Szolnok Megyei Néplap, 1966. július (17. évfolyam, 154-180. szám)
1966-07-17 / 168. szám
1! július 17. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s ■ Ezer nap előnyt (elent a SOP A SOP, sorrend optimum programozást jelent. Ezt a fogalmat az ÉM. Szolnok megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozói 1964-ben ismerték meg. — Akkor azonban még nem így, hanem folyamatos építésszervezésnek nevezték. A kettő tulajdonképpen egyet jelent. A SOP bölcsődéjét az egész építőiparban először Szolnokon ringatták, de az újszülött végül mégsem fejlődött ki. A bölcső kőbölcső volt, amelyben meghall a nagyszerű elgondolás, hogy 160 kilométerrel távolabb és egy évvel később Székesfehérváron kezdjen új életet. Az ÉM. Fejér megyei Állami Építőipari Vállalatnál az ÉGSZ1 (Építési, Gazdasági és Szervezési Intézet) munkatársainak irányításával és segítségével a sorrend optimum programozás körülbelül egy esztendeje folyik és közel áll a végleges megvalósuláshoz. A SOP-ról beszélgettünk a vállalat igazgatójával, illetve főmérnökével, Kiss Józseffel és Somogyi Lászlóval. ök elmondották, hogy az új építőipari szervezés meghonosítása óriási nehézségek árán született meg a vállalatnál. Egyformán sok energiát követel vezetőtől és beosztottól, hogy a régi technológiával termelve, fokozatosan áttérjenek az új útra. Nagyon sok buktatóval, kudarccal jár együtt a sorrend optimum programozás kialakítása, s valószínű, ott fog csak sikerre jutni, ahol töretlen hittel bíznak előnyeiben, fantáziát látnak benne. Két év hallgatás után most a székesfehérvári eredmények tükrében idézzük fel újra, hogy mit is jelent a SOP a gyakorlatban. Somogyi László főmérnök úgy beszélt róla, hogy közben még véletlenül sem ejtette ki e három betűt. Először a habarcsüzemről hallottunk. Arról a habarcsüzemről, ahol az egész országban először nem használnak a habarcskészítéshez oltott meszet. A „malter” itt mészhídrátból, porrá oltott mészből készül, amelyet zsákokban, vagy tartálykocsikban szállítanak az üzembe. Ez az anyag pépe- sítve a legfinomabb szemnagyságot biztosítja, a legkisebb része is tökéletesen megoltódik. Az így előállított habarcs kiváló minőségű és tökéletes gépi vakolást eredményez. Óriási előnye a mészhidrátos habarcsnak, hogy megszűnik a nehéz és durva munkát igénylő mészoltás, az oltás a vermelés, a kiemelés stb. költsége, és egyötödére csökken a habarcskészítésre fordífbtt idő. A habarcsot tartálykocsikban közvetlenül a vakolósénekhez szállíthatják a központi üzemből. A vállalatnál ezzel a munkával mindössze hárman foglalkoznak. A véglegesen nemsokára felépülő üzem a jelenleginek a dupláját termeli majd. Óriási jelentőségű munka- szervezés, az építőanyagok mozgatásánál végrehajtott változtatás is. Az állami építőiparban kimutatták, hogy a termelő létszámok kb 40 szézaléka foglalkozik valamilyen formában anyag- mozgatással. Nos a Fejér megyei vállalatnál nem kis ráfordítással ugyan, de 24 féle építőanyagnál bevezették a rakodólapos anyag- mozgatást. Érdekes módon a fehérvári téglagyárban a Huszonnégy féle építőanyagot mozgatnak rakodólapos módszerreL kemencéből kihordott tégla már rakodólapokra' kerül és attól fogva csak gépek végzik a rakodást és szállítást. Felbecsülhetetlen ennek nemcsak a közvetlen, de a közvetett haszna, az építőket fegyelmezett gyári munkássá formáló hatása is. Nem törik az anyag, nem kell ötven építkezésen tárolni, csupán a központi telepen és a beépítés előtt egy-két nappal szállítják a helyszínre. Eddig sok helyen kellett tartalékot képezni, most csak eigy helyen. Sokkal kisebb készlettel lehet így dolgozni. A szabvány méretű szállítólapnak csak a fele, 600x800 milliméteres az általuk használt amelyre 120 kisméretű tégla fér. A vállalat most vásárolt egy vagonkirakó berendezést. amely zúzott kő, szén. kavics és jóformán mindenféle anyag kirakására alkalmas A vállalat vezetői kiszámították, hogy az egymillió forintba kerülő berendezés már napi 3 vagon kiürítésénél is rentábilis, nem beszélve arról, hogy az átlagos