Szolnok Megyei Néplap, 1966. július (17. évfolyam, 154-180. szám)

1966-07-05 / 157. szám

SS68. július 5, SZOLNOK MEG TEJ NÉPLAP 3 sa Őszinte ígéretek Majakovszkij óta nem akadt költő, aki szeb­ben fogalmazta volna meg, mit jelent a párt. Nem tu­dom Barabás István és Bán János kunhegyesi pa­rasztemberek olvasták-e valaha a szovjet költő nagy poémáját. Azt sem tudom, tagjai-e a pártnak. S hogy gondolkoztak-e már azon: nekik mit jelent a párt. De egy dolognak híre eljutott Szolnokra. A Vörös Októ­ber Termelőszövetkezet két sőrése vállalást tett. Terv szerint is 120 szarvasmarhát kell meg­hizlalniuk ebben az eszten­dőben kettőjüknek. Beje­lentették: ebből kilencve­net egy hónappal korábban hizlalnak meg és adnak át. A kunhegyesi sőrések olyan dolgot ígértek, amit teljesí­teni is lehet. Az országban évente százezerszámra hiz­lalnak szarvasmarhát. Ahhoz mérten nem olyan sokat tesz hogy a kunhe­gyesi kilencven sőre egy hónappal előbb vagy utóbb kerül-e a vágóhídra, az exportvagonba. Mégis nagy dolog ez. Nemcsak azért, mert sok kicsi sokra megy alapon az ország nagy dolgai az ilyen kicsikből épülnek fel. Más szépség is van ebben. A két parasztember meghányta- vetette: ők ezt tudják adni a pártkongresszus tisztele­tére. Egész esztendőn át nagy igyekezettel munkál­kodhatnak azon, hogy urai legyenek adott szavuknak. Se szeri, se száma az ilyen eseteknek, történetek­nek most. A pártkongresz- szus tiszteletére indított thunkaverseny kezdetén va­gyunk. A határ munkásai, a föld művelői tanakodnak azon, hogyan látszódjék meg munkájukon a kong­resszus esztendeje. Látvá­nyos, küLsőséges momentu­mokról nincsen szó. Any- nyira nincs, hogy még kü­lön versenyformák sem születtek idáig. Csak azok a versenyek éledtek fel, töltődnek meg a kongresszus előtt, amelyek eddig is él­tek. A szocialista brigád­mozgalom, a termelőszövet­kezetek éves termelési ver­senyei. A legkülönfélébb módon sietnek a párt irán­ti tiszteletüket munkaver­sennyel is kifejezni a szö­vetkezeti parasztemberek. Megragadó ígéreteik őszin­tesége. A tiszafüredi Sza­bad Föld közös gazdaság- . ban a Boros Mihály vezet­te tehenész munkacsapat megjegyzést tett felajánlá­sához: „Mi az általános is­kola nyolc osztályának el­végzését nem tudjuk már ígérni, mert idősebbek va­gyunk.” A formális — em­lékszünk rá — versenymoz­galmak időszakában nem történhetett volna ez meg. Most egészen másról van szó. Nem ki többre megy ez. Aki úgy érzi kötelessé­ge valami pluszt letenni az ..asztalra, nekifog és csinál­ja. Nagyon sokan érzik így a megye termelőszövetkeze­teiben. A szolnoki járásban hatezer körül vannak a pártkongresszusi verseny­ben résztvevő szövetkeze­tiek. Kétezernél többen a nők, az asszonyok. A szö­vetkezeti baromfitenyész­tők megyei versenye a me­gyei nőtanács védnöksége alatt áll. Élénk a fiatalok, a KISZ-isták versenymozgal­ma. A szolnoki járásban 24, a tiszafürediben 18, a jász­berényiben 16 növényter­mesztő munkacsapat kelt versenyre. Sablonmentes ez is. A kunszentmártoni já­rásban, például a tájjelleg- nek megfelelően a kertésze­ti és szőlészeti munkacsa­patok versenyét hirdették meg. A szolnoki járásnak nagyrészt fekete földje van. Ott a cükorTépatermesztés- ben vetélkednek a fiatalok. Mindenhol a tájjellegtől, a termesztési kultúrától füg­gően A termelőszövetkezetek­ben — szinte kivétel nél­kül — nagy summapénz vár a legjobbakra. Világos, hogy ezáltal többet érővé, megbecsültebbé lesz a ver­Vasárnap Alsóörs és Cso­pak között — valószínűleg mozdonyszikrától — meg­gyulladt egy gabonatábla. A rendre vágott száraz ga­bona gyorsan lángra ka­pott és a tűz