Szolnok Megyei Néplap, 1966. július (17. évfolyam, 154-180. szám)
1966-07-17 / 168. szám
IM. )úllua 17 SZOLNOK 41 EG VEI NEPLaí' II Milyennek képzeljük Szolnok város központját Beszélgetés két tanácsi vezetővel A beszélgetés abban a tekintetben rendhagyónak mondható, hogy nem a megyei tanács valamelyik hivatali szobájában, hanem a szolnoki északi csomópont egyik most átadott lakóházának első emeletén folytatódott. Akikkel beszélgettünk: Paksy Gábor, a megyei tanács építési és közlekedési osztályának vezetője és Barna Gábor az osztály főmérnöke. Nemrégen vették át a megye képének kialakításában talán legfontosabb tanácsi osztály vezetését. A színhely stílszerű. A kis lakás erkélyéről az északi csomópont építkezéseire látni. Az út már elért a házig, néhány méterrel arrébb az út kialakítását megelőző főcsatorna épül. Minden pezsgésben van, mozog. ☆ — Nem könnyű a város- tervezésről beszélni. Olyan bonyolult komplexum, hogy a könyvtárnyi irodalom sem tudja kimeríteni mindazt, ami ezzel a fogalommal kapcsolatos. Egy cikkben pedig szinte lehetetlen kibontani a témát. Azért próbáljunk meg egy nagyon általános megfogalmazást adni — mondja Paksy Gábor. — A várostervezés sokfajta meggondolást igényel. Az általános terv az egész város, a területfelhasználási és a közlekedési élveit tartalmazza. A részletes tervben viszont egy kisebb területen az épületek egymáshoz való viszonya, a város- képileg kihangsúlyozandó elemek, az épületegyüttesek tömeghatása, a távlati lehetőségek figyelembevétele található. Általános építészeti elgondolást ad, intézkedik a közművekről, utakról, zöldterületekről. — Ne feledjük él, hogy Szolnok városközpont rendezésére néhény évvel ezelőtt tervpályázat is indult, amelynek bizonyos elgondolásait a most kialakítandó új városközpont tervéhez felhasználhatjuk, de az egészet nem hasznosíthatjuk, a város ugyanis gyorsabban fejlődik és jelentőségében is megnőtt a régebbi elképzelésekhez képest — kapcsolódik be beszélgetésünkbe Barna Gábor főmérnök. — Miért kell hangsúlyozni azt, hogy a városközpont „új”? — érdeklődünk. — Két okból — feleli Paksy. — Először is Szolnokon van egy régi városközpont, amely a Tisza hídtól az új pártszékházig tart. Ennek a funkciója megmarad. Ehhez csatlakozik az új városközpont, amely a Ságvári körút Beloiannisz utca. Ady Endre út és SaTlai utca által határolt négyszögben terül majd el. — De új ez a központ más okból is. A tervezés ugyanis a legkorszerűbb elvek figyelembe vételével történik. A központnak — funkciójánál fogva az egész várost és a hozzátartozó régiót — területet — középfokú intézményekkel kell kiszolgálnia. Az alapfokú intézmények, mint az óvoda, bölcsőde, általános iskola. körzeti orvosi rendelő. könyvtár, élelmiszer- bolt, az egyes lakóterületeken megtalálhatók. A városközpontba települnek az egész várost, a megyét, sőt a távolabbi vonzási körzetet kiszolgáló közintézmények, mint a szakrendelő- intézet, nagyáruház, part- és tanácsapparátus székházai, speciális iparcikk szaküzletek, megyei művelődési ház, szálloda, stb. — Jó hosszú ez a bevezetés — kockáztatjuk met a megjegyzést. — Ez igaz, de anélkül nem hiszem, hogy meg lehetne magyarázni a város- közDont létezésének szűk ségességét és azt, miért kell olyannak lennie, mint amilyennek mi elgondoltuk. — A tréfás megjegyzésre kapott komoly válasz után néhány nagyon érdekes dolgot hallottuk a két mérnök-vezetőtől az új központ újdonságáról. Paksy Gábor: — Mindenekelőtt arról kell beszélnünk, hogy a régi elképzelés szerint a városközpont egy útvonal vagy egy tér, de mindenképpen közlekedési vonalak mellé telepített közintézmény-hálózat, ötletszerű elhelyezésben, vagyis amire éppen pénz van, azt építik meg, így a közigazgatási, kereskedelmi, vagy kulturális intézmények egymástól távol, esetlegesen települtek. — Az elképzelt új szolnoki városközpont abból a feltételezésből indul ki, hogy Szolnok egy, a jelenleginél nagyobb terület központja lesz, ha nem is a közeli jövőben. Számot vet azzal, hogy nem egészen egy