Szolnok Megyei Néplap, 1966. június (17. évfolyam, 128-153. szám)

1966-06-17 / 142. szám

19GS. június 17. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Csak a járás meg ne Nem hiszem, hogy bün­tető eljárást indítanak azok ellen a szövetkezeti veze­tők ellen, akik eredménye­sen tartják kezükben a kö­zös gazdaságok kormány­kerekét. Még a gondolatsor is egészen képtelen. Ennek ellenére nem egy helyen, nem egy alkalommal ütöt­tek a kezemre „a jó szö­vetkezetekben” mikor az eredményeket leírandó vet­tem kezembe a tollat és jegyzetfüzetet. Nem egy esetben akartak lebeszélni az eredmények publikálá­sáról egy képtelen megoko- lással; „Nem jó az, ha sok iriqyünk támad", vagy „Is­ten ments erről beszélni, még csak az kell, hogy a járásiak fülébe jusson." Sokszor gondolkodóba esik az ember: mi az oka ennek a nagy szerénységnek, vég­nélküli puritanizmusnak. Nem az elismeréstől való félelem, de még csak nem is a másik szövetkezet sár­guló _ irigysége teszi szűk­szavúvá a nyilvánosságtól reszkető elnököket és fő­könyvelőket, hanem valami egészen más. Erről csak ak­kor szólnak helyenként, ha két pohár bor megoldja nyelvüket, vagy esküt tetet­nek az ország-világ száját jelentő újságíróval — „Er­ről meg egy szót sem se­hol”. Hogy mi ez a titokza­tos módszer, amit csak súgva lehet mondani? Egy szó az egész! Ügyeskedés! A zsargon úgy mondja, sumákolás, irodalmi művekben kis­kapuzás néven szerepel. A szó mögött meghúzódó „gazdasági tevékenység” va­lóban nem szívleli a nyil­vánosságot. Nem mintha minden alkalommal írott törvényeket sértő cseleke­detekről és eljárásokról lenne szó, csak a demizson módszerről, a komám-paj- tásom elintézi-ről, az al­kalmi jól ér tesül tségről. Végső soron mi kivetni­való van abban, hogy X tsz (itt az árak fiktívek, az arányok valósok) 7 forintos egységárban felvásárol Y szövetkezettől 50 sovány, legyengült szarvasmarhát. Látszólag ez tiszta ráfizetés a vásárlónak. Ráadásul ha­talmas takarmánymennyi­séget kell beleölni azokba a satnya marhákba. Ez a felszín. A valóság az, amíg a szövetkezet közi vásár 7 forintos egységárban megy, addig a felvásárlás — szö­vetkezet közt végbemenő üzlet — 12 forintos alapon fut. Miért nem adja el a felvásárlónak egyenesen X tsz a marháit? — Mert tőle olyan állapotban nem ve­heti át, átveszi a másik kö­zös. Az 5 forintos kilón­kénti differencia munka nélkül, üzletelésből hull az X tsz markába. (Természe­tesen ez az árrés nem azért alakult ki, mert minőségi­4 lakosság és köiüleíek részére fa vagy fém ablak és ajtótokokra gyártunk és felszerelünk évtize­dek óta jól bevált — nem műanyag — svéd- rendszerű Windfix' lég­elzárót. Tökéletes vé­delmet nyújt a por és hideg ellen. Szőnyeg­javító és Tisztító Kis­ipari Szövetkezet Bu­dapest, V., Irányi ut*a 21—23. Telefon: 386— 350. Vállaljuk minden­fajta szőnyeg javítását és tisztítását. Helyszí­nen bútorkárpit tisztí­tást. Színpadi és min­denféle textíliák láng- talanítását. tudja... leg feljavultak az állatok, azért még plusz minőségi felárat is számolnak. Kate­góriák vannak, súlyban és árban egyaránt. Nem