Szolnok Megyei Néplap, 1966. június (17. évfolyam, 128-153. szám)
1966-06-05 / 132. szám
19M. Június 5. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s Az átváltoztatás művészete Bemutatjuk Dobos Ferencet Evente két és félezer lakás épül Novi Sad-on JUGOSZLÁVIAI JEGYZETEK Tizenlkét év óta minden színházi bemutatót hirdető plakáton ott szerepei a neve; maszk: Dobos Ferenc. Vannak színházi emberek, akik sohasem lépnek a rivalda elé, munkájuk nélkül azonban nem születhetne meg a produkció. Ilyen színházi ember Dobos Ferenc is, akinek maszkjait sokszor megcsodálhattuk már és amióta a Szigligeti a televízió „kamera” színháza lett, és az egész országból érkeznek a gratuláló levelek, gyakorta említik bennük Dobos Ferenc nevét. A salemi boszorkányok közvetítése után például a filmgyári kollegák küldték gratulációjukat a kifejező maszkokért. Az átváltoztatás, a maszkkészítés aprólékos munkát igénylő művészet. A maszkmester egy-egy figura megteremtésében a színésznek és a rendezőnek a legjobb segítőtársa A jó maszk már fél figura és a színészre i is inspirálólag hat. A színpad mögött az első emeleten van a maszkmester szobája. Megtalálható itt a nap minden szakában. Vagy új paróka készül, vagy a régieket frissíti fél, este pedig az előadás előtt benépesül a szoba és ilyenkor bizony fürgén jár a maszkmester keze, hogy idejében minden színész elkészüljön. Legutóbb különösen nehéz feladatot kellett Dobos Ferencnek és két segítőtársának megoldania. Az Ütomban ugyanis egy színész négy-öt szerepet játszott és vajmi kevés idő jutott átmaszkírozásukra. 15 éves iiű * at Földmunka-gépek szakmára ipari tanulónak felvesz a FÖLDGÉP Vállalat. Jelentkezzenek levélben (pontos személyi adatai. pontos lakcím, utolsó iskolai eredménv megjelölése) azok a fiatalok, akik ez év szeptemberében betöltik 14. életévüket, vagy akik 1967-es évben töltik 15. életévüket, vagy Jelentkezhetnek: Zala, Somogy. Baranya. Tolna. Veszprém, Vas. Győr-Sopron. Komárom. Nógrád. Bács- Kiskun és Szolnok megyei lakosok. Cím: FÖLDGÉP Vállalat munkaügyi osztály. — Mohácsi László, Budapest, V„ Vigyázó 'S. u. 3. ____________ H arminchárom éve van a szakmában. A színházi fodrász mesterséget Szegeden Róth bácsinál tanulta, aki nagyon sok, ma is dolgozó színházi fodrászt, maszkmestert nevelt. Tizenkét év alatt, amióta a Szigligeti Színház tagja, több mint négyszáz parókát készített. Csak az tudja, aki már látta, hogyan készül az „álhaj”, hogy ez milyen nagy munka. Amikor megkérdeztük, hogy a tizenkét év alatt melyik volt számára a legPetőfi rádió, Budapest. Kedves hallgatóink! Az adóállomás felett elvonuló vihar miatt adásunkat megszakítjuk. A bemondó jólismert hangja magabiztosan cseng. Senki sem gondolja, hogy a stúdiótól 100 kilométerre, Szolnok külterületén vezényszavak röpködnek a levegőben, kapcsolókat forgatnak el a kezek, hogy a A rádióállomásoknak az egereken, a békákon és a siklókon kívül a villám a legnagyobb ellensége. Az előbbiek a kábelcsatornába jutva okozhatnak rövidzárlatot. A villám pedig az antennatornyot tenné tönkre, ha belecsapna. Az utóbbi azonban elkerülhető, ha idejében felfigyelnek a közelgő zivatarra. Az itt dolgozók amatőr meteorológusok is. A műszerek által észlelt adatokat és a több éves tapasztalatot figyelembe véve mindig idejénehezebb darab, kicsit elgondolkozott: Talán az Otelló és ebben az évadban A mosoly országa, de valamennyi darabnak megvan a maga sajátos problémája. Egy kicsit mindig úgy van, hogy az a darab a legnehezebb, ami éppen soron következik. Aznap, amikor műhelyében felkerestük Dobos Ferencet, a színház két előadást tartott. Két órakor már megjelent az első színész és beült a tükör előtti karosszékbe. vihar elvonulása után újra hallani lehessen a félbeszakadt zenét. És amíg a rádióhallgató bosszúsan új állomást keres, addig a szolnoki rádióállomás dolgozói az eget kémlelik. A