Szolnok Megyei Néplap, 1966. július (17. évfolyam, 154-180. szám)
1966-07-24 / 174. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! SZOLNOK M 1A HEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG É5 A HEGYEI TANÁCS LAPJA XVII. évfolyam, 174. szám. Ara: 80 fillér 1966. július 24., vasárnap. UTAZNI JÓ C saknem minden országban, fővárosban van egy-egy nevezetes hely, amelyről az a legenda járja, hogy aki oda elzarándokol, s eleget tesz a hagyományos szokásoknak, előbb-utóbb abban a szerencsében lesz része, hogy ismét eljut oda. A Fontana Treviről, Róma híres diszkót járói például azt mondják, hogy aki pénzdarabot dob a kút fenekére, az még viszontlátja Rómát. Esztendők óta egyre több az 1 és 2 forintos a tóban s valóban — igaz, ebben az egyébként kedves legendának nem sok szerepe van — nagyon sokan vannak, akik idén már másodszor láthatják meg a szép Olaszország műemlékekben gazdag, gyönyörű fővárosát. Az emberek örülnek, ha egy-egy szép utat megtehetnek — jóidéig készülnek rá, s aztán sokáig mesélik élményeiket. Sokmindent mutat az utazások növekvő népszerűsége életünkből. Mutatja igényeink fejlődését, hiszen az utazás egyáltalán nem olcsó mulatság. Mutatja, mennyien vágynak nálunk tanulni, megismerni a világot, a környező és más európai országokat — hiszen az utazásokat javarészt a tanulási, tapasztalási vágy vezérli. Mutatja hivatalos erorveink, hatóságaink megértését az emberek igényei, tervei iránt — hiszen az utazások száma minden deviza és más prohéma ellenére évről évre növekedMit hoznak haza a külföld járók egy-egy kirueca- náOTkról? Egy fiatal építészmérnök, aki Olaszországban járt. lelkesülten beszélt Róma új városnegyedéről, az EUR-ról. A klasszikus építőművészet hagyományait, megőrző, modem formák megnyerték tetszését, s mint mondja, a látottakat haszonnal és sikerrel alkalmazza majd soronkövetkező munkájában. Egy közgazdász, aki Csehszlovákiában járt, végre személyesen is megismerkedhetett ottani kollegájával, akivel már régen leveleket váltanak. Sok mindenben egyetértettek, sok mindenen vitatkoztak, de abban megegyeztek, hogy kölcsönösen tanultak egymástól. Sorolhatnók tovább, mennyi tapasztalattal, élménnyel térnek hasa az utasok. — Természetesen eltérőek azok a körülmények, amelyek a különböző társa- dalmi rendszerű országodban fogadják a látogatókat Aki szocialista országba látogat, számíthat rá, hogy mindenü barátokra talál, akik nemcsak szívélyesen fogadják, elhalmozzák a vendégszeretet apró jeleivel, s szabadon elétárják a hétköznapok örömei mellett a gondokat, nehézségeket. megoldandó feladatokat is. A nyugati világ — ez már jellegéből következik — sokkal zárkó- zottabb, igaz, nemcsak tólünk, hanem a nyugati országokból érkező vendégek előtt is. Itt inkább a kirakatok dominálnak, a fény, a csillogás igyekszik elrejteni a látogató elől a hétköznapok sokszor súlyos gond jait. Mégis, a kiutazók legtöbbje módot talál rá, hogy — jelképesen szólva — benézzen a mellékutcákba, a dolgozók, a munikások lakásaiba is. Az utas. aki megismeri a nyugati világot, kezdi igazán becsülni hazánkat, annak vívmányait. S aki a szocialista országokkal ismerkedik, az azzal az örömteli felismeréssel térhet haza, hogy sokmillió barátunk van, olyan emberek, akik velünk egy irányban haladva küzdenek, dolgoznak egy szebb, boldogabb és békés világért. Bármennyire is nem érdemlik meg. ejtsünk néhány szót azokról, akik visszaélnek a megnövekedett utazási lehetőségekkel. Vannak, akik tapasztalatok gyűjtéséről, világlátásról beszélnek, s amikor kezükbe kapva az útlevelet, útnak indulnak, legfeljebb az áruházakig, vagy a különböző európai