Szolnok Megyei Néplap, 1966. július (17. évfolyam, 154-180. szám)

1966-07-23 / 173. szám

1391. július 2S. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Szekér, útközben Jó hír — jó ár Épül, gyarapodik Tiszafoldvár A vevők egy része úgy lép be az üzletbe, hogy bi­zonyos fogyasztási cikkek meghatározott márkáját ke­resi, s inkább több boltot is felkeres, de nem vesz mást helyette. Ragaszkodik a megszokott áruhoz, mert az általa ismert és kipró­bált márka számára egyet jelent a jó minőséggel. Volt olyan időszak, amikor mindennek nem tulajdoní­tottunk különösebb jelentő­séget, most — igen helye­sen — mind a termelő berende­zések, mind a fogyasztási eszközök piacán foko­zódó szerep jut a jó mi­nőségnek, a jó hírű ter­méknek. Jelenleg gazdaságirányítási rendszerünkben inkább csak erkölcsi tényezők ösztönöz­ték iparvállalatainkat: a jó hír legtöbbször nem kötő­dött párjához, a jó árhoz, azaz árrendszerünk merev­sége miatt az árak alaku­lásában nem játszhatott lé­nyeges szerepet a piacok értékítélete. A Központi Bizottság ha­tározata a gazdasági me­chanizmus reformjáról biz­tosítja e fogalompár szoros kapcsolódását: a piacok értékítéleteinek kifejezésre kell jutniok az árakban. Aki jobbat, korszerűbbet, tartósabbat termel, az nagyobb nye­reséghez juthat, mert a piac — a vevő — töb­bet fizet termékeiért bél­és külföldön egyaránt. A megbízhatóbb, használ­hatóbb gyártmány még ak­kor is jobb árat érhet el, ha előállítási költsége az elavult termékhez képest változatlan. A reform a lehetőséget teremti meg er­re: élni a lehetőséggel iparvállalataink feladata. A piac mind igényesebb, a jó, árat nem adja meg akármiért: jó hírű, jó mi­nőségű, a célnak legjobban megfelelő árut követel ér­te, válogat tehát, s ezzel a gyártó eégek között ver­senyt teremt. Aki állni akarja a versenyt, annak készülnie kell rá! A magyar ipar termékei­nek egy része — így pél­dául orvosi műszereink, gyógyszereink, híradástech­nikai eszközeink, üvegáru­ink — nemcsak idehaza, Megrakták a szekeret. Harminchárom zsák tápot tettek rá. Aztán Solymosi Ferenc és Gulyás Ferenc felült a tetejére. Rusfai Lajos, a fogatos bíztatta a két pejlovat. Hosszú út volt még előttük. Zötyögött a szekér. — Délre odaérünk. — Oda. Kukoricaföldek mellett vitt az út. Nagyra nőtt már a növény. Kapások hajla­doztak benne. — Meleg van rájuk. — Meleg. A kukoricákapálásra gon­doltak. A tavalyira. Két idősebb ember, Sza­badi István és Pócs István háztáji földjét művelték meg. Csak úgy, jó szóért. Szokás a szövetkezetben. A fiatalok, a brigádok segí­tenek az idősebbeken. Akkor már jó kapálási idő járta. Szabadi István bácsi ki-kijárt a majorba. Söprögetett. Szívesen dol­gozott az öreg, csakhát gyengébb már a kar, las­sabban mozognak a lábak. Akkor mondta. Csak úgy példálózva. — Megyek már, megka­pálom én is a földet. — Ne tessék menni, Pista bácsi. — Ne menjek? — ütődött meg az öreg. — Kimérték nekem a háztájit. Kapálni meg csak kell? — Mi bekapáltuk — szólt Urbán Flórián brigádvezető. — Hogy-hogy bekapálták? — Csak úgy. Segítettünk. Szabadi István bácsi na­gyon meglepődött. Hamar­jában szólni is elfelejtett Aztán annyit mondott; — Fiaim, köszönöm, hogy