Szolnok Megyei Néplap, 1966. június (17. évfolyam, 128-153. szám)
1966-06-16 / 141. szám
IM». jiJnius 16. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A NAGYOK NAGY NAPJA Tegnap fejeződött be a kunszentmártoni József Attila Gimnáziumban az érettségi vizsga. Hétfőn, kedden és szerdán a IV/c-re virradtak fel az izgalmas napok. Bár illetlenség ilyenkor „leselkedni”, az egyik délután mégis bekukkantottunk az első emeleti fizikai előadóba, ahol a vizsgák folytak. A „Nagyok” nagy napja volt ez a délután. — A nagyon szigorú” vizsgabizottság előtt négy kislány számolt be tudásáról. Csupa Nagy — G. Nagy Magdolna, Nagy Mária, Nagy Rozália és Nagy Margit., Feleleteiken azonban nem érződött, hogy nagyon izgulnak és nagy többségük minden bizonnyal nagy megkönnyebbüléssel vette tudomásul az eredményhirdetésen, hogy a bizottság, amelynek elnöke Orosz Lajosné minisztériumi főelőadó volt, nem is ítélkezett olyan nagyon kőszívűén. A nagy nap néhány pillanatát fotóriporterünk örökítette meg. A Nagyok közül Mária történelem feleletére készül Öt év alatt 9 komplett öntöxőfürt épül9 30 000 hold területen A közelmúltban helyezték üzembe Balatonaligán az ország első automatizált öntözőrendszerét, s ezenkívül még három helyen működik — bár még nem teljes kapacitással — ilyen típusú öntözőtelep. A most kezdődött ötéves tervidőszakban az öntözéses gazdálkodás fejlesztésének egyik főiránya az ezekhez hasonló komplett öntözőfürtök létesítése. A tapasztalatok alapján az eddiginél jóval nagyobb gondot fordítanak az új öntözőtelepek helyének kijelölésére és az egész beruházás előkészítésére. Az illetékes szervek 80, előzőleg alaposan megvizsgált termelőszövetkezet és állami gazdaság közül választották ki azokat, ahol ténylegesen rendelkezésre állnak, illetve időben megteremthetők a korszerű nagyüzemi öntözéses gazdálkodáshoz szükséges feltételek. Az előzetes tervek szerint 5 év alatt 9 komplett öntözőfürt létesül, ösz- szesen 30 000 holdon. Egy- egy ilyen telep átlagos területe tehát csaknem 3500 hold lesz, de Hartán például 5500. Tátién 5000 ho> dasat építenek. A vizsgabizottság, ahogy az érettségizők látják Tégla és liavicshiány veszélyezteti a szerződések teljesítését Amiért büntetőkamatot kell fizetni ÖjjO A nyereség rovására ® Kiutat keresnek Az Építő és Szerelőipari Vállalat többek között Szolnokon 60 lakásból álló sorházak, továbbá Kunszent- mártonban 12, Tiszafüreden 6 és Kunhegyesen 4 lakás felépítésére kötött szerződést rendelőivel. — Ezenkívül mintegy 10,5 millió forint értékben termelőszövetkezeti létesítményeket épít. Előreláthatólag a félév lezárásakor egy millió forint értékű munka elvégzésével marad adós. Ez egyben azt is jelentheti, hogy a szerződésben foglalt átadási határidőknek nem tesz eleget. Ennek veszélye ma még erősen fennáll. Mint a vállalat igazgatója közölte, ebben a félévben erősen hátráltatja termelésüket a már krónikussá vált tégla- és kavicshiány. Megrendeléseiknek a téglagyárak, illetve a bányák messze nem tettek eleget s ez a termelési programban zavarokat okozott, s egyelőre okoz is. Eddigi értesülései szerint a téglaszállításban csak a harmadik negyedévben várható lényeges javulás. Ennél fogva a vállalat a megvásárolt betonelemeket nem tudja beépíteni, de a közeljövőben érkező szállítmányokat sem. Készletnormáján felül is kénytelen anyagot raktározni, ami viszont a nyereség terhére menő büntető kamatot von maga után. A vezetők most mepró- bálnak kiutat keresni, hiszen a szerződések nem teljesítése anyagilag sújtja a Elkészült a művelődés- ügyi. valamint a földművelésügyi miniszter együttes rendelkezése a mezőgazdasági jellegű továbbképző iskolákról. A rendelkezés kimondja, hogy a mezőgazdasági ismereteket nyújtó továbbképző iskolák az 1966—1967-es tanévtől a betanított munkásképzést szolgálják. A képzés célja, hogy a kétéves tanulmányi vállalatot. Bár azt mondják, hogy a harmadik negyedévben egyenesbe jönnek, ez mitsem változtat azon, hogy az esetleges félévi veszteség legjobb esetben a többlet nyereség rovására megy. Tehát a nyereségrészesedésben is érezteti a hatását. —f —p idő alatt