Szolnok Megyei Néplap, 1966. július (17. évfolyam, 154-180. szám)

1966-07-03 / 156. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1966. július 3. hét a világpolitikában A világ vádolja Washingtont |||| A barbár bombázások fokozzák a vietnami nép ellenállását ||||| Oe Gaulle moszkvai látogatása a békés együttélés reális lehetősé­gét mutatta |||||| Két államcsíny: lllia argentin elnök megbukott, Aref iraki elnök leverte az összeesküvőket fizet az elnök A NAPOKBAN Washington újabb gálád tervéről hullott le a lepel; a terv ez alkalommal a sokat szenvedett dominikai nép szuverenitása és szabadsá­ga ellen irányult. A latin-amerikai sajtó hírei szerint Balaguer, a Dominikai Köztársaság frissen megválasz­tott elnöke dominikai területet bocsát a Pentagon ren­delkezésére, hogy ott — a kubai guantanamóihoz ha­sonló — haditámaszpontot építsen rajta. A haditámaszpont építésében akkor állapodtak meg, amikor Balaguer tárgyalásokat folytatott Washing­tonban, ahol a megszálló amerikai csapatok kivoná­sáért cserébe területet kértek ennek a támaszpontnak a felépítéséhez. Feltételezhető, hogy Balaguer már az elnökválasz­tások előtt lepaktált Washingtonnal az új pentagoni haditámaszpont építésében. Nem véletlen, hogy az Egyesült Államok minden eszközt felhasznált annak érdekében, hogy „saját, emberét” ültesse az elnöki székbe. Balaguer tehát a dominikai nép érdekeinek elárulása árán lett az ország elnöke. BALAGUER és a Pentagon nemzetellenes ösz- szeesküvése rendkívül nagy veszély a dominikai nép­re. Haditámaszpont létesítésével dominikai területen az Egyesült Államok „jogot szerez” arra, hogy meg­szálló csapatait ebben az országban állomásoztassa. Az Egyesült Államok erről a haditámaszpontról bár­mikor fegyveresen beavatkozhat mind a Dominikai Köztársaság, mind pedig a karibi országok belügyeibe. A DOMINIKAI területen létesítendő amerikai haditámaszpont komolyan veszélyezteti majd a Karib- tenger medencéje népeinek szuverénitását és szabad­ságát, kiélezi a helyzetet ebben a térségben, és az Egyesült Államok imperialista politikája elleni népi harc újabb hullámát váltja ki. Nem lehet csodálkozni azon, hogy ennek az összeesküvésnek a híre óriási aggodalmat és nyugtalanságot keltett egész Latin- Amerikában. v (Sz. P.) NEMZET! HŐS A vietnami amerikai ka­tonai agresszió, a Vietnami Demokratikus Köztársaság első bombázása óta még sohasem váltott ki akkora nemzetközi felháborodást az USA egyetlen délkelet­ázsiai lépése sem, mint a héten bekövetkezett bűnös és szégyenletes esemény. Johnson elnök odáig ju­tott, hogy parancsot adott az amerikai légierőknek: támadják meg a VDK fő­városát, ' Hanoit és második legnagyobb városát, Hai- phongot. Szerdán és csütörtökön bombák hullottak Hanoi és Haiphong külvárosaira, tü­zek lobbantak fel, sűrű füstfelhő lepte be az eget, házak dőltek össze, újabb családok kerültek gyászba. A világ egyetlen kor­mánya sem merte hango­san helyeselni ezt a bom­bázást. Még Wilson angol miniszterelnök is — aki eddig mindig kiállt Wash­ington agressziója mellett — kénytelen volt legalább egy mondat erejéig elhatá­rolni magát ettől az akció­tól. Persze, hiszen London utcáin tüntettek az embe­rek és ilyeneket kiáltoztak: „Johnson! Hány gyereket öltél meg ma?” A világ minden táján pedig felelős politikusok „rendkívül sú­lyos bűntettnek” nevezték Hanoi és Haiphong bom­bázását. Washingtonban is akadtak olyan tekintélyes emberek, mint Morse sze­nátor és mások, akik mélységes felháborodásuk­ról adtak tanújelet. Sem Johnson, sem mi­niszterei nem tudták meg­magyarázni felelőtlen elha­tározásuk okát. McNamara hadügyminiszter nem ta­gadta, hogy a bombázások fő célja, lelket verni a teljesen szétzilált saigoni bábrezsimbe. Nem kétsé­ges, hogy Washington el- vakultságát sorozatos viet­nami kudarcai váltották ki. Már az agresszió kez­detétől fogva az amerikai­ak semmiben sem tudták