Szolnok Megyei Néplap, 1966. augusztus (17. évfolyam, 181-205. szám)

1966-08-20 / 197. szám

z SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1986. augusztus 20. eey é. világpolitikában Ájtaios esskaláeió — Lemondott látogatás — „Forró határok44 a Közép-Keleten — A bogotai ötösfogat Szovjet-japán találkozó A karikatúrán, amely Johnson elnök Lucy lá­nyának esküvőiékor jelent meg, jót derültek az Egye­sült Államokban. A rajzon ugyanis azzal vigasztalják a leánya távozásán kötele­zően szomorkodó apát, hogy nem gyermekét vesz­tette el, hanem nyert egy biztos szavazatot. Értsd alatta az újdonsült vöt. A karikatúra a maga gu- nyoros fintorával, ha fel­nagyítva és túlzottan is, de sejtetni engedi Johnson problémáit. A Gallup Inté­zet közvéleménykutatása szerint az elnök népszerű­sége a mélypontra zuhant. Ha csupán az elmúlt né­hány nap, e nem teljes hét eseményeit vesszük sorra, a következő tények­kel találkozunk. Wirtz munkaügyi minisz­tert cserbenhagyta közmon­dásos hidegvére és felin- dultan sietett ki abból a teremből, ahol a sztrájko­ló repülőgépszerelőkkel próbált egyezkedni. — A szakszervezetek ugyanis nem-et mondtak javasla­taira. pedig Johnson elnök presztízskérdésnek tekinti az amerikai belső légi köz­lekedés csaknem egészét megbénító sztrájk mielőbbi beszüntetését. Lassan az egész Egyesült Államokra kiterjednek a faji zavargások. Az északi Chicagóból éppúgy „hadi- jelentések7’ érkeznek, mint a déli Los Angelesből. A néger szakszervezetek túl kevésnek, a fajgyűlölők túl soknak tartják az elnök halovány polgárjogi intéz­kedéseit. Drámai jelenetek játszódtak le Washington­ban is, az Amerika-ellenes Tevékenységet Vizsgáló Bi­zottság termében és az épület előtt, amikor azok ellen a békeharcosok ellen folytatnak eljárást, akik rokonszenvüket nyilvánít­ják a vietnami nép iránt. Ez azt bizonyította, hogy hiába próbálkoznak vele, nem lehet immár visszaál­lítani a háborítatlan Mac- carthyzmus korszakát. — Pártpolitikai gondjai is vannak az elnöknek. Ro­bert Kennedy szenátor, aki soha nem titkolta ellen­szenvét Johnsonnal szem­ben, igyekszik saját híveit előrevinni a demokrata pártgépezetben, Johnson embereinek rovására. A novemberben esedékes kép­viselőházi és részleges sze­nátusi választások előtt így nemcsak a hagyomá­nyos demokrata—republi­kánus pártharc folyik, ha­nem a demokrata párton belül is külön küzdelem dúl. Mindehhez, Vietnámból is rossz hírek érkeznek. Az amerikai kalózrepülőgépek „fekete vasárnapja” ami­kor rekordveszteséget szen­vedtek a VDK felett, pro­longálódott. Az amerikai repülők „fekete heteiről” beszélhetünk. A demokra­tikus Vietnam légelhárítá­sa a szocialista országoktól és mindenekelőtt a Szov­jetuniótól kapott korszerű légvédelmi fegyverek segít­ségével mind eredménye­sebb visszacsapásban ré­szesíti a támadót. Jogos volt tehát a vá­rakozás: mit szól mindeh­hez az amerikai elnök — ahogyan saját sajtója elne­vezte- a Fehér Ház magá­nyos lakója. Ájtatos vá­laszt adott. Istentiszteleten ieient meg Westmoreland tábornoknak, a dél-vietna­mi amerikai csapatok fő­parancsnokának kíséreté­ben. Amiből a jelenlévő tudósítók számára nem Johnson fohásza, hanem az a tény volt érdekes, hogy így tudták meg: az elnök előzőleg hosszú órá­kon át tárgyalt a tábor­nokkal. A napirenden természe­tesen a Vietnam válság dosszié szerepelt. A kiszi­várgott hírek szerint az eszkaláció újabb veszélyes lépcsőfokairól volt szó. — így a dél-vietnami ameri­kai csapatok létszámának radikális növeléséről (már háromnegyedmilliós létszá­mot is terveznek); a bom­bázás folytatásáról. Első­sorban a gátak, vízgyűjtő- medencék, öntözőrendsze­rek ellen; a VDK legna­gyobb kikötőjének, Hai- phongnak aknazárral tör­ténő körülvételéről, vala­mint a demilitarizált öve­zet lehetséges megszállásá­ról. Ezek a lépések szinte be­láthatatlan