Szolnok Megyei Néplap, 1966. július (17. évfolyam, 154-180. szám)
1966-07-31 / 180. szám
IMS. július 31. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 11 A csillagjóslás alkonya CSIMPIf BAMBI és a tök biek Látogatás a 100 éves Állaikertben Volt idő, amikor az ember azt hitte, hogy a Föld a világegyetem mozdulatlan központja, az égitestek pedig mintegy a Föld íelsőbbrendű tartozékai. Abban a hiedelemben ringatta magát, hogy a Napot. Holdat és a bolygókat isteni akarat mozgafi'a az égen, részben azért, hogy világítsanak. részben azért, hogy jelezzék azt, ami a Földön történik. Az utóbbi feltevésre alapozta ál-tudományos tanait az asztrológia, és a horoszkópokból akarta „kiolvasni” az egyén testi adottságait, jellemét, sorsát, életének eseményeit. A csillag jósok nem vették tudomásul azt a tényt. hogy az emberi sors meghatározói a Földön találhatók olyan tényezőkben, melyek az egyre fejlődő tudomány eszközeivel feltárhatók. Statisztikailag sok adat egybevetésével ellenőrizték, hogy az asztrológia szerint azonos születési képletű emberek jellemében, sorsában, életkörülményeiben, testi és lelki adottságaiban mutat- kozik-e valamilyen hasonlóság. A vizsgálat teljes ellentmondással végződött s ez egymagában is egyértelmű cáfolata a horoszkópok létjogosultságának. így süllyedt el az asztrológia a babonák sötétségébe. Az asztrológia és a vallás Az asztrológiai szemlélet és a vallásos világnézet között lényeges hasonlóság mutatkozik. A kereszténységet megelőzően az asztrológia a vallás része volt, pl. Egyiptomban, Mezopotámiában, ahol a csillagjóslás a papi tennivalók körébe tartozott. A kereszténység hivatalosan nem adott ugyan helyt az asztrológiának, hallgatólagosan azonban megtűrte azt. Pápák és fejedelmek jól fizetett asztrológusok tanácsát kérték ki minden fontos vállalkozásuk előtt A vallás szerint végső fokion minden isten akaratából történik, a világ teremtése, az emberi lélek eredete, a sors alakulása stb. Tagadja a természeti törvények uralmát, a minden „titkot” feltáró tudomány illetékességét. Lényegében ilyen az asztrológiai szemlélet viszonya is a tudományhoz: mindent, ami a Földön történik, valamilyen felsőbbrendű akaratnak tulajdonít, amely „az égitestekből áradó természetfeletti hatásokban nyilvánul meg.” Ebből következően a világ megismerése fő eszközének nem a tudományt, hanem a misztikus belső meglátást tartja. Az asztrológia „kelléktára“ A horoszkópot készítő asztrológusok a születés pillanatára vonatkoztatva „feltérképezik” az égitestek helyzetének vázlatát, ezután a jótékony és kártékony hatásúnak kinevezett égitestek egymáshoz és a Földhöz viszonyított helyzetéből „olvassák ki” a jövőt. A horoszkóp-szabályok megalkotói a Mars bolygót például a kártékonyak közé sorolták, mivel vöröses színével azt magyarázták, hogy a vérontással, háborúkkal, hóhérokkal, orvosokkal és szakácsokkal van összefüggésben. Az esti vagy hajnalcsillagként páratlan szépségben tündöklő Vénusz bolygóról már nem voltak ilyen rossz véleménnyel, így a szép és kellemes dolgokra, szerelemre, szeretetre, művészetekre vonatkoztatták. Legtávolabbi bolygónk, a Szaturnusz elmozdulása az égen igen kismértékű. „Nehezen mozog, mint az öregek” — mondták az asztrológusok, s az elgyengülés, betegség. megpróbáltatás jelképévé tették. B. I. A kifejező mozdulat világa Marcelle Marceau, az ismert francia színész, amikor Jengi- barovot — a világhírű szovjet bohócot Lengyelországban meglátta, így nyilatkozott: „Csodálatos színész. Mimikái jelenetei szavak nélkül elmondott nagyszerű történetek az ember öröméről és bánatáról”. Jengibarov művészete meghódította a leningrádiakat. akik mint az 1961—1962-es idény legjobb színészét aranyéremmel tüntették ki. Meghódította Kijev munkásait, Ostrava bányászait. Jengibarov a porondon van. Nézzük és felötlik bennünk a gondolat: „Nem sokat tudunk róla. KI gondolja ki mimikái Jeleneteit ?" A később feltett kérdésre Így válaszol: Kitaláltam az asztal mellett ülve. Először az én bohócom jelent meg a papírlapon. Komponáltam néhány jelenetet. Ezekben a bohóc olyan jellembeli vonásoknak megfelelően cselekedett, amilyenekkel fel akartam ruházni alakját. Amikor leírtam a bohóc magatartását, világossá vált számomra, hogyan kell viselkednem a porondon. Képünkön: a fiatal bohóc és csodálatos hegedűje, amely hol nagybőgő, hol balalaika vagy egyéb instramentum formáját ölti. Földünk első áHatkertje 1752-ben Schönbrunn-ban alakult. Budapesten csak több mint 100 év múlva, így sem ment könnyen. Sok volt az ellenző, kevés a vállalkozó. 