Szolnok Megyei Néplap, 1966. június (17. évfolyam, 128-153. szám)
1966-06-05 / 132. szám
t IMS. Június 5. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP n Bajcsy-Zsilinszky Endre ÜNNEPI KÖNYVHÉT 1966 Az ellenállási mozgalom vértanújának, Bajcsy-Zsi- limszky Endrének 80. születésnapjáról emlékezik az ország. Szarvason, 1886. június 6-án született, apja drí Zsilinszky Endre tanár, tönkrement földbirtokos volt. anyja Bajcsy Mária ■A fiú 1925-ben vette fel a Bajcsy-Zsilinszky nevet, anyja és anyja ősei iránt érzett tiszteletből. A Zsilinszkyek a század- fordulón Békéscsabán éltek, ahol vad gyűlölködésben állt egymással szemben az urak és a radikális parasztok tábora. Az urak egyik vezetője dr. Zsilinszky Endre volt. Származása, rangja, akkori eszméi vitték az egykori huszártisztet (Szegeden) 1919-ben az ellenforradalmárok közé. A munkásság és szervezetei iránt bizalmatlan. Elsősorban származás szerint osztályozza az embereket, az elit és a paraszt milliók patriarchális szövetségére építené fel sajátos demokratizmusát. Mégis: a parasztságot földreformmal szeretné gazdaságilag erősíteni; nevelni, tanítaná akarja a tömegeket, szociális igazságtételt követel a szegények javára: ennyi elég. hogy megértse az olvasó —v törvényszerűen szembe kellett kerülnie az ellenforradalom után kialakult kormánypolitikával. Hitler fasizmusában felismerte a világveszedelmet, e mert mély meggyőződése volt, hogy a kelet felé törő német imperializmus egyik célpontja Magyarország, minden erejével küzdött az ellen, hogy a magyar politika, államvezetés, a nácik uszályálba szegődjék. Miután Gömbös Gyula a hatalomra került Hitler udvarlására sietett, Bajcsy- Zsilinszky elmondta a képviselőház 1933. június 20-i ülésén: — A magyar történelem egyetlen hatalmas védekező gesztus a német imperializmussal szemben... Itt német világ nem volt ezer éven át, s itt német világ nem lesz! Hogy ezt megakadályozzuk, elmegyünk a golyóig és az akasztójáig... Senki sem gondolta akkor, hogy saját sorsát jósolta meg. Balfelől baráti kezek nyúltak felé. Sokat tanult, olvasott, talán a legtöbbet a kor polgári politikusai közül. Gondosan figyelte a világpolitikai fejlődést és azt a válságot, amelyben hazánk politikai. gazdasági, kulturális és társadalmi értelemben vergődött, nem kis mértékben éppen az egykori „szegediek” hibái és bűnei következtében. Hamarosan megértette, hogy az egész nemzet jó szándékú erőinek összefogására van szükség a náci behatolás, térhódítás ellen, a haza védelmére. Felismerte, hogy az összefogás fontos eleme a munkásosztály, s meglepetten vette tudomásul, hogy a hazafias kezdeményezések sokszor éppen a kommunistáktól érkeznek. Valóságos népfront alakult kt baráti környezetében és ennek mind 52 antifasiszta, mind a háborúellenes mozgalmakban évről évre nagyobb súllyal mutatkozott meg a ielen- tős-ége. Amikor Teleki nem tudta megakadályozni a ju- goszlávok megtámadásában való részvételt, hanem ön- gyilkosságba menekült, Zsilinszky megérezte, hogy a katasztrófa küszöbére ér- keztünk. ezt tanácskozásain beszédeiben és ínségcikkeiben törekedett kifestő minden fegyverével követelte Magyarország visz- szavonulását a szerencsétlen háborúból, amelynek kimenetelét előre látta. Sajnos, a kormányzóhoz és a miniszterelnökhöz intézett emlékiratai a címzetteknél nem találtak megértésre. De ébresztgette velük a béke és a katasztrófából való menekülés reménységét mind szélesebb rétegekben. Magyaroszágon növekedett az ellenállás a háborúval szemben, s a békefront polgári vezéralakja Bajcsy-Zsi- linszy. Az egykori „szegedi” eljutott a népfrontos háborúellenes megmozdulásokig. 