Szolnok Megyei Néplap, 1966. július (17. évfolyam, 154-180. szám)
1966-07-19 / 169. szám
Világ proletárjai, egg esüljetek! sznmnir mebvei 3EVn- évfolyam, 169. szám. Ara : 50 fillér 1966. július 19., kedd. Regionális vízrendszerek a lakosság és az ipar vízszükségletének kielégítésére Új létesítmények Két és félmillió ember jobb ivóvise % A legfontosabb „hiánycikk“ A világon mindenütt gond az ivóvízellátás: hazánkban is az. Noha országunknak csak egyes területei vízszegények, az ipar fejlődése és a lakosság igényeinek növekedése arra készteti az illetékeseket, a legkörültekintőbben foglalkozzanak a kellő víz- mennyiség biztosításával. Tudósítónk felkereste az Országos Vízügyi Főigazgatóságot, hogy tájékoztatást kapjon vízhálózatunk fejlesztési programjáról. — A harmadik ötéves terv jelentős beruházásai között szerepel regionális vízművek létesítése. A következő tervidőszakra — mondották — a lakosság és közintézmónyeink vízfogyasztása napi 1 millió 900 ezer köbméterről 2 millió 200 ezer köbméterre növekszik, az ipar frissvíz fogyasztása pedig napi 6 millió köbméterről napi 8 millió köb— A tervek a regionális (tájegységi) vízrendszereket négy főcsoportra osztották: ipari központokra, amelyeknél a vízbeszerzési lehetőségek korlátozottak. Ilyenek a borsodvidéki, nyugat-bakonyi, pécs-me- cseki és a zalai iparvidékek. Bányavízelvonással érintett területekre, mint példáiul Tata-Tatabánya térsége, a Séd-Gaja iparvidéke. Üdülőhelyi körzetekre, mint a Balaton és a Mátra vidéke és végül Kőzép- Nógrád, a Jászság, Nyírség, Békés és Csongrád megye térségeire. A fentiek alapméterre. lQ~0-ban a lakosság és a közintézmények vízigénye már napi 3 millió köbméter lesz. Az ipar vízfogyasztása ugyanezen időszak alatt naoi 13—15 millió köbméterre nő. Minthogy a hely! vízművek víznyerési lehetőségei korlátozottak, regionális vízrendszereket kell létesítenünk. — Egy-egy nagyobb tájegység vízellátását több központi víztermelő helyről kell biztosítanunk. Vízkezelő, víztároló és vízszállító létesítményekkel és közös vízhálózati rendszerekkel lehet csak fedeznünk a lakosság és az ipar növekvő vízszükségletét. Ennek megfelelően az Országos • Vízügyi Főigazgatóság benyújtotta a regionális vízrendszerek létesítéséről szóló javaslatát az Országos Vízgazdálkodási Bizottsághoz, amely azt elfogadta. ján több egységes vízrendszert létesítenek: a borsodit, a balatonit, a Nógrád- Mátra vidékit, a tata-tatabányait, a jászságit, a zalait, a séd-gajait, — A beruházások két és félmillió vízfogyasztó igényeinek kielégítését szolgálják, ennyi lakást kapcsolnak be majd a közműves vízellátásba. Mindezek megvalósítására 4 milliárd és 700 millió forint beruházá- rl összeget irányoztak elő. Az 1966—70-es tervidőszakban 398 millió forintot biztosítanak ilyen célra. sen a bauxitbányászat szempontjából. A Várpalotát és a November 7. Erőművet ellátó helyi vízmű hozama csökkenőben van, úgyszintén vízhiánnyal kell számolni a péti ipartelepeknél is. A bauxitbányák által érintett környék vízellátása a bányavizekre alapított. Itt víztárolókat kell építeni, a Gaja patak medrét pedig más területre kell átvinni, mert akadályozza a bányaművelést. Az új nyugat-bakonyi vízmű gondoskodik majd Ajka város és az ajkai erőmű vízellátásáról. Pécs és Komló városok és térségeik vízellátását még jelentős beruházásokkal sem lehetne a helyi vízművekkel megoldani. A jelenleg