Szolnok Megyei Néplap, 1966. június (17. évfolyam, 128-153. szám)

1966-06-05 / 132. szám

VíUBg proletárjai egyesüljetek! 5ZMJWK MEBWI A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVn. évfolyam, 132. szám. Ara 80 tíiiór i960, június 5., vasárnap. Egy csepp — és a tenger Megkülönböztetett figyelemmel, őszinte megbecsüléssel Pedagógusok kitüntetése Szolnokon A nemzetközi helyzet, a nemzetközi kapcsolatok je­lenlegi bonyolultságának körülményei között nem ér­vényes többé a „cseppben a tenger” kifejezés. Egyetlen hír „cseppje” sokszor félre­vezető; esetleg a teljes való­sággal szögesen ellentétes képet ad! Ma fontosabb, mint vala­ha, hogy a gondolkodó em­ber ne csak a friss hírek mindennapi „pasztilláit” fo­gyassza — de világosan lás­sa a nemzetközi helyzet fejlődését alpvetően meg­határozó, úgynevezett állan­dó tényezőket is. Az SZKP XXIII. kong­resszusa rendkívüli világos­sággal határozta meg eze­ket az állandó tényezőket, • megállapításait a világpo­litika valósága nap mint nap alátámasztja. A világ- helyzet fejlődésének legfon­tosabb állandó tényezője a tzocialista országok gazda- tágl, politikai és katonai erejének szüntelen növeke­dése, amely a nemzetközi erőegyensúlyt a szocializ­mus javára változtatja meg! A kongresszus ezzel kap­csolatban leszögezte: „A szocialista országok meg­tartják és tovább fokozzák fölényüket a gazdasági nö­vekedés ütemében, egyre hatékonyabban hasznosítják a szocialista termelési mód előnyeit és ezzel teljesítik egyik legfőbb, valóban for­radalmi feladatukat” A szocialista országok ipari termelése 1965 végén ■ világ teljes ipari terme­lésének körülbelül 38 szá­zalékát képviselte az előző év mintegy 35 százalékával szemben. A részesedés rtö- velésénék alapja az volt hogy 1961 és 1965 között a szocialista világrendszer ipari termelése 43 száza­lékkal nőtt — a kapitalista rendszeré csupán 34 száza­lékkal. Ez a tendencia a legfontosabb állandó jelle­gű világpolitikai és . világ- gazdasági irányzat — hi­szen 1937-ben a szocialista részesedés a világ teljes ipari termeléséből még 10 százalék, s 1950-ben is még csak 20 százalék volt! Az alapvető világgazda­sági tendencián belül az összehasonlítás leglényege­sebb területe természetesen a szovjet—amerikai vi­szonylat. Két tényező is időszerűvé teszi az össze­hasonlítást. Az egyik az. hogy az utóbbi években az Egyesült. Államokban inga­dozó konjunktúra volt. amely 19§5-ben megerősö­dött és ez fokozza az ösz- szehasonlítás realitását. A másik: 1965 — az 1958-ban megindított szovjet hétéves terv utolsó esztendeje volt. A tervidőszakban a Szov­jetunió ipari termelése átla­gosan évi 9.1 százalékkal nőtt.. Ugyanebben a hét esz­tendőben az amerikai ipar átlagos évi termelésnöveke­dése 3,9 százalék volt. A nemzetközi fejlődés másik, állandóan ható té­nyezője a nemzeti felszaba­dító mozgalom fejlődése, a gyarmati rendszer haldok­lása, a szocialista országok és a felszabadító mozga­lom alapvető együttműkö­dése az imperializmussal, a gyarmatosítással szemben. Magától értetődik, hogv napi — vagy akár egy-két éves — távlatban itt is Menték.eny ellentmondó­sók jelentkezhetnek. Nigé­riában reakciós, imperialis­tabarát rendszert buktat­hat meg egy váratlan for­dulat, míg a közeli Chartá­ban reakciós katonai puccs ellenforradalmi irányú vál­tozásokat hoz létre. Indoné­ziát ellenforradalmi hullám önti el — Szíria egyre ha­tározottabban haladó poli­tikát folytat. Az esemé­nyeknek ez a vibrálása azonban nem változtathat azon a világtörténelmi té­nyen, amit a XXIII. kong­resszus így fogalmazott meg: „A legutóbbi évek­ben számottevően tovább­haladt a nemzeti felszaba­dulás ügye. Ma már csak­nem egész Ázsia és Afrika lerázta a gyarmati rabság jármát. Ez a népek nagy vívmánya az imperializmus elleni felszabadító harc­ban” Az ilyen és ehhez ha­sonló állandó világpolitikai tényezők hatását ma már egy-két évtizedes periódu­sokban