1944. március 19-én fegyverrel szállt szembe a rátörő németekkel, sebesülten került a megszállók fogságába. Október 15-én, Horthy kudarcba fulladt fegyverszüneti kísérlete napján szabadult Szállási hatalomátvétele után valamennyi németellenes erő bizalmából jelent meg a Magyar Font által kezdeményezett Ellenállási Mozgalom élén. Sajnos, a szervezkedést elárulták, mielőtt Zsilinszky megbízottad elindulhattak volna, hogy felvegyék a közvetlen kapcsolatot a szovjet seregekkel és a Szovjetunió kormányával. A katonai vezetőket, Kiss János altábornagyot, Nagy Jenő ezredest és Tartsay Vilmos századost Budapesten kivégezték, Bajcsy-Zsilinszky Endrét 1944. december 24-én nyilas hóhérok Sopronkőhidán felakasztották. Halála küszöbén kísérletet tettek, hogy eszméi megtagadására bírjak, az életet kínálták neki cserébe. Zsilinszky azonban az ajánlatokat megvetéssel visszautasította. Beszélgetéseiben vallotta, hogy halálával teszi a legnagyobb szolgálatot hazájának és nemzetének. Utolsó sopronkőhidai fogolysétáján mondta két kommunista társának, Rajk Lászlónak és Varga Istvánnak, akik közül Varga ma is élő tanúja a drámai beszél getésnek: — Elkezdtünk valamit, sokan, sokfelő! indultunk. Nem a dicsőségért, hanem a népért, az országért... Nem sikerült... A halottak is szolgálatot tesznek... A túlélők... folytassák a harcot. Minden nemzetben lehetned hitványak, a nemzet nem lehet becstelen. Önök vigyék tovább a harcot vállalják és vigyék a felelősséget,... A halott Zsilinszkyt a nemzet részvéte kísérte 1945-ben, a felszabadulás után a tarpai temetőbe, ahol megpihenni kíyánt. Születésének évfordulóján megint magasba lobban a részvét lángja, s a halottban az antifasiszta ellenállás hősét. az országépítő összefogásra buzdító politikust ünnepeljük. Dernői Kocsis László jezni. Nem volt lehetősége hoffv megakadálvozza a Bárdossv-kormánv döntését Magvarország Hitler oldalán hadbaléneft a Szovie*- unió °llen. Az országgyűlésen 7oiHns-1ív tiltakozott «zután pedig az írás és a Művészeti híradó Beköszöntött a nyár a szolnoki művésztelepre. A művészek egy része már nyári pihenőjét tölti. Gácsi Mihály Hajdúszoboszlón Mészáros Lajos Gyopáro6- fürdőn üdül. A Fazekas— Meggyes házaspár pedis június közepén utazik Ba- latonlellére. Baranyó Sándor csütörtökön Párizsba utazott, hogy egyhónapos kint tartózkodása alatt megismerkedjen a francia főváros életével, művészi nevezetességeivel. ☆ Berényi Ferenc festőművészt a Magyar Képzőművészek Országos Szövetsége festő szakosztályának til- kárhelyettesévé választották. Ugyancsak ezen a héten zajlott le a Középmagyarországi Képzőművészek Területi Szervezetének vezetőségválasztása is. A területi szervezet titkára szintén Berényi Ferenc lett. A Szolnok megyei képzőművészek csoportja pedig ismételten Meggyes Lászlói választotta titkárának. ☆ Politikai kabaréval fejezi be az évadot a szolnoid Szigligeti Színház. A kabaré bemutatóját június második felében vidéken tartják. Júniusban különben ismét Szolnokra látogat a Magyar Televízió, amely Rozov Úton című darabjának szolnoki előadását is műsorára tűzte. ☆ Az anklami Landes Theater Szolnokon tartózkodó küldöttsége szerdán délután a művésztelepre látogatott, ahol Chiovini Ferenc Munkácsy-díjas festőművész, Simon Ferenc es Szabó László szobrászművészek, valamint Palicz József festőművész műtermét tekintették meg. A vendégek és a vendéglátó művészek között érdekes és izgalmas eszmecsere alakult ki. „Én és a kisöcsém' — meg a többiek A Szigligeti Színház tizedik bemutatója Barátságos arcot