Szolnok Megyei Néplap, 1966. június (17. évfolyam, 128-153. szám)
1966-06-08 / 134. szám
\998. június 8. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A pártcsoportok munkájának tapasztalataiból A szolnoki városi pártbizottság tanulmányozta a pártcsoportok munkáját. Megállapította, hogy az utóbbi két évben tevékenységük tovább javult. Politikai aktivitásuk, az alapszervezetekben betöltött szerepük, munkájuk színvonala fejlődött. A fejlődés ugyan szerény, de a pártvezetőségek irányító, segítő, számonkérő munkája nem volt hiábavaló. Határozott előrelépés történt a tag és tagjelöltfelvétel, a tagjelöltek nevelése, a politikai továbbképzésbe való bekapcsolódás, a szervezeti élet erősítése és rendszeressége, a termelési feladatok megvalósítására való mozgósítás, a munkásőrök felvétele, a tömeg- szervezetekben végzett munka stb. területén. Javult a pártonkívüliek körében végzett felvilágosító, nevelőmunka is. Az eredményes pártcso- port-munka szervezeti keretei kialakultak. Jelenleg 526 pártcsoport működik az alapszervezetekben. Fontos párthatározatokat, politikai kérdéseket velük rendszeresen megtárgyalnak a pártvezetőségek. Megvan a törekvés, hogy a pártcsoport vezetői tisztséget, a pártcsoport munkát megfelelő rangra emeljék. A nagyobb pártszervezetekben rendszeresek a megbeszélések. Több párt- szervezetben — például a Tiszamenti Vegyiművekben — a vezetőség egy-egy tagja részt vesz a pártcsoport értekezleteken. A pártcsoportok munkájában még azonos területen is vannak színvonalbeli különbségek. A vízügyi igazgatóság II. alapszervezeténél pl. rendszeresek az értekezletek, beszélgetnek politikai kérdésekről, értékelik a pártmegbízatások teljesítését, önállóan dolgoznak. Ugyanakkor a vízügyi igazgatóság I. alapszervezeténél ritkán tartanak értekezleteket, a pártmegbízatással, az egyes párttagok munkájával ritkán foglalkoznak. Gyakori az Is, hogy a pártcsoport vezető személyesen beszéli meg a feladatokat a hozzá tartozó tagokkal. Az is előfordul, hogy a pártcsoport tagjaival sem egyénileg, sem csoportosan a bizalmi nem foglalkozik. A pártbizottság hangsúlyozza — és a pártszervezetek munkáját ennek megfelelően segíti —, hogy a pártcsoport értekezletek rendszeres megtartása fontos. A termelő jellegű pártcsoportok, a termelési feladatokra egyre jobban ösztönöznek. Helyesen foglalkoznak olyan kérdésekkel, mint például a normakarbantartás, a takarékosság, a munkafegyelem, a minőségi munka stb. Az ilyen témák vitája közben is lehetséges a párttagság politikai nevelése. Jelenleg a párt IX. kongresszusára készülve a járműjavító, az Alföldi Kőolajfúró és Termelő Vállalat, a vegyiművek, a 7. AKÖV és több más vállalatnál arról tárgyalnak a pártcsoportok, hogy mit tehetnek a kongresszusi verseny szélesítése, a vállalt feladatok teljesítése érdekében. A vas- ioari vállalat elektromos részlegénél kezdeményezték. hogy az ott dolgozó szakképzetlen nők részére indítsanak szaktanfolyamot. Sikeresen dolgoznak az élelmiszer kisker. vállalat és öntevékenyen, eredményesen dolgozik a megyei tanács művelőd»sügvi osztályán működő pártcsoport is. A pártcsoportok feladataiban első a párttagság eszmei, politikai nevelése. A párttáeság körében növekszik is az igény a politikai kérdések megértése iránt. Több alapszervezetben: a TITÁSZ, a megyei kórház stb. az állami oktatásban résztvevőkön