Szolnok Megyei Néplap, 1966. július (17. évfolyam, 154-180. szám)

1966-07-19 / 169. szám

IMS. Július 19. SZOLNOK MEG yEl NÉPLAP =3 5 Megnyitották a szegedi Nyári Tárlatot — Simon ferenc nyerte a szobrászati díjat Tartalékban — teljes szívvel Vasárnap délben nyi­totta meg Somogyi Jó­zsef szobrászművész, a Magyar Képzőmű­vészeti Szövetség el­nöke a Móra Ferenc Múzeum képtárában a szegedi Nyári Tár­latot. Ezt az országos jellegű kiállítást a Szegedi Ünnepi Játékok alkalmából im­már hetedszer rendezik meg. Somogyi József megnyi­tójában kiemelte, hogy a magyar képzőművészet fej­lődésére serkentően hat a sajátos arculattal rendelke­ző vidéki kiállítási közpon­tok kialakulása. Ezek kö­zé sorolta Székesfehérvárt, Miskolcot, Hódmezővásár­helyt és Szegedet, amely városok országos jellegű ki­állításokat rendeznek. A megnyitó után Tóth Sán­dor szobrászművésszel, a vá­rosi tanács művelődési főelő­adójával beszélgettünk a tárlatról, aki elmondta, hogy háromszáz művész több mint hatszáz alkotá­sát bírálta a kiállítás zsű­rije. A beküldött művek közül százötven művész há- romszáztizenkét munkáját állították ki a képtár há­rom szintjén. Különösen nagy anyaggal képviseltetik magukat a hódmezővásárhelyi, a bé­késcsabai és a szolnoki művészek, de küldtek mun­kákat Budapestről, Veszp­rémből, Debrecenből és az ország más vidékeiről is. A szolnoki művészek kö­zül Berényi Ferenc, Nagy István és Simon Ferenc négy. Fazekas Magdolna két, Baranyi Sándor, Chio- vini Ferenc, Meggyes László és Szabó László egy- egy művével szerepel a kiállításon. Szeged váios tanácsának képzőművészet iránti nagy­vonalú bőkezűségét tanú­sítja a kiállítás négy, egyenként ötezer forintos dija, amelyet a megnyitón Papp Gyula, a városi ta­nács vb elnökhelyettese nyújtott át a pályadijat nyert művészeknek. A szegedi Nyári Tárlat művészeti díjait ebben az évben Vecsésd Sándor Mun- kácsy-díjas budapesti festő­művész, Simon Ferenc szol­noki szobrászművész. Ka­jád Gyula hódmezővásár­helyi "Tafikusművész és Dér István szegedi festő­művész kapták. Számunkra természetesen Simon Ferenc kitüntető el­ismerése a legörvendete­16000 »hangom füzet“ A Balaton partján az idén megfelelően gondos­kodtak a nyaraló és kirán­duló vendégek képeslap-el­látásáról. A Képzőművé­szeti Alap nemrégen bo­csátott ki egy 18 képből ál­ló sorozatot, amelyen klasz- szikus és mai festőművé­szek legszebb balatoni táj­képeinek reprodukciói lát­hatók. Diapozitív sorozato­kat is kiadtak. Kibocsátot­tak balatoni képekkel dí­szített 28 000 Colorvox hanglemez-képeslapot is, Nemrégen jelent meg a Ba­latonról a Cityvox füzet, amely hanglemez-mellékle­tet is tartalmaz. A „han- gos-füzet”-ekből öt nyelvű szövegezésben mintegy 16 ezer db-ot hoztak forgalomba. sebb. Ezúton is szeretnénk gratulálni a művésznek szép sikeréhez. A zsűri javaslata alap­ján B. F. portréja című művét tüntették ki Szeged város díjával. A díj értékét a kiállítás szobrásza anyagának ma­gas művészi színvonala és az a tény is növeli, hogy tavaly ezt a díjat Szabó Iván kapta, aki a főiskolán Simon Ferenc mestere volt. A tanítvány tehát ezúttal megelőzte mesterét is, aki az idén szintén részt vett a tárlaton. A Nyári Tárlat az ünnepi játékok ideje alatt, hétfőn is, augusztus 20-ig tekint­hető meg. A bajban segítség (Tudósítónktól) A tiszafüredi járásban tavaly több mint tízezren kötöttek biztosítást. Az Állami Biztosító 1965-ben vagyoni kárért 997 442 fo­rintot, személyi balesetért 191 854 forintot fizetett ki. Ebből a CSÉB-re, vagyis a csoportos élet és bal­eset biztosításra 86 000 fo­rint jut, amelyet a bajba­jutottaknak, Illetve család­juknak fizetett a biztosító. Csepregi Mihályt, a tisza­füredi Űj Erő Tsz tagját a munkából hazafelé menet elütötte a vonat. Családja a háztáji biztosítás után — amelyben balesetbiztosítás is volt — 15 000 forintot, a CSÉB-ért pedig 30 000 fo­rintot kapott. A bajbajutott tsz *agok, vagy hozzátartozóik Tisza- igaron és Nagyivánon is hasznát látnák a csoportos élet