Szolnok Megyei Néplap, 1966. június (17. évfolyam, 128-153. szám)

1966-06-14 / 139. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1966. június 14. Magyar párt­ós kormányküldöttség utazott az NDK-ba A Német Szocialista Egy­ségpárt és a Német De­mokratikus Köztársaság minisztertanácsa meghívá­sára hétfő délelőtt baráti látogatásra az NDK-ba utazott a Magyar Szocia­lista Munkáspárt és a Magyar Népköztársaság kormányának küldöttsége. A küldöttséget Kádár János, az MSZMP Közpon­ti Bizottságának első tit­kára vezeti. A delegáció tagjai: Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a forradalmi rrtunkás-paraszt kormány elnöke, Nyers Rezső, a Po­litikai Bizottság póttagja, a Központi Bizottság titkára, dr. Szabó Zoltán, a Köz­ponti Bizottság tagja, egész­ségügyi miniszter, Mód Péter, a külügyminiszter első helyettese és Kárpáti József, hazánk berlini nagykövete, aki az NDK fővárosában csatlakozik a küldöttséghez. Távirat a csehszlovák vezetőknek Az IL—18-as különrepü- lőgép fedélzetéről Kádár János és Kállai Gyula — útban Berlin felé táviratot küldött Antonin Novotny- nak, Csehszlovákia Kom­munista Pártja Központi Bizottsága első titkárának, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnökének, és Jozef Lenártnak, a Cseh­szlovák Szocialista Köztár­saság kormánya elnöké­nek. Vlbrieht fogadta Berlinben a vendégeket A Kádár János vezette magyar párt- és kormány- küldöttség hétfőn délelőtt fél tizenegy órakor külön- repülőgépen érkezett meg a Berlin-Schönefeld-i repü­lőtérre. Walter Ulbricht, az NSZEP Központi Bizottsá­gának első titkára, az NDK Államtanácsénak elnöke a repülőgépnél üdvözölte Ká­dár Jánost, s a két állam­férfi átölelte és megcsókol­ta egymást. Ott volt a re­pülőgépnél Willi Stoph, az NSZEP Központi Bizottsá­gának tagja, az NDK mi­niszterelnöke is. A kölcsönös bemutatko­zások után Kádár János és Walter Ulbricht az NDK nemzeti néphadseregének a magyar küldöttség üd­vözlésére érkezett díszszá- zada elé lépett. Felcsen­dültek a két állam h'mnu- szának dallamai és közben 21 díszlövés reszkettette meg a levegőt, majd a díszszázad parancsnoka je­lentést tett Kádár János­nak, s ezt követően Kádár János és Walter Ulbricht ellépett az NDK nemzeti néphadseregének mind a három fegyverneméből ösz- szeállított díszszázada előtt. Ezután a magyar kül­döttség tagjai üdvözölték a tiszteletükre a repülőtéren megjelent személyiségeket: az NSZEP Politikai Bizott­ságának tagjait és póttag­jait, az NDK Államtaná­csának elnökhelyetteseit, az NDK kormányának tag­jait, az NDK fővárosa po­litikai és társadalmi életé­nek számos más vezető személyiségét, az NDK-ban akkreditált diplomáciai képviseletek vezetőit és a berlini magyar nagykövet­ség tagjait. A repülőtéri fogadtatás befejeztével a küldöttség a Berlin-Niederschönhausen-i kastélyban lévő szálláshe­lyére hajtatott. Magyar nyelvű köszöntések a német lapokban A Német Demokratikus Köztársaság hétfő reggel megjelent lapjai első olda­las magyar nyelvű szalag­címmel köszöntötték a Ma­gyar Népköztársaságból ér­kezett vendégeket. „Szere­tettel üdvözöljük kedves magyar elvtársainkat!” — hangzik a „Neues Deutsch­land” címe. A lap e felirat mellett jobbról és balról közli Kádár János és Kál­lai Gyula arcképét. A „Berliner Zeitung” sza­lagcíme: „Az NDK főváro­sa üdvözli a baráti ma­gyar nép képviselőit”. A „Neues Deutschland” hétfői vezércikkét is a lá­togatásnak szenteli „Az NDK jóbarátokat fogad” — szól a vezércikk címe, — amelynek szerzője Wilhelm Meissner, az NDK rendkí­A Le Monde értesülése szerint Franciaország rövi­desen visszavonja Nyugat- Németországban állomáso­zó légierőit, függetlenül at­tól, hogy az NSZK-beli francia csapatok új státu­száról hétfőn Bonnban megindult tárgyalások