Szolnok Megyei Néplap, 1966. július (17. évfolyam, 154-180. szám)
1966-07-17 / 168. szám
\m. mm 17. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Á túr kévéi 100 százalék Negyedannyi tanuTó, mint mester t Erősödik az ópitőrészleg O Végre OíEÍSZ garancia nélkül Játék a határozatokkal Sxélmalomharc egy daráló ellen A túrkevei Vegyesipari KTSZ a kis szövetkezetek közé tartozik. Termelő létszáma mindössze nyolcvan fő. Néhány évvel ezelőtt bizony még sok üggyel-baj- jal termeltek, termelgettek az itt dolgozók. Rossz volt a részlegekben a munkafeltétel, nem voltak gépek, a műhelyek régi épületekben helyezkedtek el, s azok is zsúfolásig tele voltak. Lennert Ferenc elnök elődje régivágású kisiparos volt, aki a világ minden kincséért sem ragadta volna meg a különböző hitelek nyújtotta fejlődési, gépesítési lehetőséget. így azután egyhelyben topogott a ktsz, sőt további működéséhez az OKISZ garanciájára volt szükség és anyagot csak készpénzért vásárolhattak. Azután nagyot változott a helyzet. Az új vezetőség úgy irányította a szövetkezetei hogy rövidesen kilá- boltak a bajokból. Most azok közé tartozik, akik a felügyeleti szervüknek, a Szolnok megyei KISZÖV- nek kevés gondot okoznak. Két évvel ezelőtt szövetkezetfejlesztési alapból új üzemházat építettek, amelyben a lakatos, motorszerelő és kovácsrészleg kapott helyet. 9 ugyanott rendes fürdő és öltöző áll a dolgozók rendelkezésére. Több új gépet vásároltak. Míg 1961- ben a hetvenhét főből álló termelő részleg éves terve 8.2 millió forint volt. ebben az esztendőben nyolc- vanan előreláthathatóan 6.5 millió forint termelési értéket hoznak létre. Ez azt jelenti, hogy a termelékenység öt év alatt százszázalékkal emelkedett. Megnyugtatóan alakul a szövetkezet szakmunkás utánpótlása is. Az idén tizenhét ipari tanulót szerződtettek, s ezzel a tanulók száma huszonötre emelkedett. Ez a szám magasabb, mint a szakmunkáslétszám negyedrésze. Legnagyobb fejlődés az építőiparban várható. A tizenhétből tizenkettőt kőműves és ács tanulónak vettek fel, A kislakásépítés iránt Túrkevén egyre nagyobbak az igények. Ebben az évben a tervben szereplő 8 családi ház helyett 11-et épít a vegyesipari ktsz, és a négylakásos pedagógus társasház építésével az első kétszintes épület készítéséhez fog a kőműves részleg. A szövetkezetben kész- árutermeléssel is foglalkoznak. A lakatosok a Vas- és Műszaki Nagykereskedelmi Vállalat megrendelésére csatomatartó vasakat és forgatható könyvállványt, a bádogosok pedig utóhorganyzott esőcsatornái, füstcsövet és hattyúnyakat készítenek jelentős mennyiségben. A ktsz órásrészlege két megye — Szolnok és Békés — 25 községében az órák garanciális javítására kapott megbízást. — bognár — Beteg lett az asszony. S hogy szükség esetén hamarabb érjenek segítséget, orvost, beköltöztek a tanyáról a városba. Török- szentmiklóson a Jókai utcában vettek házat. Háborítatlanul éltek mindaddig, amíg a szomszédos Jóka' út 6. szám alatti rossz házat a Dózsa Tsz meg nem vette. Az alsó épületben ugyanis darálót helyeztek üzembe. Az épület rázkód- tatása, az egész napon át tartó zaj az idegbeteg asz- szonyra rossz hatással volt. A férj, Nyitrai Gábor a városi tanács vb egészség- ügyi csoportjához fordult segítségért. Az 1964. május 25-én keltezett válasz némileg megnyugtató volt: a tsz lebontja a darálót, s távolabb, a rossz épület helyén építi fel. így is történt. De Nyitrai Gáboréknak azóta sincs nyugta, ugyanis a kis' üzem így sem csendesebb. Egyik szervtől a másikhoz írnak, járkálnak, hogy végre csend és nyugalom lenne saját lakásukban, amelyre a beteg asszonynak feltétlenül szüksége lenne. Tavaly január 5-én hozott határozatot a törökszentmiklósi városi tanács vb építési és közlekedési osztálya, hogy az újonnan épített darálóban elhelyezett gépek, motorok alá zaj és rezgéstompító alátéteket tegyenek. Ez a határozat olyan „nesze semmi, fogd meg jól”- féle dolog volt, ugyanis’ még határidőt sem szabtak a hangtompítók elhelyezésére. Ha akarja a tsz, elhelyezi azt, ha nem, akkor sem lehet erre bírság kiszabásával kötelezni. A megyei tanács illetékes osztályának utasítására újból vizsgálatot tartottak. Elkészült a