Szolnok Megyei Néplap, 1966. július (17. évfolyam, 154-180. szám)

1966-07-06 / 158. szám

ms. július 6. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Új istálló készül A jászboldogházi Aranykalász Tsz-ben esztendőről esztendőre erőteljesen nö­vekedik a közösség vagyona. Amíg 1960-ban 15 179 000 forintra rúgott az összes kö­zös vagyon, addig 1964-ben már meghaladta az 54 milliót. A tavalyi év végén pedig elérte a 63 294 000 forintot. Ebből a tehermentes tiszta vagyon 1964-ben 34 507 000 forint, tavaly pedig 43 645 000 forint lett. I A számok bizonyítják, hogy jelentősen és gyorsan csökkent a közös gazdaság hl ele. De arról is tanúskodnak, hogy a szövetkezet az évi jövedelem nagyrészét a közös vagyon növelésére fordította. Természetesen a majorban egyre másra épülnek fel az új ólak, épületek. A korszerű gazdálkodás, a jövedelmezőség megköveteli, hogy a férőhelyek minden Igényt kielégítsenek. Néhány éve még egy-két épület állott a mostani köz­ponti major helyén. — Képünkön a legújabb szövetkezeti épület látható. A többség véleménye mindig biztonságot ad A szolnoki Víz- és Csa­tornaművek pártszerveze­tének titkárával, Nagy Miklóssal beszélgettünk arról, hogyan dolgozhat egy nem függetlenített — ez esetben vízvezetékszere­lő szakmunkás — párttit­kár. A beszélgetés során Nagy Miklós ezeket mond­ta el: — Két éve választottak meg az alapszervezet tit­kárának. Tizennégy évvel ezelőtt, tizennégy éves fej­jel kerültem a vállalathoz. Azóta itt vagyok, s azóta is az a gondolat vezet, hogy tízezrek — csak Szol­nokon hatvanezer ember — sok kisebb-nagyobb üzem, intézmény stb. a munkánk kritikusa. Aki itt vállal beosztást, annak mindenekelőtt ezt kell megértenie. Szolnok mellett még 33 község, illetve vá­ros tartozik a vállalathoz. S összesen háromszáznegy­ven munkás dolgozik itt. r Mllandó készenlét Mindig úgy tartottam, hogy a szakma szeretetére való nevelés a legfonto­sabb. Ezt megköveteli a nagy fizikai igénybevétel is. Éjjel, nappal, ünnep­nap, hétköznap, mindig szolgálat van nálunk. Ha zavar adódik a rendes be- oáztáson túl is, mindenki­nek össze kell fogni elhá­rításáért. Nekem is, má­soknak is. Hiába monda­nám például a kollegáim­nak, hogy hét órakor kezd­Miért van gumiabroncs hiány a mezőgazdaságban ? Minden évben, különösen a nagy nyári munkák idején, visszatérő probléma a mezőgazdaságban a gu­miabroncs-hiány. Nyilatkozatok hangzanak el: azért áll egy sor mezőgazdasági gép, mert hiánycikk a pneu, nem termel eleget a gyár, nem szállít a kereskede­lem — pneu nélkül viszont nem használható a traktor, a kombájn, a vontató. Ezzel kapcsolatban felkerestük az Országos Gumiipari Vállalat kereskedelmi igazga­tóját, Kardos Jenőt, aki a következő tájékozta­tást adta: — A mezőgazdaság az idén 143 ezer gumiabroncs­ra kapott keretszámot az Országos Tervhivataltól, ezen kívül még tízezer új- rafutózott pneut is kapnak a termelőszövetkezetek és gépállomások. Ez 30 száza­lékkal több a tavalyinál. Június végéig 77 ezer pneu érkezett a mezőgazdaság­hoz. Tavaly egyébként 8600 darabbal többet szállított a kereskedelem az igényelt- néi, úgy, hogy a mezőgazdaság tartalék-készlettel is ren­delkezett az év elején. A jelenlegi helyzet így kétség­telenül kedvezőbb a tava­lyinál. — Ez nem jelenti azt, hogy egyetlen méretű gu­miabroncsból sincs hiány. Az MTZ-típusú szovjet traktor gumiabroncsa im­port, de a külkereskedelem ebből már eleve 1500 da­rabbal kevesebbet tudott lekötni, mint a mezőgazda­ság tényleges rendelése. Az utólag megrendelt pneuk rövidesen