Szolnok Megyei Néplap, 1966. július (17. évfolyam, 154-180. szám)

1966-07-15 / 166. szám

Viléq proletárjai. egyesüljetek \* *I sCy SZOLNOK MEGYEI I A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA MaSS^aggBagl XVII, évfolyam, 166. szám. Ara 50 lUiór 1966. július 15., péntek. Kinek az asztala? ET gymás után nyitottak * J be az emberek a párt­irodára. Volt, aki hamar végzett, de egyikük-mási- kuk hosszabban is elidőzött. Különféle kéréseiket, gond­jaikat sorolták: az egyik­nek valamilyen bérdiffe­renciája támadt, a másik — egy középkorú asszony — műszakbeosztása meg­változtatásához kért segít­séget, a harmadik meg­akadt házépítésének anyag- beszerzési gondjait sorolta.' Látszott, hogy teljes biza­lommal vannak a pártszer­vezet iránt, bíznak abban, hogy itt eligazító tanács­hoz, segítséghez juthatnak. S a párttitkár valóban fel is jegyzett gondosan min­dent, más esetben azonnal tárcsázott is, tolmácsolta az illetékesnek a panaszt. Jóleső érzés volt tapasz­talni mind a bizalmat, mind a segítőkészséget. — Mégis felmerült bennem a kérdés: ha egy idegen úgy tévedne be ide, hogy nem olvasná el az ajtón a fel­iratot, vajon hogyan álla­pítaná meg, a pártszerve­zetnél jár-e, a szakszerve­zeti bizottságnál vagy egy üzemi Jogadónapon? Nemcsak alapszervezetek­nél, hanem pártbizottsá­goknál is találkozhatunk hasonló dolgokkal. „A ben­nünket felkereső panaszo­sok ügyeinek 99 százaléka voltaképpen különböző ál­lami szervekre, a tanácsok­ra vagy az üzemek veze­tőire tartozna, s végered­ményben, miután továbbít­juk a kéréseket, ott is in­tézik el azokat” — mon­dotta nemrég egy járási pártbizottság titkára. Sok ember mégis a párt szerveihez fordul inkább. Ez lényegében pozitív je­lenség, tükrözi a jó tömeg­kapcsolatokat, az emberek­nek a pártba vetett bizal­mát. Van azonban más vonat­kozása is a problémának. A pártszerveket és szerve­zeteket a sok, lényegében nem rájuk tartozó ügy In­tézése gyakran túlságosan leköti, lefoglalja, s emiatt nem jut elég idejük és ere­jük a fő kérdésekre, a po­litikai munkára. Az „apró­munka” helyes elve túlzott elaprózódásba, szétforgácso- lódásba csap át, s ennek végül az érdemi tevékeny­ség látja kárát. De a pa­naszosok számára sem min­dig előnyös ez az út: a közbeeső láncszem beikta­tása elnyújthatja, meghosz- szabbíthatja ügyük elinté­zését Miért fordulnak hát mégis inkább a pártszer­vezethez? Alighanem az az egyik fő oka, amit az előbb említett járási párttitkár mondott, idézett szavai folytatásaként. Tapasztala­taik szerint az emberek azért mennek inkább a pártszervekhez, mert ott más hangnemben beszélnek velük, mint jónéhány hiva­talban, Nem okvetetlenkedő ügyfelet látnak bennük, ha­nem az embert, akinek az adott pillanatban ez a más számára esetleg aprónak tűnő ügy a legnagyobb gond a világon, hiszen őt közvetlenül érinti. S ezt megértve türelmesen, em­berségesen magyarázzák meg a helyzetet annak is, akinek történetesen nincs igaza, akinek a kérése nem teljesíthető. „Ezt a szem­léletet, ezt a stílust kell meghonosítanunk minde­nütt — vonta le a tanul­ságot összefoglalásképpen a járási titkár —, g akkor jobban érvényt szerezhe­tünk annak az elvnek, hogv intéződjön minden ügy a maga helyén.” Ne törődjön tehát a. jö­vőben a pártszervezet az emberek apró ügyeivel? De igen. törődjön. Ám ezen a területen akkor tesz a leg­többet, ha szorgalmazza, előmozdítja és ellenőrzi, hogy az ezek intézésére hi­vatott állami és mozgalmi szervek lelkiismeretesen, körültekintően és embersé­gesen intézzék az emberek kéréseit, panaszait. Vagyis, ha a kérdés politikai vo­natkozásaira összpontosítja figyelmét, ha ebben a te­kintetben is irányító sze­repet tölt be, s maga nem vész el az intézendő ügyek tömkelegében. S bizonyos, hogy ez a módszer nem csökkenti, hanem tovább fokozza az emberek bizal­mát a párt szervei iránt, Gy. L, öntözik a 28 hold paprikatáblát az újszászi Szabadság Tsz-ben. Képünkön az öntözőcsöveket