kívül a tagok döntő többsége részt vesz pártoktatásban. Viszont sok helyen alig 50 százalékuk törekszik politikai képzésének növelésére. Ezzel is magyarázható, hogy a párttagok közül többen nem vesznek részt rögtönzött politikai vitákban, nem lépnek fel a téves, esetenként ellenséges megnyilvánulásokkal szemben sem. A pártcsoportok politikai munkáját, pártonkívüliek- kel való kapcsolatát tekintve a fejlődés biztató. Ebben a kislétszámú párt- szervezetek egy részénél is sikerült előbbre lépni. Ma is vannak azonban olyan pártszervezetek, ahol két éve nem vettek fel tagjelöltet. Ezeken a helyeken különösen indokolt a pártcsoportok politikai munkáját, a tömegszervezetekben dolgozó kommunisták tevékenységét segíteni. A munka tapasztalatait — jellegüknek megfelelően — 7 csoportban beszélte meg a városi pártbizottság a pártcsoportvezetőkkel. A kőolajipari pártszervezetek pártcsoport vezetői hangsúlyozták ott az időben történő tájékoztatás fontosságát, valamint a velük egy területen dolgozó KISZ és szakszervezeti bizalmiakkal való együttműködés módszereit, jelentőségét. Több pártcsoportbizalmi viszont helytelenítette, hogy a művezetők, műszaki beosztású dolgozók egy része lebecsüli a pártcsoportbizalmi megbízatást. Érdeme volt a megbeszéléseknek, hogy hangsúlyozták a pártonkí- vüli dolgozókkal való jó, emberi, munkatársi kapcsolat, valamint a kommunista példamutatás fontosságát. önkritikusan többen kinyilvánították azt is, hogy a pártcsoportok a politizáló légkör kialakításában, irányításában nem elég kezdeményezőek. Nem veszik észre területükön az embereket foglalkoztató kérdéseket, a gazdasági feladatok végrehajtását nehezítő tényezőket. A pártcsoport vezetőkkel való tanácskozások céljaikat elérték. A tapasztalatokat a párt IX. kongresszusára való felkészülés időszakában hasznosítani tudjuk. Az elkövetkező hetekben a pártcsoportok egyénileg és együttesen is beszélgetnek a végzett munkáról, sikerekről és hiányosságokról. Vizsgálják, hogyan járulhatnak hozzá a jobb munkához. A beszélgetések feltételezik a bátor, ugyanakkor türelmes vitákat, az eszmei, politikai egység további erősödését. Sárkány Géza a szolnoki városi pártbizottság titkára Evente ötször terem a fűthető talaj Harmati Ferenc, a Kőolaj- és Gázipari Tervező vállalat munkatársa érdekes találmányt dolgozott ki a termőtalaj fűtésére. Módszerek szerint a kertészetek földjébe párhuzamos csatornákat kell ásni. Ezeket jó hővezető fémlemezekkel fedik, s a csatornahálózat fölé 15—40 centiméter vastag melegágyi földet hordanak. A csatornákba gőzt vagy termálvizet engednek, s a fűtött talajon a hideg hónapokban is jól megterem a primőráru. Évente akár ötször is szüretelni lehet a fűtött földeken. A fűtőcsatornákhoz csővezeték sem kell, sőt, ha a fűtéshez nem meleg vizet, hanem gőzt használnak, úgy elszivárgás ellen védő szigetelőanyagra sincs szükség. A befektetés viszonylag kicsiny és az már az első évben többszörösen visszatérül. Elsőként a sásdi tsz tárgyal a találmány bevezetéséről. Egykori osztálytársamról, bizalmasabb barátomról csak annyit tudtam, hogy valamelyik Balaton melletti városban pedagógus. A nyáron családostól töltöttem két hetet B-n. Amikor egy esőlógató napon se fürdeni, se kirándulni nem volt tanácsos, az üdülői unalomban eszembe jutott Sz. Dezső. Hátha ebben a községben tanít? Igaz, nyár