hiányzó napi 40 ezer köbméter vizet, vagy a mohai térségből, vagy a Dunából kell a helyszínre hozni. A nyírségi regionális vízmű hiánya akadályozza az élelmiszeripar helyi fejlődését, s Kis- várda és Mátészalka iparosításának is gátat vet. A békés-csongrádi körzetben 345 ezer ember él. Miután egyes helyeken ked- kedvezőtlenek a geológiai adottságok, a szükséges víz egy részét a Tiszából és a Marosból kell oda juttatni. Békéscsaba, Szentes, Csong- rád és Orosháza térségében vannak ugyan megfelelő területek, amelyek mélységi kútvizet szolgáltathatnak, azonban a csúcsforgalmat ellátni már nem tudnák, ezért a szükséges 40 A KÜZÉPTISZAI ÁLLAMI GAZDASÁG BÁNHALMAI KERÜLETÉBEN AZ EGYIK 70 HOLDAS TÁBLÁN AZ ŐSZI ÁRPA BETAKARÍTÁSA UTÁN ELŐKÉSZÍTIK A TALAJT LUCERNA TELEPÍTÉSRE. (Fotó: Nagy Zsolt) M<s kezdődik az öntöző főművek ellenőrző szemléfe (Tudósítónktól.) vízkivételi művekre kerül Döntés visakarattal 11 Tartalékban — A Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatósáig mintegy 6200 négyzetkilométer kiterjedésű működési területén ma kezdődik meg az öntöző főművek háromnapos ellenőrző szemléje. Az sor. A szemlebizottság tagjai — idejükhöz rné ten — mintegy ötven fővízkivéteil, és csaknem 700 kilométer hosszú öntöző és öntözésre használt csatorna főbb szaL dűlök, bányák, ipar — Az Országos Vízgazdálkodási Bizottság határozata alapján a harmadik ötéves terv időszakában ki kell építeni a borsodi, balatoni, tata-tatabányai és a nógrád-mátrai regionális vízművek jelentős részét és hozzá kell kezdeni a séd- gajai, nyugat-bakonyi és a pécs-mecseki vízműrendszerek munkálataihoz. Később kezdenék majd a jászsági, nyírségi és a békés-csongrádi vízműrendszerek Kialakításához. A borsodi iparvidék jó vízellátását az is sürgeti, hogy a Sajó- völgy ipartelepei igen gyorsan fejlődnek. A Balatonon 600 ezer üdülő vízigényének biztosításáról kell gondoskodni. Nógrád- ban a Tarján patak völgyében kiépült acél és üvegiparral Kisterenye térségében további ipartelepekkel és a Mátravidék üdülőhelyeinek fejlesztésével kell számolnunk. A vízszegény Mátrában 36 településnek juttattak jó ivóvizet. A folyók és kutak tixhoxama — A Jászságban, Szolnoktól keletre, a mélységi vizek erősen vasasak és kishozamúak — hangzott a tájékoztatás. — Így a helyi törpevízművek létesítése nem gazdaságos. A zalai iparvidék ké‘ centrumát, Zalaegerszeget és Nagykanizsát is el kell látnunk jóval nagyobb mennyiségű ipari és ivóvízzel. E térség víztermel ő helyét a Mura mellé telepítik. A séd-gajai térség regionális vízmű- rendszerére is nagy szükség van a szén-, de különöezer köbméter vizet a környékbeli folyók bői kell majd biztosítani. Zs. L. teljes szívvel Lányok a táborban Területi patronáló szakembereket kértek fel — Technikumi tanárok segítik a gazdasági felmérést Komplett vizgálat a falvakban (Tudósítónktól.) Hasznos társadalmi tevékenységével nyolc esztendeje segíti megyénk falu- és városfejlesztését a Hazafias Népfront műszaki akciócsoportja. Munkáját új Bekötőutak, orvosi rendelők, víz- és villanyhálózat fejlesztés, üdülőtelepek, új parkok, megtakarított, milliók jelzik. — Milyen feladat elvég- ■ zésére vállalkoztak 1966ban? — ezzel a kérdéssel fordultunk Detrekőd Géza főmérnökhöz, a csoport vezetőjéhez. — Szakembergárdánk lelkesen vállalkozott az idei községfejlesztési feladatok támogatására. A társadalmi munkaakciókban részt vevő