Szolnok Megyei Néplap, 1966. június (17. évfolyam, 128-153. szám)
1966-06-19 / 144. szám
1966. június 19. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Kunmadarason igazán nyár van Nagyobb önállóság, felelősségteljesebb munka Hogyan akarja megtartani as élüsem címet a állami építőipari vállalat ? Az aratók ellátásán gondolkodnak. Tavaly 5 forintért főztek ebédet a közösben. Drágálották az emberek. De az se mehet, hogy szárazkoszton, sza- lonnán-kenyéren teljék el a nyár. Van, akinek a család helyébe hozza az ebédet. Deme Bálintnak a fia szokta kihordani. — Csak az a baj, mire a gyerek kiér, lehet, hogy én már délelőtt a másik határba vonultam. Javasoltak olyasmit, hogy a földművesszövetkezettel kössenek üzletet. — Ezzel, vagy más módon, mire a munka dandárja megjön, „kisütik”, hogyan ebédeljenek a betakarítok. Akármerre jártam egyébként a határban, az emberek jóakaratát tapasztaltam. Jóravaló, csupa szorgalmas ember. Szeretnék többre Vinni, a mostaninál. Már ezen a nyáron. Kunmadarasra megjött a nyár. A föld népének nem a naptár hozza a nyarat, mindig akkor kezdődik, mikor az aratás. Kunmadarason már igazán nyár van. Borzák Lajos Az ÉM Szolnok megyei Állami Építőipari Vállalat tavalyi jó munkájával kiérdemelte az élüzem címet. Patay Árpád főmérnöktől azt kérdeztük meg, hogyan akarják megtartani ezt a kitüntetést? — Mindenekelőtt azzal, hogy az elmúlt évi eredményeinknél jobbat szeretnénk elérni. Nyilván ez az elv határozta meg a tennivalók rendjét is. Három fő csoportba sorolhatom a feladatokat. Célunk az, hogy a termelés olyan szervezett legyen, hogy az építésvezetőségek folyamatos munkaellátását ez biztosítsa. így megteremtjük második célkitűzésünk elérésének alap- feltételét: azaz csak így növelhetjük a munka hatékonyságát, a termelékeny, séget. És végül a műszaki fejlesztéssel az építkezés további iparosítására törekszünk. — A kötelező tervmutatók száma az építőiparban is csökkent, következésképp a vállalat önállósága is növekedett. Hogyan használják ki az uj lehetőségeket? — Ha a vállalat szabadabb kezet kapott, célszerű, hogy a főépítésvezetőségek is nagyobb önállósághoz jussanak. — Ez érvényesül? — A főépítésvezetőségek lényegében két kötelező „tervszámot” kaptak. így: a létesítmények szerződés szerinti határidőre való átadását, és az önköltségen belüli költségszint elérését követeljük meg. A munkaellátást folyamatosan biztosítottuk, de a termelés helyi irányításába nem avatkozunk bele. Kivétel az az eset, ha az egyéb eszközök nem hoznak eredményt, s a vállalati érdek operatív intézkedéseket kíván tőlünk. Az új prémiumrendelet alapján az anyagi ösztönzés mértéke is a két alapvető feltétel teljesítésétől függ. Szűkítettük a premizáltak számát s ezzel hatékonyabbá vált az érdekeltség. — Az idei eredmények mivel bíztatnak, sikerült az élüzem szintet tartani? — Hadd büszkélkedjem: annál jobban állunk. Az első öt havi időarányos termelési tervünket 19.4 százalékkal túlteljesítettük, ami a bázisidőszakhoz viszonyítva 26.7 százalékos emelkedést jelent. A szerződésbe foglalt határidőkkel szemben előnyt szereztünk. A 28-ból határidő előtt, illetve határidőre 24 létesítményt adtunk át 60 millió forint értékben, adósságunk négy létesítmény 2.4 millió forint értékben. A fél év végéig 200 lakást adunk át, jóval többet a kötelezettségünknél. A tavalyi élüzem szinthez viszonyítva 14 százalékkal növekedett a munka termelékenysége, az egy beruházásra jutó átlagos átfutási idő normájánál 33.2 százalékkal kevesebbet használtunk fel. A költségszinten belül leszünk, s