nagykiterjedé­sű tábla termését veszé­lyeztette. A Veszprémből Balatonfüredre haladó vo­seny. A szövetkezetekben ugyanígy értik. Példa rá a törökszentmiklósi járás. Ott a 21 szövetkezeti közös gaz­daság 353 ezer forintot tar­talékolt a versenyben ki­tűnt állattenyésztők, nö­vénytermesztők, építési dol­gozók jutalmazására. Az induló kongresszusi versenynek máris nagyon szép vonásai tűnnek fel. Méltóak ahhoz, amelynek tiszteletére születnek. Eről- tetettség és sematizmus nélkül. Erre szép bizonyí­téknak tartjuk a jászbol- dogházi Aran> kalász Ter­melőszövetkezet esetét. Ott- jártunkkor Vámosi Berta- lannétól érdeklődtünk, őszintén megmondta: ná­luk még nincs verseny. Eszébe se jutott „ráhúzni” erre vagy arra, hogy az már a kongresszus tisztele­tére történik. Ezt az őszin­teséget becsülni, őrizni kell. Távol tartani tőle mindent, ami a verseny légkörét, tisztaságát sértené. N em akarjuk bántani a kunmadaras! Kossuth Termelőszövetkezet irodai dolgozóit. Bizonyára jószán­dék vezette őket. Benevez­tek a szocialista brigád- mozgalomba, vállalást is tettek. Csupa olyasmit, ami különben is munkaköri kö­telességük. Aminek elvég­zéséért tulajdonképpen a fizetésüket kapják. Ez for­malitás. Ilyesmire nincsen szükség. Szépen, tisztán indult útjára megyénkben a kong­resszusi versen ymozgalom. Nagyon sok párton kívüli parasztember részt vesz benne. Szép ez. Sokatmondó. Borzák Lajos nat személyzete a tüzet észlelve azonnal megállí­totta a szerelvényt a nyílt pályán és mintegy 150 utas segítségével hozzálátott a tűz megfékezéséhez.'A vas­úti személyzet és az utasok 20 perc alatt áldozatkész munkával elejét vették a tűz továbbterjedésének. Meggyulladt egy gabonatábla A Szolnok—Heves megyei Állatforgalmi Vállalat a szerződések értel­mében rendszeresen, az arra kijelölt napokon veszi át a termelőktől a hízó­marhákat. Jászboldogháza, Jánoshida és Jászalsószentgyörgy, Jászapáti, Jász- árokszállás igen aktív területnek bizonyult és évről-évre többezer vágóállatot szállítanak el innen külföldi piacokra. Egy-egy átvétel alkalmával két-három vagonra való hízottmarhát szednek össze az állatforgalmi vállalat felvásárlói. Jászboldogháza, Jánoshida és Jászalsószentgyörgy havonta 50—55 I. osztályú áruval jelentkezik. A háztáji gazdaságokban, egyéni gazdaságokban is igen kifizetődő a szarvas- marha hizlalás. Egy-egy jószágért 10—12 ezer forintot is kap az eladó, a mi­nőségtől függően. Átvétel előtt az állomás mellett gyűlnek össze a gazdák, s várják a felvásárlókat. Képünk a Jászboldogháza—Jánoshida vasútállomás mel­leit készült. Olasz exportra szállították el a jószágokat. A pártélet fóruma Kritikus szemnie! vizsgálódnak majd Vizsgáznak az új búzalajta■ jelöltek Az idén először takaríta­nak be nagy t ermőképessé­gű hazai búzaíajta-jelölU - ket a fajtakísérleti állomá­sokon, Az új fajtajélölteket négy helyen — a dél-alföldi, a nagykunsági és a fertőd! kísérleti intézetben, vala­mint az MTA msrtonvásá- ri mezőgazdasági, kutató in­tézetében ■— állították eíó. A fajta jelöltek többségében szovjet, illetve olasz búzák­ból öröikítétték át a nagy termőképesség tulajdonsá­gát, de van néhány szinté- tikus jelölt js, amelynek egyik szülőjét több egy­mástól földrajzilag távol- eső fajta keresztezés! szám mazéika képezi. A nemesi tők saját kisér- leteiben mind a tíz fajta- jelölt nagyobb termést adott, mint a köztermesz­tésben nálunk legbővebben termő fajta, a Bezosztója 1. A szakemberek vélemé­nye szerint egyébként ezek­től a fajtajelöltektől még nem várható a hazai in­tenzív búza problémájának végleges megoldása, mint ahogy a nemesítés': prog­ram