veszélyt idéz­hetnének fel. A gátak bom­bázása egyszerre fenyeget árvízzel és aszállyal, ko­moly élelmezési problé­mákkal járhatna a viet­nami lakosság körében. — Egy haiphongi aknazár a nyílt tengerek szabadságá­nak megsérétését jelenti, lehetetlenné tenné a hajó­zást. A mintegy öt kilomé­ter mélységű demilitarizált (fegyvermentes) övezet amerikai elözönlése gya­korlatilag azt jelentené, hogy az Egyesült Államok közvetlenül felvonul a VDK határaira. A genfi egyezmény éppen azért írt elő egy ilyen demilitarizált zónát, hogy bizonyos elkü­lönítő övezetet létesítsen. A demilitarizált övezet megszállása előjátéka le­het egy VDK-ellenes szá­razföldi provokációnak is. Johnson tehát, a nehéz­ségek ellenére folytatni kí­vánja veszélyes politikáját. Ez azonban nem gondjai­nak megoldása, hanem leg­feljebb nehézségeinek nö­vekedését okozza majd. Jól érzékeltethette ezt az igazságot az elnök uta­zó nagykövetének, Harri- mannak esete Kambodzsá­val. Washington és Pnom Phenh között amúgyis ki­éleződött a helyzet, az amerikaiak Kambodzsa-el- lenes provokációi miatt. Harrimannt azért akarták a délkelet-ázsiai országba küldeni, hogy növelje az amerikaiak befolyását és nyomást gyakoroljon a vietnami szabadságharccal rokonszenvező Kambodzsá­ra. Az újabb amerikai ak­ciók nyomán Kambodzsa már eleve ajtót mutatott a hívatlan vendégnek, le­mondta a tervezett látoga­tást. Ami nem jelenti azt, hogy Pnom Phenh-ben ese­ménytelen hetek következ­nek. Felkeresi a kambod­zsai fővárost, világkörüli útja során, De Gaulle el­nök is. aki — hírek szerint — éppen a vietnami problé­máról kíván ott szólani. A távolabbi Kelet mel­lett nyugtalanság honol a Közel- és Közép-Keleten is. A Biztonsági Tanács elna­polta Anglia panaszát Je­men ellen —, amelyet London állítólagos ha­társértések miatt emelt. — Valójában „fogd meg”-et kiáltott a tolvaj, közben éppen angol repü­lőgépek sértették meg az arab ország határát, sőt átrepültek Sanaa, Jemen fővárosa felett is. „Forró” Izrael és Szíria határa is. Alig ültek el a legutóbbi csatározások hullámai, hét­főn a Tiberias tó körül zaj­lott le tűzharc. Minden jel arra mutat, hogy imperia­lista körök részéről terv­szerű provokáció sorozat folyik Szíria ellen, mióta az arab országban az időn februárban haladó fordulat következett be. Végűi, röviden, egy olyan kontinensről, amely az utóbbi időben ritkábban szerepelt a távirati jelenté­sekben. Bogotában, Colum­bia fővárosában „kis csúcs” zajlott le öt latin-amerikai ország elnökeinek, illetve képviselőinek részvételével. Olyan államokról van szó, amelyekben a kormány nem közvetlenül katonai puccsal került hatalomra, így tehát viszonylag sza­lonképesek. Ügy tűnik, hogy Washington a bogo­tai ötösfogattal szeretné kátyúból kihúzni. Az Egye­sült, Államok ugyanis egy általános latin-amerikai csúcstalálkozó mellett, kar­doskodik (természetesen Kuba kizárásával), hogy rendbeszedje a dominikai krízis és a különböző ál- lamcsínyek nyomán össze- kúszálódott helyzetet. He­lyesebbnek látja viszont, ha erre vonatkozóan „la­tin-amerikai kezdeménye­zés” történik s erre került most sor Bogotában. De vajon lehet-e külsőleges, tüneti kezeléssel segíteni az Egyesült Államok la­tin-amerikai politikájának mélyreható betegségén ? A guatemalai felkelő fegyveres erők forradalmi vezetősége közleményben adta tudtul, hogy májusi határozata értelmében, amely szerint megbüntetik a guatemalai nép ellen, Érdekes és tanulságos gazdasági fejtegetés jelent meg az Egyesült Államok és a nyugat-európai orszá­gok kölcsönös viszonyáról az amerikai Foreigne Affa­irs júliusi számában. A cikk megpróbálja fe­ketére festeni a fehéret, amikor nem fukarkodik an­nak mérlegelésével, hogy az amerikaiak mennyire gondoskodnak „európai unokatestvéreik” jólétéről. Ugyanakkor az elterelő mellébeszélések sűrűjében, a