Szolnok Megyei Néplap, 1966. július (17. évfolyam, 154-180. szám)

1966-07-12 / 163. szám

II július 12. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Újból és újból szolgálni a munkásközösséget A mezőtúri Gül Baba rózsakertje A szolnoki j városi párt-végrehajtóbdzottsiág legutóbbi ülését a Tisza- menti Vegyiművekben tar­totta. Mindenekelőtt azért, mert ennek a vb-ülésnek fő napirendje az üzem kommunistádnak és párt- bizottsága munkájának elemzése volt. Az a tény, hogy az üzem minden alapszerveze­tének titkára, a KISZ, a szakszervezeti bizottság tit­kára és az üzem igazgató­ja is részt vett ezen a fó­rumon, különös jelentősé­get adott a vitának. Mond­hatni, hogy a vb-ülés egyik legfontosabb tevékenysége ezúttal az volt, hogy lehe­tőséget nyújtott az üzem politikai élete vezetőinek ahhoz. saját munkájukat ilyen összetételben alapo­san megvitassák. Az üzemiek alapos ké­szülődését már a végrehaj­tó bizottság elé terjesztett jelentés is érzékeltette. Ez a beterjesztés különös fi­gyelemmel vizsgálta meg a néhány éve működő üzemi pártbizottság, az egyes alapszervezetek, valamint a tömegszervezetek, tömeg- mozgalmak munkáját, tevé­kenységét. „Az első időszakban nem volt kielégítő a pártbizott­sági tagok bekapcsolódása a pártmunkába. Nem is volt ehhez tapasztalatuk — hangzik a megállapítás. Ké­sőbb — hogy ezt áthidal­ják — egy-egy üzemi párt- vb taggal együtt munka- csoportokat szerveztek. így mér rendszeressé tudták tenni azt, hogy a pártbi- sottság tagjai állandóan vé­gezzenek politikai munkát, ne csak az időközönkénti üléseken. Később közös alapszervezeti párt- és KISZ-titkári tanácskozáso­kat is tartottak. Sok tény bizonyítja, hogy az alapsizervezetek vezető­séged is gondolkodva, meg­fontolva dolgoznak. A gaz­dasági vezetőkkel s a tö­megszervezetekkel jó az együttműködésük. Támo­gatták például mindannyi­an azt az intézkedést, hogy Nemcsak a szervezeti és tárgyi feltételek megvál­tozásáról van szó az új nagyvállalati, tröszti szer­vezetben — bár ez is lé­nyeges körülmény — ennél döntőbb, hogy új feltételek mellett kell megszervezni a kollektívák összeforrott- ságát a közös felelősséget és érdekeltséget, a vezetők és az egyes egységek sze­mélyes kapcsolatát, a ve­zetők képzését, igényeseb­bek a vezetési feladatok is. A jelenlegi időszakban legfontosabb problémaként a vállalati kollektív tu­dat, szemlélet kialakítása került előtérbe, az összevo­násokkal szemben kialakult A végrehajtó bizottság javasolja, hogy a pártbi­zottság hívja fel a párt- szervezetek és pártszervek, a KISZ-szervek, a szak- szervezetekben és állami szervekben dolgozó kom­munisták figyelmét, hogy különös gonddal tanulmá­nyozzák az ipari üzemek belső életét, ideológiai, po­litikai és szervező munká­jukkal kezdeményezően törekedjenek annak pozi­tív irányú alakítására, be­folyásolására. Ennek érde­kében a párt és állami szervek, a szakszervezetek­ben dolgozó elvtársaink — fejlesszék az üzemi dolgozók felelősségét, akti­vitását a gazdálkodás meg­tervezésében, a fejlesztési programok kimunkálásá­ban biztosítsák minél na­gyobb számban a dolgozók bekapcsolását; egy-egy fontos gazdasági munka elvégzése után a jutalmakat azonnal kifi­zessék. Nem várnak ezzel ünnepnapokat az üzemben. Így tulajdonképpen egy-egy