Szolnok Megyei Néplap, 1966. augusztus (17. évfolyam, 181-205. szám)

1966-08-20 / 197. szám

1966. augusztus 26. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP ESKÜM. i* A nyuoodt alvás „kellékei“ Az ember ki­egyensúlyozott életének, jó köz­érzetének előfel­tétele a nyugodt alvás. Enélkül ideges, zsörtölő­dő, környezete számára nehezen elviselhető. Bár sokan vitatják, terjed az a véle­mény, hogy a mo­dern emberek 80 százaléka alvási zavarokkal küzd. Ezt támasztja alá az altatószer fo­gyasztás világ­szerte jellemző növekedése is. Nem csoda te­hát, hogy az or­vosok fokozott fi­gyelmet szentel­nek az alvás élet­tanának, és eb­ből a célból min­den tényezőt megvizsgáltak, ami befolyásol­hatja a nyugodt alvást. Vizsgála­tuk niég a látszó­lag jelentéktelen körülményekre is kiterjedt. Meg­próbálták pl. ki­deríteni, vajon milyen testhely­zetben egészsége­sebb az alvás: jobb- vagy bal­oldalon fekve, egyenesen ki­nyújtózkodva vagy összekupo­rodva? A kutatók meg­állapították, hogy általános érvé­nyű receptet az alvási testhely­zetre nem lehet adni. Mindenki változtatja álmá­ban a helyzetét:' éjszakánként harmincszor, eset­leg ötvenszer is. A mozgolódás­nak azonban ter­mészetesen isme­retesek az okai: minden testhely­zetben más-más izom van nyugal­mi helyzetben. A vizsgálatok meg­állapították azt is, hogy a balol­dalon való fekvés teljesen közöm­bös a szívműkö­désre. Sokan elalvási nehézségekre pa­naszkodnak. A modern ember gyakorta — ahe­lyett, hogy az es­tét nyugodtan töltené, mintegy „felkészülne” az alvásra — leül a televízió elé, vagy otthon is dolgo­zik és mire eljön az alvás ideje, megnyugvás he­lyett felvillanyo- zódik. A hálószo­bái légkör is gá­tolhatja vagy elő­segítheti az elal- vást. Előnyösen járul hozzá az el- alváshoz a tom­pított fény, és főként a kényel­mes fekhely. „Folyékony gyümölcs“ MŰVÉSZTELEPI VÁZLATOK Látogatás Palicz József műtermében A hazánkba látogató kül­földiek nagy előszeretettel fogyasztják forgalomban lévő gyümölcsleveinket. Di­csérik a nemes gyümölcsök kiváló zamatát, mely jó­formán károsodás nélkül konzerválódik a kis palac­kokban. Az igazsághoz tar­tozik, hogy országunk la­kossága még nem ismerte fel kellő mértékben a gyü­mölcsléfogyasztás jelentősé­gét. így adódhat az, hogy mind európai, mind világ- viszonylatban rendkívül rossz „helyezésünk” van az egy főre eső fogyasztás­ban. Ennek okát elsősorban abban kell keresni, hogy az emberek a frissítő hatáson túl igen keveset tudnak a gyümölcslevekről. A gyümölcslevek tápérté­küket cukortartalmuknak köszönhetik, ami minden különösebb emésztőmunka nélkül, gyorsan szívódik fel a szervezetben. Az üdítő­hatás a gyümölcslében lévő almasavnak, citromsavnak, borkősavnak és ezek sa­vanyú sóinak köszönhető. A közismerten gazdag A-, B[, B, — és C-vitamin tar­talmat nem is kell külön hangsúlyozni, annyira köz­tudott. A gyümölcslé fogyasztá­sának jelentőségét emeli az a tény is, hogy a szervezet számára hasznos ásványi sókat tartalmaz. Ezek egyi­ke a kálisó, amely meg­könnyíti a víz eltávozását szervezetünkből s ezzel se­gíti a szív munkáját. Ez egyik magyarázata annak, hogy miért érnek el jelen­tős