Petőfi rádió mikrofonjába mondott hangot Szolnokról és Balatonszabadiról sugározzák az éterbe. Ez a két adó lehetővé teszi, hogy az egész országban tisztán lehessen venni az említett rádió műsorát. ben megszüntetik az adást, ha vihar közeledik. — Ilyenkor először a stúdiót értesítjük, ahonnan bemondják a műsorszünetet. Aztán leföldeljük az antennatornyot és kikapcsoljuk az adóberendezést. A központi kapcsolóteremben ragyogó tisztaság és kellemes meleg fogad. Az irányító asztal előtti több méter hosszú kékesszürke műszerfalon a különböző mérőműszerek garmada látható. A kémlelő ablakokon keresztül a több méteres rádiótekercseket és IV. Részben az árvízkárok helyreállításáról, részben a jugoszláv gazdasági reform lakásépítési vonatkozásairól beszélgettem Bozsa Melkusszal, a Tartományi Végrehajtó Tanács kommunális titkárságának vezetőjével. — Milyen károkat okozott az árvíz nálunk? — ismételte meg kérdésemet. — Felméréseink szerint a majd egy méteres rádiólámpákat látjuk. Nem ölt beszélnek bele A Szolnok környékén lakók többször arról panaszkodtak, hogy a Petőfi rádió „belebeszél” a Kossuth- ba. Valóban sokszor kellemetlenül zavarja egymást a két adó műsora. Ez azzal magyarázható, hogy az adóantenna környékén nagyobb az adás erőssége és a készülékek legtöbbje nincs ráhangolva a megfelelő hullámhosszra. Így azután ezen a bajon a rádiószerelők segíthetnek, nem a rádióállomás dolgozó}. A központi épület szomszédságában áll a 126 méter magas antenna. Ha az ember közelebb megy és rápillant a betontalpazaton álló toronyvégre, nem hisz a szemének. Az 50 tonnás acélkolosszus egy alig méteres nagyságú, tökéletes gömbfelületű porcelántömbön nyugszik, ez szigeteli el a földtől. Speciális eljárással készítették, nehogy egy láthatatlan repedés okozta törés katasztrófával végződjön. Az óriási méreteket mi sem jellemzi jobban. mint az a tény, hogy a feszítő drótkötelek szigetelő csigái darabonként két mázsásak. Ezt láttuk, illetve mondták el a szolnoki rádióállomáson, amelynek dolgozói nemrég kapták meg a szocialista munka állomása megtisztelő címet. Jó munkájukat a zökkenőmentes rádióműsor dicséri a legjobban A balatonszabadi, a lakihegyi és a szolnoki rádióállomás szocialista brigádjai versenyeznek egymással. Az állomásvézető búcsúzáskor egy táblázatot mutatott. Olaszországból és Ausztriából jelezték, hogy négyes erősséggel és tisztasággal vették a Petőfi rádió műsorát. Az ötös a legjobb minő^+és Tóth László több mint 7 milliárd értékű. De tudjuk, hogy ez a szám nem reális, mert a helyreállítás már sokkal többe, 11—12 milliárdba kerül. Miért?- Az emberek a régi kis házacskák helyett most nagyobbakat, modernebbeket építenek maguknak. — Nálunk is nagy a lakáshiány. Építenünk keil. Évente átlag két és félezer lakás létesül itt a városban. — Hogyan tudják mindezt megvalósítani? Gondolok itt anyagra, építőkapacitásra, s nem utolsó sorban pénzre. Hiszen rengetegbe kerül a lakásépítkezés. — Ez igaz. Éveken át vitatkoztunk mi az új gazdasági reformról, annak bevezetéséről, együtt az emberekkel. így arról is, hogy a házgazdaság, a lakásépítkezés is gazdasági ág legyen. Mit jelent ez? A lakbéreket váltsa fel a gazdasági lakbér, amely fedezi a lakás fenntartását, az amortizációs és új lakások építését. Eddig a bérlők a lakás tényleges elhasználódásának csak felét fizették meg lakbérként, a másik felét az állam szubvencióként adta. Nos, mi most a szubvenciót fokozatosan megszüntetjük. Ez azt jelenti, hogy a lakbéreket 1970-ig évente 25 százalékkal emeljük, így 1970-re elérjük a gazdasági lakbéreket. Éppen ezért újraértékeltük a lakásokat és azok használhatósági értékét figyelembe véve állapítottuk meg azt az átlaglakbért, amelyet majd el kell érni 1970-ig. — S ez mennyiben befolyásolja az új lakások építését? — Mint már mondottam, a lakások bérbeadása jövedelmet kell, hogy biztosítson. — Lakásgazdálkodási