Szolnok Megyei Néplap, 1966. július (17. évfolyam, 154-180. szám)
1966-07-31 / 180. szám
190«. július 31. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s „KI MINEK MESTERE? “ Tájékoztató az ifjúmunkás esstt-rgályosok megyei és országos versenyéről Tegnap délelőtt tájékoztatta Péter Piroska, a KISZ megyei bizottságának munkatársa az érdekelteket a „Ki minek mestere?” országos esztergályos verseny megyei fordulóinak lebonyolításáról. Elmondotta, hogy a versenyt a pártkongresszus tiszteletére hirdették meg a rendező szervek: a KISZ Központi Bizottsága, a Magyar Rádió és Televízió, a Kohó- és Gépipari, valamint a Munkaügyi Minisztérium és a Vas- és Fémipari Dolgozók Szakszervezete. A versenyben résztvehet- nek mindazok az 1936-nál nem korábban született ifjúmunkások, akik jelenleg is esztergályos szakmában dolgoznak. Ä megyében két fordulóra kerül sor. Szeptember 1—15 között az üzemi és a területi elődön, tőket tartják meg. Mégpedig az Aprítógépgyárban, a Hűtőgépgyárban, továbbá a tanácsi iparban dolgozókét Szolnokon, a szövetkezeti ipar fiatal esztergályosai a karcagi Általános és Szerelőipari Ktsz-ben mérik össze tudásukat. A gépjavító állomások versenyzői Szolnokon, az állami gazdaságok versenyzői Bánhalmán küzdenek meg a továbbjutásért, A megyei döntőt szeptember 25-én a jászberényi Aprítógépgyárban rendezik. Az előtte lévő vasárnap, szeptember 18-án lehetővé teszik, hogy a döntőbe jutott esztergályosok megismerhessék azokat a gépeket, amelyeken versenyeznek majd. Természetesen gyakorlatban is próbára tehetik a gépeket. (Egyébiránt ezt javasolták az elő. döntők megrendezőinek is.) A járási és városi, valamint az üzemi KlSZ-bizott- ságok képviselői javasolták, hogy az esztergagépeket, melyeken , a versenyzők dolgoznak, a helyszínen sorsolással jelöljék ki. így egyenlőek az esélyek, hiszen bármennyire is előkészítik a versenypadokat. különbség lesz közöttük. (Például pontosság, korszerűség, stb.) Péter Piroska a megyei rendező bizottság nevében magáévá tette ezt a javaslatot. Befejezésül elmondotta, hogy Szolnok megyét az országos döntőben egy, éspedig szűkebb hazánk legjobb ifjúmunkás esztergályosa képviseli. Az országos döntőt a Csepel Vas- és Fémművekben tartják, melynek mind az öt fordulójáról helyszíni közvetítést ad a televízió. A versenyben résztvenni szándékozók bővebb felvilágosítást és jelentkezési lapot alapszervezetük titkárától kapnak. Augusztus 15-ig meghatározzák a rendezők, hogy hol és mikor tartják meg az első forduló területi és üzemi elődöntőit. Öröm felen Az öcsödi Kossuth Tsz-ben 280 kh-n termesztenek lucernát. Dugár László traktoros immár harmadszor kaszálja a zöldtakarmányt. A karcagi kenyérgyár „vízkeresztsége" Amíg nincs öltözőszekrény, nem sül kenyér A főhatóság megmondja, milyen vekni kell Hatvannyolc esztendős. A kezében fürgén jár a szerszám. Most éppen könnyű kis női cipőt javítgat. — Nagy, bütykös ujjai közé fogja a szöget, majd rákoppint. Aztán megint, s újra. Nem sok idő múlva készen is lett a flekkeléssel. Csinosítja, fényezi. Aztán talpaláshoz fog hozzá. Közben bejön egy asszonyka, s kéri verjen vasat a cipőjére. Az öreg suszter abbahagyja a munkát, s kipp-kopp fenn is a vas. Egy