eredményre vezetnek-e vagy sem. A francia légikötelékek elköltözésének időpontját még nem határozták meg, jól értesült párizsi körök­vüli és meghatalmazott ma­gyarországi nagykövete. Kádár János látogatásá­val kapcsolatban a Neue Zeit vasárnap vezércikk­ben méltatta Magyaror­szág és az NDK kapcsola­tait. Emlékeztet az NDK párt- és kormányküldöttsé­gének 1964-ben tett ma­gyarországi látogatásáról kiadott közös nyilatkozatra, amely hangsúlyozta, hogy a két ország minden kér­désben egyetért. Az egyet­értés vonatkozik a nemzet­közi helyzet értékelésére is, továbbá a nemzetközi kom­munista és munkásmozga­lomra, a szocialista építés elveire. Délután a magyar párt­ós kormányküldöttség ko­szorút helyezett el a szocialisták Berlin—Fried- richsfelde-i emlékhelyén, majd ezt követően meg­koszorúzta a treptowi szovjet hősi emlékmű­vet. Itt Pjotr Abraszi- mov, a Szovjetunió NDK- beli nagykövete üdvözölte a magyar vendégeket. A koszorúzások után Ká­dár János és a magyar kül­döttség tagjai a Német Szo­cialista Egységpárt Köz­ponti Bizottsága székházá­ban rövid látogatást tet­tek Walter Ulbrichtnál és Willi Stophnál. E látogatás végeztével az NSZEP Poli­tikai Bizottságának üléster­mében megkezdődtek a tárgyalások a két küldött­ség között. Hétfőn este Walter Ulb­richt és felesége az NSZEP Központi Bizottsága szék- házánák ünnepi termében fogadást adott az NDK-ban tartózkodó magyar párt- és kormányküldöttség tisztele­tére. A fogadáson a him­nuszok elhangzása után Walter Ulbricht „ és Kádár János mondott pohárkö­szöntőt. ben azonban úgy tudják, hogy áthelyezésük július 1-én kezdődik meg, amikor Franciaország hivatalosan is elhagyja a NATO integ­rált katonai szervezetét. A francia kormány in­tézkedését azzal magyaráz­zák, hogy De Gaulle koc­kázatosnak tartja a fran­cia légierők jelenlétét az NSZK-ban. Attól tart, hogy Franciaország ílymódon akarata ellenére is háborús konfliktusba keveredhet. Koszigin Helsinkiben Koszigin szovjet kor­mányfő vörös-fehér külön- vonata hétfőn a kora dél­utáni órákban befutott a Helsinki főpályaudvarra. A szovjet kormány elnökét, feleségét és ' a kíséretéhez tartozó Kuznyecovot, a külügyminiszter első he­lyettesét, valamint Zaha- rovot, a szovjet külügymi­nisztérium Skandináv osz­tályának vezetőjét a pá­lyaudvaron Urho Kekkonen államelnök, Paasio minisz­terelnök és más magas ran­gú személyiségekből álló reprezentatív fogadóbizott­ság üdvözölte. Koszigin szovjet minisz­terelnök hétfőn az elnöki palotában látogatást tett Kekkonen finn köztársasá­gi elnöknél. Koszigin és Kekkonen baráti beszélgetést folyta­tott. Ugyancsak hétfőn Koszi­gin felkereste a miniszter- tanács épületében Paasio miniszterelnököt. NV. V. Kuznyecov, a Szov­jetunió külügyminiszteré­nek első helyettese hétfőn látogatást tett Karjalainen finn külügyminiszternél. Megkezdődtek a francia— nyugatnémet tárgyalások Hétfőn a bonni külügy­minisztériumban megkez­dődött az első konkrét esz­mecsere a francia és a nyugatnémet kormány kép­viselői között az NSZK-ban állomásozó francia csapa­tok jövendő státusáról. A megbeszélésen az NSZK-t Meyerlindenberg külügy- minisztériumi igazgató, — Franciaországot pedig De Beaumarchais külügymi- nisztériumi igazgató kép­viseli. DÍVSZ kongresszus Egy hete tanácskozik a bolgár fővárosban a De­mokratikus Ifjúsági Világ- szövetség VII. kongresszu­sa. Vasárnap óta — amikor is befejeződött a szervezet elnöke és főtitkára által előterjesztett beszámolók általános vitája — a mun­ka bizottságokban folyta­tódik. Franciaország visszavonja légierőit ÍSyugaUÍSémetországból Megkezdődött a Béke-Világtanács i illése Hétfőn délelőtt Géniben a Wilson palotában meg­kezdődött a Béke-Világta­nács ülése. A négynapos genfi konferencián a világ 