tör­vénytelen ez az üzlet. Hogy erkölcsös-e? Az, hogy egyik szövetkezet a másik rová­sára gazdagodik, feltétlenül erkölcstelen.) A járáson arról sem szabad tudni, hogy 4 százalékkal magasabb víztartalommal viszik a borsót, vagy épp a lencsét a terményforgal­miba. Ha emiatt nem ve­szik át, se baj, csöngetik telefonon az otthon mara­dottakat, „gyerekek azonnal üljön motorra a Jóska és hozzon öt liter pálinkát!” A demizson nélkül érkező és csak 2 százalékkal ma­gasabb víztartalmú ter­ményt hozó tsz viszont kénytelen a dupla fuvart vállalni. Törvénytelen ez az eljárás? Igen! De még nem fejeztek le érte senkit. Ismét a másik kárára gazdagodott a szövetkezet! Abban meg különösen nincs semmi kivetnivaló, ha a „testvéröcsém elintézi a minisztériumban, vagy AGROTRÖSZT-ben (mert ott befolyásos ember), hogy egy helyett két rendsodrót kapjunk”. pe megint csak a másik húzza a rövidebbet. Egy­szerű matematika, három gazdaság jól járt — há­romnak sodratlan maradt a szénája. És még számtalan kis­kapun sumákolhatnánk ügyeskedve. Mint ahogy te­szik is egy-két helyen. Egy-két helyen? Igen és nem általában. Mert a va­lóban jó szövetkezetek nem az ügyeskedésük árán gaz­dagodtak meg. Nem teszi ezt a jászboldogházi Arany­kalász, és mégis Szolnok megye élenjáró gazdasága. Nem így érte el eredmé­nyeit a nádudvari Vörös Csillag sem, de Sopron megyében az ágfalvi közös gazdaság sem azért oszt az országos átlag felett, mert a többi szövetkezet elől „le­fölözi a tejet”. „Így lehet csak jó szö­vetkezetei csinálni” — ma­gyarázta a minap borízűen egy főkönyvelő. Mielőtt megkérdőjcleznők ezt a ki­váló módszert, csak annyit, ez az a módszer, amit a járásnak nem szabad meg­ismerni. Mert nem mindig törvénytelen ugyan, de föl­tétlenül a kapitalista mo­rálra. helyesebben az üzleti morál megsértésére emlé­keztet. Nem a jő szövetkezetek félnek a nyilvánosságtól, hanem a kiskapukon buj­káló szövetkezeti vezetők. Pedig a nyilvánosság pász­tázó fénycsóvái mielőbb a kiskapukon is bevilágítanak a „sumákolókra”. Győri Béla Űj, nagyteljesítményű papírgép indulásához valamint Cellulóz gyá­runkhoz férfi segéd­munkásokat keresünk betanulásra. Munkaidő átlagban he­ti 42 óra, folytonos munkarend (minden hat nap után kettő nap szabadnap). Megfelelő kereseti lehetőséget a munkakönyvi bejegy­zéstől függően, munka­ruhát és egyszeri ked­vezményes étkeztetést biztosítunk. Munkás- szállásunk nincs. Je­lentkezés: Papíripari Vállalat Budapest XXI. Csepel, Dana n. 42. — Telefon: 279-620 142 m. Dudál a daru Dudaszó. Gépduda. A da­ru lyiszi a magasba az üre­ges téglát Szolnokon, a Kossuth téren. Japánerben viszi. Az első szintre az épülő házon. Kicsit meg­leng, mintha gondolkozna közben. Ki gondolkozik a daru helyett? Senki sem ül a gépen, lent, senki sem figyel fent a toronyablakon. A toronynak nincs is ab­laka. Most odaér a finoman lengő japáner a fából ácsolt, teljesen bedeszkázott mun­kaerkélyhez. Ott két kar nyúl érte. A japáner beül mellé, eltűnik. Kis idő múl­va szól a .duda s a japáner könnyedén kilibben, mint egy nagy madár és vissza­felé indul félkörnyi