évtized alatt nyolcvanezres, negydszáza- don belül pedig százezres nagyváros llesz megyénk székhelye. A központban elhelyezett épületek mérete már ehhez alkalmazkodik. — A tervezésben teljesen új vonás — és nálunk Magyarországon még nincs is példa rá, — hogy a központ minden egyes épülete gyalog, a járműforgalom keresztezése nélkül megközelíthető. A központon belül csak parkosított területek, gyalogos útvonalak vannak, midössze a parkolóhelyekre való behajtás rövid útvonalai vezetnek be a területre. Az is elképzelhető, nogy az egyes közintézmények között fedett összekötő folyosók épülnek, így szinte egy épületben intézheti el a dolgát a város, vagy igazgatási körzetének bármely lakosa. Barna Gábor: •— Még nem eldöntött kérdés, hogyan helyezkednek majd el az imént ismertetett négyszögben a felépítendő létesítmények. Annyi azonban már bizonyos, hogy tömegmegoldást látunk célszerűnek. Azaz egy tömbbe kerülnek a kereskedelmi létesítmények: egy nagy áruház és a kisipari szövetkezetek szolgáltatóháza, ami előreláthatólag inkább vízszintes síkban helyezhető ei célszerűen. Itt kap helyet a korszerű 150 ágyas szálloda is. Egy másik tömbbe kerülhet az igazgatási rész: irodaházak, különböző hivatalok. A kulturális tömbbe kerül egy korszerű filmszínház, egy minden tekintetben megfelelő megyei művelődési ház ezer személyes nagyteremmel és egy újabban felmerült elképzelés szerint a sajtókombinát. —• Óriási munka és még tetemesebb költség. — Viszont, népgazdasági szinten többmilliós nagyságrendű megtakarítás — feleli az ellenvetésre Barna Gábor. — Képzelje el, hogy a jelentkezett igényeket fgy egy helyre koncentráljuk. Előnyös ez a városnak, a lakosságnak és az Itt dolgozóknak egyaránt. A megtakarítások éppen az egységesített tervezés, az eg tömbben való építkezés előnyeiből adódnak. A fűtést például így egy központi kazánról lehet megoldani. A közművek is egységesen kapcsolhatók be. Az irodaházak nappali parkírozó helyét éjszaka használhatják a szálloda vendégei és a szórakozó helyekre érkezők. Egy felvonulási területtel kezdheti meg a munkát az építőipar, és... — Es most térünk rá a leglényegesebbre, ami új ebben az elképzelésben: a generáltervező intézményére — szól közbe Paksy Gábor. — Eddig különböző elképzelések szerint terveztek meg minden épületet a különböző tervező irodák. Szolnok városközpontjánál — ha sikerül érvényesíteni elképzeléseinket — egy generáltervező fogja össze a különböző irodákat és az egységes koncepció érvényesítését „tűzzel-vas- sal” keresztülviszi, Így nem lehetnek átfedéseik, a közművet, utat a legésszarűb-' ben helyezhetik el. Így érhetjük el, hogy a tervezés menetrendjét percre betartsák. hogy mondjuk a szolgáltatóházhoz és az áruházhoz ne külöm-külön, hanem egységesített szociális létesítmények épüljenek, így lehet elérni a központ építészeti együttesének kialakulását. — És milyen stádiumban van a generáltervezés megvalósítása? — A megyei vezetők egyetértenek az elgondolással. Az Epítíésügyi Minisztérium már ki is jelölte a generáltervezőt, az EM Annak az olvasónak, aki ismeri Karinthy Frigyes „Utazás a koponyám körül” című könyvét, gyakorta eszébe juthattak — egy-egy makacsul ismétlődő fejfájás alkalmából — azok a tünetek, amelyeket az író oly mesteri precizitással irt le. — Miután tudom, hogy rengeteg ember olvasta nagy írónk művét, elhatároztam: felkeresem az orvost, aki a legtöbb agyműtétet végezte Magyarországon. A téma érdekes. dr. Zoltán László kandidátus, az Országos Idegsebészeti Tudományos Intézet igazgatója közismerten kedves, beszédes egyéniség, a feladat tehát nem látszott nehéznek. Annál inkább a kivitelezés. — Mondja, minek ez? Ha magát érdekli az életem története, szívesen mesélek, de ne Írja meg... Aztán mesélni kezdett. — Wintemitz professzornál kezdtem az István! kórházban. — Akkoriban ő volt az egyetlen, aki agydaganatokat operáit. Azután a Bakay klinika következett. Na persze ezekben az években még kevés agyat ráütöttem. Operáltam mindent, amit a sebészek általában, sőt