Szolnok Megyei Néplap, 1966. július (17. évfolyam, 154-180. szám)

1966-07-01 / 154. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1966. július 1. Államcsíny Irakban ? A MEN hírügynökség kairói jelentése szerint Irakban csütörtökön állam- ésíny-kísérletre került sor. A bagdadi rádió magyar idő szerint 14,00 órakor megszakította adását, kö­zölte, hogy lezárták a mo- szuli és habaniai repülő­teret. A moszuli repülőtér fölött a felügyeletet a 4. zászlóalj parancsnoka gya­korolja. A MEN hírügynökség to­vábbi gyorshíre szerint az iraki forradalmi tanács ál­lítólag felszólította Aref elnököt, ne fejtsen ki el­lenállást, hogy elkerülhes­sék a vérontást. A puccs jellegéről, rész­vevőiről más jelentés eddig nem érkezett. Az iraki kormány előző nap állapo­dott meg a kurd felkelők­kel a polgárháború befeje­zésében. Újabb légitámadás Hanoi ellen Az ».Egyesült Államok légierejének és haditenge­részetének repülőgépei csü­törtökön ismét megjelen­tek Hanoi térségében és támadást hajtottak végre különböző, célpontok ellen. De Gaulle Érdekes dokumentum Erkölcsi csőd A felháborodás hatalmas vihara zúg végig a földkerekség minden kontinensén ezekben az órákban. Nem újságírói képletes beszéd ez, amely a megdöbbentő és utálatos tény hangsúlyozása kedvéért bőven használja a „színeket”. Való és igaz: haragtól szikrázó szemmel olvasták Hanoi és Haipong külvárosainak bombázásáról szóló híreket az egyszerű emberek Párizsban, Londonban, Rómában, New Yorkban, Moszkvában — szerte a világon. Spontán röpgyűlések, tiltakozó felvonulások, petíciók, le­velek és táviratok dokumentálják: az amerikai genocí­dium, a Vietnam földjén folyó népirtás minden tisztes­séges embert felvonultat kitervelői és végrehajtói ellem Mi szülte ezt a becstelenséget és hova vezet? Moszkva környékén Szovjet—francia nyilatkozat Charles De Gaulle tábor­nok csütörtökön lerótta ke­gyeletét a „Normandie-nye- man” repülőezred hős piló­tái iránt, akik a második világháború idején vállvet­ve harcoltak a szovjet hadsereg katonáival A koszorúzás! szertartás a Moszkva folyó mellett a Kropotkin-ralcparton zaj­lott le, a volt francia ka­tonai misszió épületénél, amelyen emléktábla őrzi tz ezred hősi halált halt piló­táinak emlékét Csütörtökön De Gaulle tábornok, nagyszámú szov­jet és külföldi újságíró kí­séretében. Moszkvától nem messze megszemlélte a ta- mani gárdahadosztály gép­kocsizó lövészzászlóalja had­gyakorlatát A hadgyakorlat szemmel- láthatóan tetszett De Gaulle tábornoknak, aki ki­jelentette: „úgy éreztem magam, mintha 20 évet fiatalodtam volna”. Az el­nök élénken érdeklődött a hadgyakorlat részletei iránt. A gyakorlat befejeztével az egyik harckocsizó alosz­tály gyalogsággal együtt felsorakozott a figyelőállás előtt. De Gaulle tábornok, a szovjet katonákhoz for­dulva. a következőket mondta: minden, amit lát­tam, a gyalogság, a harc­kocsik, a tüzérség, a raké­ták. nagyon érdekesek vol­tak. Köszönöm, hogy meg­mutatták. A tábornok a francia hadsereg nevében üdvözölte a szovjet fegy­veres erőket. A gárda-hadosztály, amely a második világhá­borúban Szmolenszktől Berlinig harcolt, villásreg­gelit adott De Gaulle tisz­teletére. De Gaulle tábornok kato­nás rövidségű beszédében megjegyezte, rendkívül örül annak, hogy láthatta a szovjet hadsereg egyes fegyvernemeit. Hozzáfűzte: elégedett vagyok azzal. amit láttam. Az orosz had­sereg évszázados dicsőséget szerzett, a francia hadsereg zászlaja szintén sok ország­ban lobogott. Köztünk együttműködés van —mon­dotta De Gaulle. — Ezt a két világháború tapasztala­ta igazolja. Most barátok vagyunk. De Gaulle éltette a szov­jet és a francia barátságot. A tábornok ezután barát­ságosan elbeszélgetett Leo- nyid Szmimov miniszter­elnökhelyettessel és Mali- ' novszkij honvédelmi mi­niszterrel. Ivan Tyenyisev vezérőrnagy, a tamani had­osztály parancsnoka, egy korszerű harckocsi modell­jét nyújtotta át a tábornok­nak, majd De Gaulle meg­szemlélte a hadosztály egyik alakulatának körle­tét Moszkvában csütörtökön szovjet—francia nyilatkoza­tot adtak ki. A dokumen­tum megállapítja, hogy