Szolnok Megyei Néplap, 1966. június (17. évfolyam, 128-153. szám)
1966-06-01 / 128. szám
I9Ű8. Június 1. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A SZERKESZTOSEG POSTÁJÁBÓL Olvasóink írják OKLEVELES TSZ A fegyverneki Vörös Csillag Tsz-ben a napokban kibővített párttaggyűlést tartottak. Arany László párttitkár megnyitó szavai után Késmárki Zoltán, a községi pártbizottság titkára fejezte ki elismerését a termelőszövetkezeti gazdáknak, vezetőknek a versenyben elért szép eredményükért, amellyel elnyerték a kormány elismerő oklevelét. Ebben a közös gazdaságban a helyi versenyekre alapoznak, s arra törekszenek, hogy a szocialista brigádmozgalomban minél többen vegyenek részt. Tavaly négy brigád nyerte el a szocialista címet és oklevelet. Az idén már 13 brigád versenyez ezért a megtisztelő címért. A köz-, ségi versenybizottság állandóan figyelemmel kíséri, ki hol tart a nemes vetélkedésben, értékelik az elért eredményeket és nyilvánosságra is hozzák. Az okleyél átadása után jó munkájuk elismeréseként Bozsó József, Mester György, Varga Istvánná, Takács János, Bíró Péter, idős Molnár Sándor és Nagy Mihály tsz-tag kitüntetést kapott Kasuba János Tör ökszentmi ki ós A LEGNAGYOBB MAGYAR GYORSÍRÓRA EMLÉKEZTEK A gyorsíróvilág most emlékezett meg a kiváló magyar gyorsíró, dr. Fabro Henrik születésének századik évfordulójáról. Fabro Henrik munkássága korszakalkotó a magyar gyorsírás történetében. Hatalmas rövidítési anyaggal gazdagította a magyar gyorsírást, a vitaírást pedig valósággal forradalmasította. A magyar gyorsírók és gépírók országos szövetsége a centenáris ünnepségre meghívta Fabro Henrik lányát, s úgyszintén a szolnoki emlékünnepségen is részt vett Fabro Henrika, aki — nyugdíjbavonulásáig — a mezőtúri gyors- és gépíró iskolának volt az igazgatója. A középiskolák és gépíró iskolák versenyén is megemlékeztek Fabro Henrikről, a másolati szöveg ci~ ő életművének, érdemeinek méltatása volt. B- J. Mezőtúr f A SZABÁLY, AZ SZABÁLY Azon a napon történt az alábbi eset, amikor a város több iskolájából az alsótagozatos tanulók tornaünnepély- próbán vettek részt a MÁV-pá- lyán. Mi is innen jöttünk vissza az Űjvárosi iskolába elsőseinkkel, amikor a temetői átjárónál sorompót kaptunk. Autók hosszú sora volt látható mindkét oldalon. A város felőli oldalon állt az 1-es jelzésű autóbusz is, amely a vegyi(Levélírónknak emberileg igaza van, — jogilag azonban nincs. A gépkocsivezető művekhez ment. Három vegyiműves gyerek mondta, hogy ez az ő buszuk. Tudtam, hogy itt nem lehet felszállni, de azzal is tisztában voltam, hogy a gyermekek szaladnak árkon- bokron keresztül, ha felnyílik a sorompó, hogy elérjék az autóbuszt. Ezért egy másik nevelő és a szülők biztatására arra kértem a busz sofőrjét, vegye itt fel a három gyerme- • ☆ ugyanis a szabály ellen vétett volna, ha a temetői sorompó város felőli oldalán felket- Tagadó választ kaptam. A busz vezetője arra hivatkozott, hogy ez szabálytalanság lenne, amelyért őt megbüntetnék. Véleményem szerint egy kis emberséggel el lehetett volna intézni ezt az ügyet, s nem tenni ki veszélynek a három gyermeket. — Nem hinném, hogy bármelyik rendőr is szabálysértésnek vette volna ezt. Lévai Lászlóné Szolnok veszi a három gyermeket, mivel ott autóbuszmegálló nincs. — A szerk.) Általános biztosítás, amely nem ÁLTALÁNOS Március 25-én este ismeretien tettes, vagy tettesek lakásunk nyitott folyosójáról ellopták Danuvia motorkerékpárunkat. Mi a rendőrségen azonnal bejelentettük. később arról értesítettek bennünket, hogy a nyomozást megszüntetik, mivel semmi ererdményre nem jutottak. A lopást követő második héten jelentettük az Állami Biztosító kunszentmártoni kirendeltségén a bennünket ért kárt. mivel azt reméltük, hogy a 180 forintos általános biztosításunk figyelembe vételével valamennyit megtérít