82 országából mintegy 250 küldött vesz részt- A ma­gyar delegációt Sík Endre, az Országos Béketanács el­nöke vezeti. A küldöttség tagjai Pethő Tibor és Réczi László, az OBT alelnökei. Bugár Jánosné, a Hazafias Népfront főtitkárhelyettese és Sebestyén Nándomé, az OBT titkára. A tanácsko­zás elnökségének megvá­lasztása után Isabelle Blu­me asszony, a BVT ügy­vezető bizottságának elnö­ke tartott beszámolót. A küldöttek nagy tapsa köze­pette tolmácsolta Bernal professzor a BVT sok éven át volt elnöke üdvözletét, aki egészségi okokból nem utazhatott Genfbe, majd a nemzetközi békemozgalom időszerű feladatait vázolta. A svájci bókemozgaloni képviselőjének üdvözlete után a tanácskozás résztve­vői az alábbi napirendet fogadták el: 1. A vietnami népnek az amerikai agresszió elleni igazságos harcát támogató világméretű akció kibonta­koztatása. 2- Az ázsiai, az afrikai és a latin-amerikai népek har­ca a teljes nemzeti füg­getlenségért az imperialis­ták, a gyarmatosítók és az újgyarmatosítók beavatko­zása, agressziója és felfor­gató tevékenysége ellen, kü­lönös tekintettel Rhodesiá­ra, a portugál gyarmatok­ra és Kubára. 3. Az európai biztonság és a leszerelés érdekében kifej tett tevékenység. 4. A BVT céljai és szer­vezeti felépítése. A szovjet választások előzetes eredni óm/ei Vasárnap este hat óráig a szovjet választók 98,92 szá­zaléka leadta szavazatait a Legfelső Tanács megvá­lasztásával kapcsolatos sza­vazáson. Mint a Központi Válasz­tási Bizottság jelenti, a szavazás a Szovjetunió egész területén mindenütt helyi idő szerint reggel hat órakor kezdődött meg, szer­vezett formában folyt le. a választási törvény szigorú megtartásával. A Központi Választási Bizottsághoz nem érkezett be jelentés arról, hogy valahol megsértették --------------­---------------­v olna a választási rendel­kezéseket Az egyes szövetségi köz­társaságokban este nat óráig a választópolgárok a következő százalékos arány­ban vettek részt a szava­zásban: Orosz föderáció — 98,61, Ukrajna — 99,76, Be­lorusszia — 99,29, Azer­bajdzsán -— 98,57, Lettor­szág — 98.67, Moldva — 99,47, Litvánia — 98,35, Kirgizia — 98,87, Tádzsi­kisztán — 97,46, örmény- ország — 96,79, Türkménia — 97.78, Észtország — 96,83 százalék. VIETNAM Egy nap alatt 432 tonna bomba Dél-vietnami katonai for­rásból származó hír szerint vasárnap estétől hétfő dél- előttig heves harcok foly­tak Da Nangtól délre a tengerparti homokos síksá­gon délvietnami tengerész- gyalogosok és a szabadság- harcosok között. Az amerikai légierő 24 B—52-es bombázógépe a háború egyik legnagyobb légitámadását intézte a sza­badságharcosok állásai el­len Kontum körül. A gua- mi támaszpontról felszálló gépek 2 hullámban támad­tak és összesen 432 tonna bombát dobtak le az ellen­fél állásaira. Röviddel a légitámadás után a száraz­földi csapatok tnegindultak a bombázott terület felé. A saigoni rendőrség hét­főn hajnalban eltávolította a buddhista intézet közelé­ben az utcákon felállított buddhista oltárokat annak ellenére, hogy Thich Tam Chau, a budd­hista intézet elnöke, rádiófelbívást intézett a hívekhez, hogy tartózkod­janak az oltárok felállítá­sától, a kora hajnali órák­ban az oltárok mégis ott voltak az utcán. Hétfőn a kora reggeli órákban rövid ideig tartó összetűzésre került sor kor­mánycsapatok és a velük szembeszálló buddhisták között, akik meg akarták akadályozni a katonai őr­ség leváltását. Az európai biztonságról Irta: Csáki István ii. Milyen jelenleg és milyen irányban fejlődik az európai biztonság? Euró­pa térségében az utóbbi két évtized alatt nagyará­nyú erőeltolódás ment vég­be a biztonságért harcoló erők javára, s ennélfogva — számításba véve minden ellentétesen ható tényezőt, konfliktus-veszélyt is — erősödött az