a Szovjetunió és Franciaor­szág kormánya úgy döntött: rendszeressé teszi konzul­tációit és „közvetlen hír­közlési összeköttetést léte­sít a Kreml és az Elysée palota között”. Leonyid Brezsnyev, Alék- szej Koszi gin és Nyikolaj Podgomij elfogadta De Gaulle tábornok meghívá­sát, hogy tegyenek hivata­los látogatást Franciaor­szágban. De Gaulle tábornok jú­nius 20-a és július 1-e kö­zött a Szovjetunióban tett látogatása „alapvető hozzá­járulás a Szovjetunió és Faneiaország egyetértésé­nek fejlesztéséhez” és „a látogatás megszilárdította az újjászülető európai bi­zalom érzését” — hangzik a nyilatkozat. A szovjet—francia nyi­latkozatot szovjet részről Nyikolaj Podgornij, a Szov­jetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnöke, fran­cia részről Charles De Gaulle elnök írta alá. Az Egyesült Államok Kommunista Pártja már befejezte XVIII. kongresszusát, amelynek határoza­taira, egész munkájára szerte a világon felfigyeltek a társadalmi haladás hívei. A kongresszus idején készült kép megkésve érkezett hozzánk, de még így is törté­nelmi dokumentum. Képünkön: az elnöki emelvény, s mögötte a kongresszus jelszavai olvashatók. (Rádiótelefotó — MTI Külföldi Képszolgálat) Argentínai jelentés fiz Egyesült Államokban mondvacsinált ürügyekkel, imperialista céljai szolgálatában, sokezer kilométernyire senki által nem veszélyeztetett és fenye­getett határaitól, egy ^másik kontinensen, megtámadott egy kis népet. E nép azonban csodálatos hősiességgel védelmezi önmagát s már-már a legendák világába tar­tozó elszántságával bizonyítja a népek igazának legyőz­hetetlenségét. Immár teljes az USA csődje Vietnamban. Már hónapok óta világos, az amerikai agresszovok katonai, politikai és erkölcsi helyzete a végletekig lerom­lott és romlik tovább a Si ami-öböltől a 17. szélességi fokig. Hiába vittek oda többszázezer állig felfegyverzeít katonát és vetették be a legmodernebb harci eszközöket, és hasztalan alkalmazzák a legundorítóbb harci módsze­reket — a foszfort, a baktériumot és a gázt — a megtá­madott nép ellenállását nem tudják megtörni. Mit tesz az USA agresszor ebben a helyzetében? Felülkerekedik benne az esztelen katonai kalandorság. A sebzett vad dühével csapkod, újabb terü­letekre tör reá és vérbeborult szemmel rohan saját vesz­tébe. Az USA tábornokai megtanultak félni Vietnamban. És miközben Johnson népszerűsége odahaza rohamosan csökken, a tömegek ítéletmondásától megrettenve min­den józanságot eldobva — kihívja maga ellen a végze­tet. Hanoi és Haipong környékének bombázásával fel­rúgta a saját békeszólamait, kihívta maga ellen a világ­közvéleményt és bebizonyította az eseményeket mérle­gelni tudó amerikaiaknak — mit várhatnak tőle! Példátlan cinizmus párosul mindehhez. Ongania tábornok, a ka­tonai hatalomátvétellel ura­lomra jutott új argentin elnök szerdán kinevezte kormányának első tagját, a gazdasági minisztert, Jorge Nestor Salimey bankár és gyáros személyében. A kor­mány másik négy tagját később jelölik ki. Illia el­nök kabinetjének nyolc tagja volt, Ongania tábor­nok még ezt is csökkenteni szándékozik. Az AFP Buenos Aires-i tudósításaiból kitűnik, hogy az Argentínában nagy be­folyással rendelkező pero­nista mozgalom két szárnya közül az egyik támogatja, a másik pedig egyelőre nem ellenzi a hatalomát­vételt. Argentínában egyébként az élet visszatért rendes medrébe, a szakszervezetek lefújták azokat a sztrájko­kat, amelyeket még a puccs előtt hirdettek meg. A ke­reskedelmi forgalom zavar­talan, csupán a tőzsde volt még zárva szerdán. Illia volt elnök, aki mindeddig nem mondott le hivatalosan tisztségéről, to­vábbra is testvérének vil­lájában tartózkodik házi­őrizetben és előreláthatólag hamarosan elhagyja az or­szágot. Caracasi jelentés szerint Venezuela szerdán megsza­kította a diplomáciai kap­csolatokat Argentínával, mert a caracasi kabinet nem ismer el alkotmány- ellenesen megalakult kor­mányokat. McNamara, alig néhány órával a gyalázatos bombá­zások után Hanoi és Haipong térképére mutatva dicse­kedett a Pentagon legújabb „hőstettével” a