Szolnok Megyei Néplap, 1966. július (17. évfolyam, 154-180. szám)

1966-07-26 / 175. szám

SZOLNOK MEGYEI I A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA diS^B^ai A XVII. évfolyam, 175. szám. A?CI 50 Üliér 1966. július 26., kedd. I'ílétq pr&tefárf&i, eqifesüjetßk! \r Növekszik a konzervipari, hűtőházi és termény­raktározási kapacitás 4x élelmiszeripar ötéves terve Közérdekű problémák a megye vendéglátóiparában Bart a László igaxgató válaszai a leggya kot ibb panaszokra, észrevételekre Lapunkban 1965-ben és 1966-ban többször foglal­koztunk a Szolnok és Vidéke Vendéglátóipari Vállalat megyeszékhelyen és vidéken lévő egységeinek kultu­ráltságával, higiéniájával, az ételválasztékkal, a ki­szolgálással. Cikkeinkben nemegyszer bíráltuk e vo­natkozásokban a vállalat munkáját. Valamennyi írá­sunk közérdekű problémákról szólt, éppen ezért meg­kértük a vállalat igazgatóját Barta Lászlót, válaszol­jon néhány kérdésünkre, amelyek mintegy összegezik a cikkeinkben szóvátett hiányosságokat. Félmiitió forint tisztaságra Az élelmiszeripar ötéves tervéről, az iparág fejlődé­séről, a közellátás várható alakulásáról nyilatkozott Kovács Imre élelmezésügyi miniszter. — Az élelmiszeriparban a harmadik ötéves terv időszakában elsősorban a mezőgazdasági eredetű nyersanyagokat feldolgozó ágazatok fejlődnek, a leg­nagyobb arányban a kon­zerv-, a hűtő-, a bor-, a baromfi- és a tejipar. Ez azt is jelenti, hogy az élelmiszeripar harmadik ötéves tervének teljesítése az eddigieknél is nagyobb mértékben függ a mező- gazdaság munkájától. Vé­leményünk szerint a mező- gazdaság ötéves terve reá­lis, így a felvásárlás és az élelmiszeripar céljai is megalapozottak. A lakos­ság kalória-, fehérje-, zsír- és szénhidrát-szükségletét ki tudjuk elégíteni, alap­vető élelmiszerekből meg­felelő mennyiség áll majd rendelkezésre. Lesz elég kenyér, liszt, cukor, zsír, tej, tejter­mék, zöldség, gyümölcs, baromfi, tojás. Átlagon felül növekszik a lakos­ság részére szállított kon­zerv, gyümölcs és zöld­ség mennyisége. A sertéshús iránti keresle­tet teljes mértékben előre­láthatólag nem tudjuk majd kielégíteni. Az élve­zeti cikkek közül sör ki­vételével mindenből az igény szerinti ellátást tud­juk biztosítani. — Most már azonban nemcsak a mennyiség fo­kozása, hanem a termékek minőségének javítása, vá­lasztékának bővítése, a megfelelő csomagolás is fontos feladat. Ennek kü­lönösen az exportban van nagy jelentősége. A mező- gazdasági és élelmiszeripari termékek külkereskedel­mében egyébként bizonyos strukturális változások is várhatók. Exportunkat az­előtt az állat- és állati ter­mékkivitel jellemezte, a harmadik ötéves terv időszakában azonban már elsősorban gyümölcsöt, zöldségféléket, konzerve- ket és bort szállítunk külföldre. E cikkek termelésének fo­kozásához jelentős import nem szükséges, ugyanakkor azonban elengedhetetlen a céltudatos fejlesztés. Fon­tos feladat például, hogy megoldjuk a mezőgazdasá­gi termékek megfelelő át­vételét, veszteségmentes szállítását, tárolását, kor­szerű feldolgozását. — A zöldség- és gyümölcster­melés, felvásárlás és fel­dolgozás komplex fejlesz­tésére a mezőgazdaság, a SZÖVOSZ és az élelmiszer- ipar területén kereken nyolcmilliárd forintot köl­tünk öt év alatt. — A konzervipar kapa­citását például 420 ezerről 630 ezer tonnára növeljük. Négy új hűtőházat