fővárosokban, elsősorban Bécsben működő rosszhírű „magyar” üzletekig jutnak el. Ezek az emberek — ha diplomások is vannak köztük — rövidlátó, kultúrálatlan emberek, aki-k mindent pénzzel mérnek, s az utazások hasznát aprópénzre akarják váltani. Ök azok, akik nem a múzeumok prospektusait, hanem a zugárfolyamokat tanulmányozzák, akik mindenféle kétes üzletekbe bonyolódnak, idehaza nem élményeikkel dicsekednek, hanem azzal, hogy az út „kifizetődött’ Mások azon töprengenek, miként adhatják el magukat, s azt tartják, amit már kétezer évvel ezelőtt megvetettek még a rómaiak is: ubi, bene, ibi patria, vagyis, ahol jól megy dolgod, ott van a hazád. Az ilyen emberek nem érdemlik meg, hogy útiokmányt kapjanak a kezükbe. Miért segítsük a saját hasznukhoz azokat, akik a mi kárunkon akarnak nyerészkedni? Miért tűrnénk, hogy kapzsi, csak a saját kicsinyes érdekeiket néző emberek rossz hírünket keltsék Európában, amely éppen kiutazó turistáink révén is egyre inkább reális képet kap hazánk valódi életéről, népünk munkájáról és eredményeiről? | * utazni jó dolog, egyre több ember számára válik lehetővé, hogy világot lásson. A turistákkal a megtett utakról beszélgetve kiderül, hogy egy kicsit valamennyien beleszerettünk azokba a városokba, tájakba, ahol jártunk. Szívünk egy darabja ottmarad Szocsiban, a csodálatos tengerparton, vagy Rómában, a Colosseumnál, az arany Prága ősi falai között, vagy az Eiffel-torony- nál Szívünkben ugyanakkor haza is hozunk egy-egy darabot a külföldből, a nagyvilágból. Haza, a kicsiny Magyarországra, — amelyet talán még jobban szeretnek és becsülnek azok, akik ismerik a külföldet is. Igen, utazni jó. S a legjobb: utazás után hazatérni. P. L MA: Hosszú vajúdás Szele vén ven A gazdasági reform önállóbb, gyorsabb ügy inlézést követel a tanácstól Vátesz vagy ellen forradalmár Keggeli kenyér Ili Hírünk az országban Ili Erzsi három könyve A jászfényszarul Béke Tsz-ben már évek óta csánylak termesztik a dinnyét. Az idén is tíz család összesen 120 holdon termel görög-, illetve sárgadinnyét. A görögdinnye szedését a napokban kezdték meg. Képünkön Fodor László és ifjú Fodor László szedés közben. (Foto: Nagy Zsolt) Az első szerves vegyiüzemek Szolnokon Ólomadalék és gyógyszer intermedier üzem Jövőre termel a biszuliitluggyár készül a kevert műtrágyagyár terve Az összes szuperfoszlátot szemesózlk mentációjának és kiviteli terveinek az elkészítése. Az új létesítményt ugyanis teljes egészében a vegyiművek kollektívája készíti el, a tervrajztól a berendezések legyártásáig és az épületek felhúzásáig. A gyártmányfejlesztés során elkészültek egy kevert — foszfor és nitrogén — alapanyagú műtrágyagyár terved és a felettes hatóság jóváhagyása után ezt is saját kivitelezésben építik fel. Ez az új gyár körülbelül 9 millió forintból épül. A mezőgazdaság egyre nagyobb mennyiségben kéri a granulált — szemcsé- zett — szuperfoszfátot. A kevert műtrágyagyár terveivel egyidőben elkészült a vegyiművek teljes évi 450 000 tonna szuperfoszfát termelésének grann- lálását biztosító tervdokumentáció is. Harminchárom millió forintért megvalósítható, hogy a közel félmillió tonna műtrágya a nagyobb hatást biztosító szemcsézett formában kerüljön a földekre. — bognár — A szolnoki Tiszamenti Vegyiművek új területtel bővült. A szerves vegyipar meghonosodásához most már nem fér kétség, Elsőként az olajadalék és a keién származék üzem épül fel. A két gyáregység egyenként körülbelül 80—100 millió forintba kerül. Az olajadalék üzemben a kenőolajakhoz használt különféle adalékokat készítik, így a korróziógátló, a teljesítménynövelő, a fagyáspont csökkentő anyagokat. Az új gyár