forintot kér érte. A dohos, vizes szolnoki Szabadság téri műhelyben dolgozgat. immár tíz esztendeje. Kisiparos. S hogy olcsóbba kerüljön a bérleti díj, megosztotta a műhelyét egy órással, valamint egy harisnya-szem- felszedővel. Szépen megvannak hármasban. — Hogy megy az üzlet? — kérdeztem. — Annyira, hogy éppen megélek belőle. Három évtizede vagyok önálló. — Megszoktam, hogy a magam ura legyek. Nem tudtam feladni. Pedig higgye el, már nem lelem örömömet benne. Elfáradtam. Más ember ebben a korban már nem dolgozik. — Engem rávisz a muszáj. Nagy úr az kérem. Nekem addig kell cipészkednem. amíg a kalapács ki nem hull a kezemből. — Szereti a szakmáját? Nagyon népszerű díszei a modern lakásoknak a nagyméretű, úgynevezett padlóvázák, elsősorban az iparművészeti kerámiák. Ügy hisszük azonban, — Mit szeressek rajta?! Amikor még új cipőt is csináltam, megvoltam vele. Felcsillant a szeme. Boldog-büszkén mesélte, hogy micsoda remek cipőket adott ki a kezéből akkoriban. Talán már erővel sem győzné. Hiszen nehéz munka. A foltozgatásban csuda tudja, sehogy sem találja kedvét. — Eljárt az én időm. A szövetkezetbe se kellenék, mit kezdenének velem, nem győzném a versenyt. Kivéve a jó munkában. Mert azt nem viselném el, hogy rossz munka tapadjon a nevemhez. Mert mivel versenyezhet az egyik iparos a másikkal? Csak azzal, hogy szebben, jobban dolgozott. Én ebben öregedtem meg. A munkám az én becsületem. Csak így jönnek hozzám az emberek. — Az előbbi forint... — Az hozza a többit. Ha azt mondtam volna, csak holnapra lesz meg, lehet elvitte volna máshoz. így viszont talán a talpalást is nekem adja. Sosem tudni, igaz? Egyre-másra állítanak be a műhelybe. Ki hoz. ki visz. Az öreg (nekem a jó- zsef-attilai Csoszogi jut róla az eszembe) tréfálkozik, kivel hogy illik. ..Na kisunyom kikandikált már a lábad ujja. Megjavítja Szatmári bácsi. Szerdán érte jöhetsz... A kisasszony hogy a képen látható nép- művészeti padlóváza is díszére válhatna bármelyik modern lakásnak. A nép- művészeti tárgyak különbé71 egyre inkább a korszerű interieur-ök nélkülözhetetlen kiegészítő darabjaivá válnak. Népművészeink és népiiparművész tervezőink a hagyományos formák és díszítések felújításával, illetve felfrissítésével alkalmazkodnak ezekhez az új követelményekhez. Vázánk a mezőtúri nép- művészeti fazekas htsz-ben készült és Szabó Kinga iparművész munkája. Művét főleg a népi hímzésben és az ősi pásztorfaragásban alkalmazott figurális motívumokkal. vonalas technikával díszítette, de a figurális motívum a régi kunsági kerámián is megtalálható. Ezt az eljárást újította fel most Szabó Kinga, modem lakásdísznek is nagyon célszerű padlóvázáján. már járt nálam, ugye kedves. Sokat tetszett táncolni benne, jövő szombaton már újra keringőzhet.” Elmennek. Az arcára visszalopakodik a fáradtság. — Látja mókázik az ember, hogy magát is felvidítsa. Tudja milyen csintalan, örökvidám inasgyerek voltam én a század elején? És most? Fogytán az erőm. Unom a kalapácsot, haragszom az árra, utálom a faszöget, a csiriz- szagot, ezt az átkozott műhelyt, az eső után feltört szennyvizével... Ha az ember megöregszik, nincs kibékülve semmivel. Pedig csak az éveivel van baja... Fábián Péter Véget