jegyzőkönyv, miszerint a daráló zaja Nyitrai- ék konyhájában hallatszik legjobban, vagyis éppen ott, ahol az asszony a legtöbbet tartózkodik. Ezért rendelte el a törökszentmiklósi városi tanács, vb építési és közlekedési osztálya a daráló ajtajának befalazását és új helyen való kinyitását. A már amúgy is jelentős súlyú aktacsomó 1966. június 14-én újabb határozattal szaporodott. Ebben ezer forint bírságot helyeznek kilátásba, ha június 22-ig a tsz nem hajtja végre a megyei tanács vb határozatában foglaltakat. Eljött a július is, de semmi nem történt. Illetve valami mégis. A tsz új elnöke felkereste Nyitraiékat, 9 ott a lakásban személyesen győződött meg róla. hogy valóban nagy zajt okoz a daráló. Utasítására — a panaszos elmondása szerint — egyik nap majdnem teljesen berakták az ajtót. Másnap viszont az elnökhelyettes kiszedette a vályogot. S maradt minden a régiben. Vajon meddig játszadozhat még a Dózsa Tsz ezzel a daráló-üggyel? Ügy vélem, mindaddig, amíg az illetékes szervek nem elégszenek meg csak a határozathozatallal, hanem érvényt is szereznek annak. Nagy Katalin TARLÖHÄNTÄS A KUNHEGYESI LENIN TSZ-BEN. (Foto: Nagy Zsolt) szervezetek ős valamennyi érdekelt szerv együttműködését indokolja. Megyed tapasztalataink bizonyítják, hogy itt is előbb mentünk a társadalmi összefogásban. Munkánk azonban még nem problémamentes. Nemcsak egyes fiatalok hivatástudatának hiányával, hanem a szülők esetenként tapasztalható helytelen tanulásra ösztönző módszerével is kell számolnunk. Gyakran még a munkás és paraszt szülők is azzal ösztönzik az általános iskolában, a középiskolában hanyagul, gyengén tanuló gyermekeiket; „ha rossz ! tanulsz, elmehetsz a terme1 őszövetkezet- be kapálni, állatot gondozni, vagy elmehetsz ipari tanulónak”. Ezek a megjegyzések az esetek többségében a termelő munka, a fizikai munka lebecsüléséből és kisebb mértékben a szülők meggondolatlanságából táplálkoznak. Végeredményben a fiatalokból a fizikai munka lebecsülését váltják ki. A megye ifjúságának magatartását, helytállását a tanulás és a munka alapján — kis kivétellel — pozitívnak ítéljük. Amíg a múltban, felszabadulásunk előtt a szorgalmat, a pontosságot, a szakmai ismeret gyarapítását az esetek egy jelentős részében 8 még nagyobb nyomortól, a munkanélküliségtől, az elbocsátástól való. félelem •redményezte, addig jelenünkben az öntudaton, a becsületen alapuló kötelesség a mozgató rugó a fiatalok többségénél. Megyénkben a gazdasági építő munkánk segítségének is jól bevált módszere a szocialista munkaverseny, a szocialista brigád- mozgalom. A szakszervezeteik, a KISZ-szervezetek, s gazdasági és pártvezetés, a különböző versenyformák nevelési lehetőségeit mind jobban felhasználják az ifjúság szocialista nevelésére. Az ifjúsági brigádok, az ifjúsági őrjáratok, a „Szakma ifjú mestere”, a kiváló ifjú mérnökök es közgazdászok mozgalma magas nevelő iskolája az ifjúság szocialista emberré válásának. Az iparban dolgozó fiatalok mellett a megye mezőgazdasági üzemeiben dolgozó fiatalok is túlnyomó többségükben példásan dolgoznak, részt vesznek a szocialista munkaversenyben, a szocialista rigádmozgalomban. Az ifjúság munkájának, magatartásának megítélésénél nem szabad igazságtalannak. meggondolatlannak lenni. Kétségtelen akadnak cinikus, lusta, dologkerülő a társadalmi tulajdont megkárosító, erkölcsileg le- züílött fiatalok is. Ezt elítéljük. Megszüntetjük a környezet ráhatásával, ha kell adminisztratív intézkedéseinkkel törvényeink alapján. Az !<fa«s<SqtiOZ tartozik azonban az is, hogy felnőtt társadalom, az idősebb korosztály sem mentes az erkölcstelen, a munkájukat hanyagul végző, kötekedő emberektől. Ezek magatartása rossz példa ifjúságunk előtt A családi, munkahelyi és társadalmi nevelésnél a sói és a tett egysége a leghatékonyabb eszköz. Annyit követelni a munkában, az emberi kapcsolatokban, a szórakozásban a gondjainkra bízott fiataloktól, mint amennyit mi megteszünk, példásan bemutatunk. Ezért a jövőben a munkahelyen céltudatosabban kell az idősebb, harcokban edzett munkások példája nyomán a fiatalokat osztályhűségre, szakmájuk, munkatársaik üzemük szere+etére, a munka megbecsülésére