1863-ban ilyen kérvénnyel fordultak az Állatkert szervezői a Hely tartó-tanácshoz: „...miután Xantus János hazánk fia tudósított minket, hogy a külföldi művelt városok példájára Pesten is létesíközönséig igen hamar megszerette az Állatkertet, ki- csinyek-nagyok kedvenc szórakozóhelye lett. Rohamosan gyarapodott az állatállomány: megérkeztek az oroszlánok, a tigrisek, a trombitáló elefántok, a csiripelő madarak, krokodilok, de eleinte még a nevük is más volt. Tud- ják-e például, hogy mi a foltos nyakorján? Ez a zsiráf akkori neve. Csonttörő Anghy professzor közelebbi barátságot köt az őstulok kai, de úgy látszik, nem hagyják zavartatni magú kát családi idillükben tendő Állatkert számára száznál több ritka eleven állatot gyűjtött... a bizottmány megbízásából van szerencsénk a Tekintetes Tanácsot hazafias bizalommal felkérni: méltóztassék a Városligetben a tó körül harács, fakó dögönc, nagy íuholy, makogó tömkar. óriás górugrány. ilyen ne- ek maradtak fenn. Ma már inkább harkálynak, kengurunak, bagolynak nevezzük őket. Dr. Anghy Csaba profesz„Most tessék fényképezni!” — mondja C«impl. a csimpánz fiú. „Ugye, hogy én vagyok a szebb”, ez látszik büszke képén - ----- N ahár, a hatalma®, csíkos ragadozó most barátságos hangulatban van. Úgy látszik, jól megfér ápolójával, Huszár bácsival egy ketrecben szór, az Állatkert igazgatója, a kert szerelmese, tudósa. fejlesztője készségesen tájékoztat: — Négyezer lakója van a kertnek. Ahhoz, hogy egy állatsereglet elnyerje az Állatkert címet, bizonyos alapvető állatfajokkal kell rendelkeznie. A mi állat- kertünk Európa egyik szén kertje. Igaz. néhány ember- szabású majom hiányzik, de előbb megfelelő majomházról kell gondoskodni. Már van z®i”áf'ink is. igaz. megözvegyült szegény, de nemsokára megérkezik a párja, a fiatal zsiráfbika. Anghy professzor harminc éve tanulmányoza az állatok életét, kidolgozta a legmegfelelőbb étlapot számukra, egyik főműve a tigrislovak rendszertana. A professzor neve már elválaszthatatlan a modern Állatkert történetét”!. Végigsétálunk a nemsokára centennáriumát ünneplő kerten. Fiatalabb, mint valaha. Üdezöld színekben pompáznak a fák, nyílnak az ezerszínű virágok. Mindenütt gyermekek! Igen, övék elsősorban a kert. Képeskönyveik elevenednek meg. kedvenc mesealakjaikkal találkozhatnak. A biológiai ismeretek gazdag kincsesháza. Órákig elálldogálnak a majmok előtt, megkacagják tréfás ugrándozásukat, s ismerkednek a félelmetes oroszlánokkal. Huszár Sándor, mindenki Huszár bácsija, talán még a tigrisek is így tartják nyilván — bemehet a félelmetes csíkos ragadozókhoz is. Meséli, ha a kiskorában befogott vad sok szeretetet kap, általában szelíden nő fel. No, persze, nem ajánlatos mindenkinek kipróbálni! Hátborzongató üvöltés hangzik a vadállatok ketrecei felől. Mondják, a legbátrabb ember térdei is megremegnek, ha bömböl az oroszlán. Jómagam „csak” a tigris ketrecében voltam, és ott is csupán addig, míg a felvételt elkészítettem. Ha nem tűéles a kép, bocsássák meg kedves olvasóim: — Naponta két mázsa 16- hűst, csemegének nyulat, baromfit fogyasztanak a jóétvágyú „gyerekek”, — mondja Huszár bácsi. — Ha tele a gyomruk, békésen pihennek. A dzsungel legveszedelmesebb vérengzője a fekete párduc. Színe mint az éjszaka. Tekintetétől megdermednek a vadon lakói. Mégis, bármily furcsa, a budapesti Állatkertben jól érzik magukat, rendszeresen szaporodnak. Fekete párducért már sok értékes állatot kaptunk cserébe. ♦-♦^-fényképezte: Regős István azon földből ezen célra mintegy 30 holdat a kérdéses vállalat számára átengedni... A kert egyrészt tudományos élvezetet, másrészt szórakozást nyújtván, hihetőleg sok látogatót fog egybegyűjteni, a város szellemi és anyagi hasznát elő- mozdítandja.” Megindult a hároméves huza-vona, míg végülis a főváros hozzájárult a Liget új nevezetességének megalapításához. „...A Kert számára 11 hold 600 négyszögölnyi terület kijelöltetett. Ez oktató, mulatóhely a Városliget -élvezetét csak eme- lendi... Eddigi tapasztalás szerint mindenütt, anol Állatkertet felállíttattak, ezek nemcsak szellemi műveltséget terjesztettek, hanem az illető városoknak anyagi hasznot is hoztak...” S óval ilyen kacifántos, bonyolult kérvénvek es engedélyezések után kezdődött meg 1866-ban az Állatkert építkezése. A Bambi, az állaíkeri kcth(.nce, még csak néhány napos, hű társa a cuclis-üvöf