útján. Hőség. A levegő sűrű, moz­dulatlan, Az első szint fö­démének szélén ül egy em­ber, előtte kis asztalka, azon két gyertyatartó féle. Hol egyik könyökére tá­maszkodik, hol a másikra. Az üres japáner megérkezik a földre. Két ember meg­fogja, kiakasztja, megtölti üreges téglával. Az egyik könnyedén int a karjával a levegőbe. Megszólal a du­da. Az ember ott fönt picit megdönti az egyik gyertya­tartót. A téglával telt japá­nét elindul. Fél útjára ér, mikor munkások kis csa­pata vonul el alatta. Most hirtelen, váratlan erővel szól a duda háromszor is. Mindenki tudja, hogy most mérges a duda. Dudálása legenyhébb fordításban így hangzik: „Kotródjatok on­nan, de tüstént!” A japáner újból eltűnik a deszkaerkélyben. Ez az épülő ház szája. Egy-egy japánemyi üreges téglát kap be egyszerre. A mun­kás int. Dudaszó. Az üres japáner fölemelkedik. A Kossuth tér fölött libben a nagy madár. Alatta a szökőkút borzas vize zúg. De sohasem tud benne megfürödni. • i (U) Folytatódik a cukorgyári rekonstrukció „Felmondtak“ két ötvenéves kazánnak — Jól halad az erőmű építése — hétmillió forint fürdőszobákra, öltözöttre, munkásszállás korszerűsítésre Az évekkel ezelőtt meg­kezdett rekonstrukció most az erőmű építésével és szo­ciális beruházásokkal foly­tatódik a szolnoki cukor­gyárban. A tervek szerinti napi ötszáz vagonos répa- feldolgozáshoz az eddiginél sokkal nagyobb mennyiségű gőz és villamos energiára lesz szükség. Ezért a rekon­strukció jelenlegi szakaszá­ban az energiát biztosító új erőművet kell elkészí­teni. A munkálatokkal építésze­tileg megfelelően előreha­ladtak, s eljutottak a kazán- szerelések stádiumába. Mi­vel a kazánok NDK gyárt­mányúak, két német szak­ember irányítja a magyar szerelőket. Az erőművet ki­egészítő létesítmények — a pakura lefejtő szivattyúház és a tűzvédelemhez szük­séges víztároló és tűzvédel­mi fal — építése is folyik. Rövidesen elkészül a ré­gi és az új kazánházat ösz- szekötő fedett magasfolyosó is, amely elsősorban mun­kásvédelmi célt szolgál: megóvja a fűtőket a meg­fázástól. Az erőmű üzem­behelyezése után végre sor kerülhet a kivénhedt, nagy szolgálatot tett ötvenéves kazánok selejtezésére is. Jövőre már kettőnek „fel­mondanak”, s 1970-ig az összesét használaton kívül helyezik. A régi kazánház helyén központi technoló­giai műhelyrészt alakíta­nak ki. Körülbelül kétmillió fo­rintot fordítanak az Idén a régi szolgálati lakások fürdőszobával való ellátásá­ra, a telepi lakások sza­bálytalan gázvezeték-rend­szerének kicserélésére és a lakások parapet kályhákkal való felszerelésére. Ezenkí­vül átalakítják, korszerűb­bé és otthonosabbá teszik a munkásszállót, s ugyanott kilenc család részére 1—2 szoba összkomfortos laká­sok építésével megfelelő lakáshelyzetet teremtenek. A garázstól a munkás- szállásig 19 ideiglenes la­kást bontanak le, mert he­lyén répatároló lesz. E he­lyett jövőre egy vagy két épülettömbben 24 új lakást építenek. A gyár területén eddig a villanyszerelő, a szerelő és az építő csoport részére készült korszerű műhely, illetve öltöző. •- V ­Gyógyfürdő ­kisipari