teljesítménye évenkénti 6000 tonna körül fog mozogni. A másik szerves üzemben gyógyszer intermedier — közbülső — anyagokat termelnek. Többek között a B—1-es vitamin, a Su- perseptil és az Argopirin gyógyszerek anyagait. A szolnoki papírgyár a szalmacell gyártásánál az utóbbi időkben bosszantó biszulfitlúg hiánnyal küzd. A cellgyár évi 8000 tonnás szükségletének kielégítésére gyors ütemben folyik a lúgüzem tervdokuErédményesen dolgoztak a lányok a szolnoki ifjúsági építőtáborban Szolnokon a Bagi Ilona Önköntés Ifjúsági Építőtábor lakói szombat délelőtt értékelték kétheti munkájuk eredményét. Valamennyien örömmel vették tudomásul, hogy eredményesen dolgoztak. Leszedtek 435 métermázsn paradicsomot, 226 métermázsa zöldbabot, 358 métermázsa uborkát és 386 métermázsa burgonyát. Az elmúlt két hét alatt a lányok 106,6 százalékra teljesítették a tervet. Az iskolák közötti versenyben a kisújszállási gimnázium diákjai lettek az elsők 136,4 százalékos eredménnyel. A t" ök- szentmiklósi gimnazista lányok 111,6 százalékos teljesítményükkel a második helyezést érték eL Teljesítette első félévi kötelezettségét az ÉM Tégla- és Cserépipari Vállalat 1.4 millió tégla gazdát keres — Cáfol az igazgató — Boltidényben is égetnek a kemencék Az ÉM Tégla és Cserépipari Vállalat annak ellenére, hogy a múlt évről áthozott nyersáru készletét a tavaszi esőzés alaposan megcsappantotta (4 millió nyerstégla pusztult el) idei első félévi termelési tervét teljesítette. Ebben az Idényben júniussal bezárólag 85,5 millió nyerstéglát gyártott, 9 millióval többet, mint tavaly az azonos időszakban. Égetett tégla előirányzatát is túlteljesítette, viszont égetett cserépből valamivel kevesebbet termelt a tervezettnél. A vállalat igazgatója elmondotta, a selejtszázalék csökkent és kétségkívül sokat javult a minőség. A munka termelékenysége fokozódott, a fegyelem is javult. A nyereségről nem tudott nyilatkozni. Bár a vállalat teljesítette kötelezettségeit, s a kiutalásoknak megfelelően ellátta partnereit, néhány gyáregysége nem dolgozott kifogástalanul. Az abonyi téglagyárban tapasztalható szervezetlenség miatt a nyers és az égetett tégla tervtől elmaradtak. A kunszentmártoni telepen a cserép minősége nem megfelelő, a mezőtúri pedig 800 ezer téglával maradt adós. A vállalatnak legfőbb gondja az, hogy a készárú elszállítása vontatottan halad. A tiszafüredi gyáregység 900 ezer, a kunhegyesi 400 ezer téglától szabadulna meg szívesen: de sajnos a megyei autóközlekedési vállalat kirendeltségei nem vállalják a fuvart. — Hasonló a helyzet Török- szentmiklóson is. Ugyanakkor a TÜZÉP-telepeken — noha az építkezők vásárolnának — nincs elegendő tégla. A vállalat szeretné, ha a készletet mielőbb elfogynának, mivel raktározási kapacitása amúgy is szűkös. Az igazgató tájékoztatott bennünket egy új beruházásról. A ceglédi gyáregységben 9 millió forintos költséggel megkezdődött a csatornaszárító építése, melyet jövőre helyeznek üzembe. A beruházás eredményeképpen 4,5 millió téglával gyártanak többet évente. A gyártási idény második szakasza is jónak ígérkezik, mivel az égetéshez van elegendő száraz nyersáru. A második félévben szeretnének biztosítani olyan átmenő készletet, amely a jövő évi 10 millió tégla többlettermelést Is fedezi. Az Idény, illetve a nyersgyártás október közepéig tart, tehát két-három héttel korábban fejeződik be, mint a korábbi években. Nincs értelme annak, hogy milliószámra menjen tönkre a nyersáru az időjárás viszontagságai miatt. Ellenben az égetőkemencék a holtidényben Is dolgoznak, s így az építkezések ellátása, a vállalatok kiszolgálása nem ütközik majd nehézségekbe.- 9