fontos munka sikeres el­végzését teszik ünnepé­lyessé. Erén ve volt| a ta­nácskozás egészének, hogy az emberekkel való foglal­kozást, a törődést, a gaz­dasági, párt-, KISZ- és szakszervezet együttes fel­adataként vizsgálta. A kö­zös célból kiindulva vitat­ták, ki milyen munkát vé­gez, hogyan törekszik az eredmények együttes eléré­sére. A végrehajtó bizottság az üzemi pártbizottság mun­káját, az alapszervezetek kommunistái többségének tevékenységét alapjában vé­ve eredményeikkel, hibáik­kal és a naponta mutatko­zó megoldásokat sürgető ellentmondásokkal együtt is elismeréssel vette tudomá­sul. Hangsúlyozta, hogy a naponta meglevő felada­tok iránti türelmetlenség legalább olyan hiba volna Itt, mint a túlzott türelem. Minden napnak megvan a maga terhe. Minden napra jut az eredményekből, s a komoly munkát követelő feladatokból egyaránt. Gazdasági feladatait az üzem egyenletesen, teljesí­ti. Egyre több a siker a politikai feladatok végre­hajtásában is. Erre _ utal például a pártoktatásban elért eredményük. Negy­vennégyen végeztek külön­böző szintű pártiskolát az utóbbi három év alatt. Az üzemiből az idén tizenkei- ten jártak marxista egye­temre és huszonketten vizs­gáztak marxista középisko­lán. Most ismét kilencen jelentkeztek az esti egye­temre, huszonketten pedig marxista középiskolába. Az előrelépések titka a vegyiművekben az, ami ezen a tanácskozáson :s jellemző volt: önkritikusan szemlélik saját munkáju­„ellenszenv” leküzdése a gyáregységekben, a fenn­tartások, bizalmatlanság leküzdése a vállalati köz­pontok felé, a vállalati központokban jelentkező nagyobb felelősséggel és gonddal összefüggő érzé­sek, fenntartások legyőzése a gyáregységek, telephe­lyek irányában. Az üzemi demokrácia fejlődése szempontjából meghatározó szerepe van an­nak, hogy milyen a de­mokrácia állapota a párt­ban, a szakszervezetekben, az üzemi tömegszerveze­tekben. Amikor üzemi de­mokráciáról beszélünk, er­ről is szó van. — fordítsanak nagyobb figyelmet a társadalmi, po­litikai, erkölcsi jelenségek­re, az üzemen belüli em­beri kapcsolatokra, külö­nös tekintettel a dolgozók és vezetők, a fizikai és szellemi dolgozók viszo­nyára ; — a kommunista példa- mutatás. a szocialista bri­gádok kollektíváira tá­maszkodva fejlesszék a kölcsönös segítségnyújtást, a kötelességtudat és elv- társiasság szellemét, a jo­gok és kötelezettségek egy­ségének felismertetésén erőteljesen munkálkodja­nak; — kísérjék figyelemmel, tanulmányozzák az üzemi élet szociális, kulturális ol­dalait, foglalkozzanak a munkásellátás kérdéseivel, a munkások üzemen kívü­li életével összefüggő je­lenségekkel is; . párttitkára saját munkájá­ról így „vallott”. Sokszor úgy kerestem a könnyebb­séget, hogy főleg azokat az üzemeket látogattam, amelyeknek szakmailag is jó ismerője vagyok. Ugyan­akkor mellőztem azokat a területeket, ahol szakmai kérdésekben nem vagyok olyan tájékozott. Pedig ott is biztos volt kérdezni, mondani valójuk az em­bereknek. Felmerültek olyan kérdé­sek is, amelyek a politikai, a pártmunka irányítói ré­széről ugyancsak a köny- nyebb megoldás keresésére, elfogadására utalnak. Az például, hogy nem foglal­koznak eleget a naponta bejáró dolgozókkal, nem találták meg az útját-mód- ját annak, hogy lehetősé­geikhez mérten