valamivel többet is. Az volt a hírem, hogy amit más nem vállal, én igen. Engem soha nem érdekelt a műtéti statisztika. fgy valóban elvállaltam azt is, amelynél kevés volt a siker valószínűsége. viszont műtét nélkül biztosnak mutatkozott a halál. A háború évei véget vetettek nyugodt munkámnak. A klinikáról elküldték. Voltam OTI-orvos, operáltam magánszanatóriumokban, Hirtelen meg Lakó- és Kommunális Épületeket Tervező Vállalatot. Ami nem lesz könnyű dolog: minden beruházót meggyőzni arról, hogy egyéni elképzeléseiket a nagy egész, a népgazdasági és a városfejlesztési érdek alá kell rendelniük. Amit teszünk az — hosszú távon — az ő érdekeiket is szolgálja. — Hogyan állnak ezek a tervek? — Augusztus elejére elkészül a beépítési vázlatterv, utána a részletesebb műszaki terv. Ezt követi majd a konkrét, egyes beruházásokkal kapcsolatos beépítési terv. Reméljük, arról: mi lesz, hogy lesz, rövidesen rajzokat, terveket is közölhetünk a nyilvánossággal. S talán mar a közeljövőben ott magasodnak a toronydaruk a terjeszkedő, fejlődő nagyváros leendő modern városközpontjának helyén. \ — ht — sem tudom mondani, hány helyen dolgoztam azokban az években. 1948-ban ösztöndíjjal több mint fél évig ‘anul- mányoztam az idegsebészetet Olivecrona professzor mellett, majd Dániában és Angliában voltam. Az első önálló idegsebészeti osztályt 1949-ben alakítottuk. 25 ágyat kaptam a Balassa utcai Idegklinikán. Az eszközök még kezdetlegesek voltak és a „jóakaróktól” gyakran lehetett hallani akkoriban, hogy az osztálynak csak egy kapuja van, ahol bemennek a betegek. Kifelé már csak viszik az embert. Én is produkálhattam volna tetszetősebb eredményeket, ha csak a „biztosat” vállalom, de képtelen vagyok belenyugodni abba, hogy valaki meghaljon. Sokszor küldtek hozzám menthetetlennek látszó beteget. Ilyenkor mindig megbeszéltem a hozzátartozókkal a lehetőségeket, és ha ők is vállalták a műtét kockázatát, operál tam. — Gyújtson rá! Felém tolt egy görög cigarettatárcákkal teli dobozt, aminek külön története van. Néhány évvel ezelőtt egy ellenzéki görög politikust „véletlen” autóbaleset ért. A betegágyhoz a profesz- szort hívták. Azóta szinte minden nap akadnak betegei Görögországból a legkülönbözőbb panaszokkal Dr. Zoltán László megszokta ezt a cigarettafaj tát. — Hány műtétet végeztem? Nem tudnám megmondani. Az intézetem 1954-ben alakult. 140 ágyunk van, 36 szakorvos segíti a munkámat, 19 sebész Közülük bérmei'-“SZÁMBABONÁK „Ha álmod meny-asszont, kapukultsot, pejtsikót mutat, tedd meg a 379-est. Am óvakodj, ne vétsél a látomás sorrendjében, mivel a pejtsikó a 9-est, az ara a 3-ast formálja és ha a pejtsikót a meny-asszonnál előbb láttad, akkor a 937-es leend nyertes...” — írja a lutrizók okulására az 1799-es „Megjobbított Álmoskönyv”. 1620-tól kezdve, — azóta, hogy Genova város tanácsa kitalálta a lotteriát, amely hamarosan egész Európában elterjedt, — az álmoskönyvek, csíziók és kalendáriumok egyik legfőbb rendeltetése lett, hogy a szokásos magyarázaton túl, az egyes álomképek szám-megfelelőjét és ezek babonás kombinációit is közölje. Persze jóval korábbi keletű a számbabona. Már a kabalisták, az ókori, majd középkori szám-misztika megalapítói és hirdetői — az egyes ókori óhéber latin írásjelek sajátosságaira tegyes betűk számokat is jelenugyanúgy elvégzi a legnehezebb műtétet, mint én. Persze a „hőskorszak” óta rengeteget fejlődtek az eszközök. Hol vannak már azok az idők, amikor helyi érzéstelenítéssel dolgoztunk és egy orvosnak csak az volt a feladata, hogy beszélgessen a beteggel műtét közben. Pár év óta tökéletes altatóberendezéseink vannak. Ma már nem varázsló az idegsebész. Nemcsak daganatokat operálunk. Számtalan olyan betegséget gyógyítunk műtéti úton, amely azelőtt lehetetlennek látszott. A műtét elvégzése nem jelent problémát, inkább a diagnózis. Van-e daganat és ha igen, hol? Kell-e operálni? Ezt kell minden kétséget kizáróan eldöntenünk. A modem technikai berendezések lehetővé teszik, hogy jódos kontraszt anyagok befecskendezésével