se­gítettetek. Rusfai Lajos meghúzza a gyeplőt. Megáll a szekér. A két fiatal fiú gyorsan hordja a taikarmánytápot a raktárba. Még le se rakták a zsákokat, Tajti József bárgádvezető már is hoz­Jól alakulnak a menyében a közséqfejlesztési alap bevételei Elkészült a megyei ta­nácsnál a községfejlesztési alap félévi eredményeinek összesítése. Az egész év bevételeinek előirányzatát félévkor már 83 százalék­ra teljesítették. A bevételek összege 62 millió 866 ezer forint. Eb­ből a félév alatt 36 255 000 forintot használtak fel kü­lönböző célokra. Ez a ki­adási előirányzat közel 60 százaléka, 3 millió forint­tal több, mint az elmúlt év hasonló időszakában. A községfejlesztési alap fel­használási tervét a megyé­ben a tiszafüredi és a szol­noki járás, továbbá Kar­cag város teljesítették a legjobban. A községfejlesztési alap­ból a többi között 28 kilo­méternyi járda, 18 kilomé­ter vízvezeték, 18 ezer négyzetméter új park, 8 pedagógus lakás épült. — Elültettek a tavaszi fásítás során 84 ezer fát. NYITÁS SZEGEDEN Szombaton kezdődnek meg Szegeden az ország egyik legjelentősebb nyári kulturális eseménysorozatai: a szabadtéri játékok. A nyitó előadáson Kodály Zoltán daljátéka, a Háry János kerül színre. Vasár­nap újabb bemutatót tarta­nak a Dóm téren. E napon Madách örökbecsű remek­művét, Az ember tragédiá­ját láthatja a közönség. A szabadtéri játékok igazga­tóságán pénteken a bemu­tatók előtt utolsó megbe­szélésüket tartották e két darab művészeti vezetői. A megnyitó előadásra már minden jegy elővételben elkelt és telt házra számí­tanak a vasárnapi előadá­son is. zájuk fordul. — Szalmát hozzatok. — Kell a tapasztáshoz. Kis idő múlva már porol a szekér. Mennek a szal­máért. Takarmányosok. Hatodik éve dolgoznak egy brigád­ban. Kicsi brigád, négy taggal. Hajnalban kelnek, s az este veti őket haza. Jászberényből hordják a tápot. Sokszor jártak már úgy, hogy bekocsikáztak a városba, de tápot nem kap­tak. Vissza a szövetkezet­be, a jászapáti Alkotmány­ba. Rögtön daráltatni kezd­tek, ne éhezzenek a jószá­gok. — Beneveztünk a ver­senybe. Megkaptuk a nap­lót is, feljegyzünk benne mindent szépen. Dehát nem olyan mutatós ez a mi munkánk. Nem is lehet nagy felajánlásokat tenni. Amit bírunk, megcsinálunk, — mondja a brigádvezető. — Igaz, tíz órát már le­dolgoztunk a növényápolás­ban. Mindenki egy-egy na­pot. Őszre még egy-egy na­pot vállaltunk. Ez csak va­sárnap lehet. Rusfai Lajos, a legidő­sebb a brigádban. Atyának szólítják. Egyszer megtud­Tiszaföldvár község kom­munális ellátottsága a fel- szabadulás előtt alig volt számottevő. Például beton­járda csak a Kossuth ut­cában volt kiépítve 1543 négyzetméteres szakaszon. A járdahiányt téglajárókkal igyekeztek megoldani, bár abból is kevés helyen épí­tettek. A felszabadulás után alapvető változások történ­tek. Különösen 1954-től kezdve, amikor kormá­nyunk megteremtette a községfejlesztési alapokat. Azóta Tiszaföldváron meg­épült 34 600 négyzetméter betonjárda, melynek érté­ke társadalmi munkával együtt több mint három millió forint. A harmadik ötéves terv során 13 000 négyzetmé­ter betonjárda készült el. Jelenleg a község 95 szá­zalékban villamosított. — 1945-től napjainkig 43 ezer folyóméter villanyhálózat épült 5 300 000 forintos költséggel. Állami beru­házásból még ez év folya­mán ezer folyóméter ké­szül a Remény úton, Aranyhegyen és az Óvirág-, hegyen. 