megvalósítani kitűzött cél­jaikat. A frqntokon súlyos vereségek érik őket, rá­adásul az utóbbi hónapok­ban az erkölcsileg széthul­ló délvietnami egységek helyett egyre inkább saját katonáikat kell bevetniök és saját maguknak kell el­szenvedniük az embervesz­teség jórészét. De Johnson és tanács­adói, ahelyett, hogy okul­nának a történtekből és kiutat keresnének, tovább szélesítik az agresszióik kö­rét. Igen kockázatos dön­tés ez. A düh és elkesere­dés „harciassága” belátha­tatlan következményekkel járhat, hiszen ők maguk sem hihetik, hogy bűnös tettük bárkit is lefegyve­rez. A vietnami hazafiak azóta még elszántabbak lettek, még nagyobb aka­raterővel igyekeznek csa­pásokat mérni azokra, akik minden jogot és törvényt lábbal tiporva rá akarják kényszeríteni uralmukat egy népre. De a világ ha­ladó erői sem nézik tétle­nül az amerikai agresszo- rok vietnami tobzódását. Amilyen mértékben nö­vekszik a népirtó agresz- szió, olyan mértékben fo­kozzák a segítségnyújtást a vietnami népnek. Egy másik esemény ar­ról tanúskodik, hogy van lehetőség a' kelet—nyugati közeledésre és ezzel együtt a nemzetközi biztonság megteremtésére. De Gaulle francia elnök sikeres moszkvai tanácskozásaira gondolunk. A francia elnök minden megnyilatkozása, minden gesztusa arra val­lott, hogy bízik a józan, kölcsönös megértésen ala­puló politikai sikerben, kelet és nyugat közös ér­dekének, a békés együtt­élés megteremtésének le­hetőségében. Igaz, a szovjet—francia tárgyalások középpontjá­ban elsősorban európai kér­dések, kontinensünk biz­tonságának problémái áll­tak, de jelentőségük ki­terjedt az egész világpoli­tikára. Megmutatta, hogy ha a nagyhatalmak között vannak is számottevő né­zeteltérések, azért a tár­gyalások reális alapot te­remthetnek a vitás problé­mák fokozatos rendezésére. Amikor tehát Moszkvá­ban pontot tettek a szov­jet—francia közös közle­mény végére és befejező­dött De Gaulle látogatása, tulajdonképpen elindult va­lami azon az úton, amely az európai biztonság fel­építése felé vezet. A hét eseményei közül két államcsíny hívta még fel magára a közvélemény figyelmét. Az egyik Dél- Amerikában, a gyakori Péntekről szombatra vir­radóra Nagy-Britannia ki­kötőiből kifutottak az első angol hajók, amelyeket csaknem hét héten át „le­horgonyzóit” a matróz­sztrájk. Számos kikötőben a matrózok csak a legna­gyobb vonakodással sza­vazták meg a munka fel­vételét. Viharos hangulatú TOKIÓ Szombaton Tokióba ér­kezett az Egyesült Államok kormányküldöttsége, amely részt vesz a kereskedelmi és gazdasági vegyesbizott­ság július 5-én Kiotóban kezdődő ötödik tanácskozá­sán. LONDON A Wilson-kormány köz­zétette az acélipar államo­sítására vonatkozó törvény- javaslatát, amelynek értel­mében az állami kezelésbe kerülő 14 legnagyobb vál­lalat részvényesei összesen 480 millió font kártérítést kapnak. Az üzleti körök felzúdulássál fogadták azt a tényt, hogy a tavaly megígért 550 millió font­hoz képest a kormány 70 millió fonttal csökkentette a kártalanítás összegét. PEKING A kínai kormány szerdán újabb jegyzéket intézett az indonéz kormányhoz, tilta­kozott amiatt, hogy június 28-án (kedden) jobboldali elemek ismét provokációs támadást intéztek a dja- kartai kínai nagykövetség ellen. A támadók behatoltak a nagykövetség épületébe, összetörték az épület kapu­ját és bántalmazták az egyik diplomatát. puccsok földjén történt: az argentin hadsereg jobbol­dali vezetői megbuktatták lllia elnököt. A hatalmat az USA-barát Ongania tá­bornok, a katonai junta vezére vette át. Első intéz­kedései a baloldali erők ellen irányultak, és továb­bi tervei is a diktatúra fo­kozását célozzák. Helyzete egyelőre megszilárdulónak látszik, bár a nép elégedet­lensége nyilvánvaló. A ha­zafias erők ellenállásra szólítottak fel mindenkit, aki híve Argentína függet­lenségének és önállóságá­nak. A másik államcsíny nem sikerült. Irakban csak