Szolnok Megyei Néplap, 1966. július (17. évfolyam, 154-180. szám)

1966-07-17 / 168. szám

\m. mm 17. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Á túr kévéi 100 százalék Negyedannyi tanuTó, mint mester t Erősödik az ópitőrészleg O Végre OíEÍSZ garancia nélkül Játék a határozatokkal Sxélmalomharc egy daráló ellen A túrkevei Vegyesipari KTSZ a kis szövetkezetek közé tartozik. Termelő lét­száma mindössze nyolcvan fő. Néhány évvel ezelőtt bizony még sok üggyel-baj- jal termeltek, termelgettek az itt dolgozók. Rossz volt a részlegekben a munkafel­tétel, nem voltak gépek, a műhelyek régi épületekben helyezkedtek el, s azok is zsúfolásig tele voltak. Lennert Ferenc elnök elődje régivágású kisiparos volt, aki a világ minden kincséért sem ragadta vol­na meg a különböző hitelek nyújtotta fejlődési, gépesí­tési lehetőséget. így azután egyhelyben topogott a ktsz, sőt további működéséhez az OKISZ garanciájára volt szükség és anyagot csak készpénzért vásárol­hattak. Azután nagyot változott a helyzet. Az új vezetőség úgy irányította a szövetke­zetei hogy rövidesen kilá- boltak a bajokból. Most azok közé tartozik, akik a felügyeleti szervüknek, a Szolnok megyei KISZÖV- nek kevés gondot okoznak. Két évvel ezelőtt szövet­kezetfejlesztési alapból új üzemházat építettek, amely­ben a lakatos, motorszerelő és kovácsrészleg kapott he­lyet. 9 ugyanott rendes für­dő és öltöző áll a dolgozók rendelkezésére. Több új gépet vásároltak. Míg 1961- ben a hetvenhét főből álló termelő részleg éves terve 8.2 millió forint volt. eb­ben az esztendőben nyolc- vanan előreláthathatóan 6.5 millió forint termelési ér­téket hoznak létre. Ez azt jelenti, hogy a termelé­kenység öt év alatt száz­százalékkal emelkedett. Megnyugtatóan alakul a szövetkezet szakmunkás utánpótlása is. Az idén ti­zenhét ipari tanulót szer­ződtettek, s ezzel a tanulók száma huszonötre emelke­dett. Ez a szám magasabb, mint a szakmunkáslétszám negyedrésze. Legnagyobb fejlődés az építőiparban várható. A ti­zenhétből tizenkettőt kő­műves és ács tanulónak vettek fel, A kislakásépítés iránt Túrkevén egyre na­gyobbak az igények. Ebben az évben a tervben szerep­lő 8 családi ház helyett 11-et épít a vegyesipari ktsz, és a négylakásos pe­dagógus társasház építésé­vel az első kétszintes épü­let készítéséhez fog a kő­műves részleg. A szövetkezetben kész- árutermeléssel is foglal­koznak. A lakatosok a Vas- és Műszaki Nagyke­reskedelmi Vállalat meg­rendelésére csatomatartó vasakat és forgatható könyvállványt, a bádogo­sok pedig utóhorganyzott esőcsatornái, füstcsövet és hattyúnyakat készítenek je­lentős mennyiségben. A ktsz órásrészlege két megye — Szolnok és Békés — 25 községében az órák garan­ciális javítására kapott megbízást. — bognár — Beteg lett az asszony. S hogy szükség esetén ha­marabb érjenek segítséget, orvost, beköltöztek a ta­nyáról a városba. Török- szentmiklóson a Jókai ut­cában vettek házat. Hábo­rítatlanul éltek mindaddig, amíg a szomszédos Jóka' út 6. szám alatti rossz há­zat a Dózsa Tsz meg nem vette. Az alsó épületben ugyanis darálót helyeztek üzembe. Az épület rázkód- tatása, az egész napon át tartó zaj az idegbeteg asz- szonyra rossz hatással