a biztosító a motorkerékpár árából. így tájékoztatott bennünket Kollár József, a biztositó helyi megbízottja és Kerti Károly is, a járási kirendeltség vezetője. Április 23-án az Állami Biztosító Szolnok megyei Igazgatósága közölte, hogy nem áll módjában a kárt megtéríteni, mert biztosításuk csak házi és használati ingóságokra terjed ki, a motorkerékpárra külön biztosítást kellett volna kötni. Helyi megbízottjuk is azt mondta, csak most tudta meg. hogy a motorra január 1 óta 50 forintos külön biztosítás van. Miért nem tájékoztatják az ilyen változásokról ügyfeleiket. és saját embereiket is, hogy ne akkor kelljen megtudni, hogy az általános biztosítás semmit nem ér, amikor a kár megtérítését kérjük. S miért nevezik általános biztosításnak azt, ami nem terjed ki mindenre? Mi abban a tudatban voltunk hogy az általános biztosítás elegendő. Most mégis hiába várjuk, hogy valamennyi is megtérül a tőlünk ellopott motor árából. S bizony nem szívesen vesszük tudomásul, hogy a tájékoztatás elmulasztására mi fizetünk rá, s az Állami Biztosítónak módja van a paragrafusok mögé bújva elzárkózni a kártérítéstől. Petyus Istvánná Tiszainoka A GÉPKOCSIVEZETŐ „SZÓRAKOZÁSA” Vasárnap délután 5 óra körül a tejüzemtől egy tejeskannákkal megrakott tehergépkocsi fordult az útra, s a tárház és az állami házak között a Mártírok útján nagy sebességgel belehajtott az összegyűlt esővízbe. Tetőtől-talpig csurom vizes lettem, a sáros, piszkos lé miatt ünneplő ruhámból át kellett öltöznöm. A gépkocsivezető a vezetőfülke hátsó ablakából nevetve még vissza is intett. Elkeseredésemben sajnos nem jegyeztem meg a tehergépkocsi rendszámát, s mert azt figyeltem, hogy újabb járművek közlekedtek, szintén a tejüzemtől, egy tartálykocsi és egy tehergépkocsi, amelyek azonban óvatosan kikerülték a vizet, s lassan haladtak. Úgy gondolom, nem kell különösebb kommentárt fűzni a rosszindulatú gépkocsivezető viselkedéséhez, aki joggal megérdemli a legszigorúbb felelősségre vonást. Illés Bcláné Szolnok eszközt nem adott. Rigóné a poharakat nem folyóvízzel mossa, pedig erre megvan a lehetőség, csak a tartályt fel kellene tölteni vízzel. Jó lenne, ha az illetékesek erre is figyelmeztetnék, s biztosítanák, hogy hab helyett sört mérjen a fogyasztóknak. Sáray Szabó Lajos Tiszavárkony SOK HAB, KEVÉS SÖR Május 29-én a tiszavárkonyi szőlőbeli italboltban egy korsó sört kértem, a magammal vitt családi sörös üvegbe pedig három korsóval mérettem- özvegy Rigó Józsefné, az italmérő beletöl- tötte az üvegbe a három korsó sört, ami körülbelül egy liter lett. Kértem, hogy egészítse ki, mert nincs meg a kellő mennyiség. A kimérő azt mondta, hogy a családi üvegbe négy korsó sör fér. — Akkor igen, ha sör helyett habot mér. Mivel Rigóné a hiányzó mennyiséget nem volt hajlandó pótolni, kértem a panaszkönyvet, de azt sem kaptam meg. Később vita közben ugyan elé- bem dobta a könyvet, de íróTANYASI GYERMEKEK OTTHONÁBAN Jászkiséren az általános iskolai diákotthonban intézeti napokat tartottunk. Rendezvényünkre meghívtuk a szülőket, azokat is, akiknek még nincsenek a diákotthonban lakó gyermekeik. Műsorunk igen gazdag volt. A látogatók meggyőződhettek a tanulók elméleti felkészüléséről, arról, hogyan folyik az élet a tanyai gyermekek otthonában. A tanulás után kulturális vetélkedőt tartottak a pajtások, majd a sportban is összemérték erejüket, tudásukat. Az intézeti napokat a diákotthoni est zárta, ahol nemcsak a műsor, hanem a tombola is sokaknak szerzett szórakozást. Nagy Edit Jászkisér Az illetékesek intézkedtek ISMÉT MŰKÖDIK A TOTÓ-EREDMÉNY- KÖZLÖ SZOLGALAT Lapunk május 4-i számában Totó címmel megjelent írásunkban hiányoltuk, hogy a megyeszékhelyen megszüntették a totó-lottó kirendeltségek vasárnapi totóeredmény közlését. Az észrevételre az Országos Takarékpénztár Sportfogadási