nagyobb nyereséget akkumulálunk. — Egyszóval ha a folytatás is ilyen lesz, semmi sem akadályozhatja meg az élüzem cím megtartását? — Sajnos nem így van. Bár a balesetek száma jelentősen csökkent, egy halálos baleset előfordult. Ha nem bizonyulunk vétlen- nek, s a baleset összes körülményeit figyelembe véve a vállalat hibáztatható, akkor le kell mondanunk az élüzem címről. Erről ma semmi biztosat nem tudunk. De bárhogy is alakul, célkitűzéseinket valóra váltjuk: az élüzem szintnél jobb eredménnyel zárjuk le ezt : az esztendőt - mondotta befejezésül. Vékony Sándor, az üzemi pártbizottság másodtitkára. Vele a termelés társadalmi oldaláról, pontosan szólva a pártszervezet politikai munkájáról beszélgettünk. Hogyan segítik elő a kommunisták a vállalati célkitűzések megvalósítását. az élüzem cím megtartását? — erre a kérdésre kértünk választ. A kecskeméti konzervgyár tiszakurti telepén komoly előkészületek folynak a szezonkezdés előtt. Erre szükség is van, mivel a tavalyi tervhez viszonyítva paprikából 20 százalékkal, sárgabarackból 50 százalékkal többet készítenek, míg babból a tavalyi 7 vagon helyett 70 vagonnal dolgoznak fel. A telep kapott három bab- hegyezőt és két válogatót, hogy munkáinkat megkönnyítsék. Képünkön Kiss Miklós telepvezető a babv álogatóvaL Ezen a tájon Doma Bálint vágta az első rendet az idén. A Kossuth Rádió szombati híradása szerint az egész Szolnok megyében elsőnek. Doma Bálint a hónap felezőpontján. 15-én húzatott ki gépével a faluból a Szigetre. A határrésznek kettős neve van: Sziget és Oktalan. Kiégett óriás legelő veszi körül. Fele a községé, fele a Kossuth Szövetkezeté. A Kossuth-beliek öntözik a saját részüket. Az aratás is a Kossuthban kezdődött. Tulajdonképpen pár napot várni lehetett volna még vele. Csakhogy takarmánygond szorítja a közös birtokot. Úgy lesték, úgy várták ki a sárguló kalászokat, hogy mielőbb megteljenek a „felmentő” zsákok. A kombájnból egyenesen a zsákba, vagy a tartálykocsiba ömlik a gabona. Csakhogy a kunmadarasi gabonának száradnia kell még pár napot a kombájnra. Deme Bálint traktoros rendrearató gépével vágott neki az árpatáblának. Két napot a tarlón szikkad még a kalász; s így rendről szedegeti fel a kombájn. A kombá'nos fiatal, 19—20 évesnyi legény, Bata Balázs. Tavaly még csak segédkezett a gépen, az idén már rábízták. Aratócséplőjével kivonult a majorba. Ott tankolgat a fák alatt A kombájnra a szövetkezet delegálja embereit. A kombájnok a Kunhegyest Gépállomásé. Minden gépet átadtak már a szövetkezetnek, csak a kombájnokat nem. Ellentmondásos ez így. Ütköznek az érdekek. — Fék — azt mondja az elnök. Gönczi Lajos bácsi. — A gépállomásnak az a jó, ha többet dolgozik, úgy kapja a pénzt. Nekünk az a célunk, hogy olcsóbban, kevesebb munkával arassunk. A kettő nem egyezik. Más baj is van. Mostanáig azt a gyakorlatot követték, a nyári hónapokra átjelentették az embereket Beírták a traktorosok munkakönyvébe, kilépett a tsz-től, átment a gépállomásra. Aratás után ezt vissza. A fiatal kombájno- sok felzúdultak. Szégyelltek az összefirkált munkakönyvét. Erre az idén más módszert eszeltek ki a díjazásra. Bonyolult, tekervé- nyes. És egyáltalán, az sában, a szövetségi politika, az osztályharc területén tapasztalhatók kedvezőtlen, negatív jelenségek, következetlenségek Is. Ezek a jelenségek azzal vannak összefüggésben, hogy egyes helyeken és esetekben nem elemezték eléggé, hogy mit jelent az a fogalom: az osztályharc fő területeivé a gazdaságépítő és eszmei nevelőmunka vált. Különösen azt nem értették meg és sok