volt. A férj, Nyitrai Gábor a városi tanács vb egészség- ügyi csoportjához fordult segítségért. Az 1964. május 25-én keltezett válasz né­mileg megnyugtató volt: a tsz lebontja a darálót, s távolabb, a rossz épület helyén építi fel. így is történt. De Nyitrai Gáboréknak azóta sincs nyugta, ugyanis a kis' üzem így sem csendesebb. Egyik szervtől a másikhoz írnak, járkálnak, hogy végre csend és nyugalom lenne saját lakásukban, amelyre a beteg asszonynak feltét­lenül szüksége lenne. Tavaly január 5-én ho­zott határozatot a török­szentmiklósi városi tanács vb építési és közlekedési osztálya, hogy az újonnan épített darálóban elhelye­zett gépek, motorok alá zaj és rezgéstompító alátéteket tegyenek. Ez a határozat olyan „ne­sze semmi, fogd meg jól”- féle dolog volt, ugyanis’ még határidőt sem szabtak a hangtompítók elhelyezé­sére. Ha akarja a tsz, elhe­lyezi azt, ha nem, akkor sem lehet erre bírság ki­szabásával kötelezni. A me­gyei tanács illetékes osz­tályának utasítására újból vizsgálatot tartottak. Elké­szült a jegyzőkönyv, misze­rint a daráló zaja Nyitrai- ék konyhájában hallatszik legjobban, vagyis éppen ott, ahol az asszony a leg­többet tartózkodik. Ezért rendelte el a törökszent­miklósi városi tanács, vb építési és közlekedési osz­tálya a daráló ajtajának befalazását és új helyen való kinyitását. A már amúgy is jelentős súlyú aktacsomó 1966. jú­nius 14-én újabb határo­zattal szaporodott. Ebben ezer forint bírságot helyez­nek kilátásba, ha június 22-ig a tsz nem hajtja vég­re a megyei tanács vb ha­tározatában foglaltakat. Eljött a július is, de sem­mi nem történt. Illetve va­lami mégis. A tsz új elnö­ke felkereste Nyitraiékat, 9 ott a lakásban személye­sen győződött meg róla. hogy valóban nagy zajt okoz a daráló. Utasítására — a panaszos elmondása szerint — egyik nap majd­nem teljesen berakták az ajtót. Másnap viszont az elnökhelyettes kiszedette a vályogot. S maradt min­den a régiben. Vajon meddig játszadoz­hat még a Dózsa Tsz ezzel a daráló-üggyel? Ügy vé­lem, mindaddig, amíg az illetékes szervek nem elég­szenek meg csak a határo­zathozatallal, hanem ér­vényt is szereznek annak. Nagy Katalin TARLÖHÄNTÄS A KUNHEGYESI LENIN TSZ-BEN. (Foto: Nagy Zsolt) szervezetek ős valamennyi érdekelt szerv együttműkö­dését indokolja. Megyed tapasztalataink bizonyítják, hogy itt is előbb mentünk a társadal­mi összefogásban. Mun­kánk azonban még nem problémamentes. Nemcsak egyes fiatalok hivatástuda­tának hiányával, hanem a szülők esetenként tapasz­talható helytelen tanulásra ösztönző módszerével is kell számolnunk. Gyakran még a munkás és paraszt szülők is azzal ösztönzik az általános iskolában, a közép­iskolában hanyagul, gyen­gén tanuló gyermekeiket; „ha rossz ! tanulsz, elme­hetsz a terme1 őszövetkezet- be kapálni, állatot gondoz­ni, vagy elmehetsz ipari tanulónak”. Ezek a meg­jegyzések az esetek több­ségében a termelő munka, a fizikai munka lebecsülé­séből és kisebb mértékben a szülők meggondolatlan­ságából táplálkoznak. Vég­eredményben a fiatalokból a fizikai munka lebecsülé­sét váltják ki. A megye ifjúságának ma­gatartását, helytállását a tanulás és a munka alap­ján — kis kivétellel — po­zitívnak