építünk és egy további hűtőház építését megkezdjük. Mire­litáruból az évi 17 800-ról 50 000 tonnára növekszik a termelés, ami elegendő lesz az igények teljes ki­elégítéséhez. A zöldség- és gyümölcsfelvásárlás hosszú idő óta égető problémája oldódik meg azzal, hogv a SZÖVOSZ raktárak befo­gadóképessége négyszeresó­Vasárnap kora reggel több mint ötvenegy fiatal kertészeti dolgozó ült a karcagi Béke Tsz központ­jának egyik termében. Hu- szonhatan Törökszentmik- lósról, huszonötén Kisúj­szállásról érkeztek, hogy tapasztalatokat szerezzenek a karcagi szövetkezetekben és egy kellemes délutánt töltsenek a hangulatos be­rekfürdői strandon. A fiatalokat a városi KISZ bizottság munkatár­sai fogadták, a termelőszö­vetkezet pártitkára pedig a kertészet eredményeiről, az ottani munkaversenyről és a szakmunkásképzésről tá­jékoztatta a vendégeket. Ezután gépkocsikkal elő­ször a Május 1 Tsz kerté­szetébe látogattak, ahol a re — 42 000-ről 160 00Q tonnára növekszik. Nagyot fejlődik a szőlőfeldolgozás, a bortárolás és a palacko­zás is. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar összesen 424 000 tonnával több sző­lőt tud feldolgozni a terv­időszak utolsó évében, mint tavaly, a tárolótér három­millió hektoliterrel nő és 1970-ben már 770 000 hek­toliter borral többet pa­lackozhatnak, mint az el­múlt évben. — A gabonafelvásárlás zökkenőmentes lebonyolí­tására 18 000 vagon áru befogadására alkalmas ga­bonaraktár épül és növek­szik a szárítóberendezések teljesítőképessége. Ezzel teljes egészében megoldó­dik a kenyérgabona vesz­teségmentes átvétele és tá­rolása. A tejiparban a jó minőség megóvása érdeké­ben fejlődik az úgyneve­zett gyüjtőcsarnoki háló­zat. Modern városellátó tejüzemet kívánunk létesí­teni Budapesten. Székesfe­hérvárott, Miskolcon és Sze­geden. Ezen a területen azonban sajnos valamennyi prob­léma még a mostani terv­időszakban sem o' "ható meg. paradicsomtermesztést néz­ték meg. Ebből az alka­lomból a kertészet fiatal dolgozói fogadták a látoga­tókat. és beszélgettek velük az őket érdeklő dolgokról. Innen a Béke Termelőszö­vetkezet berekfürdői pri­mőrtelepére és gyümölcsö­sébe mentek. Hosszú Lajos főkertész a primőrkertészet jövedelme­zőségéről, s az ott dolgozó fiatalok munkájáról be­szélt. Elmondotta, hogy a kongresszusi munkaver­senyben a kertészetben 30 ezer forint töblettermelést vállaltak, amelynek 91 szá­zalékát máris teljesítették. A délelőtti program kel­lemesebb része akkor kez­dődött, amikor a kertészet­hez tartozó hét hold gyü­— Milyen intézkedése­ket tett q vállalat tavaly és ez évben a vendég­iá tóipari __egységek kul­t úráltabbá tétele érde­kében? — Tavaly az épületek, üzletek felújítására több mint kétmillió forintot köl­töttünk el. Üzleteinknek majdnem fele tatarozásra, felújításra, korszerűsítésre került. Szolnokon a Nem­zeti Étterem, a Híd Biszt­ró, az Árkád eszpresszó és a Sport eszpresszó, Karca­gon a Búzakalász kisven­déglő és a Szivárvány cuk­rászda mellékhelyiségeit, mosdóit csempe burkolattal láttuk el. A Múzeum Étte­remben teljes burkolatcse­rét hajtottunk végre és elvégeztettük a szükséges mázolómunkákat. Űjrafes- tettük az Árkád eszpresszó mölcsös és szőlőskert meg­tekintésére került a sor. A tőkéken mosolygó korai érésű szőlőfürtök a sorok közé csalogatták a lányo­kat, fiúkat. A primőrtele­pen mégiscsak volt látni, s főleg