megérkeznek, a szovjet traktorok gumiab­roncs-ellátása ezzel meg­oldódik. Itthon a Cordatic pneu gyárrészlege sem teljesí­tette maradéktalanul mé­ret-specifikus tervét: három-négy, a mezőgazda­ságban használt méret gyártásával maradt el a tervezett programtól. Vég­eredményben azonban az idén 50 százalékkal több mezőgazdasági pneut gyár­tanak itthon, mint tavaly. Az ellátást jelentősen segí­tené, ha az eddiginél lénye­gesen több újrafutózható, használt gumiabroncs ér­kezne az évi százezres ka­pacitással rendelkező kor­szerű váci újrafutózó üzembe. Ezt előmozdítja az a rendelkezés is, hogy júli­us 1-től minden beszolgál­tatott újrafutózható gumi­abroncsért térítést fizet az Országos Gumiipari Válla­lat. — Mivel lehetne még se­gíteni a mezőgazdaság gu­miabronccsal történő ellá­tását? Mindenekelőtt azzal, ha a termelőszövetkezetek és gépállomások időben megrendelik az árut. Elő­fordulnak ugyanis olyan esetek, hogy azért hiányzik a mező­gazdasági gépekről a gu­miabroncs, mert nincs megrendelés. Az időben történő rendelés elsősorban a termelőszövet­kezetek és gépállomások ér­dekét szolgálná, de lénye­gesen megkönnyítené a gyártók, az Országos Gumi­ipari Vállalat helyzetét. Előfordult sajnos olyan eset is, hogy az igények előzetes felmérése nem volt gondos és nagy eltérések mutat­koznak a bejelentett igé­nyek és a tényleges rendel­kezések között. Az OGV kereskedelmi igazgatósága az időben adott rendelke­zések alapján a vásárló termelőszövetkezetek és gépállomások igényeit pon­tosabban tudja kielégíteni. Kerekes Imre Negyvenegy város az urbanisztikai társaságban A Fővárosi Tanács dol­gozóinak klubjában kedden sajtófogadást tartott a ma­gyar urbanisztikai társaság elnöksége. A társaság februárban alakult azzal a céllal, hogy megteremtse a települések­kel foglalkozó szakemberek széleskörű és rendszeres együttműködését, továbbá jelentős segítséget nyújt­son az ország településhá­lózatának és településeinek tudományosan megalapozott fejlesztéséhez. Világszerte általános jelenség az urba­nizáció, a városiasodás fo­lyamata. Az 1800-as évek­ben a föld lakosainak min- össze 2,4 százaléka, 1960- ban pedig 20 százaléka élt városban. A településtudo­mány alapján az urbanizá­ció végső kifejlődése azt je­lenti, hogy a lakosoknak maximum 90 százaléka lesz majd városi ember, és mindössze 10 százaléka ma­rad majd a rendkívül gé­pesített mezőgazdaságban. Prezentálták a szakszervezet hozzájárulását és egy lányt elbocsátottak Tóvizd Erzsébet 1964. iú- lius 1. óta dolgozik, helye­sebben már csak dolgozott a megyei Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat szol­noki malomüzemében, álta­lános adminisztrátori be­osztásban. Fizetését havi 1000 forintban állapították meg. Közgazdasági techni­kumban szerzett oklevelet. A vállalat igazgatója 1966. február 15-én kelt le­velében a Muníka Tör­vénykönyve 29. paragrafus 1. bekezdése c. pontja alap­ján munkaviszonyát meg­szüntette, melyre „admi­nisztratív létszám felesleg következtében került sor. ' A fiatal lány, akinek öz­vegy édesanyja nyugdíjból él, s rászorul gyermeke tá­mogatására, panaszt tett a helyi munkaügyi döntőbi­zottságon. Azóta tárt a vállalat és közötte a munkaügyi vita, melynek során már három­szor mondtak fel neki. A vállalat szolnoki üzemének munkaügyi döntőbizottsága két ízben, a Szolnok me­gyei Területi Munkaügyi Döntőbizottság egyszer ha­tálytalanította a vállalat felmondását. Ez utóbbi március 17-én történt, mert: — mint a határozat indoklásában ol­vasható — „Tóvizi Erzsé­bet a szolnoki üzemnél