Szolnok Megyei Néplap, 1966. július (17. évfolyam, 154-180. szám)
1966-07-27 / 176. szám
Vitáét proletártól* egyesületek! SZOLNOK MEGYEI I A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA WŰÍS£űS&^ XVII, évfolyam, 176. szám. Ara 50 fillér 1966. július 27., szerda. Országos öntözési bemutató Kisújszálláson A Karcagon székelő Nagykunság, Mezőgazdasági Kísérleti Intézet nagyszabású öntözési bemutatót rendez. Erre augusztus 5-én kerül "sor az intézet kisújszállási kísérleti telepén. A rendező szervek között szerepel a Földművelésügyi Minisztérium szakoktatási és kísérletügyi főigazgatósága, valamint az Agrárt-1- dományi Egyesület öntözéses növénytermesztési szakosztálya is. Tovább bővítik, korszerűsítik az áriibaromfitermelést A tavaszi árrendezés észrevehetően megnövelte a baromfi és tojás iránti keresletet, s ezzel egyúttal s baromfiipar szerepét, is. A Baromfiipari Országos Vállalat a fokozódó fogyasztói igények kielégítése érdekében egyre nagyobb súlyt fektet az árutermelés és az annak alapját képező keltetés és törzsállomány-tartás integrálósára.- A felvásárlás növelésének bizonyos mértékig gátat vet, hogy sem a keltetőgép-kapacitás, sem a te-, nyásztojás-termelés nem elegendő az igények maradéktalan kielégítéséhez. A vágóbaromfira kötött értékesítési szerződéseknél jelentős a fejlődés. Tavaly év végéig 6315 vagonra, az idén pedig már ar. I. fél év végiéig 6646 vagonra szerződtek a termelők: Ebből 1498 vagon Jut az állami gazdaságokra, 1120 vagon a háztáji termelőkre, míg az áru zömét — 4026 vagont — a termelőszövetkezetek telepei adják. A fÜ év végén összegezett tényleges felvásárlási adatok az elmúlt év hasonló Időszakához képest, baromfiból csekély emelkedést, tojásból viszont számottevő csökkenést mutat: július 1-ig baromfiból 9 vagonnal többet. tojásból 24 368 OOO-rel kevesebbet adtak el a termelőszövetkezeti és háztáji gazdasagok. Az elmaradásnak, illetve a vártnál kisebb arányú fejlődésnek oka elsősorban a megnőtt önfogyasztásban, másrészt a közvetlen piaci forgalom bővülésében keresendő. A következő lépés most az árubaxomfi nevelés és rojástermelés bővítése, illetve korszerűsítése. Ezt a kettős feladatot a baromfiipar az intenzív hibrid-vonalak elterjesztése és a tartási körülmények korszerűsítése révén egyidőben kívánja megoldani. Ennek érdekében az előállító gazdaságokkal szorosan együttműködve, terjesztik a különböző húshibridek szülőpárjait. Űj beruházásokkal is erősítik a baromfiipart. Az előzetes tervek szerint már az idén. főleg pedig 1967-ben több tízezres nevelőházakat, keltető állomásokat építenek a vállalat mezőgazdasági üzemének egyes telepein. Figyelemreméltó kezdeményezés szüle* ett a közelmúltban. amely jelentős mértékben szolgálja a baromfi árutermelés növelését, s hozzájárul a gazdaságosabb termeléshez, az önköltség lényeges csökkentésében, Mintegy 150 termelőszövetkezetnél alakították és alakítják át a meglevő, zömében 100 férőhelyes tehénistállók padlásterét baromfi árutermelés céljaira. Egy-egy épület átalakított padlásterén 10 000—10 000 húscsirke nevelhető fel egyszerre. Ez azt jelenti, hogy amíg a korábbi épület átalakításoknál évente csak 3—4 csoport piacra kerülésével lehetett számolni, addig itt az olcsón üzembe állítható, korszerűen felszerelt padlástér férőhelyeken legalább 5 csoport, vagyis épületenként 50 000 csirke nevelhető fel. ALFÖLDI NYÁR Tavasz és nyár együtt. Érettség, teltség, derű, ifjúság. Ilyen a nyár. Még messze az ősz. (Fotó. Nagy Zsolt) 100 millió OTP köiemönakeió a háztáji termelem fej le estéméhez Jól ismert tény: hazánkban a feldolgozásra és fogyasztásra kerülő mezőgazdasági eredetű termékek jelentős részét a háztáji gazdaságok adják. A közellátásunk szempontjából kiemelkedő fontosságú tejtermelést vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a mintegy 800 ezres tehénálomány több mint a fele — egy évvel ezelőtt — a háztáji és kisegítő gazdaságokhoz tartozott. Több, mint 4 millió sertést, hozzávetőleg 25 millió baromfit nevelnek a háztáji és kerti gazdaságokban. Az őszibarack, meggy, szilva, szőlő és bor nagyobb hányada ugyancsak a háztáji és kisegítő gazdaságokból származik. A kiragadott példák nem hagynak kétséget afelől, hogy a háztáji és kertgazdaságok termelési lehetőségeinek jobb . kihasználása elsőrendű népgazdasági érdek. A háztáji gazdálkodás fejlesztéséhez szükséges anyagi eszközök biztosítását kormányzatunk több intézkedése elősegíti. így az OTP a múlt év őszétől kölcsönt — termelési hitelt — folyósít foglalkozásuktól függetlenül mindazoknak, akik mezőgazdasági művelésre alkalmas földterülettel — háztájival, kerttel, udvarral — rendelkeznek s azt mezőgazdasági termeléssel vagy állattartással kívánják hasznosítani. Kölcsön folyósítható gyümölcstermelésre, szőlőtelepítésre, zöldségfélék termesztésére, vágó- és tenyészállatok nevelésére gazdasági épületek felújítására, méhészet létesítésére, kisebb mezőgazdasági gépek beszerzésére s más, a mezőgazdasági árutermelést szolgáló célokra. A hitel mértéke a kezdeményezés, illetve beszerzés nagyságához igazodik, s legfeljebb 15 ezer forintig terjedhet, A hitel feltételei kedvezőek. Az ötezer forintig terjedő hiteleket három, az ennél nagyobb összegűket pedig legfeljebb öt év alatt kell visszafizetni havi, félévi vagy évi részletekben. A hitelek után 8 százalék kamatot számítanak fel. Ez év júniusáig csaknem tizenötezer ilyen hitelkérelmet teljesített az OTP. A folyósított összeg országosan mintegy 100 millió forintot tesz ki. Legtöbben Hajdú-Bihar (3100), Sza- bolcs-Szatmár (2900), Borsod (2200) és Békés (1900) megyében, legkevesebben pedig Komárom, Heves, Veszprém és Nógréd megyében jelentkeztek az OTP-nél termelési hitelért. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a hitelakció elsősorban ott járt sikerrel, ahol a helyi tanácsok és a tsz-ek vezetői nem kezelték „szigorúan titkosként” a termelés feileszté- sének e kedvező lehetőségét. Helyenként a tsz vezetők munkaerőgondokra hivatkozva, nem látják szívesen a termelési hitel- igénylést, holott a háztáji gazdaság megfelelő keretek között fejlődve a közös gazdaság előrejutását is meggyorsíthatja Más helyeken az jelenti a legnagyobb akadályt, hogy a háztáji földeket minden évben Különböző táblában jelölik. Ilyen esetben a tsz gazda számára nem ígérkezik kedvezőnek a több évre szóló befektetés. — Ilyen okokkal is magyarázható az, hogy — egy közelmúltban végzett felmérés szerint — az eddigi kölcsönigénylők többsége — 86 százalék — a bérből élők és egyéb foglalkozásúak köréből kerül ki, a tsz tagok aránya pedig 14 százalék. A harmadik ötéves terv mezőgazdasági előirányzatai a háztáji és kisegítő gazdaságok lehetőségeinek jobb kihasználását is feltételezik. Ehhez ad segítséget az állam: okosan élni kell vele! Dr. B. J. rj * . n / n jo mmosegu az idei búza Néhány szövetkezet lemaradt az átadással a tiszafüredi járásban (Tudósítónktól) A Szolnok megyei Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat tiszafüredi járási kirendeltsége is teljesíteni tudja tervét. A járás közös gazdaságai közül jónéhá- nyan pótszerződést kötöttek és kötnek. A tiszaszöUősi Petőfi Tsz annak ellenére, hogy 50 holdon belvízkár pusztította a vetést, a tervezettnél több kenyérgabonát termel. Az eredetileg szerződött 20 vagon búza helyett 36 vagonnal adott át a vállalatnak. A másik tiszaszöUősi közös gazdaságnál, a Szarvas Sándor Tsz-nél is kedvezően alakult az idei termés. A tervezett 24.9 vagon átJcqetérí a várnai nemzetközi balettverseny Magyarok a díjazottak között Hétfőn este ünnepélyes keretek között befejeződött a III. várnai nemzetközi balett verseny, amelyen 12 ország 49 táncosa veit részt. Az I. díjat négy versenyző között osztották meg: Nyina Szorotlkina és Jurij Vlagyimirov (Szovjetunió’, Aurora Bosh (Kuba) és Marta Drotnerova (Csehszlovákia). Ugyanennyien részesültek II. és III. díjban: Gabriela Komiévá és Szvetlána Kulivanova (Szovjetunió). Mirta Pia (Kuba) és Konstantin Damjanov (Bulgária), illetve Aradi Mária (Magyarország), Ivánka Jotova (Bulgária, Borisz Akinov és Vitalij Afanaszkov (Szovjetunió). IV. díjat két magyar művész — Árva Eszter és Ga- lovits Attila — kapott. adása mellett e hónap közepén 10 vagon kenyérgabona átadására kötött pótszerződést. A tiszafüredi járás területén az idén korábban kezdődött meg a betakarítás. Több termelőszövetkezetben tárolási szerződést is kötöttek a vállalattal, így a tiszaszöUősi Szarvas Sándor Tsz 10 vagon, a Petőfi Tsz 55 vagon, a ti- szaőrsl Búzakalász 30, a ti- szaszentimrei Ezüstkalász 30 vagon, az Aranykalász Tsz 40 vagon kenyérgabonát tárol. Ez azt jelenti, hogy 165 vagon termény nem kerül be a felvásárló vállalat magtáraiba. Az eddigiek tapasztalatai szerint az átvétel arányosan követi a betakarítást. Csupán néhány közös gazdaság maradt le az átadással. A beszállított búza minősége általában jobb a múlt évinél. A tavalyi 78—79 százalékos fajsúllyal szemben most 80—84 százalékos fajsúlyt mértek a szakemberek. A nedvesség is általában a szabványoknak megfelel, a tiszafüredi Petőfi Tsz például 13.9 százalékos nedvességgel átadott búzája után fél százalék súlytérítést, a tiszaderzsi Kossuth Tsz pedig 12.8—13.2-es nedvességtartalommal eladott búzája után 1.5 százalékos súlytérítést kapott. Kovács Jósasi