színvonalon Ma már megszokott lát­vány, hogy hatalmas far­motoros autóbuszok fordul­nak a kis bekötőútra, amelynek közepe táj án a cserkesízöllőd fürdő bejára­ta hívogatja a vendégeket. Kitűnő hatágú a gyógy­víz — mondja dr. Olasz Antal, aki körzeti orvosi teendői mellett a fürdőor­vosi munkát is végzi- — Mozgásszervi, nőgyógyá­szati és gyulladásos beteg­ségekre egyaránt igen jó a hatása. A gyógy tényezők közé tartozik a vízhatás és a nyugalom. Tévhit az, hogy ez a víz a vérnyo­mást növeli, ezért — véle­ményem szerint — az ilyen jellegű megbetegedéseknél sem ártalmas. Víz és nyugalom A víz biztosított, bár a vízhozam csökkent vala­melyest. A strand szép, a fásítás megtette hatását Egyre többen jönnek ide üdülni, kikapcsolódást ke­resni. Vasárnap három­ezerötszáz vendége volt a strandnak. Víz tehát van, szép a környezet. A nyugalomhoz l\api postánkból Kéményseprés miatt volt zárva a könyvtár A Szolnok megyei Nép­lap 1966. júniusi 16-i szá­mában közölte Papp Ist­vánnak (Szolnok, Alcsi 71.), a Verseghy Könyvtár egyik olvasójának panaszát, hogy sem június 12-én, sem június 13-án nem tudta leadni a kikölcsönzött könyveket. Június 12-e va­sárnap volt. vasárnap pe­dig a könyvtár fennállása óta sohasem vettünk visz- sza könyveket, azon egy­szerű ok miatt, hogy az­napra esik a kölcsönzőben dolgozó könyvtárosok heti pihenőnapja. Az idén életbe léptetett rendelke­zés szerint a vasárnapi nyitvatartás csak az olva­sóteremre vonatkozik. Hét­főn pedig — öt éve már — csak délután 2-től 6-ig tartunk nyitva. Azon a bizonyos 13-i napon a Ké­ményseprő Vállalat dolgo­zói kéményeket kotortak és kályhákat tisztítottak könyvtárunk minden helyi­ségében. A vállalat előze­tes rendelésünkre nem je­lölte meg, mely napokon küldi embereit a munka elvégzésére, így teljesen váratlanul ért minket a kormolás és az azzal gyüttjáró nagytakarítás. A könyvtár helyiségeiben még a dolgozók sem tar­tózkodhattak. A takarító­nők az olvasókkal közöl­ték, hogy kormolás miatt zárva tartunk- Egyébként amikor a könyvtárosok el­távoztak, 15 órakor kiír­ták, miért zárt be rendkí­vüli esetben hétfőn a könyvtár. Sajnáljuk, kedves olva­sónk, Papp István hiába­való fáradozásét. Megje­gyezzük azonban, hogy ha egy emelettel feljebb fá­rad, ahelyett, hogy azon­nal a Néplap szerkesztősé­géhez fordul, időt és fá­radságot takarított volna meg, s részletes tájékozta­tást kapott volna panaszá­ra. Dr. Kardos Józsefné olvasószolgálati csop.-vez. Több les* a résföálic Az időjárás az idén is­mét kedveső feltételeket termtett a peronoszpóra és fuzikládium fejlődéséhez. A szőlőtermelő vidékeken ezekben a napokban már általában negyedszer-ötöd- ször permetezik a szőlő­ket, s ezek a gyakori vé­dekezések ismét szokatla­nul sok rézgálicot, illetve rézgálicot helyettesítő vegy­szert — ortocidot, zinebet és rézoxidkloridot — emésztenek fel. Az említett vegyszerekből sokhelyütt máris hiány tapasztalható. A hiány enyhítésére, il­letve megszüntetésére megtörténtek a megfelelő intézkedések. Július végé­ig újabb nagy tételben ér­keznek külföldről korsze­rű rézgálicot helyettesítő