né­hány órán át érezhették magukénak a hatalmat a katonai összesküvők, mert Aref elnök rövidesen le­verte a lázadást. A pucs- csisták aligha számíthat­tak győzelemre, hiszen az iraki kormány néhány nappal ezelőtt éppen azzal szilárdította meg helyze­tét, hogy rendezte az or­szág egyik legégetőbb, évek óta vajúdó problémáját: a kurd kérdést. Megállapo­dás jött létre, amelynek értelmében a kurd lakos­ság autonómiát kap. gyűléseken támadták Wil­son miniszterelnököt a ten­gerész szakszervezet ellen indított „boszorkányüldöző hadjárata” miatt és bősé­gesen kijutott a bírálatok­ból a szakszervezet vezetői­nek is, amiért hozzájárul­tak a kompromisszumos ki­egyezéshez. ATHÉN A görög kormány kato­nai behívóval kényszerítet­te munkára az athéni rádió műszaki személyzetét, amely július 2-án egynapos sztrájkot akart tartani. NEW YORK Az ENSZ gyámsági ta­nácsában ’ pénteken befe­jezték a Csendes-óceáni szigetek kérdésének vitá­ját. A vitában a küldöttek élesen bírálták az Egyesült Államokat, amely ennek a területnek a gyámja. A libériái, de főként a szovjet küldött azt vetet­te az Egyesült Államok szemére, hogy húsz év alatt nem készítette elő Mikronéziát a független­ségre, nem tette lehetővé a szigetvilág gazdasági és politikai fejlődését. LONDON Az angol munkáspárt balszárnya fokozza nyomá­sát a vietnami kérdés rendkívüli parlamenti vi­tájának kierőszakolására Az angol lapok washing­toni tudósítói rámutatnak: Hanoi és Haiphong bom­bázásának elrendelésével Johnson elnök végképp összekötötte sorsát a „vér­csékkel” az amerikai szol- dateszka legszélsőségesebb háborsú szárnyával. A Hold helyett & Föld körül kering az Explorer Hírügynökségi jelentések szerint az Egyesült Álla­mokban a Cape Kennedy támaszpontról felbocsátot­tak egy Explorer-típusú mesterséges holdat. A mes­terséges hold megnyújtott ellipszikus pályán kering a föld körül, miután az ere­deti tervek kudarcot val­lottak. Az amerikaiak holdkörüli pályára akarták juttatni ezt a 93 kilogrammos „bolygóközi monitorállo­más” elnevezésű mestersé­ges holdjukat, de a kísérlet nem sikerült, mert túlságo­san nagy volt a felbocsá­tott égijármű sebessége. Arra kényszerültek, hogy földkörüli pályára tereljék. A mesterséges hold 14 na­pon át kering majd földünk körül. Az elmúlt nyolc eszten­dőben az amerikaiak eddig hétszer vallottak kudarcot holdkörüli mesterséges hold feljuttatásával. (Reuter) Partizánharcok Guatemalában Julio Cesar Mendez Mon­tenegro, Guatemala új el­nöke, pénteken átvette hi­vatalát. Az új államfő, aki a vá­lasztások óta mondott be­szédeiben a guatemalai par­tizánok elleni harc fokozá­sát helyezte kilátásba, a beiktatás alkalmával mon­dott beszédében felszólítot­ta a partizánokat a harc abbahagyására. Kijelentet­te, felhívását nem szabad a gyengeség jelének tekin­teni, hanem „olyan gesz­tusnak, amelyet egy guate­malai állampolgár tesz hon­fitársai felé és amellyel olyan elnök fordul Guate­mala minden polgárához, aki párbeszédet kíván foly­tatni a néppel”. A Luis Augosto Turcios volt hadnagy vezetése alatt álló felkelők a közelmúlt­ban közölték, hogy a jövő héten hozzák nyilvánosság­ra döntésüket az új kor­mánnyal szemben elfoglalt álláspontjukról. Belgrád — (MTI) Mint azt a TANJUG hírügynökség közölte, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bi­zottságának pénteki ülésén beszámoló hangzott el az állambiztonsági szervek munkájáról, e szervek irányításának módszereiről és a hivatali funkciók be­töltése közben tapasztalt visszaélésekről. A beszá­molót a Központi Bizott­ság végrehajtó bizottsága által szervezett munkabi­zottság terjesztette elő. A JKSZ KB ülése Tito főtitkár beszéde, a JKSZ KB különbizottságának je­lentése és megvitatása utón egyhangúlag határozatot fogadott el az állambiz­tonsági szervek helyzeté­ről, vezetési módszereiről és az állambiztonsági szer­vekben mutatkozó vissza­élésekről. A