pártmegbí­zatást adjanak számukra. Ezeket az embereiket elfo­gadták úgy, mint akikot nem lehet bevonni a párt­élet mindennapiaiba. Nem tisztáztak időben több olyan kényes kérdést sem, amelyek időközönként meg­megélénkülnek az emberek között: itt csak a termelés a fontos, az ember keveset számít. Vagy: az kapja a kevesebb fizetést, akié a nehezebb munka. A S"CV"Vot /kimonda­ni könnyű, jogos vagy jog­talan voltukat elbírálni vi­szont már nehezebb. De naponta meg kell ezt ten­ni, hogy egészséges jó lég­kör uralkodjék mindenütt — állapította meg többek között — mintegy útmuta­tásként — a végrehajtó bi­zottság. A Tiszamenti Vegyimű­vek életének egy bizonyos szakasza, annak is néhány alapvető kérdése került bonckés alá ezen a városa párt-végreha j tóbi zottsági ülésen. Mindenekelőtt azért, hogy megerősítse az eredményeket, köztük azt a törekvést: a vezetőknek új­ból és újból figyelembe kell venni és újból és új­ból szolgálni kell az üzem, a munkásközösség érdekeit. B. E. — tanulmányozzák a gazdasági vezetés, irányí­tás módszereit. Az új fel­tételek, körülmények kiha­tását a vezetés helyzetére, kezdeményezzék az élenjá­ró gazdasági vezetési mód­szerek átvételét, alkalma­zását. Törekedni kell annak megértetésére, hogy az üzemi demokrácia, az üze­mi belső élet vonásait, a kezdeményezést nem lehet leszűkíteni gazdasági kér­désekre, s azt társadalmi, politikai, gazdasági problé­mák egységeként kell fel­fogni. A pártbizottság támogas­sa, helyeselje, hogy vezető pártszervek és üzemi párt- szervezetek rendszeresen tárgyalják az üzemi demok­rácia, az üzemi belső élet különböző vonatkozású je­lenségeit, egyes oldalait Az üzemi demokrácia je­lenlegi fórumai által nyúj­tott lehetőségeket, adottsá­gokat jobban ki kell hasz­nálni a vezetők és a dol­gozók nevelése, a társadal­mi, politikai, gazdasági fel­adatok megértetése, meg­oldása érdekében. Egyik fontos feladatnak tekinthet­jük, hogy az előírásoknak megfelelően működtessük a különböző szerveket, kol­lektív testületeket. Indo­koltnak látszik kimondani, hogy az üzemi demokrácia fejlesztéséért a pártszerve­zetek, a kommunisták a felelősek. A pártszervezetek, a kommunisták kezdeménye­zésükkel is juttassák kife­jezésre felelősségüket, s azt, hogy az üzemi élet szocia­lista fejlesztését forradalmi feladatnak tekintik. Ennek érdekében: A termelési tanácskozá­„Rózsa, te fenséges, te az ősi világnak egy­szerű voltál, sima ke­hely. Ám minekünk száz­szirmú, büszke virág vagy melyből a vég­telen titka lehel.” (Rilke: Szonettek Orpheuszhoz) Mezőtúron meg-megállva kérdezgettük a járókelőket, hol lakik Nagy Kálmán rózsakertész. — Menjenek el hozzá! — Ilyen kertész nincs még egy — toldotta meg jótanács- csal útbaigazítását egyikük. Kíváncsiságunkat azon­ban már jóval előbb fel­ébresztette, amit Nagy Kál­mánról hallottunk: a fekete rózsa. Rózsa és fekete, hi­szen olyan ez, mintha azt mondanám; élet és öröm, vagy azt, hogy; bánat és gyász. — A rózsákról szívesen beszélek, de nélkülem — mondja mosolyogva. Száz­ötven éves tanyaházban ülünk. Odakint az udvaron a meteorológiai házikó mel­A rózsákról szívesen beszé­lek, de nélkülem... lett gyerekek és kölyök ku­tyák játszanak. A ház ódon, de a beren­dezés modern. Beszélge­tünk. Szándéka szerint csak a