nevelni. Akkor cselekszünk teljes felelősséggel, ha a mindennapi. munka szerves részévé tesszük e követelmények napi folyamatom érvényesítését A társadalmi feladatok, a közösségi érdekek nem nélkülözhetik, sőt igénylik a fiatalok bevonását, közreműködését az aktív politikai, társadalmi cselekvésbe. A fiatalok közösségi életre történő felkészítése, az iskola padjaiban kezdődik. A pedagógusok, a kisdobos úttörő és KISZ-szervezetek együttes munkája formálja az ifjúságot. Formálja az élet, a munka, a hivatal, a műszaki és gazdasági vezetés is. Formálják a mozgalmi szervek, a KISZ- és közvetve vagy közvetlenül a pártszervezetek, a kommunisták. A szocialista demokrácia fejlesztésénél, az üzemi és szövetkezeti demokrácia ki- szélesítésénél Ifjúságunk közreműködése eredményesebb és serkentőleg hat. „A tervezzünk és cselekedjünk együtt” jelszó, „Szót kér s KISZ-tag” jelszó keretein belül folyó ifjúsági munka segíti a fiatalok „nagykorúvá” válását a társadalmi életben. Tapasztalatokban folyamatosan gyarapodó ifjúságunk az állami, társadalmi és gazdasági élet irányításának képzett, bátor és megfontolt személyi tartaléka már ma is. Kétségtelen vannak még gátló tényezők az ifjúság társadalmi tevékenységének teljes kibontakozásában. — Ezek közé tartoznak az egyes hivatali. műszaki gazdasági vezetők és egyes iskolai nevelők magatartásában lévő hibák. Ezek a hibák nem önállókká, hanem alkalmakodókká teszik a fiatalokat. Ide tartozik az, hogy vannak szülők, akik elkényeztetik gyermeküket. Az elkényeztetésse' önzővé válnak, nehezítik beilleszkedésüket egy-egv kollektívába, A helytelen szemléletekkel. nézetekkel szemt>e kell állítani a helyes közösségi szemléletet, a kollektívák tagiainak egymás iránti gondoskodását. A szocialista közösségek mind szélesebb kibontakozását mutatják a szocialista brigádokban dolgozók együttes eredményeit. A közölt általános tapasztalatokból, a felsorolt példákból is következik, hogy az ifjúság nevelésének eszmei, politikai feladatait meg kell osztani társadalmunk minden becsületes, népünket szerető dolgozójával. Az ifjúság nevelésében résztvesznek az állami, gazdasági és társadalmi szervek, résztvesz az iskola és a KISZ. A nevelés gyakorlati végzésében esetenként tapasztalható helytelen nézet, felfogás. Tapasztalható a nevelés leszűkítése a Kommunista Ifjúsági Szövetségre. Egyesek az ifjúság problémáival való megkülönböztetett foglalkozást, az ifjúság nevelését csak a KISZ feladatának tartják. Ez a felfogás helytelen, vitatkozni kell ezzel. Ha nem lépünk fel ellene, nem nő. sőt esetenként és helyenként csökken a kollektívák, a társadalom felelőssége e fontos feladatban. Ezzel a kritikai megjegyzéssel az ifjú kommunisták felelősségét nem becsüljük alá. K ezdeménye- zésükre, jelzéseikre, javaslataik megtételére fontos helye van az egész munkában. Az ifjúság nevelésének sokoldalú, felelősségteljes feladatait a párt irányítja. A Magyar Szocialista Munkáspárt irányítása oszthatatlan. nélkülözhetetlen az If1ú«ág nevelésében. A párt elvi útmutatásai, gyakorlati segítsége eredményezte a munkás és tanuló ifjúság arculatának megváltoztatását. A pártszervezetek koordinálják a helyi körülmények, sajátosságoíkat figyelembe véve a tömegszervek és mozgalmak tevékenységét a nevelő munkában. A Központi Bizottság ideológiai irányelveinek megjelenése még nagyobb lehetőséget teremtett az ifjúság nevelésével kapcsolatos helyi tapasztalatok elemzésére, a perspektivikus munkára. Az irányelvek feldolgozása már eddig is érezhető eredményt hozott a szülők, a vezetők, a kommunisták és pártonki- vüli dolgozók, a társadalom összefogásában. Eredményeink jelentősek, megbecsülést érdemelnek. Tudatában azonban a szocializmus teljes felépítésének jelentős feladatára, megnyugvásra, megelégedésre nincs okunk. Tovább kell keresni, kutatni, elemezni az élet által feltárt problémákat, választ kell adni azokra és erőfeszítéseinket fokozni ifjúságunk szocialista, illetve kommunistává válásáért. A kommunistáknak felnőtt társadalmunk tagjai számára nincs nagyobb megbecsülés, mint e nemes feladatokban való szorgos részvétel. Nádas József a szolnoki járási párt- bizottság első titkára