telepítik át Ma: Elek bácsi „ügyvédi" irodája 1U Körszínház, 1966 11 Heti rádió és tv műsor A Miniszter­tanács ülése A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csü­törtökön ülést tartott. A kormány elnöke ismertette az országgyűlés legutóbbi ülésszakán a népgazdaság harmadik 'kévés tervének vitája során elhangzóit képviselői észrevételeket, jav ..silatokat. A kormány tudomásul vette az Országos Tervhi­vatal elnökének a magyar atomerőmű felállításával kapcsolatos szovjetunióban tárgyalásairól szóló tájé­koztatóját. A Külügyminisztérium előterjesztést tett az ENSZ közgyűlésének XX. üléssza­kán elfogadott, a faji meg­különböztetés valamennyi formájának kiküszöbölésé­ről szóló nemzetközi szer­ződés aláírására. A földművelésügyi • mi­niszter a nyári mezőgazda- sági munkák menetéről, az egészségügyi miniszter az Algéria nemzeti ünnepén részt vett kormányküldött­ség útjáról adott tájékoz­tatást. A Minisztertanács a jelentéseket tudomásul vette. Számvetés az első félév munkál áról A /«s.ríiinmlfséij' eredménye — Csökkentették u% importot — A nyereség rovására Az iparvállalatoknál ezek­ben a napokban készülnek el az első félévi munká­ról számot adó mérlegbe­számolók. Pontos adatok még kevés helyen állnak rendelkezésre, ennek elle­nére a várható eredmé­nyekkel, a vállalatok gaz­dálkodására jellemző nagy- fontosságú tényekkel már tisztában vannak. Ez a helyzet a szolnoki bútorgyárban Dr. Szilassy József igaz­gató elmondotta, a kész­árutermelési tervüket szer­ződés szerint teljesítették. Az önköltség jobban ala­kult az előirányzott szín­vonalnál. A termelékeny­ség a célkitűzéseknek meg­felelően növekedett. A ter­vezettnél kisebb létszám­mal és bér felhasználás­sal is túlteljesítették tel­jes termelési tervüket. Készleteikkel helyesen gazdálkodtak, s ezzel biz­tosították a termelés za­vartalan folytatásához szük­séges befejezetlen állo­mányt. A termelés hoza­ma, a nyereség kedvező, feltehetően többletre is fut­ja. A dolgozók fegyelme­zett munkáját mi sem bi­zonyítja jobban, mint az, hogy az első félévben a készárukat minőségi hibák miatt nem kellett leérté­kelni. Gyártmányaik mi­nősége tökéletesen megfe­lelt a szabványban előír­taknak. Mindez okot ad a derűlátásra, bizakodva néz­nek a következő hat hónán elébe. A Tissamenti Vegy iműrek Jávor Nándor, Kóstolásra érett a dinnye Hermann János hajnal­ban felkelt. Kinyitotta a kunyhó ajtaját, kilépett a földre. Nyújtózkodott, majd a galambdúcokhoz ment. Aludtak még a szárnyasok. A dinnyéindákon csillogott : harmat. Megállt a tábla szélénél. A kunyhók mö­gött rögtön a görögdinnyék, odább a sárgadinnyék so­rakoztak. Még kicsik vol­tak. Hosszasan nézte a birtokot, a zöldbe borult földet, majd az eget kém­lelte. Meleg, nyári nap ígérkezett Később az asszonyok is felébredtek. Kijöttek a kunyhókból. Hunyorogtak a reggeli fényben. Aztán munkához kezdtek. — Második éve jövünk le Hevesből id 2 Madarasra, a Petőfi Tsz-be. Megszeret­tük a vidéket. Jó a talaj is. Ha jó idő jár, gazda­gon fizet a föld — mondja Hermann János, az egyik dinnuekertész. — Tavasztól őszig itt élünk a határban. Ebben a két kunyhóban — mutat a közelben megbújó „házakra”. Március 15-én jöttek ide. Hermann János feleségével és Jenes István ugyancsak feleségével. Hortról. A kö­zös gazdaságban esztendő­ről esztendőre nagy terü­leten rendeznek be diny- nyekertészetet Tavaly gaz­dagon jutalmazta munká­jukat a föld. összesen 320 ezer forintot árultak. Az idén kisebb, silányabb lesz a termés. — Sokszor meglátogatott az eső bennünket. Utána lehűlt a levegő és a dinnye lerúgta a kötéseket. Keve­sebb lesz a termés — só­hajt Hermann János. — Pedig nagy, szép fajtákat adnánk piacra. De eddi a nem nőttek meg. Az első szállításra is vámunk kell. A jövő hét végén indulhat piacra a dinnyínk. Két család, két kunyhó. A kutyákat Iámra kötöt­ték. A két kunyhó közölt galambdúcot állítottak fel a kertészek. Odébb méh- kaptárt. Egy