rózsáról. Róla csak annyit tudok, hogy Európa majd minden országában ismerik rózsáit, és hogy sokra, igazgatói tanácsokra vonatkozó határozatoknak érvényt kell szerezni, mun­kájukat tanulmányozni kell. A kommunisták e fórumo­kon személyes részvételük­kel, kezdeményező fellépé­sükkel is hangsúlyozzák azt. A kommunisták kezde­ményezzék a jó tapasztala­tok elterjesztését, a haté­konyságot növelő vonzó és új módszerek alkalmazását, bevezetését e szervek mun­kájába. A szakszervezetek­ben, az állami szervekben dolgozó kommunisták köz­vetlenül szervezzék a jól működő műszaki konferen­ciák, termelési tanácskozá­sok, igazgatói tanácsok munkamódszereinek elter­jesztését. A megyei pártbizottság mondja ki, hogy az üzemi demokrácia továbbfejleszté­sében alapokmányként kell tekinteni a Központi Bi­zottság határozatát a gaz­dasági mechanizmus re­formjáról, amelynek felké­szült végrehajtása döntő befolyással lesz az üzemi élet, az üzemi demokrácia fejlődésére is. Az üzemi demokrácia fej­lesztését. szervezeti formái­nak tökéletesítését széle- sebbkörű elméleti tevékeny­séggel is elő kell segíteni. Az elméleti munka és a propaganda szerepét növel­ni és szélesíteni lehet, itt sok a pótolni való. A nagyvállalati kollektív szemlélet politikai eszkö­zökkel történő kialakításá­nak kiemelt jelentőséget kell tulajdonítani. A párt- szervezetek gondoskodjanak arról. hog> e szervekbe delegált kommunisták rend­szeresen és felkészülten ve­gyenek részt az igazgatói tagja az európai és tenge­rentúli rózisabarátok szövet­ségének. Az asztalon prospektusok, évkönyvek, lapjain a mo­dern nyomdatechnika jó­voltából csodálatos színes világ tárul fel előttünk. A soha nem látott színek, már nem is tudjuk, a természet „...úgy áll most ott nyi­tott nagy szirmain mint kagylójában Vénusz, olv sudáran” vagy a színkeverő ember produktumai-e. De bármily szemetgyö- nyörködtető is ez a világ, mégis csak papír, és nem adhatja vissza a rózsa tö­kéletes képzetét. Míg odakünn a kertben sétálunk és ő magyaráz, én fogódzkodót keresve ku­tatok költők után, akik ké­pesek voltak szavakban visszaadni azt, ami színek­ben, formákban, illatokban most körülvesz bennünket. Amikor először jártam Nagy Kálmánnál, és végig­sétáltunk a kerten, borús késő délután volt. A moz­dulatlan levegő egy kicsit megfakította, elfojtotta a színeket és illatokat. Most perzselőn süt a nap és a rózsatövek szinte páráinak a melegben. Kert. — Túl kis fogalom tizenöt hold rózsa jelölésé­re és ráadásul, l a ezen a tizenöt holdon kilencszáz fajta virít. Egy egész biro­dalom, és ebben a biroda­lomban járva szinte nyo­mon követhetően pereg le az emberről a gond, a bá­nat, a satúként szorító problémák. Nyomonkövethe- tően; míg a bíbor színű rózsatövektől eljutunk a tanácsok munkájában, kez­deményezzék a vállalati központok és gyáregységek telephelyek képviselőinek, a dolgozók kollektíváinak találkozásait, tanácskozá­sait. Kísérjék figyelemmel a központi tájékoztatók, in­formációk ismertetését. A két irányú tájékoztatások váljanak rendszeressé, kez­deményezzék, javasolják a kapcsolatok változatos for­máinak fenntartását. A Szakszervezetek Megyei Tanácsának Elnökségét, a szakszervezetek megyei és területi bizottságait be kell kapcsolni a megye harma­dik ötéves fejlesztési