és baleset biztosítás­idősebbeknek és fia­taloknak egyaránt emléke­zetes marad az első eskü, amit a Magyar Népköztár­saság hű fiaként ünnepé­lyesen elmondtak, az első tiszti csillag a vállapon, az, a furcsa, torkot szorító ér­zés, amikor mint tiszt ki­adta az első parancsot... vajon megállja-e helyét, tud-e felelni a rábízott emberekért, amikor arra szükség lesz? A tartalékos tiszt gyár­ban, katedrán, földeken dolgozik. Civil ember, azért mégis a vérében, az ide­geiben, intézkedéseiben ott van a felelős katonai ve­zető, az eskü szavai befo­lyásolják viselkedését, ma­gatartását, munkáját. Az MHS városi-járási el­A jászberényi főtér moz­galmas nyári vasárnap dél- előttje csendbe csitul egy kis sétányival távolabb a barátok templománál. Fák és bokrok vadona a szem­nek is puhán vattázza a gót stílusban emelt és barokkal cifrázott épületet, s a kör­nyező kisebb műemlékeket. Az orgonabokrok közé rej­tett kőszobornak csak egé­szen közelről olvasható a felirata: Török magyar egymás ellen Küzdött itt vak gyűlöletben Hősei sok irtó hadnak Békén együtt itt porladnak. Közvetlen a templom mellett kőkereszt, két mel­lékalakkal. A kőbe vésett első évszám 1838, alatta 1877. Érdekes, naív népies megjelenésű barokk hatású talpazat, a szobrokat talán később színezték. nökségei jóleső érzéssel tartják számon a tisztek eredményeit, munkasike­reit. És ilyen igen sok van a megyében. Nagy János tartalékos tiszt, a jászberényi Hűtő­gépgyár dolgozója kiváló munkaeredményekkel di­csekedhet, emellett példa­mutatóan irányítja a to­vábbképzési csoportok munkáját és szép harcásza­ti gyakorlatot szervezett. Szabó István tartalékos tiszt, a karcagi fmsz igaz­gatósági elnöke nemcsak a szövetkezetét vezeti felette­sei teljes elismerése mel­lett, hanem mint MHS vá­rosi tagozatvezető is több ízben kapott jutalmat ki­tűnően végzett társadalmi munkájáért. zára halkan kattan az ódon környezetben. Tóth János, a Jász Múzeum igazgatója színes felvételeket készít. — Színes dia-sorozatot készítünk a város műemlé- - keiről. Már van három­négyszáz felvételünk. Sok­oldalúan tudjuk felhasznál­ni — például legutóbb is­kolák is kérték, hogy nyelv­tan órákon „idegenveze­tést” gyakoroljanak. De hol vannak most az iskolások? Amott játszanak a sűrű fák és bokrok mel­letti szabad térségen. Nem tudatlanul pillantanak néha a parkban álló roko­kó kővázára. A hűvös gót, a mozgal­mas barokk, a raffinált ro­kokó, a török idők emlé­kére emelt modem szobor és a naív népi jellegű szo­borköltészet érdekes együt­tesét a városi tanács tervei szerint nemsokára rendezett park foglalja össze. A tartalékos tiszt azon­ban a polgári életben is katona. S nem véletlen, hogy a kommunista tar­talékos tisztek megyei ak­tívaértekezletein a meghí­vottak szinte teljes szám­ban megjelentek és a fel­szólalások nemcsak elszánt­ságot. a haza megvédésé­nek és a nemzetközi szo­lidaritásnak kinyilvánítását tükrözték, hanem értékes és értelmes javaslatokat is a kiképzés megjavítására, a tartalékos tisztek katonai szakmai tudásának és poli­tikai tájékozottságának emelésére. A kommunis'a tar­talékos tisztek tavasszal tartott aktíva-értekezletei pezsdítően hatottak a vá­rosok és járások MHS ta­gozatainak munkájára. — Karcagon a rendkívül ak­tív találkozó hatására jó- néhány olyan tartalékos tiszt is jelentkezett az MHS munkájában való részvételre, akiket koráb­ban hiába hívtak. Most megjelentek, érdeklődtek a lehetőségek iránt, s a kö­vetkező kiképzési évtől őket is ott találjuk azok között, akik a honvédelmi nevelőmunkát aktívan is segítik. Ilyenkor a kiképzési év végén némi számvetést is lehet készíteni, a katonai kiképzésben, a régi isme­retek felújításában és újak szerzésében hol tartanak azok, akiknek adott hely­zetben vezetniük, irányíta­niuk, óvniuk és győzelem­re vinniük kell a katoná­kat. Nyugodtan elmondhat­juk, hogy a tartalékos tisz­ti tanfolyamokon lényege­sen többen vettek részt, mint a megelőző kiképzé­si évben. Ehhez az ered­ményhez jelentős