ért az eszperantó ifjúsági világkongresszus Pécsett szombaton véget ért a XXII. eszperantó ifjúsági világkongresszus, amelyen 24 ország képviseletében mintegy ezer fiatal vett részt. Délelőtt a Petőfi Filmszínházban került sor a világkongresszus záró ünnepélyére Ivó Osibov, az eszperantó ifjúsági világszervezet végrehajtó bizottságának elnöke értékelte a kongresszus munkáját. Kiemelte, hogy a világszervezet történetében ez a kong- r* :szus tette eddig a legtöbbet az eszperantó nyelv terjesztése érdekében. Házgyári épületek szereléséhez felveszünk állandó budapesti munkára központi fűtés, víz, gáz, villanyszerelő, burkoló, szobafestő mázoló, üveges szakmunkásokat, férfi és női segédmunkásokat. Vidékiek számára szállást biztosítunk. Jelentkezés személyesen ÉM. 43. sz. Á. É. V. Budapest, XI., Dombóvári út 19. szám. (4-es, 47-es villamossal.) Egy „hagyományos“ modern lakásdísz A KARCAGI új kenyérgyárról három héttel ezelőtt írtunk és arról tudósítottuk olvasóinkat, hogy a műszaki átadás néhány műszaki hiányossága miatt nem történhetett meg. — Nem működött az egyik olajtüzelésű kazán égőfeje, a működő viszont nagy- mennyiségű gázzal szeny- nyezi a levegőt, nem jói zártak az ablakok és hogy hiányoznak az öltözőszekrények. Azóta jelentős változásokról számolhatunk be, de arról azonban mégsem, hogy most már minden rendben van és a többmillió forintból épült kenyérgyárban végre kezdődhet az egyhónapos próbaüzem. Igaz, a második kazán égőfeje működik, s az olaj- fúvóka átmérőjét szőkébbre vették. (A szükségtelenül nagy láng idő előtt tönkretette volna a kazánt.) A kisebb építési hibákat is kijavították, de az egyik legnagyobb akadályt, — az öltözőszekrények hiányát — nem sikerült leküzdeni. Márpedig a KÖJÄ1S ragaszkodik ahhoz, hogy az üzeminduláshoz csak akkor járul hozzá, ha az üres öltözőket berendezik. A július 14-i jegyzőkönyvben ez olvasható: „Az építtető — megyei beruházási iroda — rögzíti továbbá, hogy az eredeti tervdokumentációban szereplő, de a generál szerző; Kint pontosan olyan i borús az ég, mint a sziir- ; kület bent, a bírósági fo- '.: lyosón. Unalmas szürke :: nap. A tárgyalásrend is ;; megszokott: bontóperek. : gyermektartás, kis sik- ;; kasztások. ;; A ll-es tanácsterem ;; előtt, a barnára festeti ;; pádon kis, barnakabátos. ;; bekötött fejű öregasszony $ ül. Hallgat. A teremből } időnként kihallik a han- $ gos szó. Olyankor elöre- J dűl ültében, fejét figye- J lön a hangok irányába * emeli. Még a kendőt is * megiaazítja. hátha job* ban hallaná... * ...Lánykorában kérem X egyszer annyit ivott a X cukrászdában, hogy X hányt... Hát velem volt. { persze... Nem beszéltem X én rá, kérem, csak kí« náltam... * X ...Nem spórolós. A gye- * reknek minden este sü- X teményt ad, vagy csoko- X Iádét! Csak a fogát ront- X ja vele... dés tárgyát nem képező öltözőszekrényeket a költség- vetési kimutatásnak megfelelően megrendelte.” Ez mindenesetre megnyugtató, ugyanis a karcagi sütőipari vállalat januárban rendelt négy öltözőszekrényt a tiszafüredi üzem részére, amelyek csak a napokban érkeztek meg. UGYANILYEN problémát jelent a szúnyoghálók hiánya is. A KÖJÁL szigorúan megköveteli a szúnyogháló használatát, — hiszen nyári