eredményekét a szívbe­tegeknél gyümölcs- és gyü­mölcslé-kúrával. Táplálkozásélettani szem­pontból fontos szerepük van az ún. hamualkatré­szeknek is (vas, mész, ká­lium, nátrium, magnézium, kén. foszfor stb.). melyek a csont- és sejtképzésben nél­külözhetetlenek, különösen serdülőkorban. Sokan abban a tévhit­ben élnek, hogy a feldol­gozás során a gyümölcs ér­tékes anyagai elpusztulnak. Az igazság az, hogy a tar­tósítás vegyszer nélküli ke­zelésből, egyszerű pasztő­rözésből áll: rövid ideig tartó 65—75 C°-os csírátla­nításból. Ez csak egészen jelentéktelen pusztulást idéz elő az íz- és tápanya­gokban. Viszont éppen e miatt a „kíméletes” ke­zelés miatt a gyümölcsle­vek nem állnak el korlát­lan ideig a palackokban, csak bizonyos szavatossági időn belül. Eles határvonalat kell vonnunk a narancs-, cit­rom- vagy más gyümölcs­olajjal festett és ízesített cukorszörpök és a valódi gyümölcslevek között. Az ismertetett értékekkel csak az utóbbiak rendelkeznek. Tévedések elkerülése vé­gett azonban meg kell kü­lönböztetnünk a fényesre szűrt, derített gyümölcs- leveket (pl. a meggylé), melyeket a tetszetősebb külső megjelenése érdeké­ben szabadítanak meg a rostoktól. Ezek biológiai értéke már kevésbé ked­vező, de még mindig sok­kal jobb, mint a cukor­szörpöké. A gyümölcslégyártás újabb nagy „slágere” a nemrégen forgalomba ke­rült narancslé. Konzerv­gyáraink megcáfolták azo­kat a rémhíreket, misze­rint fülledt, romlott szál­lítmányokból állítanák elő a kedvelt italt. Az egészsé­ges, ép narancsokat héjuk­kal együtt őrlik meg és vetik alá a további feldol­gozási műveleteknek. Ügy látszik, hogy a hazai fo­gyasztóknak — akik a bel­földi gyümölcsöket nyáron egyébként is bőségesen megvásárolhatják — ez a gyümölcslé kedvencükké vált Legalábbis erre enged következtetni a nehezen ki­elégíthető. egyre növekvő szükséglet. Keömley Gáborné Érdekességekről ró óidén Sólymok a repülés szolgálatában A szuperszonikus repülő­gépeknél nem egyszer idéz elő kisebb-nagyobb bal­esetet, károsodást, hogy madaraknak ütköznek a gépek. Különösen a repülő­terek környékén gyülekező sirályok veszélyesek. Kü­lönböző módszerekkel igye­keznek a madarakat valami­képpen eltávolítani a repü­lőgépek közeléből. Skóciá­ban újabban „középkori” módszerrel kísérleteznek, hogy a madarakat a repü­lőtér közeléből elűzzék: sólymokat küldtek a sirá­lyok ellen. És a módszer bevált. Négy sólyom „tel­jesít szolgálatot” a repülő­téren és láttukra a sirá­lyok elmenekülnek. Sőt, ha heves szél, hózivatarok mi­att a sólymok nem tudnak kirepülni, a sirályok annak a motornak a zajától is elmenekülnek, amelyen a sólymokat vadászatra szok­ták vinni. A repülőtér sóly- mászai ugyanis nem lóhát­ról vadásznak, — ők is mo­torizáltak. Háromdimenziós lázerjenyképek Holográfiának nevezik azt az új fényképészeti eljárást, amelynél lencse nélküli speciális fényképezőgéppel, intenzív lézerfény megvi­lágítással, olyan fénykép keletkezik, amely — ugyan­csak lézerfénynél szemlélve — a tárgyról természethű háromdimenziós képet ad. Ezzel a háromdimenziós lázerfényképezési eljárással amerikai asztrofizikusok — űrhajók segítségével — egyes bolygókról háromdi­menziós