forgalom napi 30 vasúti kocsi. Egy vagont 15—20 perc alatt ürít, s a hozzákapcsolt szállítószalaggal egyből a gépkocsira rakja az árut. Ezután a központi betonüzemről beszéltek a vállalat vezetői. A négy egységből álló üzem évi 45 ezer tonna betont kever, s ez csak ideiglenes. A jövőben épülő végleges betongyárban évente 70 ezer köbméter betont állítanak elő és szállítanak a fehérvári építkezésekre. A Fejér megyei építőipari vállalat már 1965. július 15-én áttért a nagypaneles építési-e. Egy ház átfutási ideje így 6—7 hónapra csökkent és egy év alatt 470 nagypanelból készült lakást építettek. Nem ritkák Fehérváron a tíz szintes öntött technológiával készült toronyházak sem. most pedig nagypanelból készítenek ilyen magas épületeket. Mindezek előrebocsátásával — mivel a felsoroltak szorosan hozzátartoznak a SOP-hoz, — tértek rá a vállalat vezetői az új organizáció lényegére. A sorrend optimum programozás lényege az, hogy technológiai üzemeket kell szervezni, az eddigi építés- vezetőségek helyett, amelyek az alapozástól az épület befejezéséig minden munkát elvégeztek. Az építőipari vállalatnál három — beton kőműves — technológiai üzemet hoztak létre eddig. A szak- és szerelőipari technológiai üzem megszervezése lényegesen kisebb feladat lesz majd Egy-egy üzem is több részlegből áll. A beton technológiai üzem például a következő folyamatokat végzi: betongyártás, szállítás, beton bedolgozás, ácsmunka, vasbeton szerelés és utókezelés. Amikor egy épületnél mindezeket a munkálatokat elvégezték, tovább vonulnak és új épület _ elkészítésébe fognak. — Utánuk jönnek a kőműves, majd azok után a szak- és szerelőipari technológiai üzem különböző csoportjai, így egyes csoportok állandóan egyfajta munkát végeznek, nagy gyakorlatra tesznek szert, állandóan javuló minőségi munkát produkálnak. A Fejér megyei építőipari vállalat tarialyi eredményeiért elnyerte a Minisztertanács és a SZOT vörös vándorzászlaját. Azt senki sem tudja megmondani, hogy a magas kitüntetés elérésében milyen szerepet játszott a SOP. Annyi bizonyos, az építkezéseken te<tt látogatásunk megeyőzött arról, hogy a sorrend optimum programozás bevezetése a Fejér megyeieknek körülbelül három év előnyt jelent a többi építőipari vállalattal cTornben. Bognár János A mészhldráttal és nem oltott mésszel dolgozó hab arcsözemben napi 40 köbméter habarcs készfii. Nagypanelből készfiit ház z József Attila lakótelepen. Üjsäßo&bödchol iskolabusz Szorgos fiatalok keze alatt születik újjá az újságárus-bódéból lett autóbusz Az AKÖV Verseghy úti telepének udvarán ezüstszürke autóbuszváz áll. Körülötte fiatalok, ipari tanulók, ifjú szakmunkások. — Ketten lemezt egyengetnek egy-egy fiú pedig hegeszt. A buszban is vagy hárman szorgoskodnak. Nem akármilyen munka folyik itt az autóbusz körül. A fiatalok felajánlása nyomán újjászületik egy már kiselejtezésre ítélt roncs, hogy iskolásgyerekek kényelmes, gyors közlekedését szolgálja. Áprilisban az AKÖV miskolci kiszesei kongresz- szusi felajánlást tettek, kiselejtezett Ikarus 30-as típusú kocsik felújítására, melyek a tanyai oktatás körzetesítésének szolgálatában állnak. Mi is csatlakoztunk ehhez a felajánláshoz — mondotta Béres András, a vállalat KTSZ- titkára. A szorgoskodó fiataloktól halljuk: Szekszárdról hozták a buszt, ahol az újságosbódé szerepét töltötte be. — Még sohasem foglalkoztunk Szolnokon teljes felújítással, ez is nehezítette a munkát — mondja a KISZ-titkár. — No de „szakosítottunk”. Ez a szakosítás azt jelenti, hogy mintegy nyolcvan fiatal négy helyen foglalkozik az Ikarus 30-as- sal. Itt a Verseghy úton a karosszéria, Jászberényben az első és hátsó futómű és a sebességváltó, Kisújszálláson motor felújítása folyik. A négyes telepen Szolnokon a kárpitos munkát végzik. Az összeszerelés, az úgynevezett komplettírozás ismét itt a Verseghy úti központban történik majd. Munka után fél 4-kor megélénkül a forgalom a váz körül. Négyszáz társadalmi munkaórát vállaltak a fiatalok, ami ezen kívül van, azt az üzem szakmunkásai végzik, néhány