cikkszerzők, csak úgy mellékesen odavetik: az Egyesült Államoknak ko­moly politikai érdekei van­nak Európában. Beszélnek az amerikai gazdasági be­ruházásokról és azokról a kapcsolatokról, amelyek szabad cselekvést biztosíta­nak az Egyesült Államok­nak a világ más térségei­ben. Az, hogy az amerikai monopóliumok befektetései növekednek, nem újság. Ez már régóta aggasztja az Négy bizottságot alakí­tottak a szovjet és a japán társadalom képviselőinek találkozóján, amely augusz­tus 18-án nyílt meg Haba­rovszkban. Az egyik bizottság meg­vitatja az imperializmus agresszív politikája ellen, a békéért és a nemzetközi biztonságért vívott harc kérdéseit. A második bi­zottságban arról folyik a vita, hogy miképpen lehet A kuwaiti rádió pénte­ken bejelentette, hogy megegyezés született az egyiptomi—szaud-arábiai tárgyaláson Jemen kérdé­sében. Mint ismeretes, Fej- szal Szaud-Arábia-i király és Nasszer egyiptomi elnök képviselői, Szabah A1 Ah­med Al-Dzsabir kuwaiti külügyminiszterrel szerda óla tárgyalnak Kuwaitban Az Országos Vízügyi Fő­igazgatóság, a szolnoki víz­ügyi igazgatósággal együt­tesen filmszalagon örökí­ti meg a Tisza II. vízlép­cső történetét. Megyénk monumentális vízügyi léte­sítményének építése jövő­re kezdődik. Az alapkő le­tételétől az átadásig szó­lóan film készül erről a nagyarányú munkáról. Sót a tulajdonképpeni építke­zést is megelőzték a fil­mesek. Már elkészült az első 320 méteres kisfilm. — A légi és földi felvételek az előkészületeket, a kitűzési 1954 óta elkövetett gyilkos­ságok tetteseit, elfogta és kivégezte Manuel Orella- nat, a jobboldali mozgalom volt vezetőjét, aki szám­talan diák és munkás há­láiéért felelős. európai politikusokat. Hi­vatkozhatunk számos kör- gazdasági és politikai szemleíróra, akik kiszámí­tották és kimutatták, hogy milyen veszélyes következ­ményekkel jár az amerikai tőke szüntelen behatolása az európai gazdasági életbe. Egyes források szerint az amerikai invesztálások Európában 1964-ben több, mint 12 milliárd dollárt ér­tek el és tovább növeked­nek. Az Ewening Standard nemrég azt írta: „A jelen­legi ütem mellett nem sok idő kell ahhoz, hogy az európai ipar nagy része amerikai kézbe menjen át”, így például Angliában már most van néhány fon­tos iparág, amelynek jelen­tős részét amerikai kon­szernek ellenőrzik. Hasonló helyzet van kialakulóban Európa más részeiben is. Nézzük csak, mit je­lent az európai gazdasági élet fokozódó amerikai ei­fokozni a szovjet és a ja­pán nép harcát az ameri­kai imperializmus agresz- szív vietnami politikája el­len. A 3. bizottság az aláb­bi kérdést tűzte napirend­re: „A szovjet—japán ba­rátság, mint a távol-keleti béke és biztonság megszi­lárdításának fontos ténye­zője". A negyedik bizott­ság megvitatja a két or­szág gazdasági, tudományos és kulturális kapcsolatai a jemeni helyzet rendezésé­ről. A rádió ismertette a kuwaiti külügyminiszté­rium nyilatkozatát —, amely szerint a tárgyalás résztvevői tervezetet fogad­tak el a megoldásra vo­natkozóan, s ezt a kormá­nyaik elé terjesztik. A ter­vezet részleteit a közle­mény nem ismertette. munkálatokat tartalmaz­zák. A film megőrzi azokat a helyeket, településeket, — amelyeket a majdani mes­terséges magyar tenger el­borít majd. Az utókornak valószínűleg értékes lesz a szolnoki vízügyi vezetők előrelátása. A filmet egyéb­ként Csikós Ferenc, az igazgatóság fotós munka­társa készítette. Az amerikai szenátus csütörtökön 86 szavazattal ellenszavazat nélkül jóvá­hagyta az Egyesült Álla­mok katonai költségvetését. A költségvetés összege 58 milliárd dollár, békeidőben a legmagasabb összeg, ame­lyet eddig megszavaztak. A kormány által eredetileg kért előirányzat 525 millió dollárral kevesebb volt, a képviselőház által jóváha­gyott összeg viszont 426 millióval több. A kongresz- szus két házának tehát még meg kell