeztek. Az 1500 folyóméter villanyhálózat bővítéshez a kiviteli tervek készítői csaknem 20 ezer forint értékű társadalmi munkával járultak hozzá. A csónakázó tó hídját a mezőgazdasági gépgyár dolgozói készítik. Áz amerikai fehér szövő“ lepke második nemzedéke veszélyezteti a gyümölcs és egyéb haszonfákat. Ezért kell figyelni a mezőgazda- sági üzemekben, az egyéni termelőknek, s mindazoknak, akik gyümölcs és egyéb haszonfával rendelkeznek a kártevő második nemzedékének megjelenését. Fertőzés esetén azonnal védekezni kell. Ha a hernyók még kicsik és egy csoportban vannak, ággal és levéllel együtt vágjuk le a hemyófészkeket a fáról és nyomban égessük el. A fejlettebb hernyók már szétmásznak a fán, ezért ellenük csak a vegyszeres védelem hatásos. Permetezéshez a Hungária DL—40-et ajánljuk, amelyből 30 dekagrammot vagy a Pernitet, melyből 50 dekagrammot keverünk 100 liter vízbe. A szövőlepke elleni védekezés nemcsak egyéni, hanem népgazdasági érdek. A mulasztók ellen szabálysértési eljárást foganatosítanak. A kunhegyesi Vízgépészeti Vállalat dolgozói a községi strandfürdőben vízhűtőt állítottak feL Régebben az 58—60 C° hőmérsékletű vizet hétfőn engedték a medencébe és csak pénteken vált fürdésre alkalmassá Jól fizet a szőlőgyökereztetés A cibakházi Vörös Csillag Termelőszövetkezet már hosszabb ideje tartja biztos helyét az élenjárók között. A közös gazdaság vezetői állandóan azon igyekeznek, olyan termelési profilt alakítsanak ki, amely jó jövedelmet ad tagjaiknak. Néhány esztendős kísérletezés után úgy találták, náluk igen jól megy a szőlőgyökereztetés. Az idén az úgynevezett szőlő-iskolázással (gyökerezte- tés) már nagy mértékben foglalkoznak. Európa-fajtá- jú szőlővesszőből másfél milliót raktak ki a földre és hétszázezer oltványt. A dolgok akusztikus lerendezése VALAKI így védekezett: Nem vagyok felelős, ebben az ügyben nem érkezett hozzám bejelzés. Megütötte a fülem. Arról hallottam már, hogy egyesek jelzéseket adnak és kapnak — ahelyett, hogy megmondanák egymásnak ezt, vagy azt. Mert a jelentés, közlés, értesítés egyszerű és egyértelmű. Azonban ha jelzést tesz valaki, az más. A közlés, jelentés, stb. azt jelenti, hogy megmondtam konkrétan, ez vagy az ilyen. De a jelzést másként kell érteni: Én jeleztem. Ezzel megtettem a magamét. — Nem jelentettem, mert arra választ kell adni. Nem közöltem, mert az tudomásul kell venni, nem elmondtam, mert azt meg kell hallgatni. Jeleztem S valamit jelzésnek felfogni, vagy jelzésként adni — az más. Nem kötelez semmire. Ha több jelzés érkezne, akkor figyelembe kellene venni... Szóval valahogy úgy értettem a „jelzés” szó elterjedését, hogy azok használják előszeretettel, akik nem szeretik a „kerek-perec” egyenes beszédet. És most itt van. Már nemcsak jelzés, hanem bejelzés is van. Ez a bejelzés ügy a zsargon új problematikájaként merül fel. Miért? Mert amíg csak a „jelzéssel élni” szóhasználata létezett, addig csupán egyszerű probléma volt: hogyan lehet a jelzéssel élni. Feleséggel már hallottam. (Egyesek szerint ez sem könnyű.) De jelzéssel? A problémám ilyen természetű volt. De most már ez sem olyan egyszerű. Mert már problematika is van. A dolgokban — ahogyan mondani szokás. Hogy a dolgok problematikájának mi az értelme? Az, ami a bejelzésnek. Semmi. Ez is nyakatekert zsargon, az is. LEGALÁBBIS én magam így ítélem meg. Ebben, hogy „én magam így ítélem meg”, nincs semmi nyelvtani, mondattani hiba, semmi félreérthető. Mégis. Mostanában oly sokat használják, hogy van valami mellékíze, pótjelentése