1945 előtt nem volt szá­ták, hogy lenne a ház kö­rül egy kis munka. Beállí­tottak mind a hárman. Crákig se tartott. Most hárman ott ülnetk a kocsin. Az atya kezében az ostor és a gyeplő. A két fiatal fiú a szekér oldalá­nak dől. Néhány éve Gulyás Fe­rencet katonának hívták be. Akkor Pallagi Imre került a kis brigádba. Azóta nö­vénytermesztési brigádveze­tő lett. Akkor határozták el, akinek legtöbb munka­egysége lesz, év végén az fizeti a brigádnak egy esti kiruccanását. Az idén alig­hanem Gulyás Ferencre ke­rül sor. — ősszel megnősül a Fe­ri, — mondja az atya. — Ott leszünk mi is. Ezt már a tanya mögött mondja az öreg. Letelepszik a brigád a fák alá. A falu­ban delet harangoznak. Pihennek. — Tavaly augusztus 20- án pénzt is adott a szö­vetkezet. Háromszáz-három­száz forintot mindőnknek. A munkáért. Mert, hogy nem volt panasz rá. Elindul a szekér. Még csak dél van. Nagy utat kell megtenniük estig. Lukács Imre mottevő közvilágítás, mind­össze 93 utcai lámpa volt a 7 kilométer hosszú község­ben. Napjainkban már a lámpák száma 583, ebből 205 korszerű higanygőz- lámpa. Ez évben az 0. Nagy B. úton újabb 40 higany­gőzlámpát szerelnek fel. A községi tanács gondos­kodik az egészségügyi ellá­tás javításáról is. Létrehoztuk a központi orvosi rendelőt, lakással, gyógyszertárral. A négy körzeti orvosi ál­lás nagymértékben elősegí­tette a gyógykezelést és megelőzést. Életrehívtuk a tüdőbeteggondozó intézetet 750 ezer forintos költség­gel, szülészorvost biztosí­tottunk a községnek. Most már a szülések mintegy 90—95 százaléka helyi szü­lőotthonban történik, sőt a környező községekből is idejönnek az anyák. Az utóbbi években sza­porodtak az iskolák is. 1964-ben megépült az ószöllői és a homoki 4—4 tantermes általános isko­la, a korszerű gimnázium állami beruházásból, — ugyancsak Homokon 2 tantermes iskola nevelői lakással. Az ószöllői és a homoki iskola összesen négy millió forintba ke­rült. 1959-ben létesítettünk egy 71 fokos melegvizű kutat, majd megkezdődött a strandfürdő kiépítése, me­lyet ma már többezren ke­resnek fel, hogy gyógyul­janak, pihenjenek, szóra­kozzanak. Az elkövetkezen­dő időben sor kerül a für­dő területének parkosítá­sára, közművesítésére. A felszabadulás óta Ti­szaföldváron 730 új lakó­ház épült. Az elkövetkezendő 5 évben igen komoly feladatunk lesz a 275 kislakás építés elősegítése is. Ez azt jelen­ti, hogy évenként 55 kis­lakást kell fetépíteni. Eh­hez a községi tanács biz­tosítja majd a megfelelő házhelyeket. Sok minden megvalósult már, de sok még a tenni­való. A község lakossága nem egyszer adta eddig is tanúbizonyságát, hogy la­kóhelye szépítéséért, fej­lesztéséért nem sajnálja a fáradtságot. Papp Dániel vb-elnökhelyettes EBÉDSZÜNET A KOM- BÁJNSZÉRÜN AZ ABÄD- SZALÓKI LENIN TSZ-BEN (Fotó: Nagy Zsolt) Az MSZMP IX. kongresz- szusa tiszteletére az idén rendkívül széleskörűen bon­takozott ki a mezőgazdasá­gi dolgozók körében a ho­zamok növeléséért, s a ter­melési költségek csökken­téséért indult