szerek. Előreláthatóan ha­marosan nagyobb szovjet rézgáJic szállítmányok is érkeznek, s így a helyette­sítő szereket használó ter­melők — a hazai gyakor­latnak megfelelően —, az utolsó permetezést ismét Azonnali belépésre felveszünk: KŐMŰVESEKET, Ácsokat, kubikosokat, férfi se­gédmunkásokat — Bérezés az építőiparban rendszeresített telj. bérezés szerint. Munkásszállást, étkezét biztosítunk. Étke­zési térítési díjak: reggeli: 1.20 ebéd: 4.40 vacsora: 3.60 Jogosultak részére az építőiparra meghatározott felemelt különélési pótlékot és 24 nap ledolgozott nap után hazautazási költséget fizetünk. JELENTEKEZÉS: É.M. Fejér megyei Állami Építőipari Vállalat Székesfehérvár, Ady Endre u. 13. Munkaügyi Osztály rézgáliccal majd el­végezhetik Bőrkabátok, irhabundák, gépkocsi­vezető-bundák tisztítá­sát, festését gyorsan, szakszerűen végzi a Jászberényi Felsőruha Ktsz szűcs részlege. — Jászberény, Lehel Ve­zér tér 19. Értesítjük megrendelőin­ket, hogy női méretes részlegünket Lehel Vezér tér 19 alól Táncsics Mi­hály utca 7 szám alá he­lyeztük át (Tanácsháza mellé). Felsőruha Ktsz, Jászberény azonban több is kellene, mindenekelőtt zavartalan ellátás és kifogástalan köz­lekedés. Ez pedig nincs­Nincs szálloda. Nincs fedett gyógymedence, amely pedig a télen in­kább ráérő mezőgazdasági dolgozóknak igen nagy szolgalatot tenne. Van száznyolcvan fizetővendég­szoba háromszáznyolevan- két ággyal, amely július— augusztusra már be sem tudja fogadni az érdeklő­dőket, Ráadásul a szobák közül mindössze három(!) a padlózott. Az élelmezés sem megol­dott probléma. A legtöbb panasz azért hangzik el, mert a vegyesbolt csak délután fél négyig tart nyitva, a boltvezető ugyan­is kunszentmártoni, az autóbusz-menetrendhez van kötve. A presszó rend­kívül kicsi. A tejet itt mé­rik ki reggel, de aki nyolc óra után jön — mert hi­szen üdül —, annak már nem jut belőle. Ráadásul a kannákat reggel öttől hétig, a nyitásig az ajtó előtt süti a nap. Az étterem konyhája nem tud kielégítő válasz­tékká! szolgálni a vasárna­pi nagy forgalom idején. Ami befektetés nélkül javítható A közlekedésre is sok a panasz. Nincs megfelelő váróterem, nincs WC, csak a strand területén. Van olyan forgalmas nap, ami­kor a buszokról igen so­kan lemaradnak. A leg­utóbb segíteni szeretett volna a lemaradóknak az idegenforgalmi kirendelt­ség vezetője, sajnos, nem tudott telefonálni, mert. a forgalmas fürdőhelyen dél­után négy óra után nics központ. Kétségtelen, hogy a hiá­nyok egy részét csak sú­lyos összegek felhasználá­sával lehetne orvosolni. Vannak azonban olyanok, mint a záróra, a telefon, a buszjárat-sűrítés, a tejel­látás, az éttermi kapacitás- bővítés. amely jelentős be­fektetést nem igényéi, a gyógyuláshoz, pihenéshez szükséges nyugalom meg­teremtésében. Cserkeszöllő nagy lehető­ség- Van benne fantázia, nem ártana, hogyha az illetékes tanácsi és keres­kedelmi szervek jobban fel­figyelnének rá. Addig is, amíg ez megtörténik és tettekben realizálódik, a kisebb ügyekben „házilag” is tehetnénk egyet mást. Minél előbb, annál jobb. — ht —

Next

/
Oldalképek
Tartalom