időszakban az ablakokat nem lehet zárva tartani, — azonban a tervdokumentációban nem szerepelt. Most utólag kell az építőipartól megrendelni, szerződést kötni, s ki tudja mikor fog elkészülni. Közben az új gyár már átesett a „vízkeresztségen”. A városra zúduló nagy- mennyiségű esővíznek a rosszul záródó ablakok nem tudtak ellenállni és a földszinti munkateremből másnap vödörszámra kellett a vizet kihordani. Az üzempróba megkezdését akadályozó, jelentéktelennek tűnő, de végülis tétlenségre kárhoztató hiányosságok azt bizonyítják, hogy a kenyérgyár elkészítésénél az egyébként elismerésre méltó igyekezet sajnos nem mentes a bosz- szantó felületességtől, hanyagságtól. ...Válni akarok. Hiába szeret kérem, nekem elég volt... ...szeretem, még most is szeretem! A kisfiú is apa . nélkül marad, pedig ragaszkodik az apjához! Hogy örül mindig, ha megjön az útról. Nem akarok elválni! __ A női hang sírásba fullad, s a zokogás rázza a kis öregasszonyt is, a pádon, kinn a folyosón. — Bolond vagy, szegény lányom — mondja sírásán magának. — Nem érdemel meg téged ez a semmi ember! A falatot is sajnálta a szádtól, látod. a kisgyerek édességét is felhányja! Meg azt a cukrászdát! Hm... Mondtam én mindig nem lesz különb ez a házasság, mint a testvéreié. Azok is verik az asszonyukat, meg a fogukhoz a garast! Pedinhát keres szépen az én lányom... Bentről megint hangos beszéd zaja jő. Hiába fiNEM MŰSZAKI kérdés, nem befolyásolja az új kenyérgyár termelését, de mégis meg kell említeni, tájékoztatni kell a város és a környék lakosságát, hogy a jövőben milyen kenyérre számíthat. Amint a próbasütésnél kiderült, az olaj- tüzelésű automata kemencék csak egy kilogrammos kenyerek sütésére alkalmasak. Tehát barna és fehér kenyérből egyformán kilós kenyerekre számíthatnak a fogyasztók. A karcagi emberek — köztudomású —, a nagyobb formájú kenyereket kedvelik. Nem a sütőipar vezetőinek védelmében, de az eredeti tervdokumentációban amit ők készítettek, gőzkemencék beszerelését kérték. A terveket felülvizsgáló főhatóság azonban elképzeléseiket keresztülhúzta. A FOGYASZTÓK tehát, bármennyire is a nagyobb formátumú kenyeret kedvelik, a jövőben csakis kilós kenyeret vásárolhatnak Karcagon és környékén. A sütőipari vállalat — értesülések szerint — augusztus 4-én készen áll arra, hogy a KÖJÁL beleegyezése esetén, öltöző- szekrények nélkül, megkezdje a próbaüzemet, — Sajnos, erre nem sok reményük van. — bognár — gyei, nem hallja, nem érti, mert közben zajosan veri az írógépet a jegyzőkönyvvezető. Nagysokára ajtó nyílik, s a köpcös, borostás állú. zavartszemű férfi lép ki először. Az öregasszony felugrik, s karját nyújtja a csinos, könnyesen is bájos arcú fiatalasszonynak. — Ne sírj lányom, nem érdemli meg ez a semmi ember — a mondat végét megemeli, aztán még hangosabban az ügyvéddel tárgyaló férfihez fordul: — Szégyelld magad Béla, nagyon szégyelld magad! Nem elég, hogy tönkretetted a lányomat, még be is mocskolod!? Várjál csak, lesz itt még tárgyalás, s akkor... Nem mondja tovább, nem mondhatja. Zokogó lánya betapasztja a száját, s úgy könyörög: — Édesanyám, nem szabad, drága édesanyám hallgasson! A köpcös, zavartszemű férfi gyorsan eliszkol. — sőokúti me BONTÓPER