vállalatokat alakítottunk, melyeknek feladata az épületek karbantartása és új lakóépületek építtetése. — Mert minél több lakása van, annál nagyobb a vagyona és annál többet tud fizetni a munkásainak. A vállalat mondjuk akar építtetni egy nyolc emeletes lakóházat. Ezért most kölcsönt kér a banktól. De a bank csak 18 hónapra adja a kölcsönt. Addig a vállalatnak az eladásra szánt lakásokat el kell adnia, mert ha nem fizeti vissza a pénzt, akkor 18 hónap után a bank 12 százalék kamatot kér a kölcsön összege után. Erre pedig ráfizet a vállalat. Tehát a vállalat érdeke, hogy nem 18, hanem 16 hónap alatt épüljenek fel a lakások, mert az emberek csak azokat veszik meg, amelyeket készen látnak. Tehát ezzel gyorsul az építkezés. — És hogyan biztosítják az építkezéshez szükséges telkeket? — Az a tanács feladata. Megmondja a vállalatnak, milyen helyeken tud telket biztosítani az építkezésekhez, milyen árért és milyen kikötései vannak. Vagyis, hogy ott milyen utat, zöldövezetei létesítsen a vállalat és milyen legyen a lakások fűtése. A vállalat ezután ezek alapján számítja ki a lakás légköbméterére eső költségeket, illetve a lakbéreket vagy eladási árakat. A közművesítés pedig a közmű vállalat érdeke, mert minél több közműve van, annál több a pénze is. így tehát a tanács irányítani tudja a város fejlesztését. Ehhez tartozik azonban az is, hogy a város szakbizott\ ságai már a terveket is ellenőrzik, megfelelnek-e a korszerű építkezés követelményeinek. — Viszont nem túl drágák így a lakások? Meg tudják venni az emberek? — Főleg előregyártott elemekből építkezünk, s szakembereink mindig kutatják azokat a lehetőségeket, amelyekkel olcsóbbá lehet tenni az építkezést. Többek között ezért építünk mi nyolc-tíz-tizenkét szintes lakóépületeket. így olcsóbb az építkezés és kisebb területen több lakást nyerünk. — Tehát önöknél állami építkezés egyáltalán nincs? — Nincs, nincs. Minden lakást a lakásgazdálkodási vállalat épít. Ha például a tanácsnak van szüksége 1a- kásrá, hogy adjon egy dolgozójának, akkor a tanács veszi meg a vállalattól a lakást. Jelenleg Növi Sad- on 5500 lakás épül, ebből körülbelül háromezer áll mosí átadás előtt. Mint már mondottam, évente átlag két és félezer lakást adunk át a tulajdonosoknak. Sok tapasztalatunk az új rendszerrel kapcsolatban még nincs, hiszen mi sem régen csináljuk így. A kezdeti lépések mindenesetre azt mutat- iák, jő úton indultunk el. Kezdődik az adás. Zsarnal Mihály, Balázs Márton és Fodor Mihály rádiótechnikusok a szolnoki Petőfi adás kezelőasztala mellett R. G. Az ország fiil Nem is o*yan törékeny a porcelán — Méteres rádtócsavek — Olaszországban is jól hallják Az egerektől és a villámcsapástól félnek Az új munkásegyetem Növi Sad-on Varga Viktória Itt van az „Öcsiké" is a szolnoki rádióállomás vezetője mondta el, aki vendéglátóként kalauzolt bennünket az impozáns épület különböző termeiben. — A hang zeneáramkörön — speciális kábelen — érkezik a stúdióból. Itt azután a különböző berendezések segítségével felerősítik és a nemzetközi előírásnak megfelelő minőségben sugározzák ki az éterbe. A rádióállomáson dolgozó technikusok és műszerészek éppen akkor vannak a legnagyobb munkában, mikor az emberek nagyrésze nyugovóra tér. Tudnillik a műsor befejezése után a mindennapos karbantartás következik. Szolnok-Alcsi szomszédságában, a karcsú antenna- torony tövében látható a rádióállomás. Az első hároméves tervben építették, 1949-ben készült el. Nem sokára húsz éves jubileumát ünnepli. A magyarországi rádióállomás család időközben — szolnoki viszonylatban is — több „öcsikével” szaporodott. A szolnoki Petőfi adó műszerészei és rádiótechnikusai elkészítették a Damjanich rádió adóberendezését. Mindez évekkel ezelőtt történt, , de a „szülőket” most is megtalálhatjuk a szolnoki rádióállomás törzsgárdájában. A rövid kis történeti tájékoztatót Kovács Árpád,