ítéljük. Amíg a múltban, felszabadulásunk előtt a szorgalmat, a pon­tosságot, a szakmai isme­ret gyarapítását az esetek egy jelentős részében 8 még nagyobb nyomortól, a munkanélküliségtől, az el­bocsátástól való. félelem •redményezte, addig jele­nünkben az öntudaton, a becsületen alapuló köteles­ség a mozgató rugó a fia­talok többségénél. Megyénkben a gazdasági építő munkánk segítségé­nek is jól bevált módsze­re a szocialista munkaver­seny, a szocialista brigád- mozgalom. A szakszerveze­teik, a KISZ-szervezetek, s gazdasági és pártvezetés, a különböző versenyformák nevelési lehetőségeit mind jobban felhasználják az ifjúság szocialista nevelé­sére. Az ifjúsági brigádok, az ifjúsági őrjáratok, a „Szakma ifjú mestere”, a kiváló ifjú mérnökök es közgazdászok mozgalma magas nevelő iskolája az ifjúság szocialista emberré válásának. Az iparban dol­gozó fiatalok mellett a me­gye mezőgazdasági üzemei­ben dolgozó fiatalok is túl­nyomó többségükben pél­dásan dolgoznak, részt vesznek a szocialista mun­kaversenyben, a szocialista rigádmozgalomban. Az ifjúság munkájának, magatartásának megítélésé­nél nem szabad igazságta­lannak. meggondolatlannak lenni. Kétségtelen akadnak cinikus, lusta, dologkerülő a társadalmi tulajdont megkárosító, erkölcsileg le- züílött fiatalok is. Ezt elítéljük. Megszüntetjük a környezet ráhatásával, ha kell adminisztratív intéz­kedéseinkkel törvényeink alapján. Az !<fa«s<SqtiOZ tarto­zik azonban az is, hogy felnőtt társada­lom, az idősebb kor­osztály sem mentes az er­kölcstelen, a munkájukat hanyagul végző, kötekedő emberektől. Ezek magatar­tása rossz példa ifjúságunk előtt A családi, munkahelyi és társadalmi nevelésnél a sói és a tett egysége a leghaté­konyabb eszköz. Annyit kö­vetelni a munkában, az emberi kapcsolatokban, a szórakozásban a gondjaink­ra bízott fiataloktól, mint amennyit mi megteszünk, példásan bemutatunk. Ezért a jövőben a munkahelyen céltudatosabban kell az idősebb, harcokban edzett munkások példája nyomán a fiatalokat osztályhűségre, szakmájuk, munkatársaik üzemük szere+etére, a mun­ka megbecsülésére nevelni. Akkor cselekszünk teljes felelősséggel, ha a minden­napi. munka szerves részé­vé tesszük e követelmények napi folyamatom érvényesí­tését A társadalmi feladatok, a közösségi érdekek nem nélkülözhetik, sőt igénylik a fiatalok bevonását, közre­működését az aktív politi­kai, társadalmi cselekvésbe. A fiatalok közösségi életre történő felkészítése, az iskola padjaiban kezdődik. A pedagógusok, a kisdobos úttörő és KISZ-szervezetek együttes munkája formálja az ifjúságot. Formálja az élet, a munka, a hivatal, a műszaki és gazdasági veze­tés is. Formálják a moz­galmi szervek, a KISZ- és közvetve vagy közvetlenül a pártszervezetek, a kom­munisták. A szocialista demokrácia fejlesztésénél, az üzemi és szövetkezeti demokrácia ki- szélesítésénél Ifjúságunk közreműködése eredménye­sebb és serkentőleg hat. „A tervezzünk és cselekedjünk együtt” jelszó, „Szót kér s KISZ-tag” jelszó keretein belül folyó ifjúsági mun­ka segíti a fiatalok „nagy­korúvá” válását a társadal­mi életben. Tapasztalatok­ban folyamatosan gyarapo­dó ifjúságunk az állami, társadalmi és gazdasági élet irányításának képzett, bátor és megfontolt sze­mélyi tartaléka már ma is. Kétségtelen vannak még gátló tényezők az ifjúság társadalmi tevékenységének teljes kibontakozásában. — Ezek közé tartoznak az egyes hivatali. műszaki gazdasági vezetők és egyes iskolai nevelők magatartá­sában lévő hibák. Ezek a hibák nem önállókká, ha­nem alkalmakodókká teszik a fiatalokat. Ide tartozik az, hogy vannak szülők, akik elkényeztetik gyerme­küket. Az elkényeztetésse' önzővé válnak, nehezítik beilleszkedésüket egy-egv kollektívába, A helytelen szemléletekkel. nézetekkel szemt>e kell állítani a he­lyes közösségi szemléletet, a kollektívák tagiainak egy­más iránti gondoskodását. A szocialista közösségek mind szélesebb kibontako­zását mutatják a szocialista brigádokban dolgozók együttes eredményeit. A közölt általános tapasztalatokból, a felsorolt példákból is következik, hogy az ifjúság nevelésé­nek eszmei, politikai fel­adatait meg kell osztani társadalmunk minden be­csületes, népünket szerető dolgozójával. Az ifjúság nevelésében résztvesznek az állami, gazdasági és társa­dalmi szervek, résztvesz az iskola és a KISZ. A neve­lés gyakorlati végzésében esetenként tapasztalható helytelen nézet, felfogás. Tapasztalható a nevelés le­szűkítése a Kommunista If­júsági Szövetségre. Egyesek az ifjúság problémáival va­ló megkülönböztetett fog­lalkozást, az ifjúság neve­lését csak a KISZ felada­tának tartják. Ez a felfogás helytelen, vitatkozni kell ezzel. Ha nem lépünk fel ellene, nem nő. sőt eseten­ként és helyenként csökken a kollektívák, a társadalom felelőssége e fontos feladat­ban. Ezzel a kritikai meg­jegyzéssel az ifjú kommu­nisták felelősségét nem be­csüljük alá. K ezdeménye- zésükre, jelzéseikre, javas­lataik megtételére fontos helye van az egész mun­kában. Az ifjúság nevelésének sokoldalú, felelősségteljes feladatait a párt irányítja. A Magyar Szocialista Mun­káspárt irányítása osztha­tatlan. nélkülözhetetlen az If1ú«ág nevelésében. A párt elvi útmutatásai, gyakor­lati segítsége eredményezte a munkás és tanuló ifjúság arculatának megváltoztatá­sát. A pártszervezetek koordinálják a helyi kö­rülmények, sajátosságoíkat figyelembe véve a tömeg­szervek és mozgalmak te­vékenységét a nevelő mun­kában. A Központi Bizott­ság ideológiai irányelveinek megjelenése még nagyobb lehetőséget teremtett az if­júság nevelésével kapcso­latos helyi tapasztalatok elemzésére, a perspektivi­kus munkára. Az irányel­vek feldolgozása már eddig is érezhető eredményt ho­zott a szülők, a vezetők, a kommunisták és pártonki- vüli dolgozók, a társadalom összefogásában. Eredménye­ink jelentősek, megbecsü­lést érdemelnek. Tudatában azonban a szocializmus tel­jes felépítésének jelentős feladatára, megnyugvásra, megelégedésre nincs okunk. Tovább kell keresni, ku­tatni, elemezni az élet által feltárt problémákat, választ kell adni azokra és erőfe­szítéseinket fokozni ifjúsá­gunk szocialista, illetve kommunistává válásáért. A kommunistáknak felnőtt társadalmunk tagjai számára nincs nagyobb megbecsülés, mint e nemes feladatokban való szorgos részvétel. Nádas József a szolnoki járási párt- bizottság első titkára

Next

/
Oldalképek
Tartalom