plénum határozata: 1. Indítványozza, hogy haladéktalanul lássanak hozzá az állambiztonsági szervek átszervezéséhez. A képviseleti testületeknek és a végrehajtó szerveik­nek az alkotmányos nor­mák és törvényes előírások alapján biztosítahiok kell Előbb kiátkozták. Azután börtönbe vetették és em­bertelenül megkínozták. — Végül bestiálisán megöl­ték. Szerte a világon ün­nepelt a kolonialista és neokolonialista klikkek ve­zérkara. Belgium, Portu­gália, és az angol—ameri­kai monopolisták reakciós fellegvárainak tornyára felhúzták a politikai ka­lózok győzelmi lobogóját. Azt hitték örökké tart majd győzelmük. És most? Bármi legyen a világ közvéleményének vélemé­nye Mobuturól, Kongó je­lenlegi teljhatalmú uráról; és bármerre vezessen is el­jövendő politikai fejlődése — tény az, hogy rehabi­litálta Lumumbát. Nemze­ti hősnek deklarálta, szob­rot emeltet emlékére, Kinshasa főutcáját — az eddigi III. Lipót sugár- utat — Lumumbáról ne­vezi el. a tényleges társadalmi el­lenőrzést az állambiztonsá­gi szervek munkája fölött. Javasolja, hogy káder-erő­sítés és az átszervezés megkönnyítése érdekében az illetékes szervek politi­kai funkcionáriusokat is válasszanak meg az állam­biztonsági szervekbe, még azok átszervezése előtt. 2. Javasolja a szövetségi végrehajtó tanácsnak, hogy a különbizottság folytassa a vizsgálatot, az anyagi ügyekben és az egyes visz- szaélések tulajdonképpeni céljának ,és értelmének feltárása érdekében; java­solja a bűnösök felelősség­re vonását. 3. Indítványozza, hogy Szvetiszlav Sztefanovicsot — aki közvetlenül felelős az állambiztonsági szer­veknek a szóbanforgó idő­szakban kifejtett tevékeny­ségéért és a munkabizott­ság előtt, továbbá a Köz­ponti Bizottság ülésén nem volt őszinte, akadályozta a bizottság munkáját, kü­lönböző akciókat folytatott — zárják ki a JKSZ Köz­ponti Bizottságából és a JKSZ-ből; javasolja a szö­vetségi nemzetgvűlésnek, hogy Szvetiszlav Sztefano­vicsot mentse fel a szövet­ségi végrehajtó tanácsban És amikor a kongói tö­megek Mobutu felszólítá­sára néma csenddel hó­doltak Lumumba emléke­zetének — történt valami, aminek nem mindenna­piak a tanulságai. Mobutu, akarta vagy nem akarta — szembekerült a gyarma­tosítókkal. Kénytelen el­lentmondani az idegen tő­késcsoportok határtalan falánkságának. És ha nem akarja végképpen és becs­telenül a gyarmati szolga­ságba visszazülleszteni or­szágát — akkor Lumumba útját kell követnie. Gizenga megszökött bör­tönéből. Ez aligha vélet­len. Lumumba hivatalo­san is visszatérhetett a nép szívébe. Ez még kevésbé véletlen. Hatalmas erő a népek harci akarata füg­getlenségükért és szabad­ságukért Ez a végső tanul­ság, akár megértik ezt az idők kerekét visszafordíta­ni akarók, akár nem... viselt (belügyminiszteri) tisztségéből. 4. A KB elfogadja Alek- szandar Rankovics lemon­dását Központi Bizottsági tagságáról és a KB végre­hajtó bizottságában betöl­tött tisztségéről. Alekszan- dar Rankovics terjessze be lemondását a szövetségi nemzetgyűlésben a köztár­sasági alelnöki tisztségéről, amit az állambiztonsági szervek munkájáért való politikai felelőssége miatt többé nem tölthet be. 5. A KB felhívja a JKSZ minden tagját, az ország minden dolgozóját, fejtsen ki minél nagyobb erőfeszí­tést az önigazgatás és a közvetlen demokrácia to­vábbfejlesztésében és az alkotmányos jogok érvé­nyesítésében, szilárdítsa a társadalom demokratikus intézményeibe vetett bizal­mat. Az állambiztonsági szol­gálatnak az osztályellenség­gel és a külső veszéllyel szembehelyezkedő szerv­ként kell helytállnia. Min­den törvényellenes eljárást nyilvános szankciókkal kell megtorolni. A Központi Bizottság felhívja az állambiztonsá­gi szolgálat kommunistáit, hogy a legaktívabb módon segítsék elő - e határozatok valóraváltását. Eck Gyula Befejeződött az angol matróz-sztrájk |J|indenfelöu A JKSZ Központi Bizottságának ülése

Next

/
Oldalképek
Tartalom