mérnököket, technikusokat saját lakóterületük és a közelükben levő községek patronálására kértük fel. Ez a megoldás hasznosnak ígérkezik, mert az adott területen munkálkodó szakember jó ismerője az adott problémáknak és az eddiginél hasznosabb támogatást tud nyújtani a tanácsoknak, a termelőszövetkezeteknek, műszaki, közgazda- sági vagy egyéb kérdésekben. — Egy-egy szakember természetesen minden kérdéshez nem érthet, ezért központilag is támogatjuk munkájukat. A speciális problémák megoldására ahhoz értő szakembert küldünk. Kettő kivételével már minden területnek megvan a gazdája, s a közeljövőben sor kerül a közös munkaértekezletre is, ahol konkrétan meghatározzuk a feladatokat — mondotta a főmérnök. A műszaki akciócsoport ezen kívül számos egyéb társadalmi tevékenységet is végez. Műszaki tanácsokat adnak, s elvégeznek útkitű- zéseket, társdalmi munkában különböző műszaki terveket készítenek. Mindezek mellett évenként kollektíván felkeresnek egy-egy községet, s átfogó felmérést végeznek annak érdekében, hogy minden községben kihasználják a helyi fejlesztési lehetőségeket, s olyan műszaki megoldásokat alkalmazzanak, amelyek a le“ Gazdaságosabbak. Tavaly Űjszászon végeztek ilyen felmérést. Az idén a Tiszazug szőlő- és gyümölcstermelő községének, Csépának társadalmi megsegítése van soron. A felmérő munkában mérnökökön, technikusokon kívül részt vesznek a karcagi felsőfokú növénytermesztési technikum tanárai is. Mozgó laboratóriummal különböző talajvizsgálatokat végeznek, s m ‘gnézik, milyen lehetőségek vannak az öntözés, a növényvédelem, a legelőfejlesztés, a kertészet bővítésére, segédüzemágak létesítésére. A vizsgálat műszaki és gazdasági tapasztalatait ösz- szegezik és javaslataikkal együtt ősszel átadják a községi tanácsnak. —- eaürész — Országos Vízügyi Főigazgatóság, a Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság vezető szakemberei, valamint a szakaszmérnökségek képviselői üzem közben vizsgálják felül a vÍ2szo]gáltaíó és szállító rendszereket. A szemle első napján a Tisza balpartján levő fő- vízkivételi műveket, a fővezetésű öntözőcsatomák, műtárgyak helyzetét ellenőrzik. Szerdán a Tisza jobbpartján a hasonló berendezések szemléje lesz soron. Csütörtökön a Hor- tobágy-Berettyó és a Körös kaszait tekintik meg. A vízügyi igazgatóság — mivel az ország legaszályosabb területén működik — több mint százezer ka- tasztrális hold, szántóföld, rét, legelő, kertészet, gyümölcsös öntözésére készült fel. A termelőszövetkezetek és állami gazdasáigok 95 ezer hold terület öntözésére kötöttek vízhasználati szerződést. Az . öntöző művek üzemképesei , víz is van bőségesen, a gazdaságok azonban még csak alig több mint 46 ezer holdnyi területet öntöztek meg. Nagygyűlés Szolnokon a genfi egyezmény aláírásának 12. évfordulója alkalmából A Hazafias Népfront és a KISZ megyei, városi bizottsága, valamint a Szakszervezetek Megyei Tanácsa július 22-én, pénteken este 19 órai kezdettel politikai nagygyűlést rendez Szolnokon a szakszervezetek művelődési házának nagytermében. A nagygyűlésen Molnár György, a KISZ Központi Bizottságának titkára, megyénk országgyűlési képviselője mond beszédet, a Vietnammal foglalkoz- -»en- fi egyezmény aláírásának 12. évfordulója alkalmából. A szolidaritási nagygyűlésen résztvesznek a dél- vietnami nemzeti felszabadítási front budapesti irodájának képviselői is, Hol épülnek vízműrek ?