ízlelni való. A kertészetből a közeli üveggyárba ment a karcagi fiatalokkal most már több mint hetvenre szaporodott csoport. A hutában óriási volt a meleg. Melegebb — mint a legmelegebb tűző napon — mondták a lá­nyok, de azért nagy érdek­lődéssel figyelték hogyan alakul, formálódik az üveg a fúvók keze, és szája nyo­mán. Ebédre a strand éttermé­ben terítettek" számukra, s azután várta őket a víz. A helyiségeit, teraszára új er- nyős asztalokat állítottunk. — A szolnoki Tisza-ligeti fürdő területén modern kis­vendéglőt <• alakítottunk ki. Jászberényben befejeződött a Kőhidi kisvendéglő kor­szerűsítése. Karcagon a fő­téri rosszhírű talponáno^oi modern falatozót alakítot­tunk ki. Kedvezőbb felté­telek között bonyolítják a nyári csúcsforgalmat a be­rekfürdői vendéglátóipari üzemek is. Mozgalom jó számolásra — A vendéglátóipari dol­gozók munkájában és ma­gatartásában nincs olyan mértékű előrehaladás, mint amilyen fejlődés bekövetke­zett a Vendéglátóipari üz­letek anyagi, technikai fel­tételeiben. Tavaly mozgal­mat indítottunk felszolgá­lóink és eladóink részére, jókedvű lubickolás jó be­fejezése volt a napnak. A KISZ kezdeményezése dicséretes. E tapasztalat- cserét a fiatalok részére a megvében újabbak követik majd. Az állattenyésztésben dolgozók és a növényter­mesztéssel foglalkozók is ellátogatnak egvmás háztá­jira. s measvőződnek ar­ról. hogy a különböző me­zőgazdasági ágak fiatal ta­nulói és szakmunkásai mi­lyen ellátásban részesülnek (munkaruha, különböző jut­tatások stb.) és a szövetke­zetek hogyan próbálnak minél több fiatal, képzett munkaerőhöz jutni, s azo­kat maguknak megtartani. a vendégeik udvarias foga­dására, a helyes és pontos számolásra, a megrendelt ételek és italok súly csonkí­tás nélküli és helyes ára­kon történő kiadására. A vállalat ezen törekvését tá­mogatják a munka verseny­ben, különösen a szocialista brigádmozgalomban részt­vevő dolgozók. — Mi a véleménye az ételválasztékról? Van-e e_yonatkozásban javulás 1965-höz viszonyítva? — Gyakori vizsgálataink igazolják, hogy az éttermek és a kisvendéglők elkészí­tik és az étlapjaikon sze­repeltetik azt az ételválasz­tékot, amelyet választék- minimumként kötelezően előírtunk számukra. Az ét­termek ételválasztéka a .múlt évihez képest szám­szerűen nem növekedett, de a fogyasztói igények módo­sulása miatt összetételében lényeges változások történ­tek. A* x ns étlaoon nem igazgatói utasítás — Az 1966. február 1-i árváltozások miatt növeke­dett az éttermi ételek fo­gyasztói ára. Ennek követ­keztében a kereslet az ol­csóbb ételek felé tolódott el. Ez év első felében any- nyi adag ételt adtunk el, mint tavaly egész évben, de a bevétel a fogyasztói árak emelkedése ellenére sem magasabb. Nekünk’ az a feladatunk és szakmai érdekünk, hogy az árukíná­lattal kövessük a fogyasz­tói kereslet változásait. A vendégek joggal kifogásolják, észrevételezik azt a gyakorlatot, hogy egy- egy keresett étel a főétke­zési idő első órájában már kifogy, hogy az étlapokon viszonylag sok az ,.X”. Ét­termeink munkáját még e vonatkozásban tovább kell javítanunk. — Milyen lehetőség van a szolnoki városi tanács vb 1965. július (Folytatás a 3. oldalon) Hetven fiatal a kertészetben A meósok: — Éreti és jóízű a szóló Az üveghuta ontotta a hőséget. Ez is van olyan nehéz, mint a kapa las a napes

Next

/
Oldalképek
Tartalom