lehet megfelelően értékelni, ami a történelmi folyamatok rendkívüli gyor­sulására vall! Az állandó­an ható folyamat szempont­jából tehát nem az ese­mények pillanatnyi hullám­zása az alapvető — hanem az, hogy a gyarmatosítás csaknem 400 évig szervezett építménye, lényegét tekipt- ve a második világháború óta eltelt két évtized alatt összeomlott. Ezen a folyamaton belül rendkívül jelentős és ugyancsak állandóan ható tényező a fejlődő országok és a fejlett tőkés országok közötti gazdasági ellentétek erősödése. A tőkés világon bélül a fejlődő országok helyzete tovább romlik. A világ összes kivitelében je­lentkező részesedésük 1965- ben (becslés szerint) alig haladja meg a 20 százalé­kot, holott egy évtizeddel korábban még megközelí­tette a 30-at. Különösen fi­gyelemreméltó, hogy a szo­cialista országok és a fej­lődő országok kereskedelmi kapcsolatainak növekedésé­vel szemben — a fejlett tőkés országok és fejlődő partnereik között lanyhul a kereskedelem. Ez az irányzat, a termé­szetes politikai feszültség- növekedéssel párosulva, tar. tósan meghatározza a fej­lett és a fejlődő tőkés or­szágok viszonyát, s jelzi, hogy a közöttük levő ellen­tét a kapitalista világ leg­fontosabb kibékíthetetlen ellen tmondása. E tényező bomlasztó ha­tását fokozza, hogy a fej­lett tőkés országok egymás közötti ellentéteit is a vi­lágpolitika állandóan ható tényezői közé kell sorolni. Olyan tényezők, mint Fran­ciaország független politi­kájának kibontakozása és a NATO bomlása. a Közös Piacon belül Nyugat-Né- metországo+ és Franciaor­szágot szembeállító ellen­tétek — nyilvánvaló bizo­nyítékai ennek. A világpolitikai helyzet állandóan ható tényezői így alapvetően egy irányba: a kapitalizmus gyengülése, a szocializmus erősödése irá­nyába mutatnak. Ez egy­ben fokozza a szocialista világ közvetlen nagy világ­politikai küldetésének. a béke megvád.elmezésének esélyeit, Gömöri Endre Táviratban jelentette be a csépai tég­lagyár, hogy a IX. kong­resszus tiszteletére indított munkaversenyben május­ban nagyszerű eredménye­ket ért el a gyár kollek­tívája. A dolgozók mind nyerstégla, mind égetett tégla termelésben az üzem fennállása óta a legmaga­sabb eredményt érték ei Nyerstéglából csaknem más­félmillió, égetett téglából egymillió 140 ezer darabot termeltek, az utóbbiból 91 ezerrel többet, mint a ter­vük volt A munkában a szocialista brigádok jártak az élen. Különösen kiemelkedtek Kocsis József és Tóth La­jos szocialista behordó bri­gádjai. Kedves ünnepség színhe­lye volt tegnap délelőtt Szolnokon a Ságvári mű­velődési ház klubterme. A Pedagógus Szakszervezet nevében Hack Márton üd­vözölte a pedagógus nap alkalmából kitüntetett me­gyénkben nevelőket. Ezt követően a szolnoki járási tanács székházában került sor a kitüntetések átadá­sára. Tóth Tibor, a megyei tanács művelődési osztály- vezetőjének megnyitó szavai után Bárdi Imre, a megyei tanács vb elnökhelyettese tartott ünnepi beszédet. — Amilyen tisztelettel és figyelemmel fordul egész társadalmunk ezen a na­pon a pedagógusok tízezrei felé, az legalább is két dolgot mutat — mondotta Bárdi elvtárs. — Először talán azt, hogy a pedagó­gus munkát úgy tekintjük, mint az ifjúság formálá­sának legfontosabb eszkö­zét. Az ifjúság nevelésére fordított megkülönböztetett figyelem együtt jár a pedagógiai munkára, a pe­dagógusokra fordított meg­különböztetett figyelemmel, őszinte megbecsüléssel. — Másodszor azt, hogy ez az őszinte figyelem és megbecsülés nemcsak egyetlen napra — a peda­gógus napra — korlátozó­dik, hanem mint az objektív, ez alkalommal egy pontba gyűjti, sűríti mindazt, ami a pedagógiai munka meg­becsülését illetően társa­dalmunk egészét áthatja. A továbbiakban a követ­kezőket hangsúlyozta Bár­di elvtárs: — A közoktatásról be­szélni vagy csak arra gon­dolni is, maga egyértelmű a közoktatás reformjával. A pedagógus munkáról, a pedagógusokról szólni, ró­luk megbecsüléssel és