fényképeket akar­nak készíteni. A szívműködés észlelése tranzisztorral Orvosi gyakorlatban nem egyszer előfordul, hogy balesetes sérülteknél meg­felelő segédeszközök nélkül az igen gyenge szívműkö­dést nagyon nehéz megál­lapítani. Most külföldön kis tranzisztoros készüléket hoztak forgalomba, — amely nem nagyobb egy zsebrádiónál — s ennek segítségével az egészen gyenge szívműködést is egyértelműen fel lehet is­merni. A készülék műkö­dési elve a következő: a szívműködés következtében fellépő csekély elektromos feszültségkülönbségeket a készülék felfogja és hang­hullámokká alakítja át s így a kis hangszóróban a szívműködésnek megfelelő hangjelzések hallatszanak. Éj hegyek keletkeznek Tádzsikisztán fővárosa, Dusanbe közelében. Nem­régiben hármas-négyes erősségű földlökéseket ész­leltek itt; a földrengés epi­centruma 200 kilométerre volt a várostól. Idén ez már a nyolcadik földren­gés a környéken, s a tudó­sok új hegyek keletkezé­sével magyarázzák. „Könnyelmű* kisiklás A novgorodi vár 20 méter magas Vlagyimir bástyáját a hozzá épített harangto- rony nemrég azzal fenye­gette, hogy belerántja a Volhov folyóba. A restau­rátorok lebontották a ha­rangtornyot, amelynek egyébként sem volt építé­szeti értéke, s ezzel megelőz­ték a bajt. A XV. századi orosz építészet jeles alko­tása alá új alapot raktak. Most már csak a külső fal hajtása emlékeztet az 1100 éves orosz város központját övező bástya egyikének „könnyelmű” kisiklására. Palicz József a szűksza­vú festőművészek közé tar­tozik, legkevésbé önmagá­ról és a műveiről szeret beszélni. — Ha egy kép nem tud elmondani min­dent magáról, akkor feles­leges magyarázgatni — tartja. Ügy is lehetne mondani, hogy Palicz József „nehéz” riportalany. Erről legtöbbet az a rádiós kollega tudna mesélni, aki évekkel ez­előtt még Kecskeméten ke­reste fel. A főiskola elvég­zése után ugyanis a kecs­keméti művésztelepre ke­rült és csak 1959-ben köl­tözött Szolnokra. A festők „paradicsoma”, régebben így nevezték Szolnokot, sajátos szín és fény világával lassanként átalakította Palicz stílusát is. Egyszer a budapesti szov­jet nagykövetség kultúr- attaséjával együtt látogat­tam el műtermébe. Beszélgetés közben a szovjet vendég megkérdez­te a művészt, az orosz kép­zőművészek melyik korsza­kát szereti a legjobban. — Az ősi ikonfestészetet — hangzott a válasz. — Ez nem is lehet vé­letlen — mosolyodott el az attasé, — hiszen sok rokon­vonása van az Ön által követett felfogással. Valóban Palicz József ré­gebbi művészeti korszaká­ban sok hasonlóságot le­hetett felfedezni az ősi orosz és bizánci művészet­tel. Az óarany háttérből szinte szoborszerű plaszti- citással emelkedtek ki a fi­gurák. E korszakának egyik szép emlékét őrzik a szol­noki házasságkötő terem­ben is. De itt a műteremben is nagyon sok ilyen képet ta­lálunk. A legszebb közülük talán a lírai Szerelmespár, amelynek az óarany háttér valamiféle időtlen, örök emberi tartalmat kölcsönöz. Óhatatlanul minden fes­tőben, aki huzamosabb időt tölt Szolnokon, felmerül a kívánság. hogy tájképet fessen. Ez a vágy fogal­mazódott meg talán Palicz Józsefben, amely stílusvál­tásra késztette. Ki is mondja. — Arannyal