van, de a Balaton partjáról csak nem megy el máshová vakációzni? Kisfiámmal kopogtattam be a helyi tanács igazgatási osztályához. Kissé szégyelltem is zavarni a hivatalt ilyen kéréssel: mondják meg, ebben a nagyközségben lakik-e a barátom? De nagyon készségesei felvilágosítottak. Minden keresgélés nélkül, fejből megmondták. Sz. Dezső a Sellő utca ' 14. alatt található. Nem mondom, torkomban kalapált a szívem, mikor a helyes, villaszerű ház kapuján becsengettem. Nehéz volt az egyszeri félszeg kis parasztgyereket ebbe a környezetbe beleképzelni. Veranda. rózsalugas, kőmedence a virágágyak között, lustán csordogáló „Szökő- kúttal”. Nyugágy, nagy szélű szalmakalap a borostyánnal befuttatott oszlopnál. Éppen a gyümölcsfákat vette számba tekintetem, amikor a kis teraszra nyíló szárnyas üvegajtó kivágo- dott. Előbb egy vakító fehér ingű, dús fekete bajú- szú, középkorú férfi bukott ki a szó szoros értelmében. Krémszínű pantallójához, fenék .tájon egy szandálos láb rugózott. Ez a láb az én komámé volt. Vihorász- va kapaszkodtak egymásba, aztán emez öklözte vállon Dezsőt. Hancúroztak, mint a gyerekek. Régi barátom pont' akkor .kapott egy csattanós fülest, amikor engem meglátott, és meglepetésében elfelejtett féreugrani. Így találkoztunk — húsz év után. Mikor a filmrendező külsejű valaki elment, Dezső érdekesen számolt be a történtek előzményeiről. — Ez volt a tanácselnök. Nagyon rendes elvtárs vállvetve vagyunk a mozgalomban, mióta itt tanítok. Tizenegynéhány éve Együtt végeztük a pártiskolákat, agitáltunk, tsz-t szerveztünk, meg amit akarsz. Neki a tanácsi vonal tetszett, hivatástudattal •• Ot hét sátorban Márciusig kell visszaforgatnunk az idő kerekét. Ekkor beszélte meg. a Héki Állami Gazdaság igazgatója az üzemegységek vezetőivel, hogy közöljék az idei felújításra vonatkozó igényüket. A négy üzemegységben sokmindent rendbe kell hozni, ezért abban is megegyeztek, hogy sürgősségi sorrendben fognak a felújításokhoz. így került előtérbe az alcsiszi- geti üzemegységben levő lakások renoválása is. Mi bolygatta fel a kedélyeket ? Hetek óta a lakásrenoválás a beszédtéma szerte a gazdaságban és máshol is. Ennek oka az, hogy az egymás mellett sorakozó négy szolgálati házban nyolc család lakik. A problémájuk azonos1, s most mégis csak részben oldódik meg. De beszéljenek erről maguk az érdekeltek. — Tizenkét éve dolgozik a férjem a gazdaságban ío.. gátasként, illetve 1956 óta tehenészként. A szolgálati lakást 1959-ben kaptuk. Mindig vizes volt. Évente malteroztuk, meszeltük, de az idén már ez sem segített volna. A magas talajvíz miatt még a közfalak is vizesek lettek másfél, két méa bútort, mindent bevon a fehér penész. Hasonló a helyzet Pásztor Páléknál is. S az utóbbi négy család hiába remél. — Magam is megnéztem a nyolc lakást. Mindegyik vizes, egészségtelen. Az idén azonban csak négyet tudunk rendbe tenni. Beruházást nem kaptunk. Saját erőből, a fenntartása alapból fordítunk erre a célra 120 ezer forintot. Az idén csináltattunk a lakások melletti út mentén egy csatornát, ami az átereszekkel együtt csaknem 45 ezer forintba került. Ez is a lakóházak víztelenítését, a belvíz elvezetését szolgálja. Többet az idén nem tehetünk, mert a másik három üzemegységre is gondolnunk kell. A már említett családlátogatás során is őszintén megmondtam: ne várják, hogy néhány hónap alatt