mérték­ben hozzájárult a minőség javulása. A régi brosúra­felolvasások helyett színes, izgalmas és szakszerű elő­adásokat tartottak jólkép- zett hivatásos és a hadse­regben továbbképzett tar­talékos tisztek. Az MHS megyei elnöksége n m áll meg a félúton, az 1966— 67-es kiképzési évben to­vább kívánja emelni az előadások színvonalát, sok gyakorlati bemutatóval egybekötve. Remélhető, hogy egyre több tartalékos tiszt kap­csolódik be aktívan az MHS munkájába, mert még nem ritka a passzív, visszahúzódó, a „mit tudok én tenni”-féle elveket valló tartalékos tiszt A lagíonlosnbh t a bevonulás előtt álló fiata­lok nevelése. A haza vé­delmével, a szolgálat meg­szerettetésével kapcsolat­ban éppen az tud a leg­többet tenni, akinek bősé­ges saját élményei vannak. S az idősebb tisztek éppen a saját tapasztalataik alap­ján tudják igen alaposan elemezni a honvédelem szükségességét, a helytállás nagyszerűségét, a néphad­sereg és a kapitalista Hor- thy-hadsereg közötti alap­vető különbségeket. 9 z WH‘? vezetőségeiben is lehetne javítani a tar­talékos tisztek arányát. — Mert egyelőre még nincse­nek annyian, mint ezt a szövetségben folyó munka jellege indokolná. A társa­dalmi vezetőségben való fokozott részvételük a munka további javítását tenné lehetővé. PIHENŐ A barátok templománál nak. Modem fényképezőgép Lőrinc Lóránd Krónikát írnak Tiszafüreden a községi tanács és a népfront kez­deményezésére tíz idős em­ber vállalkozott arra, hogy magnóra mondja, vagy le­jegyzi a község múltjának egy-egy érdekes, tanulsá­gos eseményét. Klinszky Gyula 86 éves asztalosmester — akinek a padlásán egy kezdetle­ges fakerekű „biciklit” is találtak — a község régi iparáról: kékfestő, nyer­ges, kefekötő és fazekas­iparáról írja le az általa ismert dolgokat. Rózsa Sándor, a 82 éves veterán büszkén emlékezik arra, hogy a nagy forradalom­ban Lenin katonája volt. Ezt a hősi korszakot és itt­honi küzdelmeit örökítik meg szavai alapján. Haj­nal István bácsi jegyzet- füzetében részletes anyag található az első világhá­borúban szerzett élményei­ről. Tábi Feri bácsi a nem­zeti bizottság tagjaként 1945-ben földet osztott. — Több hivatalos okmányt megőrzött ebből az időből, s emlékeit most felelevení­ti. Szövetes Lajos régi ta­nyai kézbesítő a múlt ta­nyavilágáról adhat hű ké­pet, Nemes Miklós pedig a legelső tiszafüredi közös gazdaság, az Úttörő Tsz alakulásának történetét is­meri jól. Oláh Imrének, mint régi községházi hiva­talsegédnek és Iktatónak sok vidám és szomorú his­tória van a tarsolyában. Hatvani János a hegyköz­ségről ír majd szívesen, amelynek jelenleg is elnö­ke. Mató Imre, az önkéntes tűzoltó testület parancsno­ka — a megalakult honis­mereti kör tagja — fel­ajánlotta a minden hő utolsó hétfőjén összeülő kör helyiségéül a tűzoltó­ság kultúrtermét. Nagy János, a járási könyvtár vezetője ezután a lelkes idős emberekkel együtt gyűjti és írja a község kró­nikáját. Az erről szóló anyagot a járási könyvtár­ban szívesen adják p múl­tat kutató fiatalok kezébe. Atlantában lelőttek egy né^er rendőrt CHICAGO (Reuter, AFP). Chicago négernegyedéből, az elmúlt héten lezajlott véres zavargások színhelyé­ről hétfőn reggel vissza­vonták a rend fenntartásá­ra kivezényelt 2700 nemze­ti gárdistát Míg Chicagóban a jelek szerint helyreállt a rend, a Georgia állambeli Atlanta városában vasárnap este egy fehér ember agyonlőtt egy néger rendőrt. George Bumett 26 éves néger rendőr, aki egyik társával együtt teljesített szolgálatot, megállított egy autót, amely szabálytalanul haladt az úttesten. A fehér utas előrántotta pisztolyát és lelőtte az egyik rendőrt. A másik még hallotta, amint a gyil­kos ezeket a szavakat mor­molta: „Elegem van már a néger rendőrökből, akik mindenkit megállítanak” — aztán gázt adott és elrobo­gott. esedékes a magánautók kötelező szavatossági biztosításának második félévi díja, s július 31-ig pótlékmentesen befizethető. 1 Kérjen befizetőlapot az Állami Biztosító fiókjaiét

Next

/
Oldalképek
Tartalom