első szakaszának — tekintettel az idő rövidsé­gére ■— ez nem is volt fel­adata. A második szakasz 1960-ban indult. Szinteti­zálással, azaz különbö­ző összekeresztezett faj­ták legjobb tulajdonsá­gainak egy törzsbe? való átörökítésével a je­lenlegi legjobb búzákat termésbiztonságban, beteig- ségellenállósógban és más értékmérő tulajdonságok­ban is felülmúló fajtákat kívánnak előállítani. Elkészítették és taggyűlé­sen megvitatták a vezető- ségváiiaszfós és az azt meg­előző teendők ütemtervét a szolnoki vasúti rekonstruk­ción. dolgozó betonútépítő vállalat pária! apszerveze- tének tagjai. A tervben — amelyet feltétlenül szeretnének meg­valósítani is —, két alap­vető célt tűztek maguk elé. Először is, hogy minden­képpen a legmegfelelőbb embereket válasszák meg a vezetőségbe, ugyanakkor olyan politikai munkát vé­gezzenek, amelynek hatása az emberek gondolkodásá­ban és a gazdálkodásban egyaránt kifejezésre jut. „Az egész alapszervezet munkájáról, azon belül vi­szont elsősorban a jelenle­gi pártvezetőségi tagok munkájáról, a lehető leg­reálisabb véleményt alakít­juk ki. Mérlegeljük, alap- szervezetünk, hogyan segí­tette a párt legfontosabb politikai céljainak megva­lósítását, így a munkafe­gyelem minden oldalú be­tartását, az üzemi demok­rácia érvényrejutását stb.” — írják a tervben. Értékelik és elemzik két év munkájának jelentősebb eredményeit. Ugyanakkor kritikus szemmel vizsgál­ják majd az olyan mulasz­tásokat is, amelyeket több akarattal, megfelelő figye­lemmel elkerülhettek vol­na. Három munkacsoportot állítottak össze, akiknek az lesz a dolguk, hogy a párt- bizalmiakkal együtt az em­lített kérdésekről szót vált­sanak minden párttaggal. Külön figyelmet fordítanak a szakszervezetinek és a KISZ-nek adott segítségre. Besizáimolnaik például a szocialista brigádmozgalorn eredményeiről, s arról is, hoigjj a KISZ-esek hogyan teljesítették a pártszerve­zettől kapott megbízatáso­kat A vezetőség újjáválasz- tásának megelőző stádiu­mával több fontos idősze­rű feladat is egybe esik. Így többek között a párt­oktatás előkészítése, A ta­lálkozások alkalmával már eddig is beszéltek arról, ki­nek, hol, mit legtanácso- sabb tanulnia s már kiala­kult a hozzávetőleges kép: az időszerű kérdéseik tan­folyam és politikai gazda­ságtan tárgyú szemináriu­mok iránt lesz nagy az ér­deklődés. Végleges döntést azonban a jövő hónap má­sodik felében hoznak. A másik nagy feladat az előkészítés időszakában a kongresszusi irányelvek fel­dolgozása. A tartalmi, po­litikai munka mellett az adminisztrációs teendők elvégzéséire is gondot fordí­tanak. Rendezik a hosszú ideje tagjelöltek felvételi ügyét, s az előforduló tag­díjhátralékokat. Ugyanis ezt olyan vállalatnál, aho: ennyi ember dolgozik nem könnyű napra készen intézni. Mindezek fontos feltéte­lei annak, hogy a szeptem­ber végén sc-rrakerülő ve­zetőség újjáválasztó tag­gyűlésen a legdolgosabb, a legrátermettebb párttagok maradjanak, illetve kerül­jenek az alapszerv epet ve­zetőségébe, Cb. e.) A szocialista demokrácia szélesítésének útja Sxahaxerrezeti vezetők nyilatkozata a Minisztertanács és a SZOT közös határozatáról Vasárnap hozták nyilvá­nosságra a’ sajtóban a Mi­nisztertanács és a SZOT közös határozatát az ál­lamigazgatási szervek és n szakszervezetek munkakap­csolatáról és együttműkö­déséről. Vajon hogyan fo­gadták ezt a határozatot az üzemekben a szakszer­vezeti vezetők? E kérdés­sel kerestük fel őket. □ A szolnoki járműjavító­ban Zsák Istvánnal, a szakszervezeti bizottság munkatársával beszélget­tünk. — Ez a határozat foko­zottabb és az eddigiekkel szemben konkrétabb