helyen ma sem értik, hogy a szocializmus teljes felépítéséért folytatott osztályharc időszakában a munkásosztálynak és forradalmi pártjának — figyelembe véve a szövetségesek érdekeit — megfelelően történelmi hivatásának döntő győzelemre kell vezesse a szocializmust a gazdaság, a tudat, alap és felépítmény területén egyaránt. Legtöbb esetben a fő cél eléréséhez vezető eszközök és módozatok megválasztásával van baj. EGYESEK a feladatok végrehajtásában a tudatosság növelését, az eszmei politikai munka előtérbe állítását úgy értelmezik, hogy a párt, állami és társadalmi szerveknek nem kell foglalkozni a termelés területén jelentkező felellentmondást egy módon lehet feloldani: azok tulajdonába adni a gépeket, akik dolgoznak vele, akik a gépi munkát szervezik. A szövetkezetek nagyrészébem így van. A gyengébben gazdálkodó termelőszövetkezetekben másképp. Holott éppen ez segítene sokait nekik. A kun- madarasdak felsorolták, mennyi mindent tudnának végeztetni a kombájnokkal, ha az övék lenne. Kinn a tarlón kieste el- fogódottan nézegeti a kövér rendeket Szálai Sándor, a párttitkár. Elkísért az árpaföldre az elnök, a párttitkár, az elnökhelyettes. Nem nekem szól a tisztelgés. Az új tarlónak, az aratásnak, a parasztember munkájának. Erre a romantikus tiszteletre az aratás keservessége tanította a föld népét. A mostani? Ahhoz képest játék. Itt Kunmadarason 100 százalékra gépesített! Kiabálni való nagy dolog ez! Csak az tudja, csak az érti, akinek emléked vannak róla, hogyan volt azelőtt. Doma Bálint — fekete' atlétaingben, napon sült barnasággal — harminc holdon leteríti a gabonát naponta. Beinduláskor kevesebbet. Embernek, gépnek hozzá kell idomulnia. Feleleveníteni az elfelejtett munkamozdulatokat, lelkileg átélni az aratást. Azzal nincs is baj. Sőt. — Már miért kell ezzel leállni ? A traktoros morog. Ügy döntött a szövetkezeti vezérkar, e tábla letakarí- tása után várnak néhány napot. Megnézik- folytassák-e az aratást. Nyolcszáz hold ősziárpa vetésük van, nem is fizet rosszul. De a kukorica gyenge. Kincset ér a takarmány, nem lehet akár sietséggel, he- behurgyasággal is herdálni. A szövetkezet három esztendő alatt rendbe tud jönni. Az első esztendőt nagyon keményen fogják. Szigorú menetrendet készítettek aratásra. Nem kérte tőlük sem a járás, senki. Maguknak csinálták. Azt vallják, annál nagyobb fegyelmet kell tartani, ha már nem kérik úgy számon. Különben is van szá- motkérő: a szövetkezet gazdatársadalma. A Kossuth Tsz kampánytervét a főagronómus készítette el, a többiek, más vezetők kiegészítették. adatokkal. Pedig a legtermészetesebb dolog, hogy a munkásosztály és forradalmi pártja vezető szerepének és befolyásának további erősödése, a szocializmus teljes győzelme attól függ, képesek vagyunk-e a létrehozott szocialista keretek között a termelőerők olyan mértékű fejlesztésére, amely eddig soha nem tapasztalt módon fokozza a társadalmi munka hatékonyságát, gazdaságosságát és a megtermelt termékek mennyiségét, és így minőségi ugrást* eredményez a népjólét emelkedésében. Arról van tehát szó, hogy magasabb színvonalon, hatékonyabban és új módon kell a termeléssel foglalkozni. Annak mindenekelőtt az osztályharc célját közelebb hozó alapvető összefüggéseinek vizsgálatával kell a pártszervezeteknek foglalkozni úgy, hogy nagyobb hatáskört kapnak a gazdasági vezetők, de egyben fokozottabban felelősek is lesznek a pártpolitika valóravál- tásáért. Előfordulnak olyan hibák is. hogy a gazdasági építőmunka területén jelentkező feladatok végrehajtásának megszervezésében nem