mindazt rendbe hozhatjuk, amit éveken át elmulasztottak — sorolta Kálmán István igazgató, aki még csak hónapokban méri azt az időt. amióta a gazdaság ólén álltén magasan, ezért kell aláfalazni — sorolta Héricz Sándomé. — Férjemmel együtt évek óta dolgozunk. Tavaly vásároltuk ezt a szobabútort, 15 800 forintért. Szeptemberben telik le a részlet, s akkorára tönkre is megy. Megeszi a nyirkosság, a penész — mondta Nyeső Pé- terné sírásba csukló hangon. Gyarmati Jánosélknál az ajtó is alig nyílik ki a fel- púposodott padlótól. Pomd- zi Pétereknél szinte visszalökött bennünket a küszöbről a nehéz, dohos szag. Takarítanak,' szellőztetnek, de mindhiába. Málik a fal, gomba nő a lakásban, ágyneműt, A katonai sátor bejáratánál elhelyezett tűzhelyen Hériczné főzött. Ö és Márton Gyula mondta el, hogy a két család tizenkét tagja a honvédségtől kapott sátorban húzódott meg. Bútoruk nagy részét rokonoknál, ismerősöknél helyezték el, de azt sehogy sem tudták megoldani, hogy eny- nyien hetekig másoknál tartózkodjanak, aludjanak. Saját maguk oldják meg, de hogyan ? Az igazgató ezzel kapcsolatban arra hivatkozott: megállapodtak a családokkal, hogy saját maguk oldják meg elhelyezésüket. Valóban nem lehetett volna ezt másként intézni? Rab Imréék és Dankó Fe- renoék szállást kaptak a rokonoknál, de mi lett volna Hériczékkel, Mártonék- kal. ha a honvédség nem segít? — Kiköltöztek volna a szabad ég alá. Pedig a munkásszálláson van üres szoba, és máskor a klubhelyiséget is berendezték szükségből munkásszállásnak. Csak most nem volt arra lehetőség, hogy valamelyiket ideiglenesen megkapta volna a két nehéz helyzetben levő család — soroltak egymás szavába vágva, keserű hangon az emberek. Érthető a felháborodásuk. Joggal vártak több megértést, emberséget, azt, hogy fedél alá juttatják a két népes családot. Kosa Mihály, az üzemegységvezető azonban nekünk is kijelentette: — A munkásszállást nem adhatjuk oda, minden percben várjuk a más megyéből érkező dolgozókat. Várják, de lehet, hogy soha nem érkeznek meg ezek a munkások. Nem is válaszoltak a májusban küldött táviratra. így talán még hetekig üresen lesz a nekik szánt szoba. Az is érthetetlen, ahogyan a klubhelyiséggel kapcsolatban vélekedett az üzem- egységveziető. Ezt azért nem adta oda ideiglenes lakásnak, mert két évvel ezelőtt az akkori igazgató szigorúan megtiltotta, hogy akár munkásszállásnak, akár más célra igénybe vegyék a klubszobát. Különben is az egész lakásrenoválást úgy veszi, mintha nem is az 6 üzemegységét érintené, mondván, hogy az igazgató intézi ezt az ügyet Az, hogy hozzáfogtak az egészségtelen lakások helyreállításához, a gazdaság vezetőinek' jószándékát segf- tőkészségót bizonyítja. De miért nem terjedt ez addig, hogy fedelet is juttassanak az emberek feje fölé míg a renoválás tart? Mikor erre is lehetőség van. Nagy Katalin csinálja, szeretik is a községben. Az én hobbym — a tanítás mellett — a honismereti mozgalom. Gyerekeim buzgalmát néprajzi, nyelvjárási, történeti gyűjtőmunkáját távoli megyékben ismerik. Országos pályázatokon szerepelnek. Van egy kislány, akit úgy megnéztek az ismert történész zsűritagok, mintha kételkednének benne, hogy 5 írt olyan kiváló tanulmányt a helyi parasztmozgalomról... Tavaly, a fel- szabadulási évforduló itteni ünnepségének a szakkör tagjai voltak főszereplői. Dolgozataik,' verseik