kérek! — Akár jelmondatnak, mottónak vagy éppen programnak is, választhatták volna ezt a felkérést a színház tizedik, ez évadban utolsó bemutatójának alkotói. Nagyon tisztességes program, hiszen nem is olyan könnyű dolog három óra hosszára barátágos, derűs embereket varázsolni a néha cukroszacskóval csörgő közönségből. A darab, Eisemann—Szilágyi Én és a kisöcsém című „bohózatosított” há- romfelvonásos operettje nem nagy ügy, de szórakoztató — és e szórakoztatásban nagy érdeme van a szövegkönyvet átdolgozó Győző Lászlónak, és Bőr Józsefnek, az előadás rendezőjének. Tulajdonképpen maga az előadás sem nagy ügy, de nagyon kellemes. A rendező és a színészek néha már a groteszkségig abszurd szellemes ötletei sokszor csalnak könnyeket a nézők szemébe — a nevetéstől. És akik szeretik komolyan venni az operett nagy szerelmi duettjeit, ez esetben lehetőséget kapnak rá. A hajdanvolt nagysikerű slágerek hangulatos hang- szerelésben (dicséret érte Nádor László karmesternek) a szép hangú, címszerepet játszó vendégművésznő Csomós Mária, az ezúttal „bonvivánként” bemutatkozó Kertész Péter és a Sebestyén Éva, Baranyi László, Halász László, Kozák András vidám kvartett tolmácsolásában hangzanak el. Kelemen Katót, alais Vadász Frigyest játszó Csomós Mária bár szépen énékel és jól táncol, elsősorban prózai színésznő, feladatát is ennek megfelelően oldotta meg. LegHAZA INDUL A HONDA Kató és a „csábító” (Csomós Mária és Kertész Péter) jobban saját kisöccsének szerepében tetszett. Nagy kár, hogy az első felvonásban ' „bemutatkozása” a közönségnek nem a legszerencsésebben kezdődik. — Itt érzésem szerint nem csupán arról van szó, hogy az expozíció színészileg megoldatlan, ebbe egy kicsit a rendező felfogásbeli tévedése is közrejátszik. A „kisöcsém” azonban a második felvonás elején, a női karral előadott számával végülis tartósan belopja magát a közönség szívébe. Kertész Péten bonviván alakításában most is kitűnően érvényesültek a fiatal színész, immár a zenés szerepekben is megszokott színészi erényei; kellemes hangja, mozgáskészsége és nem utolsósorban nagyszerű jellemformáló képessége. Maradéktalanul, a szerepe szerinti maximumot nyújtotta. A Sebestyén — Baranyi — Halász — Kozák kvartett játékát legszívesebben „itt komédiások vannak!” felkiáltással kommentálnám. Sajnálom, hogy ma már a komédiás jelzőnek elsősorban pejoratív jelentése van. „Itt komédiások vannak!” — Vérbő humorú, kicsit szertelen, a játék, a játékosság ízét érző színészek. Elcsépelt — ma már — a humoristákat a „nagyágyúhoz” hasonlítani. Én inkább e „négyes” játékát, a tréfa, a bohózat sziporkázó petárdáit szaporán lövöldöző géppuskával vetném össze. Kisebb szerepeikben a siker részesei voltak Győző László, Tóth Gábriellel, Hollós! Frigyes, Berta András, Galambos Rika és ifj. Tatár Endre is. A színpadképek és a jelmezek Gyarmati Ágnes mv. munkái. Elsősorban szellemes díszletmegoldásai tetszettek, jelmezei már kevésbé. A táncok koerográfiáit Ligeti Mária mv. készítette. A táncok kifejezőek, a arzéné és az előadás stílusához alkalmazkodóak, de érzésem szerint a színészek számára nem mindig megfelelőek, jórészt úgynevezett „táncos” táncok, amelyet a színészek érthetően nem mindenkor tudnak megoldani, mondhatnánk, az esetek többségében hiába próbálkoznak vele. Utóirat: Meg kell vallanom, jól szórakoztam a premieren, bár nem nagy ügy, de kellemes. Persze, ha arra gondolok, hogy ez volt az idei színházi évad utolsó bemutatója, egy közmondás jut az eszembe: végén csattan az ostor — hm! Ha a nézőtéren felcsattanó nevetésre értjük, akkor igaz. Rideg Gábor