éves verseny Baranya megyében — a vi­dék állattenyésztő jellegé­Közel százezer ka:sa — 1 napostól 7 hetesig — pancsolja jelenleg a vizet a Palotási Állami Gazda­ságban. Az egész évre ter­vezett 171800 pecsenyeka­csából eddigi 1354 mázsá- nyit értékesítettek. A gondozók állandóan két műszakban vigyázzák a szárnyasokat. Egy-egy dolgozóra 5000—7500 kacsa van bízva. A baromfitelep negyven- nyolc dolgozója szocialista külföldön is rangot vívott ki magának. Hiba lenne ugyanakkor hallgatni arról, hogy még igen sok a tenni­valónk. Gépiparunknak termékei korszerűségét kell fokoznia másutt — így pél­dául a könnyűipari árucik­keknél „csak” egy kicsivel több gondosságra van szük­ség, az adjusztálás, csoma­golás jobbá tételére, s így tovább. Sokszor elhangzott, s az esetek többségében igaz is volt, hogy: nem érdemes. Most a reform megszabadítja iparvállala­tainkat a visszahúzó té­nyezőktől: az áru viszonyok aktív szerepének biztosítása egyben annak garanciá­ja is, hogy érdemes gyor­sítani a technikai fejlő­dést, keresni a korsze­rűség útjait, a termelés idomulását, a kereslet­hez, mert mindezt — megfizetik! Egyik finommechanikai vállalatunk főmérnöke a lényegre tapintva azt fej­tegette: aki a reform alap­vető elemeinek 1968. január elsején történő 41<?1 belépte­tése után többet akar ke­resni a piacon, annak már most „csipkednie kell ma- ' gát”. Azaz: elkésik az, aki most ölhetett kézzel ül, s arra vár, hogy — jöjjön a reform, s majd akkor jön a fejtörés is. Jelenlegi irányítási rend­szerünkben is sokféle lehe­tőség kínálkozik a többlet elérésére, s ezzel a reform megalapozott előkészítésé­re: a selejtbérezés alkal­mazása, az új prémium- rendelet nyújtotta előnyök kiaknázása egyik tényezője a jobb minőségű, korsze­rűbb, tehát jobb hírű ten- mélk előállításának. A mű­szaki fejlesztésben, a gyár­tásszervezésben, a gyártmá­nyok tökéletesítésében is már most el kell kezdeni a lehetőségek, adottságok, teendők felmérését, éppen ezért, hogy a jó hír — jó ár párosának megfelelő „pályát” építsünk. S az e teendőkön mód­szeresen munkálkodó vál­lalat biztos lehet abban, hogy fáradozása révén forintokkal is lemérhető előnyhöz jut a tétlenség, várakozás hendikepjét vállaló cégekkel szem­ben. Sok olyan vállalatunk van, ahol a nemes hagyo­mányok erkölcsi kényszere is serkentően hat e tovább­fejlődésre: itt örömmel fo­gadják, hogy termékeik jó hírét most már kellő anya­giak is elismerik majd. (é. t.) nek megfelelően — főleg az állati hozamok emelését, s a tartási költségek csök­kentését tűzték ki célul. E vállalások össz-értéke meg­haladja a 20 millió forin­tot, s a megvalósításáért több mint ötezer állatte­nyésztési dolgozó adja szak­tudása legjavát. brigádokban munkálkodik a kacsák és a húscsirkék körül — amiből szintén 14 000-et nevelnek. Napon­ta a kacsáknak 110 mázsa tápot szórnak ki. A közel négy és fél ezres törzs­állomány 401 tojást tojt eddig. Egy tojó kacsa idei termelése 109 darab. A csibék és kacsák az eddigi számítások szerint 800 ezer forintos tervtől« teljesítést hoznak a gazda­ságnak A tervezettnél 800 ezer forinttal több bevétel kacsából és csirkéből Kiemelkedő eredmény

Next

/
Oldalképek
Tartalom