részleteiből ügyesen megszerkesztették a felszabadulás utáni húsz esztendő történetét... De míg odáig eljutottunk... Láttad Bélát, ugye? A tanácselnököt. Mit nézel ki belőle? Sz. Dezső itt egy kis beszédes szünetet tartott. Némán kínált, vegyem a friss feketekávét, amit ekkorára felesége lila-aranyos porceláncsészékbe odakészített. Kavargattuk a párolgó italt. Dezső száján furcsa kis mosolv állandósult. El nem tudtam képzelni, hova akar kilyukadni a tanácselnökkel, meg a hangsúlyozott kérdéssel. — Vállat vontam. — Jó kedélyű embernek lászik... — Az. az. — erősítgette nevetgélve Dezső. — Jó kedvében tolt úgy ki velem, hogy azt hittem, vége a barátságnak. Tudod, tanácstag is vagyok. Egy kintebbi körzetben kiharcoltam a lakossággal, hogy legyen vízvezeték. Társadalmi munka, pénz, határidő — minden megvolt. A vb határozata is. Egyszer beállít Béla. Nem tetszett a képe, meg ahogy jött. Szinte somolygott. Nagy feneket kerített, míg rátért a lényegre. Ami az volt: Mit szólok hozzá, ha nem az én körzetemben fektetik le a vízvezetéket, hanem ........Itt a te utcádban, h ékás!” — lökdös te a váltam tettetett kedélyességgel. De a kővetkező mondatából mindjárt kiderült, honnan fúj a szél. „Itt lakik Hőgye elvtárs is, a tanácstitkár... Nem jó les2 az nektek?” — Tudnod kell Hőgyéről — vetette közbe Dezső —, hogy egy erőszakos pasas. Jó keresztapja van valahol, odafent Idejövetele után mindjárt követelőzött, neki ez kell, meg az. Fejembe szállt a vér. Ezt felelteim Bélának: Ha ezt — a vb-határozat után, meg amikor a lakosság felkészült rá, megtette a kötelességét —, tehát mindezek után is meg meritek csinálni, visszaadom tanácstagi megbízatásomat! Fogalmam sincs, mi történhetett akkor Bélával, nem ilyennek ismertem... Felállt, köszönés nélkül otthagyott... Mindez a felszabadulási előkészületek utolsó stádiumában zajlott. Késő éjszakáig rendeztük a gyerekekkel a kiállítást, a helyi múzeumot, a tanácstermet díszítettük. Két napunk volt már csak, amikor Béla felkeresett. Az összetűzést követő napon kapom ám a felszólítást. hogy a tanács vb kirendel ürgeöntésre Azt hittem viccelnek, de telefonon megerősítették: Igaz. A gyerekek küldöttségbe mentek Bélához. Kérték mentesítsen, mert ők nem képesek egymagukban ilyen ünnepséget előkészíteni. Nem volt kegyelem. Éjszaka dolgoztunk a gyerekekkel, a szülők Is segítettek. Az évfordulót gyönyörűen megünnepeltük. Voltak vagy kétszázan, a gyerekek remekeltek... Béla kezet sem fogott velem... Egész mostanáig tartotta a haragot. Ő! Azért, mert mégiscsak a körzetem utcája, tehát nem az „enyém” kapta meg a vízvezetéket! Láttad volna, amikor ma megkeresett. Ügy sompoly- gott, mint akkor. De csak, míg elébem nem állt. Akkor egyenesen a szemembe nézett s csak ennyit kért. — Üss pofon, de ahogy csak bírsz! Hirtelen megzavarodtam, makogtam, ne hülyéskedien, üljön le. Nem és nem. Addig egy szót sem szól. el se megy. míg pofon nem kenem. Mit volt mit tenni. Lekevertem neki. — És a „szökőkút”, itt nálatok? — céloztam a vízvezetékre. — Most mondta el. hogy a tanácstitkárt addig szorongatta, míg ki nem kilincselte a híres összeköttetéseinél a költségeket ennek az utcának a bekapcsolására is... Mert az idén ez is megtörtént. — így telik az élet —, bölcselkedett D. barátom. — Sokszor azokon ütünk nagyot, akik legközelebb állnak hozzánk... Tóth Istvto