prog­ramjának, s e célok meg­valósítását szolgáló intéz­kedéseknek kidolgozásába. E szervekben dolgozó kom­munisták is kezdeményez­zék bekapcsolódásukat a terület komplex fejleszté­sébe. Helyesnek látszik állami és társadalmi szervek kö­zös tevékenysége útján munkafiziológiai, a mun­kalélektan és üzemszocio­lógiai témakörébe tartozó vizsgálatok, tanulmányok készítése. Meg kell vizsgál­ni milyen lehetőségek van­nak arra, hogy a megye nagyüzemeiben e kérdések­kel önálló munkakörökben is foglalkozzanak. E terü­letekkel összefüggésben például érdemes megvizs­gálni az üzem: dolgozók számára nyújtható szemé­lyes tanácsadás helyzetét, az üzemi munkások családi viszonyait és más témákat. A végrehajtó bizottság szóbeli előterjesztését a pártbizottság megvitatta, kiegészítette és döntött az előterjesztés határozattá emelésében. fehér tearózsáig, amelynek a neve is nyugalmat áraszt — béke. Rilke jut eszembe; „Ám most már tudod, mint feledd el ezt: mert előtted a duzzadt kelyhű rózsa, fe­ledhetetlen, roskadón telí­tett Léttel, Hullással, oly Odaadással és Ady — Nem — Tudással, dús Jelennel mely miénk is lehet: dús birtokunk.” íme a fogódzkodó! — Egy híres francia ró­zsatermesztő tenyésztette ki. Közvetlenül a háború után, 1945-ben jelent meg, átkerült Amerikába, ahol a Béke nevet kapta. — To­vábbmegyünk. A permedé­től foltos levelek szelíden inognak, mintha a szüle­tendő bimbó bölcsőjét rin­gatnák. Amott — öt sor, tíz sor? — halványrózsaszín virág. A kertek királynője, a Königliche Hochheit — ki­rályi fenség. Mellette egy táblán a ma divatja, a ko­rall színű rózsa, a „Super sztár”. —■ Mathias Tantau, né­met rózsaikertész tenyésztet­te ki ezt a rózsafajtát. — Egyelőre verhetetlen min­den rózsapiacon. — Aztán a hatalmas tábla egy szög­letében néhány rózsatő előtt megállunk: „Nézd, az a fehér boldogan kitárult, s úgy áll most nyitott nagy szirmain, mint kagylójában Vénusz, oly sudáranf — Ez a fehér rózsa min­den új rózsacsoda anyja — Fekete rózsa — mintha azt mondanám, élet és öröm, vagy azt, hogy bánat és gyász... mondja a kertész. Közelebb hajlok az egyik feslő virág­hoz — illata mézédesen fűszeres. — Most mutatok néhány érdekességet — vezet ben­nünket Nagy Kálmán. Mel­lettünk az úton egy kes­keny kis sáv, mint mese­szőnyeg, száz színben pom­pázik. A látogatók gyö­nyörködtetésére ültette be ezt a sávot így Nagy Kál­mán, mert hisz gyakran járnák erre vendégek, néha gyakrabban is, mint ahogy azt a szíves házigazda kí­vánná. Menetközben egy elnyl- tott vérpiros virágot tör, mutatja. — A perzselő napon ha­mar elnyílik, nem tud ki­fejlődni — és visszhang ra a költő: „...talán nyílását már so­kallta, mert csodás pírja künn a levegőn kesernyés lila utóízt ka­pott?” Amit ezután látunk, az valóban kuriózum számba megy. Láttak már zöld rózsát? — Valószínűtlen, mint egy keleti mese. 1856-ban talál­ták Kínában egy bengáliai rózsatövön. Nem is nevez­hető rózsának néhány kü­lönös alakú zöld levél az egész, és mégis virág, kelyhe van, amelyből a „sziromlevelek” kipattan­tak. Szépnek sem igen ne­vezhető, csupán különös, a természet egy szeszélyes grimasza. Rideg Gábor kát. Az 1-es alapszervezet Az üzemi élei a társadalmi, politikai, gazdasági étet egysége tegyen

Next

/
Oldalképek
Tartalom