tisz­telettel megemlékezni ma: a reform sikere érdekében végzett munka elismerését jelenti elsősorban. Mi a pedagógus napon a pedagó­gusokat úgy köszöntjük, mint a reform nagyjelen­tőségű sikerének harcosait, részeseit. — Joggal, tehetjük és tesszük ezt, mert hiszen a közoktatás reformjának végrehajtása során szűkebb hazánkban, Szolnok megyé­ben is nagyon jelentős si­kerek születtek. A tankö­teleskorú gyerekek beisko­lázása csaknem 100 száza­lékosnak mondható. — A nyolc osztályt tanköteles korban elvégzők aránya öt év alatt 60 százalékról 90 százalék fölé emelkedett. — A szakrendszerű ok­tatás, a körzetesítés nagy munkájának eredménye­ként ma már a felsőtago­Bármüyan különösen is hangzik egy gyár telje­sen zárt helyen folyó ter­melését is befolyásolhatja az időjárás. Ki hitte volna, hogy a papírgyártás ilyen kényes dolog? Még a mi­nisztériumban is úgy voltak vele, hogy kétkedéssel fo­gadták az igazgatók ma­gyarázatát: majd nyáron, majd a harmadik negyed­évben... Most már más­képpen bíráljak el a papír­gyárakat és nem követel­nek tőlük negyedéves terv­teljesítést. A szolnoki papírgyár is ebben a hajóban evez. Az év első hónapjában lema­radásuk volt, s most a jó­idő beköszöntésével már enyhülnek a homlokon a ráncok. Májusban, amikor a nyá­ri hatás már érezhető volt 102.5 százalékos tervtelje­sítés született a papírgyár­ban. Mindennek az a ma­gyarázata, hogy hideg Idő­ben az alacsonyabb hőfokú zatos tanulók 96 százaléka részesül szakrendszerű ok­tatásban. A középiskolai tanulók száma ebben az időben megkétszereződött és ma már meghaladja a tízezret. Jelentős eredmé­nyeket könyvelhetünk el a munkára nevelés területén és sokezer felnőtt végezte el ebben az időszakban az esti- és levelező tagozato­kon az általános, illetve középiskolát. Mindezeknek eredményeként Szolnok me­gye jelentősét lépett előre abban az irányban, hogy a lakosság iskolázottsága te­kintetében korábban mu­tatkozó lemaradást felszá­molja. Bárdi Imre elvtárs be­széde után Fodor Mihály elvtárs, a megyei tanács vb elnöke a művelődés- ügyi miniszter megbízásá­ból kilenc megyénkben nevelőnek „Az oktatásügy! kiváló dolgozója” kitün­tetést, ötnek pedig minisz­teri dicsérő oklevelet adott át. Ketten kaptak „Kiváló dolgozó” kitünte­tést. Az úttörőmunkában ki­emelkedő teljesítményért Kovács Béla elvtárs, a KISZ megyei bizottságá­nak titkára nyújtotta át „Az oktatásügy kiváló dol­gozója” kitüntetést, és a miniszteri dicsérő okleve­let. Ezután úttörők és ki- szesek köszöntötték a ki­tüntetett nevelőket, majd azok nevében Boros Ottóné mondott köszönetét. A megyei pártbizottság nevében dr. Ungor Tibor elvtárs gratulált a kitünte­tetteknek. Az ünnepség zá­róakkordjakén kiosztották a felszabadulás évfordulójá­ra kiírt pedagógiai pályá­zat díjait. Délben a Tisza Szállóban a megyei tanács adott fogadást a pedagógu­soknak. vizet nehezebb a papírból elpárologtatni. Az iparban a papíripar is azok között a kévéséit között van, amelyeknél nemcsak kívánatos, de az évenkénti 100 ezer tonnás papír import miatt nagyon is fontos a mennyiségi túl­teljesítés. Ezért a gyár dolgozói a pártkongresszus tiszteletére vállalták, hogy a papírgyártási tervüket 600 tonnával és a halmo­zott termelési értéket a ta­valyihoz viszonyítva 45 mil­lió forinttal túlteljesítik. Néhány nap múlva, üze­mi tanácsülésen tárgyalják meg a szolnoki papírgyár­ban, hogy a munkaverseny­ben jó eredményt elérő brigádokat vagy üzemré­szeket milyen pénzössze­gekkel jutalmazzák. — Az igazgatói alapból ebben a2 esztendőben körülbelül 100 ezer forintot fordítanak a munkaverseny lendületének ösztönzésére, — hl ­Az ország füleimIlatára Az antennakarbantartók fáradságos munkáját végzi Balázs György és Papp József. (Képes riport a szol­noki adótoronyról az S. oldalon.) Versenytársunk * r • I er a jo idő Hat*%á% tonnával több papír Ssásmser forint a ^rerseny tűknek"

Next

/
Oldalképek
Tartalom