jogo­kat biztosít a szakszerve­zeteknek, mint a dolgozók képviseleti szervének. En­nél fogva az üzemi demok­rácia további szélesítésé­nek lehetőségeit is meg­teremtette. — A határozat kimond­ja, hogy a közös megálla­podásokat kollektív szerző­désben kell összefoglalni. — Ezt is időszerűnek tar­tom, hiszen az ilyen szer­ződések eléggé régen szü­lettek meg, azóta ' sok vál­tozás volt. Nálunk a mun­kakörülmények nem jók, ezt bizonyítja pl. a sok bal­eset. A kollektív szerző­désben fokozottabb köve­telményeket állítunk fel, amelyeknek teljesítésére a vállalat kötelezi magát. — Számos kérdésről lehetne még szólni .— a lényeg az, hogy a szakszervezeti mun­ka jelentőségét növelő in­tézkedéseket hozott a Mi­nisztertanács és a S/COT. m A szolnoki bútorgyárban dr Szilassy József igaz­gatóval a szakszervezetek vétó-jogáról beszélgettünk. — Ha a közös megálla­podásokat, a törvényes rendelkezéseket, a szocia­lista erkölcsnek megfelelő bánásmódot a gazdasági vezetők megsértik, a szakszervezeti képviseletek ezek ellen vétót emelhet­nek. önnek erről mi a véleménye? — Elöljáróban annyit: a határozat szerintem meg­könnyíti a gazdasági veze­tők munkáját. Elsősorban azért, mert a dolgozókat a vezetésben való aktív rész­vételre ösztönzi. Ha a szak- szervezeti szervek tekinté­lye jelentősen növekszik — márpedig ez történt — az érdekvédelmi területen, akkor ez a gazdasági fel­adatokra való mozgósítás­nál is kamatozik. Ha te­hát akár saját magam, akár a középvezetők a határo­zatban említett kérdése­ket érintő döntéseivel szemben a szakszervezet vétót emel, az nagyon ko­moly figyelmeztetés. Nem­csak jogi szempontból, ha­nem erkölcsileg is. Csak a munkakapcsolatok erősí­tése lehet közös cél. Tu­lajdonképpen ennek meg­ítélését jelenti a szakszer­vezeti szerveknek vélemé­nye az igazgatóról, gazda­sági vezetőkről, akiknek kinevezésénél, leváltásánál, megerősítésénél azt figye­lembe is kell venni. A megyei állami építő­ipari vállalatnál Komáro­mi Bélát, a szakszervezeti bizottság titkárát kerestük fel. — Örömmel olvastuk s vettük a határozatot. Él­nünk kell majd jogainkkal, de ezt annak érdekében tesszük, hogy a gazdasási vezetéssel való együttmű­ködés gyümölcsözőbb le­gyen. Nem ellenfelek, ha­nem munkatársak vagyunk. De ennek az elvnek a be­tartása egyaránt kötelező a gazdasági vezetőkre és a szakszervezeti szerveinkre. Nagy erkölcsi erővel lép­hetünk fel a közös megál­lapodások megsértése el­len a szakszervezeti tag­gyűléseken, termelési ta­nácskozásokon. Persze jo­gokról nem lehet úgy be­szélni, hogy a kötelessé­geikről megfeledkezzünk. A munkások valóságos ér- dek,e nem az összetűzése­ket' kívánja meg, hanem a közös célokért való együtt­működést a gazdasági ve­zetőkkel a Mohácsi Béla, a Szak- szervezetek megyei Taná­csa mb. titkára a követ­kezőket mondta. — Ez a határozat a szo­cialista demokrácia széle­sítésének fontos állomása. A nyilvánosságra hozott alapelvek az üzemi demok­rácia fejlesztését segítik elő, amikor jogok formájá­ban is biztosítják a dolgo­zóknak a vezetésben való hatékonyabb részvételét. Ez nem a gazdasági egy­személyi vezetést kisebbí­ti, hanem azt segíti elő, hogy a vállalatok vezeté­sében együttesen érvénye­süljön az egyszemélyi irá­nyítás és a dolgozók kol­lektív részvétele, mely kép­viseleti szerveik által va­lósítható meg. A határoza­tok a vezetésben való rész­vételhez biztosítanak na­gyobb jogokat az eddigi­eknél. Az új gazdasági mechanizmusra való felké­szülést és annak megvaló­sítását enélkül nem is le­hetne elképzelni.- f - * Átvétel előtt

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom