Szolnok Megyei Néplap, 1966. június (17. évfolyam, 128-153. szám)
1966-06-05 / 132. szám
19M. Június 5. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Komplex gépsorok a burgonya, a cukorrépa betakarítására Elektromos vezérlésű vetőgépek Nemzetközi Mezőgazdasági Gépkiállítás Moszkvában Korszerűbb közgazdasági szemléletet (Tudósítónktól) A Budapesti Nemzetközi Vásárral egyidőben Moszkvában, az állandó népgazdasági kiállítás területén 20 nemzet részvételével Nemzetközi Mezőgazdasági Gépesítési Kiállításra került sor. A kiállításon minden jelentősebb mezőgazdasági gépet gyártó cég bemutatta termékeit. A legtöbb gépet és eszközt a Szovjetunió, a Német Demokratikus Köztársaság, Csehszlovákia, Olaszország, NSZK és Magyarország mutatott be. Figyelemre méltó, hogy ezen a kiállításon már Izrael is szép sikerrel szerepelt. A kiállítás legnagyobb területét a szántóföldi mezőgazdasági gépek foglalták el. A korábbi kiállításokhoz képest lemérhető, hogy a legnagyobb ütemben a szállítás gépesítése halad. Nagyon sok helyen szerepeltek a speciális mezőgazdasági szállító pótkocsik. Oj vonásnak számít, hogy az egyes ágazatok komplex gépesítését is bemutatták. A Német Demokratikus Köztársaság és Csehszlovákia például a burgonya és a cukorrépa, valamint a szálastakarmányok betakarításának komplex gépsorát hozta el. A gépek jobb kihasználása érdekében különböző megoldásokat láthattunk a speciális önjáró munkagépek használhatóságának ki- terjesztésére. A többek között John Deere cég kombájnját, a szem és csövestermények betakarításán kívül szántóföldi permetezésre is fel lehet használni. Ezen szembetakarító munkaszélessége 6.5 méter, a kukorica betakarító adap- terje 4 soros kivitelben készült. A szántóföldi permetezésre használt felszerelés 20.5: méter munkaszélességben dolgozik. A kiállított gépek alapján az egyik legmunkaigényesebb növényünk termelésének komplex gépesítése megoldottnak látszik. Majd minden nagyobb kiállító cég cukorrépa vetésre és burgonya ültetésére jól használható gépet mutatott be. A legnagyobb érdeklődést a nyugatnémetek pneumatikus, valamint az elektromosan vezérelt vetőgépje keltette. Ezek a gépek már nagv pontossággal képesek a megfelelő távolságra és mélységre vetni a cukorrépa mágiát. Jő működésüknek feltétele, hogy a használt vetőmag monoger és 100 százalékos csíraképességű legyen. így egyelés nélkül megoldható a cukorrépa termesztése. A traktorokból igen sok típus szerepelt a legkülönbözőbb lóerős nagyságrendben. A legnagyobb változatosság ellenére is szembetűnő azonban, hogy a mezőgazdasági erőgépek lóerő nagysága 50-nél nagyobb lesz és egyre inkább a 100 lóerős nagyságrendek lesznek az uralkodók. Eddig a 80—100 vagy ennél nagyobb lóerejű traktorok, lánctalpasok voltak. Ma már egyre több a gumikerekes traktor ilyen nagyságrendben is és a széles pneumatikus ballonokkal elérhető, hogy az egységnyi felületi nyomása ezeknek a gépeknek kisebb, mint a lánctalpasoké. Különlegesnek számít az egyik amerikai traktoron látott hátsókerék nyomtáv állítási megoldás, amely 4 sínen menet közben, egy kar mozgatásával végezhető el. Míg a motorok hőelvezetését egy-bét kivételtől eltekintve (RS—09), eddig a konstruktőrök folyadékkal oldották meg, ezen a kiállításon már léghűtéses soros traktor motorokat is lehetett látni. Több traktoron megtalálható volt az úgynevezett billenésgátló, ami arra szolgál, hogy a traktor motorját borulás veszélyes szögben leállítsa. (Diesel motoroknál a levegő elzárásával, benzin motoroknál a gyújtás megszakításával.) A kapitalista cégek közül a legnagyobb kiállítási anyaggal a FIAT cég mutatkozott be. A legkülnbö- zőbb traktorok szerepeltek kiállítási anyagukban. A kerekes traktorjaik zömmel négy kerék meghajtásnak voltak, a nagyobb súlyú, közel 50—100 lóerős traktorok szervó kormánnyal voltak felszerelve. Magyarország kiállítási pavilonját sokan keresték fel, kiállított anyagunkban legnagyobb sikere a laboratóriumi berendezéseknek volt, de nagyon sokan érdeklődtek az univerzális műhelykocsi, valamint a hidroglóbusunk iránt A Szovjetunió talajtani felszerelésekkel ellátott laboratóriumból 1900 darabot rendelt meg. Ugyancsak nagy mennyiséget rendeltek a közismert hidroglóbusból, sajnos, a megrendelt meny- nyiségnek tizedét sem tudjuk előáállítani. Ugyanis a hidroglóbus felelős kivitelezője, az £M Felvonószerelő Vállalat, mely megbízások alapján gyártja a szükséges alkatrészeket. Sajnos, nincs olyan vállalatunk, amely ennek előállításával teljességben foglalkozna. A D—4—K—B traktorunk változatlanul kiállítási téma, mondhatom nagy sikerrel. A DUTRA traktoraink világszínvonala vitathatatlan, a kiállításon szereplő traktorokhoz képest. Reméljük, a D—4—K—B- ről rövidesen a Szolnok megyei viszonyok között is hasonlókat tudunk elmondani. Borsos János Nagykunsági Mezőgazdasági Kísérleti Intézet, Karcag (V. J.) Konzervativizmusnak, pontosabban szólva — a marxizmus—leninizmus terminológiája szerint — dogmatizmusnak kell minősíteni azt a felfogást, amely örökérvényűnek, egyszer s mindenkorra szóló statikus állapotnak tartja, szentnek és sérthetetlennek minősíti azokat az intézményeket, módszereket, amelyek egy adott időben szükségesek, helyesek voltak, de ma már túlhaladottak. A kommunista párt legfőbb tulajdonsága, hogy minden időben képes előrelátni, a történelmi fejlődés irányát felismerni, és a soronkövetkező lépéseket kidolgozva, annak megtételét az ország dolgozóinak javasolni. Ha egy párt erre nem képes, nem nevezheti magát kommunistának. Pártunk 1957 utáni politikáját az jellemzi, hogy szocialista alapelveinkből semmit nem engedve, a gyakorlati megoldások mikéntjét soha nem tekintettük örök érvényű sémának. Ilyen értelemben joggal mondhatjuk, hogy a gazdasági mechanizmus reformja eddigi politikánk egyenes folytatásaként valósul meg. De még konkrétabban — mint az a Központi Bizottság határozatából is kiderül — úgy is az eddigi poiltika folytatása, hogy számos elemét már régen bevezettük, kipróbáltuk. Az élet kérlelhetetlen rendje, hogy minden alá van vetve a fejlődés örök törvényének. Az előrehaladás mindig úgy történik, hogy a születő új — miközben megszünteti az elavultat, a régit, diadalmaskodik felette — megőrzi és magába olvasztja a réginek azokat az elemeit, amelyek előre mutattak az új irányába. A gazdasági mechanizmus reformja is ezt jelenti. Nem ugrunk a sötétbe, a még ki nem ismert bizonytalanságba, hisz amit most magunk elé tűztünk, annak előfeltételeit a korábbi években valósítottuk tneg. Az. új gazdasági mechanizmus bevezetésének legfőbb célja olyan új lehetőségek megteremtése, amelyek segítségével lényegesen meggyorsulhat előrehaladásunk a szocializmus teljes felépítése felé. E megtehető lépéseket az elmúlt másfél évtizedben alapoztuk meg. Nem ugrunk a sötétbe úgy sem, hogy nagyon pontosan, világosan tudjuk mit és hogyan akarnak csinálni. Közgazdászok, műszakiak, pártmunkások, gyakorlati gazdasági vezetők több mint másfél éves kollektív erőfeszítéseként alakultak ki azok az irányelvek, amelyeket a Központi Bizottság ülése most elfogadott. Kevés olyan lépése volt pártunknak, amikor a „felül” folyó tudományos elemző munka következtetései ennyire egy- behangzottak volna az „alulról” jövő követelésekkel. A dolgozó tömegek az utóbbi években mind erőteljesebben adtak hangot annak az óhajuknak, hogy az ismétlődő sokszor már súlyos teherként viselt hibákat ne tűzoltómunkával, hanem gyökeres és radikális reformokkal szüntessük meg. Az ismétlődő hibák láttán akadtak akik úgy látták. hogy vannak nekünk ió rendeleteink. intézkedéseink. kialakult és begyakorlott gazdasági apparátusunk — s mégsem mennek a dolgok. Oda kell tehát csapni. Kemény kézre, rendcsinálásra van szükség, meg kell értetni a dolgozókkal és a gazdasági vezetőkkel egyaránt, hogy ha rend van a házunk táján, ha mindennap jobban dolgozunk, mint előtte, újra „kerékvágásba lendülünk”, s megint gyorsabb lesz a fejlődés, az előrehaladás. Kétségtelen — s ezt az 1964 decemberi határozat után született eredmények igazolják — volt még ilyen tartalékunk bőven. Ma is van — s jó lesz erről az 1966, majd az 1967. évi tervek megvalósításánál meg nem feledkezni. De az is kitűnt, hogy fejlődésünk most következő szakaszában ez már nem elég. Gazdaság- politikánk továbbfejlesztésére, s e gazdaságpolitikát realizáló gazdasági mechanizmus gyökeres reformjára van szükség. Ezért indult a párt által irányított és szervezett kutatómunka, vita, majd született meg a Központi Bizottság elmúlt vasárnap nyilvánosságra hozott határozata. Azt az intézkedés-komplexumot, amely a Központi Bizottság irányelvei alapján most kidolgozás alatt áll, maid folyamatosan bevezetésre kerül, a gazdasági mechanizmus reformjának nevezzük. Ez- •úttal azonban a reform nem apró javítgatásokat, csiszolgatást. finomítást jelent, hanem egy mivőséaileg újnak a bevezetését. Mi a reform lénvege’ A néngazda- ság tervszerű, közvonti irányításának összekapcsolása a piac. az áruviszonvok akti'" szerövévé1 a termelő* eszközök társadalmi tulajdona alapján. A népgazdaság tervszerű irányítása eddig a felülről lebontott, a vállalatoknak kötelező utasításként címzett tervmutatók formájában — lényegében adminisztratív eszközökkel — történt. Társadalmi-gazdasági fejlődésünk eddigi eredményei lehetővé, a szocializmus felépítését célzó programunk pedig kötelezővé teszi, hogy ezen gyökeresen változtassunk. A tervutasítások helyébe állítsuk oda az áru- és pénzviszonyok alapján álló piaci mechanizmust. Pontosabban: a tervszerű irányítást közgazdasági eszközökkel valósítsuk meg, adminisztratív utasítások helyett. A reform legnagyobb jelentősége abban van, hogy általa az emberek számára áttekinthetőbbekké válnak saját termelési viszonyaik, jobban magukénak, saját ügyüknek érzik mindazt, ami kollektívájukban, vagy szélesebben értelmezve, az országban történik. Ezt a reform legfontosabb alapvonása, az anyagi érdekeltség elvének következetes megvalósítása biztosítja. Eddig is sokat beszéltünk arról, hogy az egyén boldogulását csak az egész tár. sadalom előrehaladása biztosíthatja. Nem volt hibás az a jelszavunk, hogy „termelj többet, jobban élsz” — de a valóságban ez nem volt már eléggé kitapintható, mert olvan sok áttételen keresztül érvényesült, hogy a dolgozók nem tudták nvomon követni. Most megtisztul az út az egyéni és kollektív érdekek összhangiának megteremtése előtt. Következetesebben érvényesül maid az az elv, hoev aki többet ad a társadalomnak, többre