televíziós képernyőn láthassa az orvos az elváltozást. Mindezek ellenére sem vagyok tökéletesen elégedett. A fejlett külföldi államokban mindenütt 80, maximum 100 ágyas ideg- sebészeti osztályt találunk. Nálunk, mint már mondtam, 140 ágy van. Az igazi az volna, ha a mi intézetünk ágylétszáma csökkenne és a nagyobb vidéki városok önálló idegsebészeti osztályokat kapnának. A betegek hosszas szállítását ezzel elkerülhetnénk és így eredményesebben tudnánk gyógyítani. Ha kell, akár holnap tudunk adni hat főorvost és hat adjunktust, akikre nyugodtan rá lehetne bízni a vezetést. Azt hiszem most már eleget mondtam — tárja szét tréfásan a karját. Tekintetem a falon függő kutyákat ábrázoló képre téved. — Na látja, ők majdnem kimaradtak. Pedig nélkülük igazán nehéz engem elképzelni. — Nem mesélek történeteket róluk. Mint minden kutyatulajdonosnak, nekem vannak a világon a „legszebb, legokosabb kutyáim”. Egyébként? Nagyon szeretem a zenét és általában mindent, ami szép. legyen az kép, könyv, szobor, vagy bármi más. Hétköznapi ember vagyok, szeretem az életet úgy, ahogy van. — Ugye megbocsátja professzor úr, hogy beszélgetéseink töredékét — kívánsága ellenére — papírra vetettem?.., VI Z. tettek) alapozták — „isteni sugallatnak” hirdetett rejtelmes magyarázataikat. — Kiválasztottaknak nevezték magukat, akik arra rendeltettek, hogy a Talmud- ban, a Bibliában, illetve más vallási iratokban választ találjanak a világmindenség valamennyi olyan kérdésére, amelyre ezeknek az írásoknak a szavai nem felelnek, noha „a bölcsesség kútforrásai”. A szövegek megfejtésének kulcsát abban látták, hogy számoknak megfelelő betűket és szavakat számokká alakították, a számokról pedig kinyilatkoztatták, hogy azoknak az „isten különös titkos értelmet adott, amelyet csak ők értenek”» A számokkal aztán mindent magyarázgattak, aminek szöveg formájában nem volt jelentősége. A számok a kabalisták hívei körében tehát titokzatos és földöntúli jelentőséget kaptak. E szám-misztikának korábban és sokáig folyamatosain a görög filozófiai iskola követői, » pithagoreusok is tanítói és táplálói voltak, akiknek viszont a számok minden- hatósága volt a tan-tételük és az akkor létező összes tudományos ismereteket a számok hatalmával magyarázták. A kabalistáktól származik a hármashoz és a heteshez fűződő babonák sora. ök ugyanis a hármas fontosságát azzal magyarázták, hogy „a világmindenségben is három elem van: a tűz, a víz, a levegő és e három nélkül nincs élet”. A hetes azért lett kulcs-szám a kabalában, mert abban az időben a Nappal, a Holddal együtt csak hét bolygót Ismertek. Állították hogy a hét planéta Jó vagy rossz befolyással van a földi halandókra, ezek mim den sorsforduló jelzői”. — Ezen felül, a hétben hét nappal és hét éjszaka van, a fejnek pedig hót „kapuja”: a két szem, a két fül» a két orrnyflás és a száj. Egyébként a kabaliszti- ka legtitkosabb tudnivalóinak is mindenkor 70 pátriárka volt a „hordozója^ s csak egyik halálával szállhatott egy újabb „ki- választottra” a nézetek lényege. A hét planéta ismerete és a 7es szám vallásos tisztelete a kabalisták körén túl például a hinduizmusban, a buddhizmusban, a keresztény hittételekben is fellelhető. A hinduizmus szent könyvei, a Védák szerint például 7 isten van: az Ég, Nap, Hajnal, Vihar, Szél, Tűz és a Holtak Világának istene. A keresztény hittételekbe nyilván korábbi vallásokból származott át a 7-es szám ismétlődő szerepe. A „hét nap alatti teremtés” legendája az alapja a további liturgiái és dogmatikai tételeknek, amelyek a 7-es- hez kapcsolódnak: a 7 halálos bűnnek, a 7 szentségnek, a test 7 pontját érintő kenetnek, s ugyancsak az Apostolok Leveleiből felolvasandó 7 részletnél:. Az évszázadok folyamán a kahalisztika és a vallásos eredetű szám-misztikák sora részben vagy egészében levált az eredeti „törzsről” és új alakokban, különféle „korszerűsített” változatokban burján zott tovább a gondolkodás, illetve az értetlenség gyomnövényeként. Nyerges Asmm AZ IDEGSEBÉSZ — A legfontosabb a po ntos diagnózis.