európai biz­tonság. Ezt a következő té­nyek mutatják; Az európai szocialista or­szágok politikai, gazdasági és katonai szempontból megerősödtek. Amíg példá­ul 30 esztendővel ezelőtt az európai — és a világ — biztonságáért csak a Szov­jetunió állt ki következete­sen és harcolt valamennyi világfórumon, addig ma a szocialista országok kö­zössége áll ki és folytat küzdelmet ezért az ügyért- Ma Európában a szocialista országokat szilárd katonai szövetség — a Varsói Szer­ződés — kapcsolja egybe, s politikai és katonai téren egyaránt fellépnek minden olyan jelenség, imperialis­ta próbálkozás ellen, ami a biztonságot, a békét fenye­geti. A szocialista országok — miközben erősítik egy­máshoz fűződő politikai és gazdasági kapcsolataikat — tovább fejlesztik katonai erőiket, a világ népei előtt világosan és rendsze­resen ismertetik politikai, katona: céljaikat, nyíltan és következetesen leleplezik az imperialista terveket, ka­tonai egyezményeket, az agiresszív háborúra való készülés minden mozzana­tát. A biztonság előrehala­dásában a szocialista or­szágok meglevő és növeK- vő ereje volt — és lesz a jövőben is — a legfőbb biztosíték. Az a eresszív német erők helyzete is egészen más, mint a második világhábo­rú előtt volt. A „harma­dik birodalom” összeom­lott. Ma német földön szo­cialista német állam szege­zi szembe haladó bel- és külpolitikáját a nyugati mi­litarista erőkkel. A nyu­gatnémet politikusok nem ismerik el a Német De­mokratikus Köztársaságot, nem ismerik el az Odera— Neisse határt. De ez a té­nyeken nem változtat Ti­zenhét millió német dol­gozó két évtized alatt olyan hatalmas előrelépést tett a szocializmus útján, ami a legmerészebb elképzelése­ket is túlszárnyalja- Ez a szocialista állam az öt kon­tinensen több mint 40 or­szággal van diplomáciai kapcsolatban és több száz nemzetközi szervezet mun­kájában vesz részt. Ipari potenciálját tekintve a vi­lág első tíz ipari hatalma közé sorol. Csak Bonnban nem hajlandók tudomásul venni létezését. 4 szocialista német állam — az NDK — léte és harca sokszor húzza ke­resztül napjainkban is a bonni militaristák számítá­sait, az egykori hitleri ma­gas rangú tisztek, tisztvise­lők népellenes mesterkedé­seit. A nyugati államok a né­met újraegyesítésben, az egységes békeszerető Né­metország megteremtésében semmilyen konstruktív ja­vaslattal nem tudnak elő­állni Gyakran, szinte a mi­litarista erők kívánsága és sugallata szerint csele­kednek, ami rendkívül megszégyenítő is arra az Angliára, melynek polgárai százezrével estek áldozatul a hitleri fasizmus támadá­sának, terrorbombázásai­nak. A német kérdésben konstruktív javaslatot a Szovjetunió, az NDK, a szocialista államok közös­sége terjesztett eddig 1s elő. s megoldást csak ezen az úton lehet eszközölni. Ennek lényege, hogy a két Németország — a demok­ratikus fejlődés feltételei-, nek megteremtésével — lépjen államszövetségre, s folytasson olyan politikát, amely kizárja, hogy német földről még egyszer világ­háború indulhasson el. A militarista erők és a há­borúra törekvő nyugati po­litikusok éppen ezt nem akarják, s ez is világosan mutatja, honnan fenyegeti veszedelem a békét­4 kapitalista világ Európában létrehozott leg­nagyobb katonai szövetsé­ge — a NATO — válságos helyzetbe került. Az ame­rikai. brit és nyugatnémet politikusok ezt leginkább De Gaulle lépéseinek, el szakadási törekvéseinek tu­lajdonítják. A helyzet azon­ban másra utaL A francia lépések csak kifejezői és nem előidézői a válságnak. A válság tulajdonképpen a szövetség létrejöttével kez­dődött, mert az, amilyen címen létrehozták — a „kommunista agresszió” ve­szélye — a valóságban nem volt és nincs. A NA­TO agresszív támadó kapi­talista katonai tömörülés,

Next

/
Oldalképek
Tartalom