is. Nem tudom ki, nogv van vele, én magam legalábbis így ítélem meg. Van valami olyan csengése, hogy én ugyan most valami állásfoglalásfélét mondok, de egyben kérem, hogy ne vegyék azért teljesen komolyan, mert lehet, hogy nem is így van. Én magam ítélem meg csak így. A valóságban lehet ez másként is. Ezért isten óvjon mindenkit attól, hogy az állásfoglalásomról elhiggye, hogy az valóban állásfoglalás, s abból netán következtetéseket is levonjon, pláne annak alapján döntsön is. Előzetes védekezés, biztosítás ez, mintegy jelzése annak, hogy a dolgokban rejlő problematika feltárásában — más aspektusból nézve — más vélemény is lehet. Hogy a fenti bekezdés utolsó félmondatának nem sok ételme van? Valóban. De olvassák csak el még- egyszer. A hangzása igen tudományos. Főként attól, hogy benne van ez az aspektus. Mert mondhatna az ember nézőpontot is — de azt mindenki azonnal megérti. Írni nem annyira, inkább mondani érdemes ilyet. Mert az első szótagnak egy kis felhangot adva, olyan fene előkelőén, kiejtőjének a nyugati nyelvekben való jártasságát igazolóan hangzik. Hű, de szívesen írnék még ilyeneket, de elzárták előlem az idegn szavak kézi szótárát... EGYSZÓVAL az előbbi félmondatnak nem sok értelme van, de akusztikája, az igen. Bizony. Mert azt is megfigyelhettük mostanában, hogy egyesek szerint nem a dolog maga, annak lényege, jelentése, eredménye, haszna a fontos. Hanem az akusztikája. A példánál maradva. Az idézett félmondat tulajdonképpen egy nagyképűségből táplálkozó zsargon mintapéldánya. Zagyvaság. Dehát nem mindig ez a lényeg, hanem az, hogy egy felszólalásnak — mondjuk — milyen az akusztikája. Hovatovább mindennek akusztikája lesz. A hangversenyteremnek, templomnak, rádióstúdiónak eddig is volt. De most már egynémely igazságról is azt mondják: igen, igen, de nem állhatunk elő vele mégsem, mert nem most lenne jó az akusztikája. Vagyis, ez a hangtani kifogás azt szolgálja, hogy „jobb hallgatni, abból nem lehet baj”. Ebben sokan hisznek ám. Kevesebben hinnének bizonyára, ha nyelvtanilag lerendeznénk az ügyet. Igaz, eredményesebb lenne, vagy legalábbis a tennivaló világosabb, ha azt mondanánk, hogy eí kell végezni, meg kell csinálni, el kell dönteni, stb. De itt megint az a baj, hogy így túl konkrét. Ugyanis, ha valamire azt mondják, meg kell csinálni. Azt meg kell csinálni. L erendezni — az más. Ne tévessze össze senki a dolgok elrendezésével, ami azt jelenti, hogy mindent a helyére teszünk, sorba rakunk. A lerendezés nem ilyen egyértelmű. Ott nem az a kritérium, hogy valamit a helyére tegyünk, sorba rakjunk, hanem valahova tegyük, valahogyan rakjuk el. S ha ez megtörtént: lerendeztük. Ez is tehát többnyire akkor használatos, amikor a dolgok konkrét elvégzése, a problémák megoldása helyett valami kibúvót keresünk. FOLYTATHATNÁM a sort, de talán elég ennyi is valami tanulságféle levonásához: A zsargon nem egyszerűen nyakatekertsé- get, nyelvünk megcsúfolását, nemértését jelenti. Használójának szemléletéről, gondolkodásmódjáról is árulkodik. Mindezt egyébként csak bejelzésnek szántam, mert — én legalábbis így gondolom — kellő aspektusból vizsgálva, valamennyi hasonló problematika lerendezhető. Most jó akusztikája is lenne. — véjé — A Kisújszállási Bűzakalász Termelőszövetkezet megvételre fe'ajánlja az alábbi elfekvő állóeszközöket: ÉS 42-es cséplőgép 3 db 8 méteres ELEVÁTOR 3 db Z. P. N. 183-as Járva silózó 1 db MIB motor 3 db 10 KW-os villanymotor 3 db Szalma letoló 2 db Knotek araótógép 2 db PN 252 EKE 1 db Előhántoló betét 2 db