sütőkémencét is építettek. Ha az asszo­nyoknak kedve támad, süt­hessenek házikenyeret és tésztát. Tavasztól őszig ígv telnek a napok. Reggeltől, hajnaltól késő estig ka­pálni, hajladozni a földön, óvni a dinnyét, éjszakán­ként kutyákkal járni a föl­det, a ny’ lak kárt ne te­gyenek benne. — Még csak kóstolásra érett a dinnyénk. Szűkö­sebbre sikeredik az eszten­dő. Pedig megdolgozunk emberül. A szövetkezet al­ja a fogaterőt, a kisegítő munkásokat meg mi fizet­jük. Jó lenne itt minden. Ha az idő kedvezne. Job­ban kedvezne. Negyven— ötvenezer forintnál többet nem várhat egy család. A két dinnyekertész az uborka termesztését is vál­lalta, Egy-egy tél hódat je­lölt ki a Petőfi Termelő­szövetkezet tavasszal, A termést már szedni Kell. És szállítani. Érik a dinnye. A sárgá­ból mór öklömnyi. két öklömmyi nagyságúak virí­tanak ki a zöld dinnyein­dák közül. Hermann János és Jeles István napközben többször végigjárja a táb­lákat. Megnéznek minden dinnyét. Némelyiket meg­fordítják, jobban érje a nap. Vigyázzák a termést. Ha eső jön, hideg szél, bosszúsan tekingetnek szét a vidéken. Mérgesen rá­mordulnak a kutyákra. Mert jó idő kellene. Me­leg, napfényes idő. Hadd nőjjék. hadd ízesedjék a dinnye. Talán holnap, vagy hol­napután melegebb idő kö­szönt a tájra. Felderül a dinnyések arca. Meg-meg- törlik homlokukat, figye­lik az utat. amelyen b s- szpk. autók viszik a fürdő- zőket a közeli Tiszaörsro. És mosolyognak: jobban érik a dinnye... L, L gazdálkodási eredményei sikeres első félévről ta­núskodnak. A termelés mi­nőségi mutatói kecsegte­tőek. Azonban néhány problémára is felhívják a figyelmet. A vállalat a szerződés szerinti kötelezettségeinek eleget tett, sőt azon felül is juttatott terméket a me­zőgazdaságnak. A felhasz­nálók által eredetileg le­kötött 210 ezer tonna po­rított szuperfoszfáttal szem­ben, utólagos szerződéskö­tések alapján 223 tonnát szállított ki. Szemcsézett műtrágyából 9000 tonnával többet adott el a tervezett­nél. A kénsavtermelés is fo­kozódott, mégpedig a pi- ritalapú kénsavgyártás. — A népgazdaság érdekeit tartották szem előtt, hiszen a piritet a szocialista or­szágokból szerezzük be. míg az elemi ként tőkés devizáért vásároljuk. így azzal, hogy az „A” sav­üzem növelte termelését és 3000 tonnával több kén­savat gyártott piritalapból a tervezettnél, csökkentet­te az elemi kén importot. Megemlítjük, hogy a sav­üzemekben javult a fajla­gos kihozatal, viszont a szuperfoszfát gyáraké a tavalyihoz mérten romlott. Ez utóbbi az a probléma, amire fentebb utaltunk. Kétségkívül elkerülhetet­len akadályok is közreját­szottak ebben. Például az, hogy új nyersanya got hasz­náltak fel, mely több kén­savat követel, a raktározá­si gondok kihatottak az ér­lelésre stb. a szolnoki jármű ja* itó igazgatója elmondotta, hogy a mérlegszámítások még nem készültek el, pontosan még nem tudja mennyivel jobbak az első félévi ered­mények az előirányzottak­nál. Tehát jobbak, vagy legalábbis nem rosszab­bak. A darabszámos javí­tási tervet teljesítették, a minőségi mutatók gazda­ságos termelést igazolnak. Ennyit mondott: s ez di­cséretére válik a gyár kollektívájának. És végül néhány mondat erejéig két kisipari termelő* szövetkezetről, a jészfényszaruiról és jász­árokszállásiról. A két faipari ktsz az Orionnak szállít tv-káva- kat, A minőségi hibák miatt már 850 darabra nőtt a szerződéssel szem­beni szállítási elmaradá­suk. Körülbelül 1,1 mil­lió forint értékű termékkel tartoznak partnerüknek. Ez számukra nemcsak azért kedvezőtlen, mert az Orion bizalma meginoghat, hi­szen exportja foroghat ve­szélyben, hanem azért !s, mivel az értékesítés elma­radása miatt megnövelte­déit készletekre 12 száza­lékos kamat mellett kap­tak hitelt a banktól. Ez pedig a nyereségük rová­sára megy. Jó lenne tehát minél előbb megtenni azokat a lépéseket, me­lyek kivezetik e kátyúból a két szövetkezetét.-t -* 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom