Szolnok Megyei Néplap, 1966. július (17. évfolyam, 154-180. szám)
1966-07-16 / 167. szám
Vilég proletárjai* eqye&uljet&kI SZOLNOK MEGYEI ÍTmÍGYÍTPÁRTBIZOTTSÁG ÉS Á MEGYEI TANÁCS LÁMA, XVil, évfolyam, 181, szám, Ara 50 fillér irt.ii július i6, szombat. Amt m eß term eft. ne menjen veszendőbe 4 mezőgazdasági nagyüzemek évről évre növelik termelésüket, magasabb termésátlagokat érnek el, egyre céltudatosabban, szervezettebben működnek. Néhány évvel ezelőtt ki gondolta volna, hogy a megye több közös gazdaságában egyes növényféleségek termesztésében megközelítik, elérik a világszínvonalat. Persze ez még korántsem általános. Az viszont tagadhatatlan, hogy mind a jól, mind a gyengébben gazdálkodó szövetkezetek szüntelenül keresik az adottságaiknak legjobban megfelelő termesztéstechnikái eljárásokat, olyan termelési szerkezet kialakítására törekszenek, amely még biztonságosabbá. jövedelmezőbbé teszi a közösség munkálkodását. Az eredmény az egységnyi területen megtermesztett vagy előállított termék mennyiségében és minőségében realizálódik. Ez a folyamat törvényszerű és a nagyüzemi gazdálkodás velejárója. Egyben azt is jelenti, hogy ami megtermett, gyorsan, jó minőségben, veszteség nélkül, illetve minimális veszteséggel kerül felhasználásra, hiszen a termelési folyamat addig nem fejeződik be, amíg a betakarítás, értékesítés meg nem történik. Tapasztalatok bizonyítják, sok esetben a betakarítás szervezésén múlik, hogy milyen formában, milyen arányban térülnek meg a termelés költségei. Ebből levonható az a következtetés, hogy a gondos, idejekorán történő betakarítás lényeges termésátlag- alakító, de mindenképpen az áru értékét szabályozó tényező. Ami a szövetkezeti gazdálkodás eddigi történetét illeti, korántsem használták ki ennek előnyeit annyira, mint például más termést alakító agrotechnikai módszereket, hogy mindjárt a mély művelést vagy tőszám - növelést említsük. Nemcsak a szemlélet kérdése ez, hiszen a kisparaszti gazdaságok lénten nyomon arra szorították a földművelőket, hogy amit fizetett a föld, azt becsüljék tiszteljék és lehetőleg szemveszteség nélkül kerüljön a magtárakba, kamrákba. A mezőgazdasági nagyüzemekben sincs ez más- ■ képpen, azonban a helytelen munkaszervezés kö1 vetkeztében vagy munkaerőhiány miatt gyakran megesett és napjainkban is előfordul, hogy amit megtermett a föld, nem takarítják be hiánytalanul, sok esetben a termény veszít minőségi értékéből, az is megtörtént, kint hagyták a határban és veszendőbe ment. Pedig nem kis tételekről, hanem milliárdokról van szó. Elég csak a lu- cemamag termesztésére hivatkoznunk. Ha nincs megfelelően előkészítve a csépié«, vagy későn kapják a gépet stb... mindez nagyban lerontja a vetőmag értékét és a betakarításnál általában 20 százalékos veszteséggel számolhatunk. Ami megtermett, ne menjen veszendőbe, ne veszítsen értékéből. Az még nem elegendő, hogy némelyik búzatáblát szemlélve elgyönyörködnek a szövetkezeti vezetők, mondogatják gazdagon fizet a föld, megadja a 22 mázsát holdanként. A termés nem kint a határban, a lábon álló gabonát becsülve mérhető le, hanem az elcsépelt, zsákokba, magtárakba került mennyiségben. A termelés utolsó fázisa a betakarítás, tehát éppen olyan fontos, mint a többi folyamat, sőt fontosabb, mert egyben az újratermelés alapját is jelenti, a jövő évi kenyér megtermesztésénék első munkáit. A nyári munkák dandárja sürget. Mindenfelé zúgnak a kombájnok, szántják a tarlókat a traktorok. A betakarítás napjait éljük. Minden szem gabonára szükségünk van, egyetlen tábla tarló sem maradhat műveletlenül. Sok helyen gyengébben fizetett a nyár, mint az elmúlt esztendőben. A tavaszi belvíz károkat okozott a kalászosokban. A túrkevei Vörös Csillag Termelőszövetkezetben holdanként 12.5 mázsás átlagot várnak, a tiszafü- red-kócsi Petőfi Tsz-ben pedig még 10 mázsa búzát sem ad a föld. Gondosan, gyorsan, lehetőleg minél kisebb szemveszteséggel kell magtárakba elhelyezni a kenyémek-valót. jrs minden más termé*- két is. Sokszor ennek elhúzódása, rossz szervezése következtében nagyobb kár érheti a szövetkezetét, mint a termelésre fordított összeg. A jó betakarítás, a jövedelmezőség, a nagyobb termésátlagok és a ' magasabb áruérték alapja. L. I. Százhúsz mezőg szakember a karcagi agrotechnikai bemutatón Naqy érdeklődés a karcagi kutatók házi készítésű konstrukciói iránt (Tudósítónktól) Tegnap a megyei tanács vb mezőgazdasági osztálya, a Nagykunsági Mezőgazda- sági kísérleti Intézet és a megyei Agroker vállalat rendezésében időszerű agrotechnikai bemutatót tartottak a mezőgazdasági szakemberek, állami gazdaság, tsz és gépállomási főagronómusok, bemutató üzemi szaktanácsadók részére. Cél volt, hogy a kísérleti intézetben és a megye egyes üzemeiben évek óta kikisérletezett és jól bevált talajművelési eszközökkel, módszerekkel a résztvevők ismerkedjenek, illetve megfelelő segítséget kapjanak azok biztonságos alkalmazásához. Javítható a szikestalajok vízgazdálkodása Dr. Kurucz Gyula igazgató megnyitója után dr. Sipos Sándor kandidátus tartott bevezetőt. Ismertette a kísérleti intézetben végzett agrotechnikai kutatások eredményeit- Elmondotta, hogy különböző talajtípusokon végzett többéves kísérleteik bizonyítják: termésf okozó hatása van az alapvető talajművelési eljárások helyes megválasztásának. Mezőgazda- sági talajokon a mélyszántás, szikes és kötött talajon a talajlazítás javította legjobban a talaj vízgazdálkodását. tápanyagfeltárását- Számottevően növelte a terméshozamot. Elmondotta, hogy olyan talajokon, ahol a pórustérfogat 48 százalék alatt van, feltétlenül indokolt és szükséges a talajlazítás. Szikes talajon a kísérletek azt bizonyítják, hogy a talajlazítás, a nagyadagú meszezés és a 150—170 mázsás istállótrágyázás együttes eredményeként 8—10 q-val több termést tudnak kh-ként betakarítani őszi búzából vagy őszi árpából. A kísérleti parcellák eredményei 'mellett a nagyüzemi táblákon bevezetett kísérletek is bizonyítják, hogy leghatásosabb eljárás a kémiai talajjavítással és szervestrágyázással egybekötött 50 cm-es altalajlazítás. Sikeres tolaiiavító e<?z?iösi»k Az ismertető előadás után a szakembereknek a gyakorlatban mutatták be a különböző talajművelő gépeket, eszközöket. A bemutató színhelyéül olyan területet választottak, amely kimondottan szikes, tehát a legkötöttebb talajú. Bemutatták az alapművelést végző talajlazítókat, ekéket, tárcsákat- Különösen nagy érdeklődést váltott ki PPU—50 A rigol- ekére szerelhető altalajlazító. Ennek az eszköznek az az érdekessége, hogy 3 altalajlazítót lehet felszerelni. melyek átlagosan 70—75 cenHméÓerre lazítják a talajt- Az idén ezzel a talajlazítóval a megyében 5000 holdon végeznek munkátNagy gondot okoz, különösen kötött talajoknál a szántások elmunkálása. — Ezért most olyan eszközöket mutattak be, melyek leginkább alkalmasak e célra. A nehézfogasok, gyűrűshengerek mellett igen jó véleményt mondottak a szakemberek két házi készítésű talajmunkáló eszközről. Az egyik a kísérleti intézet konstrukciója —, „Olimpia” néven — mely több szöges körborona. Ez az eszköz kiválóan alkalmas szikes talajok elmun- kálására. Előállítási költsége mindössze 6 ezer forint. A másik ilyen házi készítésű talajművelő eszköz a szöges vashenger, melynek szerkesztője Hajdú Ferenc, a rákóczifalvi Rákóczi Tsz elnöke, illetve a termelőszövetkezet főgépésze. Hasonlóan nagy érdeklődést keltett a Tószegi Gépállomás késes nehéz si- mítójaA kísérle'ek u'án A Nagykunsági Mezőgazdasági Kísérleti Intézet bizonyította, hogy nemcsak kisparcellás kísérletekben lehet