a műhelybizottságnak meg­választott tagjaként funk­cionál’” Ugyanis őt a Munka Törvénykönyve sze­rint védettség illeti, tehát elbocsátani „csak a köz­vetlen felettes szakszerve­zeti szerv” hozzájárulásá­val lehet. A felmondás tör­vénysértő. Hebehurgya nyilatkozat Az igazgatóság beszerezte a nagyvállalati szakszerve­zeti bizottságtól Tóvizi Er­zsébet elbocsátásához szük­séges nyilatkozatot, most már úgy vélte, minden rendben van. Elküdte a felmondó levelet ismét. Az ügy végül megint csak a megyei területi munkaügyi döntőbizottság elé került. A június 23-i tárgyaláson részt vettünk. Dr. Ko­vács Huba vállalati jogászt idézzük. „Nem ér­tem, miért kell ebben a jelentéktelen ügyben má­sodszor tárgyalnunk. Pre­zentálom a szakszervezet hozzájárulását a felmon­dáshoz.” A döntőbizottság helyt adva a vállalat fellebezése- nek jogerőre emelte a fel­mondást, végérvényesen lezárva a hónapok óta tar­tó vitát. „Tekintve, hogy i Tóvizi Erzsébet a szolnoki malomüzem műhelybdzott- ságának volt választott tag­ja. így a szervezeti sza­bályzat szerint a közvetlen felsőbb szakszervezeti szerv a vállalat szakszervezeti bi­zottsága” fejeződik be az indoklás. A döntés alapja tehát ez... Ügy véljük, a Szolnok megyei Területi Munka­ügyi Döntőbizottság nem mindenben járt el körül­tekintően határozata meg­hozatalánál. Tóvizi Erzsébet ugyanis nem tagja a vállalat szol­noki tárház és kirendeltség szakszervezeti alapszerveze­te választotta üzemi bizott­ságnak. Az illetéktelenek ö a társadalombiztosítá­sa tanács választott tagja. Továbbá — s idézzük Dósa Jánost, az SZMT mb veze­tő titkárát —: „A Szak- szervezetek Országos Taná­csa 1964. február 29., illet- jve szeptember 26. határo­zatára alapozott és a Szak- szervezetek Megyei Taná­csa Elnökségének határoza­tába foglalt hatásköri jegy­zék szerint Tóvizi Erzsé­betet csak a szolnoki tárház és kirendeltsége szakszervezeti üzemi bizott­sága mentheti fel tisztsége alól. elbocsátásá­hoz csak az üzemi bi­zottság járulhat hozzá. En- nek következtében a nagy- vállalati szakszervezeti bi­zottság illetéktelenül hozott határozatot az ügy­ben, mely emiatt semmis­nek tekintendő”. Tekintve, hogy az üzemi bizottság testületileg úgy határozott, Tóvizi Erzsébe­tet nem menti fel tisztsége alól és nem járul hozzá el­bocsátásához: a vállalat fel­mondása törvénysértő. Ezt erősítette meg a megyei te­rületi 'munkaügyi döntőbi­zottság, tehát az ő hatá­rozata js szabályellenes. Az utolsó tárgyalást kö­vető napokban beszéltünk Kórodi Mihállyal, aki egyik tagja volt a megyei döntő- bizottságnak. Elmondtuk a határozatukról a vélemé­nyünket. Elismerte igazun­kat, s azt mondta, Tóvizi Erzsébet a megyei fő­ügyészségtől kérjen tör­vényességi óvást. Már csak ezen az úton kerülhet visz- sza munkahelyére. A Tóvizi ügy jogi részét illetően ez a helyzet. Ami a dolog emberi oldalát érinti, az már nehezen hoz­ható rendbe. Érthetetlen, hogy ezt a fiatal lányt miért kellett ennyi herce­hurcának kitenni. Fábián Péter Gyöngyszürke kiállítási fal, kovácsoltvas vitrinek Elénk kereslet képzőművészeti alkotások iránt A Képcsarnok Vállalat budapesti központjából a múlt héten járt itt az a bizottság, amely a tervező­iroda új épületében létesí­tendő reprezentatív üzlet és kiállítás berendezését tervezi és meghatározza. A tervek szerint az ízlé­ses, legmodernebb kiállítási elvek szerint berendezen­dő helyiségben gyöngy­szürke Walkyd festékkel és felső függesztéses rendszer­rel épített kiállítási falat emelnek a rézkarcok, olaj- festmények, temperák szá­mára. Alacsony, modern