kényes munkát ugyanis csak idősebb, tapasztaltabb szakmunkások értenek. A társadalmi munka értékét a KISZ-szervezet a közösség céljaira használja fel. Augusztus 15-ire készül el a kocsi. A legnagyobb probléma az anyaghiány volt, ezen már segítettek. Augusztus 20-án Pesten a közlekedési vezérigazgatóság az egész országban elkészült több mint húsz ilyen kocsit ünnepélyesen átadja a művelődésügynek. A Szolnok megyei iskolabusz Mezőtúr—Csiderberek gyerekeit viszi majd iskolába, a régi favázas bódés- járművet váltja majd féL A tűz szerelmese Eső után éjszakára nagyon lehűlt a levegő. Előre örültem a melegnek, amely majd a ringen fogad. Amikor azonban a kemencék fölé értem. kegyetlen hőség csapott arcomba. A ring elején, jó tízméteres szakaszon a kupi- kok a tüzelőlyukak mellett hevertek, s közöttük kellett elmennem, hogy az égetővel beszélni tudjak. A lyukakon feltörő vörös izzástól kapkodóvá válik az ember lélegzete. aki nem szokta. úgy érzi. rögtön megfullad. Azzal kezdtem a beszélgetést Csikós Bálintvéval. hogy elmondtam, miiven érzés a witott tűz- lyukak fölött járni. — Ezt mondón mindenki, én meg csak csodálkozom rajta, hogy miért nem lehet ezt bírni — válaszolt az égető. — Ha tegnap előtt itt járt volna!? Abban a nagy hőségben 'úgy éreztem. hogy a műszak végére múmiává aszalódom. A mozdulataiból — ahogyan a kampóval felemelte a kupakot és majdnem egyenes derék- Ical a kislapát szenet a tizenötcentis lyukba lökte, — láttam, nem fiatal a barátsága a tűzzel. — Pedig tizennégy éve tüzelek. Ha az a szén, amit az idő alatt elégettem. mind egyraká- son volna, nagyobb halom lenne, mint a körkemence. Persze az a pénz is jó lenne most nekem, amit eddig itt kerestem. Nem fiatal, ezt akkor is láttam már amikor még nem mondta, mióta dolgozik a ringen. Magas, izmos asz- szony, fáradhatatlanul jár a szénkwoac és a tűzlyukak között. Ismertem eg,, égetönőt, aki, termetre tán feleakkora. mint Csikósné. Bodg Rózát, aki a mezőtv ; téglagyár rinqjéről huszonöt év után. tavaly ment nyugdíjba. Elképesztő. hogy mit irf bírt az a vékony teremtés. Pedig az éoetés egyáltalán nem nőnek való munka. Sok téglagyárival beszélgettem már, mind erős emberek voltak, de havi ötezerért sem csinálnák ezt, — mondták. — Tizennégy éve csak tüzelek. De a törökszentmiklósi téglagyárba 1923- ban jöttem, gyereklány, tizennégyév:$ fejjel. A férjem kát évvel előbb, huszonhatban. ö most művezető. Először csak cserepet hordtam. azután lassan beletörődtem a legnehezebb munkákba is. Ma mindketten úgy érezzük, nem tudnánk már meglenni a téglagyár nélkül. Éjjel két óra van. Rajta az álmosságnak a legkisebb jele sem látszik. Most, hogy itt vagyok, még fürgébben dolgozik, hogy több ideje legyen beszélgetni. Amikor az utolsó lapát szenet is bedobta, siet visz- sza, s megszokott helyére, a szénkupacra telepszik. — Tudja, ha otthon vagyunk, másról nem is igen esik szó. mint a gyárról, meg a tégláról. Ha pedig ide bejövök. mindent elfelejtek, csak a tűz érdekel. A tűznek jónak kell lenni. És gyorsnak. Általában kilenc métert haladok egy műszakban. Valamelyik nap a váltótársam tizenhárom métert ment a tűzzel. Most elhatároztam. utol kell érnem őt. Pedig a kilenc méter is nagyon jó. Erőm, hogy lekopogjam, van hozzá. Ezután a megerőltető munka után a háztartást is vezeti, a konyhában pattogó tűz mellett is helyt kell állni, ötvenkét éves és még negyvennek sem néz ki. — Nem szeretnék nyugdíjba menni, ha majd eljön az idő. Tudja. addig akarok dolgozni, míg úgy érzem kedvem lelem benne. Így könnyű a munka. Ha valamit nemcsak muszájból csinál az ember. Felállt, újra kezdte a tűz ellenőrzését. ‘Elég volt neki a másodperc tört része, hogy a tüzlyu- kon keresztül megállapítsa, mily rt szénből, mennyit kell rádobni. Tizennégy év tüzimádata ez. — Legyen szives jöjjön ide! — szólt hátra. — Nézze meg. Nyugodtan nézzen bele, milyen gyönyörű most a tűz. Látja? Ilyennek kell lenni. Vöröses, fehéres izzást láttam a mélyben, a téglák izzattak. Valóban szép volt. Neki gyönyörű. Bognár Jásg)