tulajdonítanak jelentőséget a tudati tényezőiknek, tapasztalható helyenként az eszmei politikai nevelőmunka lebecsülése. Az ilyen hibák rendszerint negatív hatást gyakorolnak a dolgozók aktivitására, az üzemi és szövetkezeti demokárciára, általában a szocialista demokrácia fejlődésére, végső fokon visszahatnak a termelésre. Ezekben az esetekben a vezetők egyrészt; megfosztják magukat attól a lehetőségtől, hogy a dolgozókat bevonják a feladatok elvégzésébe, másrészt; attól, hogy a szocialista termelési viszonyok létrehozásának folyamatában, — a szocialista nevelés kialakult egységes kereteit a politika rangjára emeljék, s ezáltal nehezítik, hogy a gazdasági termelési feladatok végrehajtásában a munkáskollektíva, vagy szövetkezeti tagság egésze részt vegyen. Rendszerint ezekből a jelenségekből táplálkozik a bírálat elfojtása, a kiskirályoskodás. a csalhatatlanság érzése, általában a menedzser-típusú vezetési gyakorlat. MÁS ESETEKBEN az osztály harc fő területeivel összefüggő feladatok végrehajtása során tapasztalható az, hogy általában hangoztatják egyesek: a munkás- osztály érdekeihek kell érvényesülni, ez a munkás- osztály politikája, ez a párt érdeke. Ez önmagában így igaz. Azonban a munkásosztálynak, a pártnak az érdeke az. hogy a szocializmus építésének politikája megfeleljen a munkásosztály szövetségesed valóságos érdekeinek is, azok ezt állandóan érezzék. A munkásosztálynak érdeke az, hogy szövetségeseinek egyetértése és támogatása mellett növelje befolyását a gazdaság, politika és ideológia területén, és forradalmi céljainak megfelelően össztársadalmi szinten biztosítsa az érdek- viszonyok azonosulását. Az elmúlt két évtized során volt időszak, amikor hangsúlyoztuk hogy ez a munkásosztály érdeke, azonban a jelszót a szövetségesek esetében nem kellően követte a gazdasági és politikai tartalom, s ennek következménye nem a munkásosztály, a párt befolyásának erősödése, hanem átmeneti gyengülés lett. Következésképp; a munkásosztály érdekképviselete egyidőben valamennyi dolgozó érdekének képviseletét is kell jelentse. Ettől a gyakorlattól bármilyen jellegű vagy mértékű eltérés még átmenetileg is. rontja a munkásosztály, a párt hitelét, becsületét a tömegek előtt, gyengíti az oszályszövetséget, végső fokon az osztályharc alakulására, a végcél elérésére is kedvezőtlenül hat. Ezért a közfunkciók betöltésénél csak olyan emberek kiválasztásáról lehet szó, legyenek azok a párt tagjai, vagy pártonkívüliek, akik képesek megérteni a szövetségi politikát, az osztályharc, gazdasági, politikai ás ideológiai követelményeit, elméletileg és gyakorlatilag bátrak és önállóan alkalmazni tudják a párt politikáit. (Folytatjuk) Dr. Ungor Tibor °z MSZMP Szolnok megyei Bizottságának osztályvezetője — Pártalapszervezeteink alapvető feladata, hogy felelősségteljes munkára neveljék az embereket. Most a politikai munka, az agitáció célja, hogy az embe- berekben kialakítsuk a vállalathoz való ragaszkodás érzését. — A kongresszusi verseny hogyan segíti elő az élüzem cím megtartását? A szakszervezeti és a KISZ bizottság közös erővel foglalkozik a versennyel. A szocialista és munkabrigádok felajánlásai az élüzem cím elnyerésének feltételeire épülnek. F. P, Férfi, W * női segédmunkásokat, szobafestő-má Zolákat, fűtés, víz- gázszerelőket, villanyszerelőket felveszünk állandó budapesti munkára. Vidékieknek szállást biztosítunk. JELENTKEZÉS: É. M. 43. sz. ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT, Budapest, XI„ Dombóvári út 19. szám alatt. Megközelíthető 4-es, 47-es villamossal.