iparművészeti kisbútorok, kovácsoltvas vitrinek ékesí­tik majd a helyiséget, ame­lyekben kisplasztikákat, öt­vösművészeti tárgyakat is bemutatnak. A berendezést az a vállalat végzi, amely a pesti Izabella téri Nem­zeti Színház belsejét kiké­pezte. A Képcsarnok Vállalat tevékenysége egyre széle­sebb körben kelti fel az érdeklődést. A megyei fiók június hó folyamán két ki­állítással egybekötött vá­sárt rendezett, egyiket a szolnoki repülőtéren, a má­sikat a törökszentmiklósi mezőgazdasági gépgyárban. Ez utóbbiban a munkások, műszakiak számos műalko­tást vásároltak, a kiállítást a gyár csaknem minden dolgozója megtekintette. A megyei fiók félévi el­adási tervét 114,8 százalék­ra teljesítette. jetek, ha én magam fél nyolcra megyek oda Csak úgy beszélhetek nekik a fegyelemről, ha magamat sem vonom ki alóla így viszont bármikor riasz­tom őket. ha zavar van, jönnek éjjel is, ott vannak azonnal, ahol kell. Mint párttitkárnak sincs könnyű dolgom. Egyik- másik munkatársamnak akár fia lehetnék. Talán semmi mással nem tudnék magamnak annyit ártani, mintha okoskodással igye­keznék „kiegészíteni” a pártmunkában hiányos ta­pasztalataimat. Egyre in­kább erősödik bennem az a meggyőződés, hogy ilyen helyen csak úgy lehet pártmunkát végezni, ha mindenki vállal valamit. S ezt nemcsak úgy értem, hogy taggyűlések között ténykedjen, hanem úgy, hogy mindenkor mond­jon véleményt. Megnyugtató „vereség“ Volt egy tagfelvételi ké­relem, amiről dönteni kel­lett. A pártvezetőség — megindokolva a döntését — úgy határozott, hogy nem javasolja a felvételt A taggyűlés résztvevői vi­szont hozzákezdtek ele­mezni az illető munkáját. Végül azzal a kikötéssel, hogy egy idő múltán visz- szatérünk magatartásának felülbírálására — s addig az ajánlókra bízzuk őt — elfogadta a kérelmet. Nem éreztem vereséget. A napokban zajlott egy másik eset. Egyik elvtárs fontos kérdésekben az egész alapszervezettel szem­be került. Jó volt hallani, milyen segítő szándékkal olvasták a fejére emberi magatartásának hiányossá­gait és milyen türelemmel beszéltek vele több tag­gyűlésen és számtalan személyes beszélgetésen. A harmadik esetben szin­tén döntést kellett hoz­nunk. Egyik dolgozónk ré­gebben folyton elégedet­lenkedett, keveselte az órabérét. Emiatt sok min­denbe belekötött alaptala­nul is. — Később felemel­ték a fizetését, s aztán minden jó lett neki. Je­lentkezett tagjelöltnek is. Akkor azt mondtuk ki a taggyűlésen, hagyjunk még neki gondolkodási időt. — Tisztázzuk vele előző néze­teit. A párttagnak nem jár magasabb órabér Ezt azért is indokoltnak láttuk, mert mások köny- nyen átfordíthatták volna az esetet: azért emelték az órabérét, mert felvettük tagjelöltnek. Megtörtént az is például, hogy azt a pártvezetőségi tagot, aki munkaidőben kint vidéken berúgott, a taggyűlésre „bíztuk”. Nem fordult ve­le többet ilyen elő. Azt igyekeztem eddig érzékeltetni, hogy a párt- szervezet feladataként fő­leg a gondolkodásbeli ne­velést szorgalmazzuk. — Ehhez tartozik még sok minden, amit nem említet­tem. Többek között a párt- oktatás, amelyet szinte ki­vétel nélkül mindenki vál­lalt most is az alapszerve­zetben. Mindemellett ter­mészetesen meglátjuk mi azt is, es észrevételezzük, ha a kocsik sokat állnak munkaidőben, noha sok a szállítani való. Azért is szólunk, ha észrevesszük, hogy valahol szabálytalan­ságot követnek el. Sok­mindent meglátunk, szó- váteszünk. De a viták so­rán a végső szó mindig a többségé. A többség véle­ménye mindig biztonságot ad. Borsi Esztr-

Next

/
Oldalképek
Tartalom