jó eredményeket produkálni, hanem nagyüzemben, nagy táblákon is. A tapasztalatcserén több bemutató gazdaság vállalta, hogy a jövő évben területi adottságuknak megfelelően bevezetik az intézet által javasolt módszereket- Az intézet munkatársai pedig segítenek majd ezek megvalósításábanVágási Kálmán Tóth András yezet a kombájnotok versenyében (Tudósítónktól) Telje® kapacitással dolgoznak az aratásban a gépállomások és gépjavító állomások1’ gépei. A szerdai jelentés szerint a munkákban résztvevő 493 kombájn eddig 65 000 kh-n végezte el az aratást. A learatott területeken megindultak a szalmalehúzás és tarlóhám- tás munkálatai is. Eddig a gépállomási traktorosok mintegy 4744 kh-t szántottak fel. Az SZK-kombájnosok versenyében Katona Janos, a törökszentmiklósi Gépjavító Állomás kombájnosa vezet. Eddig 400 kh-ról 500 tonna gabonát takarított be. Második Nagy György, a tiszafüredi gépállomás kom- béjnosa, aki 320 kh-ról 410 tonna gabonát takarított be. Az AC-kombájnosok versenyében Tóth András ugyancsak törökszentmiklósi kombájnos vezet 170 kh-s és 1.70 tonnás teljesltmény- nye.1. A második a kunhegyes! gépállomás kombájnosa, Deme Imre 157 kh-s és 130 tonnás teljesítménynyel. — galambos — Gyakorló mezőgazdasági szakembereket fogadtak Szolnokon Diákosan pontosak. Kilenc órakor már halászni kell a székek után, annyi itt most a vendég. Talán mindenki itt is van, akit meghívtak, kivéve a most vizsgázókat. Kedvesek, udvariasak ezek a „padotha- gyott” fiatalok. Felállnak, amikor beszélnek, s ünneplőbe öltöztek, vagy — tüntetve, hogy ők már dolgozók — munkaruhában ülnek itt. A fogasokon bukósisakok tarka serege „várakozik”. Halk zsongás van a szolnoki járási tanács épületének nagytermében. Egy töredéke ez annak, amit nyomtalan emlékként őriz majd e terem a pénteki naptól. Nem mindennapi gyülekezet ez. Hatvankét kezdő ember. Kezdő mezőgazdászok. A megyei • tanács vb mezőgazdasági osztálya hívta meg őket, hogy mielőtt munkába állnak, köszöntsék egymást. Az üdvözlés, amit Dr Kasza Béla mond, rövid, baráti. Néhány mondatos áttekintés a megye mezőgazdaságairól, s ha egyetlen gondolatot meg is jegyeznek ezek közül a fiatalok, már van, ami a legmesszebbről jövőt is köti újabb otthonához. Aztán az emberi, baráti jótanács: Soha ne feledjék el, hogy a szövetkezeti vezetők a szövetkezeti mozgalom veteránjai. A tsz-tagok megbecsülése pedig a legnagyobb szentség legyen a számukra. Aztán a (Fotó: Nagy Zsolt) fogadókhoz: Segítsék, bátorítsák a fiatalokat, tehetségük, fantáziájuk kibontakozásában. Sokfelől jöttek, de a mai naptól egy közös cél, a megye mezőgazdaságának segítése vezeti ezeket a fiatalokat. Közép-, felső- és egyetemi fokon végzettek találkoztak itt néhány órára. Vajon mik a gondolataik? Mivel indulnak s szakmában? Szabó Pál mezőgazdasági mérnök: Furcsa volt a saját lábamra állni, pedig Mosonmagyaróváron is sokat beszéltünk erről. S itt is csak gyorsan telik az idő. Már több mint fél hónapja dolgozom a jászjákó- halmi Békében. Terveim szerények: megismerni, megszeretni a szövetkezetei, s ha lehet, majd otthonra találni ott. Árvái Eszter csendes, kevés szavú. Ö az egyetlen, akinek kicsit keserű is ez a mai üdvözlés, ö a mezőtúri városi tanács ösztöndíjasa, s még nem tudja, hol tölti a gyakorlóidőt. Négy év nyári hónapjait töltötte már a tsz-ekben, kitartóan gyűjtötte az anyagot a diplomamunkájához. „Kellett a gyakorlat. Munkáscsaládból származom. Én leszek az első mezőgazdasági foglalkozású. Mező- gazdasági mérnök lettem, Gödöllőn tanultam. Szeretném őszintén megszeretni a szövetkezeteket”. Kedves, figyelmes fogadtatás, bemutatkozás volt. Legyen ilyen, vagy még szívesebb a tsz-ekben is. Akár minden nap a gyakorló éven át. B, M KAZLAZZAK A BORSOS ZALMÄT A SZÄSZBERKJ PETŐFI TSZ-BEN.