is tarthat igényt. Az elmúlt másfél év vitái során kiderült, hogy elég sokan félnek egy ilyen gyökeres reform bevezetésétől. Az a — többnyire jóhiszeműség diktálta — félelem szólal meg egyesekben, hogy szabad-e ekkorát ugrani, nem vállalunk-e igen nagy kockázatot. Nos. szolgáljon megnyugtatásul az is — az eddigieken túl — hogy a reform alapelve — a tervszerű, központi irányítás és a piac aktív szerepének összekapcsolása a termelőeszközöík társadalmi tulajdona alapján — már érvényesült egy időben nálunk. És tegyük hozzá mindjárt, hogy igen jól bevált. Az 1948—1951-es évekre gondolunk, amikor tulajdonképpen ilyen jellegű volt a gazdasági mechanizmus nálunk, s amikor fejlődésünk igen gyors ütemű volt. ' Gazdasági mechanizmusunk reformja után egész gazdasági életünk egy sor új elemet tartalmaz majd a régivel szemben. Sor kerül szerkezeti változásokra, új rendeletek, eljárási szabályok lépnek egyes régiek helyébe, intézmények szűnhetnek még, s újak születnek, más Intézményeknek a szerep«, hatásköre, joga változik. S mivel minden új tagadása egy réginek, számolunk kezdete ben értetlenséggel, konzervativizmussal, a régihez való ragaszkodással. Közszájon forog már egy mondás: az üléspont határozza meg az álláspontokat. Ki hol ül, milyen funkcióban, milyen íróasztal mögött — az most az általánosnál is nagyobb hatással lesz a gondolkodására. Vegyünk egy példát. Létrejönnek* valószínűleg járási szinten, a termelőszövetkezeti szövetségek, amelyek sajátos gazdasági központok, egyben érdekvédelmi szervek lesznek. Gondoljuk el, lehet erről már most egységes* azonos véleménye a tsz vezetőknek, a járási irányító szerveknek, a megyei vezetésnek, minisztériumnak? Itt-ott egy darabig bizony érvényesül majd az ülés- pont-álláspont elve. Még egyszerűbb példa. Áttérünk a készletgazdálkodásról a kereskedésre. Feleslegessé válnak a készletező vállalatok. Milyen véleménye lesz erről átmenetileg, az ott dolgozó embereknek? A gazdasági mechanizmus reformjának irányelvei elkészültek. Kész a bevezetésük menetrendje is. Most a gyakorlati intézkedések kidolgozása van soron. Ez már kevesebb vitával, de az illetékesek részéről sok és nagy figyelmet kívánó munkával jár. Ebben az időszakban, ezzel párhuzamosan egy igen nagy feladat vár a társadalmi-politikai szervekre: biztosítani kell a reform megvalósításának szubjektív feltételeit is. Egyszerű volna, ha meg lehetne tenni: felsorakoztatni az új mechanizmus kívánalmai szerint gondolkodó politikai, gazdasági vezetők, funkcionáriusok seregét, és zenés őrségváltás formájában a régiek helyére ültetni. De hisz ez utópia. És miért is lenne erre szükség? Azokkal az emberekkel fogjuk megoldani ezt a gyökeres reformot, akik eddig is beváltak a helyükön, akik maguk is, már eddig is részesei eddigi sikereinknek, nem utolsósorban a gazdasági mechanizmus reformja előkészítésének. De hogy ez így lehessen, illetve minél kevesebb konfliktussal járjon a reform megvalósítása, sokat kell tennünk a gondolkodásmód korszerűsítésében. A tárgyi feltételek megteremtése mellett, a most következő másfél évben legfontosabb feladatunk tehát az ideológiai munkában jelentkezik. Széles tömegeket kell az elavult közgazdasági fogalmak, kategóriák átértékelésére nevelnünk. Valósággal a gondolkodás új mechanizmusát kell kialakítanunk. Nem lesz könny* feladat. Nagy sikert aratott a magyar D—4—K—B traktor. Sok nézője volt a korszerű RE—2 rendfelrakó gépnek is, amely a törökszentmiklósi gépgyár terméke.