sajtó képvi­selői előtt. Mindez immár félreérthetetlenül a hitlerista fasiszták magatartására emlékeztet. Márpedig minden embertelenség vége — mint a fasizmusé is mindenkor — csak egy, lehet: a dicstelen bukás. Túl minden szón — az agresszor cselekedetei önma­ga ellen érvelnek. Vietnam népe sokat szenved, de el nem bukhat. Óriási történelmi erők sorakoznak fel melléje: a békét egynek és oszthatatlannak tekintő emberiség. Mi magya­rok, minden más néppel egy fronton, elítéljük az agresz- szort, lehetséges eszközeinkkel fellépünk ellene és tud­juk: ezt a törekvést az amerikai tömegek is mind erő­teljesebben támogatják. Jenki szoldateszka: el a kezek­kel Vietnamtól! Békeharcosok tüntetése New Yorkban A gyógyító ember Amerika-szerte viharos felháborodás fogadta a VDK elleni legújabb bombázá­sok hírét. New Yorkban békeharcosok vonultak az amerikai ENSZ misszió hi­vatala elé feliratos tábláikkal. A táblák szövege: „Wilson miniszterelnök elítéli ezt a bombázást!” „Elítéljük Hanoi és Haipong 1 ombázását!” „Szüntessék meg a bombázásokat!?’ (Rádiótelefoto — MTI Külföldi Képszolgálat) Közel másfél évszázada született a világ orvostu­dományának és a haladó gondolkodásnak kiemelke­dő alakja, Semmelweis Ig­nác. Küzdelmes élete, há­nyattatása ma már min­denki előtt ismert, nagy­szerű felfedezése az aszep­tikus gyógykezelés pedig az egész emberiség kincse lett. Az „anyák megmentője” címnél szebbet, nemeseb­bet elképzelni is nehezen tudunk. S aki kora egész „tudománya” szemléletével szembe mert szállni és a babonás hiedelmekkel szembe tudta állítani azt a győztes tudományt, — amelynek eredményeként emberéletek millióit men­tették és mentik meg, ki­vívta a világ mélységes tiszteletét. Közel egy évszázada fe­dezte fel a gyermekágyi láz kórokozóit Semmel­weis. S ezalatt az évszá­zad alatt a gyógyítás tu­dománya szinte a csilla­gokig ívelt. Elegendő, ha csak a szívsebészetet, a röntgent, a penicillint, az ideggyógyászatban elért eredményeket említjük meg. Semmelweis mai utódai modemül felszerelt rende­lőkben, műtőkben, steril körülmények között dol­goznak. Rendelkezésükre áll a bel- és külföldi szak- irodalom, a legmodernebb gyógyszerek, a műszerek, a besugárzásos gyógymód megannyi lehetősége. A halál legyőzésére tökéletes fegyverzetet alkotott a mai tudomány. De valami nem változott, a gyógyító em­ber. Az, aki kezében a gyógyítás modern eszkö­zeivel ugyanazt cselekszi, amit Semmelweis, eszével, erejével, tudásával mély, benső meggyőződésével a szenvedő emberen akar se­gíteni. S hogy ez így van, arra számtalan példát tudunk. Körzeti orvosokról, akik bár nem kötelességük, éj­szaka is kimennek n be­teghez, megnézni hogyan hatott az orvosság. Orvo­sokat, akik a nyolcvana­dik beteg után is azzal az emberi és hivatásbeli ér­deklődéssel vizsgálják meg a nyolcvanegyedik bete­get, amelyet számukra a jóérzés, az orvosi eskü diktál. Minden szakmában van­nak kevésbé lelkiismere­tes, az anyagiakat, előtér­be helyező emberek. S a közvélemény reflektorfé­nyében szereplő oi -osok között, ha Ilyen akad, száz­szoros figyelmet kelt, száz­szoros visszhangot ver. De meggyőződéssel állíthat­juk, ezek igen kevesen van­nak. A nagy többség olyan, mint az öreg jászberényi Holló doktor bácsi, aki nyolcvanéves koráig lan­kadatlan szorgalommal és lelkiismeretességgel végez­te feladatát, vagy mint azok az orvosok, akik ki­emelkedő munkájukért ép­pen ma kapnak kormány­kitüntetést megyénkben. ötszázhuszonkét orvos dolgozik a megyében. Még nem elég, de már is nyolcvannal többen van­nak, mint 1960-ban. — S munkásságuk eredménye­képpen az országosnál lé­nyegesen alacsonyabb szintre csökkent a csecse­mőhalálozások száma, el­tűnt a veszélyes fertőző betegségek jórésze. Semmelweis utódai ha­talmas eredményeket ér­tek és érnek el. Emelke­dett az életkori átlag, s a gyermekek óriási többsége biztos lehet abban, hogy békés felnőtt- és öregkort ér meg. Ma Semmelweis születése napján adózzunk mindnyájan e szép hiva­tásnak és hivatott műve­lőinek tisztelettel és szere­tettel.- ht •*.

Next

/
Oldalképek
Tartalom