egyeznie egy lenőrzése? Először mind na­gyobb jövedelmet az ame­rikai cégeknek, mégpedig az európai cégek rovására az olcsóbb európai munka­erő révén. Másodszor Nyu- gat-Európa mind nagyobb politikai függőségét az Egyesült Államokról (McNamara felszólalása a NATO-hadügyminiszterek párizsi értekezletén nem hagy kétséget az USA szándékai felől), ami a je­lenlegi nemzetközi helyzet­ben rendkívül veszélyes. Ezt támasztja alá egyéb­ként a Foreigne Affairs cikke is. Ezt olvashatjuk: „Az Egyesült Államok meg akarja őrizni a szabad ke­zet Ázsiában és minden más helyen, és ugyanakkor, mivel rendkívül érdekeltek vagyunk a nyugat-európai­ak tanácsait és véleményét illetően, ne várják, vagy ne számítsanak arra (t.i. a nyugat európaiak szerk.), Cjcngc képeket ad az 0**l»iter—-1 PASADENA <MTI) Az Orbiter—1 Hold-k5- rüli pályáról továbbított fel­vételei a nyugati hírügy­nökségek egybehangzó vé­leményei szerint „kiábrán­dítóan" gyengék voltak. A szitakötő alakú Orbiter—1 által továbbított fényképe­ken csak halványan lehe­tett felismerni krátereket, árnyék borította hegyge­rinceket, egyes helyeken pedig sziklakitüremlések okozta fényes visszatükrö­ződéseket. A képek gyenge minősé­géért Clifford Nelson, a program igazgatója csütör­tökön még a földi beren­dezéseket okolta. Péntek reggel azonban kijelentet­te: ha állandó jellegű prob­lémáról van szó, ez komoly kihatással lehet az egész programra; esetleg meg kell ismételnünk azt, hogy jóminőségű magas felbon­tású képeket nyerjünk a leendő űrhajósok leszállá­sára legalkalmasabb he­lyekről. Minden Földre továbbí­tott felvétel egy magas és egy közepes felbontású ké­pet tartalmaz. A Hold-ra­kéta péntek hajnalban ami­kor 26-odszor kerülte meg a Holdat, húsz felvételt ké­szített és ezeket később földi parancsra továbbítot­ta. A kc^pes felbontású képek kivmó minőségűek voltak, s azokon élesen ki­vehető kráterek és hegyge­rincek láthatók. A magas felbontású képeken azon­ban csupán homályos, el­mosódott foltok vehetők ki. Clifford Nelson szerint a hibát vagy a filmben vagy a nagy felbontású len­csében, esetleg a nagy fel­bontású zárban kell keres­ni. Az Orbiter—1 további programjában újabb képek továbbítása szerepel, eset­leg a Hold nem látható ol­daláról készített képek is. kompromisszumos megol­dásban. A szenátus a katonai ki­adásokról folytatott három­napos vitában több módo­sítást eszközölt a törvény- javaslaton, így például azt, hogy Johnson elnök felha­talmazást kap a tartaléko­sok behívására vietnami szolgálatra, továbbá azt, hogy megtiltják a költség- vetésben foglalt összegek bármelyikének felhasználá­sát F—III. típusú vadász­bombázók vásárlására. hogy vétót emelhetnek Eu­rópán-kivüli cselekedeteink ellen”. Ennél őszintébbek nem is lehetnének. A cikk szerint Amerika demarsa Nyugat-Európának világos: „engedj át nekem minő! több gazdasági és politikai szuverenitást, oszd meg jö­vedelmedet, járulj hozzá a katonai kiadásokhoz, ami­vel viszont én fogok ren­delkezni, működj velem együtt ott, ahol megköve­telem, és ne is gondolj ki­játszásomra”. A jelenlegi körülmé­nyek között a vietnami há­borúnál aligha lehet veszé­lyesebb programot elkép­zelni Európa számára. Ez a program megőrzi Európa kettéosztottságát, nyugati részét az amerikai globális politika eszközévé teszi. Milyen sokba kerül Ame­rika Európának! Nem fizetnek-e túl nagy árat az európaiak az ame­rikaiak jelenlétéért? Nem letne-e mégegyszer figyel­meztetni ókét arra, hogy a vendégeknek nem illik a házigazda szerepét játsza- niok? A vendég tudjon il­lemet. Főképp a hívatlan. V, Réti Ervin Guatemalai felkelők kivégezték O roll art át Mibe kerül Amerika Európának? I Megegyezés a jemeni kérdésben Elkészült az első kisfilm a Tisza II. vízlépcső történetéről Rekord összegű katonai költségvetés az USA-bau r

Next

/
Oldalképek
Tartalom