a fiatalok elsajátítsák valamely mezőgazdasági betanított munkás munkakör betöltéséhez szükséges elméleti ismereteket és a feladatok elvégzéséhez a gyakorlati készséget. A rendelkezés szerint a továbbképző iskolákban egy-egy osztály tanulóit azonos munkakörre kell képezni. Rendelkezés a mezőgazdasági továbbképző iskolákról Nehéz fuvar Az elmúlt héten Karcagon jártam. A főúton új csatorna épül, s az árokból kiásott föld helyére homokot döngölnek' Így nem fog megsüllyedni a csatorna felett az úttest. A homokot billenős és nem billenős Csepel tehergépkocsik szállítják. A fix platósokról rakodómunkások lapátolják a homokot. Az egyik billenősről is. Vajon miért nem billent? — Ügy tudom, nincs orsóolaj, azért nem működik Az udvaron tizenöt vagy húsz méter magas URH rádióantennát láttam. Ez adta az ötletet. — Hívjuk fel Szolnokot mondtam a telepvezetőnek. Hátha ott van gyűrű. Sajnos csak Törökszentmiklósi tudtuk hívni, eddig terjed a rádió hatótávolsáSokan úgy vélekednek és joggal, hogy a jelenlegi gazdasági mechanizmusunk lomha, nem tud lépést tartani az igények alakulásával, de különösen sokszor tűzik a gúny tollhegyére beruházási előírásaink mindent lelassító „erejét”. A mechanizmusban várható váltoAlig egy évvel ezelőtt a kőolajbányászat alföldi legnagyobb eredményét a haj- dúszoboszlói földgázmezőben és a 600 millió forintos költséggel épült földgázfel dől gozó üzemben láttuk. Ma már tudjuk azt is. hogy az ország földgázbázisának súlypontja az Alföldre tevődött át. de a kitermelhető földalatti kő- olajkészletünk éveken át nem a legmegnvugtatób- ban alakult. És végre most az 1966. év elején Szeged térségében visszavonhatatlanul berobbant a nagy eredmény, földgáz és kőolaj együtt, igen gazdag földalatti telepek egész sorában. Még csak részben számítható a várható földMég folynak a kutatási munkálatok, de a város távlati fejlesztésén dolgozó tervező szakemberek tanácskozásra hívták meg a Nagyalföldi Kőolaitermelő Vállalat és az Alföldi Kőolajfúrási Üzem képviselőit. Nyilatkozatot kértek, hogy melyik városkörnyéki részt hagyják ki a kőolajipari létesítmények számára. Az olajipar sem akart Az előre vetíthető eredmények szárnyat adnak a fúrási üzem dolgozóinak. Minden meglévő nehézség ellenére nincs elmaradott rétegvizsgálatra váró fúrási pont. s ezt az ütemet az üzem dolgozói tartani is fogják. Az év végéig kb. 20—30 kutat lefúmak a már lemélvítettekkel együtt. A kutak kapacitásvizsgálatai is rendkívül gazdagságot mutatnak, hiszen 10 új kút többet képes termelni, mint az eddigi, többszáz kútból származó teljes alföldi hozam. A Nagvalföldi Kőolajtermelő Vállalat vezetői már f o fnlfij facin'? szükséges első beruházási igényeket, amelyben a 8— 10 helvjcágHől álló első 0z«*m! irodán túl művezetői lakásokkal kezdődne a hatalmas beruházás. Az első programban ölvén többkla hidraulika — mondta a rakodó. A gépkocsivezetővel nem tudtam beszélni. Felkerestem a karcagi AKÖV-teJep vezetőjét. Szabó Istvánt és megkérdeztem, miért nem billent az YB 31—96-os? — Nem az olaj miatt — mondotta. — Hiányzik a teleszkóp négy tömítőgyűrűje. — Nincs raktáron? — Nincs- Az alkatrészt Kisújszállásról kapjuk, s ott nincs. ga. Törökszentmiklós megígérte, továbbítja az üzenetet Szolnokra. Amíg a rádióhívásra vártunk, beszélgettünk— Mennyire vannak le. terhelv a gépkocsik? — Megfelelően — mondta Szabó István. — A hét utolsó napján ugyan van zások ma mindenkit erősen érdekelnek, s azt kíváncsian várjuk, mégsem erről akarok írni, mert hisz konkrét példákat még nem adhatnánk. Valami azért itt-ott máris van. Valami kezdeti bátrabbodás, valami pezsdülés, gyorsítani akarás, ha népgazdasági érdekekről van szóN gáz és kőolajvagyon, de méreteiben máris oly nagy, hogy Hajdúszoboszló és Nagylengyel nagyságrendjét tárja elénk. Vajon mit szól ehhez a város, Szeged? A virágos ünnepi játékok városa örül, s még bizakodóbban tekint jövője elé. Az egyik idősebb szegedi polgár úgy nyilatkozott, hogy „Szeged megfogta az isten lábát”. A város földrajzi fekvésénél fogva is előnyöket élvez, hiszen éves szinten az országos átlagnál 260 órás „többi et”-napsütést