és Lottó Igazgatósága válaszolt, s közölte, hogy korábban érdektelenség miatt szüntették meg országosan az eredményközlő szolgálatot, ugyanis a rádió és telvízió elterjedésével a fogadók legnagyobb része otthonában tájékozódott a totó-eredményekről. Szolnokon — kívánságunkra — május 29-től a Kossuth téri 243. számú totólottó kirendeltségben ismét bevezették a vasárnap esti eredményközlő szolgálatot. MÉGEGYSZER A ZAGYVA KIS- CUKRASZDÁRÓL Kormos Jenő szolnoki levélírónk panaszára, miszerint vasárnap délután zárva találták a Zagyva kiseruk- rászdát, a Szolnok és Vidéke Vendéglátóipari Vállalat válaszolt. — Megírták, hogy a Munka Törvény- könyv 47. szakasza és a végrehajtási rendelet 77. szalcasza úgy intézkedik, hogy a dolgozót minden héten megilleti egy pihenőnap. amit általában vasárnap kell kiadni. A belkereskedelmi miniszter és a (A választ megértettük, azzal azonban nem értünk egyet, hogy nem lehet másként megoldani ennek a cukrászdának az üzemeltetését. Amelyet az Is nagyon Indokolttá tenne, hogy ezen a nagv lskét-leppn a Zagyva kiseukrászda az eevetlen hely, ahol vasárnap KPVDSZ elnökségével egyetértésben heti pihenőnapul vasárnap helyett a hét valamely más napját is kijelölhetik, de ilyen esetben is havonta egy pihenőnapnak vasárnapra kell esnie. A Zagyva kiseukrászda egy hónapban egy vasárnap van zárva. A cukrászda szabadkasszás egység és a vezetőt, aki teljes anyagi felelősséggel tartozik, más személlyel helyettesíteni nem lehet. ☆ is beszerezhetnék az arra lakók a süteményt, vagy fekete mellett kellemesen tölthetnék pihenő, idejüket. Talán, ha nem szabadkasszás egységként működne, megoldható lenne a vasárnapi rendszeres üzemelés is. A szerk.) JOGOS VOLT A PANASZ, FELELŐSSÉGRE VONTÁK A PÉNZTÁROSNŐT A Híd-Bistró munkáját bíráló sorainkra, amelyeket közöltünk lapunkban a Eistró vezetőjétől érkezett válasz. Elismerték a bírála1 iogosságát. s a pénztárost a vezető figyelmeztette és tudomására hozta, hogy munkavégzés közben a vendéglátóipari üzletszabályzat szerint kell eljárnia. Az üzlet szocialista brigádja is elítélte a pénztáros magatartását, amely sértette a fogyasztót, s nem egyeztethető össze a szocialista kereskedelemmel. Jogi tanácsadó A termelősxövetkexetek jogvédelme A közelmúltban jelent meg a földművelésügyi miniszter rendelete a termelőszövetkezetek jogi ügyeinek intézéséről. A rendelet kimondja: a termelőszövetkezet jogi ügyeit tagként felvett, vagy munkaszerződéssel alkalmazott jogtanácsos intézi. Mód van arra is, hogy a tsz valamelyik ügyvédi munkaközösséggel kössön tartós megbízási szerződést. A jogtanácsos feladata, hogy intézze a tsz jogi ügyeit és mozdítsa elő a szövetkezet törvényes, alap- .szabályszerű működését. Munkáját közvetlenül az elnök irányításával végzi, utasítást az elnökön kívül csak a közgyűlés adhat neki. Fontos intézkedése a rendeletnek, hogy a vezetőség engedélyével a tagok és családtagjaik bizonyos ügyeiben is eljárhat a jogtanácsos, illetve elláthatja jogi képviseletüket. Előfordul persze az is — mégpedig elég gyakran —, hogy a tsz-tagok a háztáji gazdasággal, a földjáradékkal, a teljesítményekért járó részesedés^ munkadíj elszámolásával összefüggő panaszt tesznek. Feltétlenül helyes, hogy a tsz-jogtanácsosok nem hárítják el maguktól az ilyen ügyeket, ők ugyanis a termelőszövetkezet jogtanácsosai, azé a tsz-é, amelynek gazdái a tagok. Furcsa lenne hát. ha csak akkor végeznék el jogászi teendőiket, amikor a kötelezettségek teljesítését kell számon liérni a tagoktól. A törvényesség védelmének úgvanolyan szerves része a tagság jogainak következetes érvényesítése, mint például a küzdelem a munkafegyelem megszilárdításáért. a közös vagyon megóvásáért, gyarapításáért. Ma már csaknem minden termelőszövetkezetnek van jogtanácsosa vagy szerződéses alapon foglalkoztatott ügyvédje. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy ezeknek a jogi szakembereknek túlnyomó többsége hasznosan látja el fontos feladatát. Működésük sikeresen hozzájárul a termelőszövetkezeti életre és munkára vonatkozó jogszabályok betartásához, előmozdítja a szocialista törvényesség érvényesülését. A nagyüzemi társas gazdálkodás valamennyi területéi sok rendelkezés szövi át, s ahol a jogi ügyeket nem képzett jogász intézi, ott károk érhetik emiatt a termelőszövetkezetet. gyakoribbak a szabálytalanságok. Még ma Is bőven adnak munkát a tsz-jogta- nácsosoknak azok a mulasztások, hibák, amelvek például néhány esztendeje a tagsági viszonyra vonatkozó előírások helytelen értelmezéséből fakadtak, és még mindig rendezetlenek. Amíg nem működtek termelőszövetkezeti jogászok, meglehetősen visszás helyzet uralkodott, mert jogviták esetén a jogvédelem elemi eszközeit is nélkülöző tsz-ek olvan intézményekkel. vállalatokkal áltak szemben, amelvek gyakorlott jogászokkal rendelkeztek. Főleg ebből következett. hogy sok jogos követelésnek nem tudtak érvényt szerezni, másfelől pedig a bírósági ügyekben rendszerint alperesek voltak a tsz-ek. A legutóbbi években lényegesen változott a helyzet. 1964-ben a termelőszövetkezetek kereken 8400 peres ügyének mintegy hatvan százalékát a nagyüzemi társas gazdaságok kezdeményezték, s a 153 millió forintot kitevő kereseti érték kétharmada volt termelőszövetkezeti követelés. A befejezett 5500 perből négyezret nyertek meg a tsz-ek, s a megítélt összeg háromnegyed része a termelőszövetkezeteket illette. Tévedés volna mindebből arra következtetni, mintha az utóbbi években rosz- szabbul dolgoztak volna a tsz-ekkel kapcsolatot tartó vállalatok, s ugyanakkor a termelőszövetkezetek működése ugrásszerűen javult volna. Nem erről van szó, hanem arról, hogy lassanként sikerül pótolni a termelőszövetkezeti mozgalomnak azt a számottevő hiányosságát, amit a jogi ügyek intézésének, a jogvédelemnek az elhanyagoltsága jelentett. Ezt erősíti meg egyébként az is, hogy igen sok vitás kérdést rendeznek a jogtanácsosok úgynevezett peren kívüli eljárással. Helyes szemléletre vall, ha a jogtanácsosok nem a bírósági ügyek számának növelésére, hanem a perek, illetve a szabálytalanságok megelőzésére törekszenek A lényeg valóban az, hogy minden termelőszövetkezet működése megfeleljen a törvényes követelményeknek, és az érdekelt intézmények, vállalatok is mindig a jogszabályok szerint járjanak el. Ezt az elsőrendűen fontos célt azzal szolgálják legeredményesebben a termelőszövetkezeti jogászok, ha nemcsak a perbeli képviseletet látják el lelkiismeretesen, hanem őrködnek a tsz-ek belső rendjének megtartása, a kötelezettségek teljesítése felett csakúgy, mint azon, hogy a termelőszövetkezeti érdekek ne szenvedjenek csorbát. Van a jogtanácsosi tevékenységnek másik, figyelmet érdemlő vetülete is. Az, hogy a törvényesség a jogszabályok betartása természetszerűen kötelező a tsz-ekkel kapcsolatban levő vállalatokra, irányító szervekre. Ha a termelő- szövetkezetek jogásza valamelyik vállalat részéről tapasztal szabálytalanságot, szerződésszegést vagy túlkapást. akkor még aránylag egyszerű a helyzet; Nem az viszont akkor, ha a járási, a megyei jellegű szerv, illetve valamelyik dolgozója léni túl hatáskörét. avatkozik be illetéktelenül a tsz életébe, gazdálkodásába. Ilyen esetekben is szükséges, hogy a jogtanácsos fellépjen. A termelőszövetkezeti iog- tanácsosok egyre növekvő szerepet töltenek be a szövetkezeti falu életében Sok függ tőlük, de sajnos még sok nehézséggel találkoznak. Rendkívül fontos éppen ezért, hogy a Földművelésügyi Minisztérium és az Ors^ános Termelőszövetkezeti Tanács, a megve? és a iárási szervek a leettiie- sebb mértékben segítsék a iontanácsosok tevékenységét. Gulyás Pál Olvassa, leeressze a Néplapot! 1