és ezüsttel nem lehet tájképet festeni. — Stílusváltásod után először hideg, pasztell szí­nekkel megfestett, mese­szerűen stilizált színvilágú képeket festettél. Gondolok itt például az egyik Tava­szi Tárlaton bemutatott Ka­kas a kerítésen című képed­re. Miért nyúltál vissza egy, ha úgy tetszik kissé „tor- nyais”, de mindenképpen alföldi fogantatású stílus­hoz, festői technikához — kérdezem. — Nem tartom konven­cionálisnak ezt a stílust, inkább elmélyültebbnek, érettebbnek érzem. Az aranyhátterű képeimben elsősorban a mivesség do­minált, ebben a stílusban viszont jobban kifejezésre tudom juttatni a belső em­beri tartalmat Tágabb te­re van a spontaneitásnak is. Egy-egy ilyen műterem­látogatás alkalmával szeret­nénk mindig egy kicsit az alkotás titkának, „miszté­riumának” nyomára buk­kanni. Természetesen ez így sohasem sikerülhet, hi­szen látogatók jelenlétében egy művész sem dolgozik. Az alkotói folyamat egy- egy elemére azonban így is rábukkanhatunk. A festő- állvány alatt, a falnak tá­masztva áll egy szakállas fej, a művész legújabb al­kotásai közül való. Mellet­te egy hasonló témát fel­dolgozó féligkész kép, de már ezen is felvillannak a művész mostani stíluskor­szakára jellemző aranybar­na, kék és mélyzöld színek. Palicz József, kedvelt ki­fejezéssel élve, sokoldalú művész. Grafikusként in­dult és most a szolnoki művészek őszi galériai ki­állítása katalógusának jegy­zékében grafikái és fest­ményei mellett két szobor portréja is szerepel. Különböző műfajokban, komplex módon keresi a művészt, az embert köröl- vevő „komplex” valóság ki­fejezésének lehetőségét. Rideg Gábor L Foto: Nagy Zsolt Bor Ambrus: ÜV (Szépirodalmi Könyvkiadó 1966) A közfigyelmet megérdemlő Bor Amb­rus novelláinak nagyobbik hányadát a szorgalom hozta világra. Az a szorga­lom, amely rokonszenves, mert nem gör­csös nagyot-akarás van mögötte, hanem hármas elkötelezettség: a kor, az iroda­lom és az őszinteség iránt. Elbeszélései, hangsúlyozásuknál fogva eléggé programszernek, nevelő célzattal készültek, de mégsem szárazok, mert író­juk belsőleg átélte őket. Mindegyikükben van szerényméretű indulat, ami nem érze­lemszegénységet jelent, hanem fegyelme­zettséget, mert Bor Ambrus tudja, hogy a túlfűtött, „lármázó” írások •— bármily őszinték is legyenek — visszásán hatnak az olvasóra, gyanút keltenek az író igazi érzelmeit illetően. Kis emberek köznapi konfliktusait sze­reti leírni, s többnyire olyanokét, akik önmagukban is csak feltételesen bíznak s mégis kerülik, vagy éppen elutasítják a közösség segítségét. Ezek a tulajdon­ságok erkölcsi kényelemszeretetre valla­nak, olyasvalamit jelentenek, hogy lapuim kényelmesebb, mint szembenézni, vagy kérni, vagy bevallani (Finiász háza, Min­dennapos ügy). A kötet elején pár tollrajz és elbeszélés a gyerek- és kamaszkort, meg a második világháború éveit idézi. Bor legegyénibb írásai ezek a köteten belül, mert az író itt lírai, alanyi, feloldott, nem teszi patika- mérlegre a szavait, mint néhány más mű­vében. (Kávéalj, Szekér a dombetőn.) Bor novelláinak többsége alapján mond­hatjuk: az Üvegszekrény másokat ver senybe hivó, jó kötet. D. E.

Next

/
Oldalképek
Tartalom