élvezhet. A felszabadulás utáni időszakban az első földalatti enereiaként a termálvíz köszöntött be. s most a kőolaj és földgáz. szerény lenni, mert látva a várható hatalmas felfutást, a termelési részről 200. a fúrási részről 300 lakásra jelentette be igényét. Ügy néz ki. nem lesz annak sem akadálya, hogy mint Hajdúszoboszlón, itt is a város legszebb központi helyein éDülienek fel a modem olailpari lakóénületek, irodák, a szegedi új üzem központja az ott dolgozó kőolajbányászok számára. lométeres szállítóvezeték építése kezdődik meg, amely kiküszöböli a termelés és szállítási feladatoknak megfelelni már nem tudó tartálygépkocsis olajszállítást. Szintén vezeték énül sürgősen, hogy a próbatermeltetéseknél levegőbe engedett. több mint 10 ezer ka- lóriás gázt is Szeged város fűtési céljaira lehessen felhasználni. Űj vasúti töltő- berendezést kell legkésőbb 1967-ig megtervezni és kivitelezni az algyői vasútállomás mellett, hogy a szintén városon kívül felépített ipartelepet is vasúttal kösse össze. A munkálatok tervezői és kivitelezői szinten, a na gvon fontos népgazdasági érdek figyelemmel kisérésével, mindenütt kiemelt, különleges határidő előrehozásokhoz igazodnak F. I. egy kis komplikáció, amikor a Füszért nem igényli a túrajáratokat. A telepvezető fiatalember, nemrégen van Karcagon. A vele szemben ülő Balogh Lajos brigádvezető azonban tizenöt éve. Neki az nem tetszik, hogy miért dolgoznak más szállítási vállalatok Karcagon, amikor itt vannak ők? — Nem tudnánk mi az épülő kórházhoz szállítani a földet — érvelt a telepvezető. — Ahhoz mi túlságosan le vagyunk terhelve. — Én meg azt mondom, elvállalhattuk volna- Ismerem a teherbírásunkat — így Balogh Lajos. A furcsa homok Megnéztem a homokbányát is. A karcagi Béke Tsz tulajdonát képezi. Az AKÖV rakodómunkásai panasszal fogadtak: a Köz. lekedési Építő Vállalat — a fuvaroztató — kitermelt árban veszi a homokot a tsz-től. Valójában ki nem termelt homokot raknak kocsira, sokkal nehezebb munkával. A KÉV azonban csak kitermelt homokot igazol. Ezért igazságtalanul kevesebb bért kapnak. Balogh Lajos tsz-tag, a homokbánya kezelője elmondta, olyan normát állapítottak meg kettejüknek, amit nem tudnak teljesíteni. (A régi kereset 42 százalékát tudják elérni vele.) ök reklamáltak, jártak fűhöz-fához. de minden maradt a régiben. ö, mint mondta, tudja, hogy nem helyes, amit tesz, de mást nem csinálhat, ha a keresetét biztosítani akarja. Ügyeskedik- Azt a homokot is ki- termeltnek számolja el, amit a kotrógép és az AKÖV-rakodók kitermelnek. Ez annál is könnyebben megy neki, mivel a KÉV is így vásárolja a tsz-től. Vajon miért? A KÉV-nek nem pénz a köbméterenkénti 10 forint többlet? A néma sofőrök A homokbányában azután alkalmam nyílt a gépkocsivezetőkkel beszélgetni. Mint mondták, a régi telepvezetőnél nem fordult volna elő, hogy idegen fuvarozási vállalatok a jó fuvarokat elkaparintották volna előlük Karcagon. Az egyikük azt mondta, hogy annyira nincs munkájuk, hogy a múlt hónapban csak egy kis fondorlattal lett meg a 210 órája. Azelőtt? Kétszázhatvan óránál úgy „rángatták” le őket a kocsiról. Sok baj vfm. Sajnos, szólni nem nagyon mernek, mert mindnyájan karcagi lakosok és nem szeretnék, ha Szolnokra vezényelnék őketMásnap beszéltem Szolnokon Tugyi Gábor műszaki csoportvezetővel. Elmondta, hogy nem tud a karcagi problémáról, a tömítőgyűrű hiányról. Intézkedtek volna. Egy kis hanyagság. Billenős szervezés Felkerestem Bakos Gábort is, a karcagi kórház építésvezetőjét is. Neki sem a legjobb a véleménye a helyi AKÖV-ről. Mint mondotta, előbb kap szállítóeszközt Kisújszállásról, mint Karcagról. Hogyan merték volna akkor a földmunkával megbízni a helyieket? Pedig billenős gépkocsikkal és rakodógéppel el van látva a karcagi kirendeltség is. Az emberek szeretnek s tudnak is dolgozni- Az elmondottakból azonban látszik, hogy valami nincs rendben a szervezés és az üzemi demokrácia körül Karcagon. — bognár — URH összeköttetés, de milyen A napfény és a szerencse városa Kettőt egy csapásra... Város, ahol máris petrokémiai üzemet akarnak Gyorsabb ütem a beruházási munkáknál / i
