Szolnok Megyei Néplap, 1966. június (17. évfolyam, 128-153. szám)
1966-06-01 / 128. szám
18M. június 1. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAI 3 Politikai hitvallás és szenvedélyes§ég nélkül csak oktató a pedagógus Egy pártákéivá tanulságai Évek óta először került sor Szolnokon arra, hogy tanácskozásra hívják össze a város kommunista nevelőit. Vitaindító előadást Sándor László elvtárs tartott. Mondanivalóját dr. Ungor Tibor, a megyei pártbizottság tagja egészítette ki. A referátumból és a vita során elhangzott felszólalásokból kitűnt, hogy Szolnokon szép eredményeket értek el az oktatási reform végrehajtásában. Tavaly például az általános iskolába beiratkozottak 95 százaléka jutott el a nyolcadik osztályig, (a megyei arány 90 százalék). A felsőtagozatos tanulók szakrendszerű oktatásának elősegítése érdekében megszüntették az oktatást Pusztapalotáson, Alcsipusztán, s a jövő tanévtől kezdve Eresztőhalomban is a felső tagozaton. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy a szakrendszerű oktatás aránya 98,7 százalékra, a megyei átlag fölé emelkedjék, A szakképzett nevelők által megtartott órák számaránya jelenleg 84,7 százalék, ami a megyei és országos átlagot nézve (62—62 százalék) igen jónak mondható. E tények nyugtázása mellett azonban kitűnt a tanácskozáson, hogy az oktató-nevelő munka egységét még nem sikerült megteremteni Szolnokon sem. A közoktatás egyik fő fogyatékossága ebben rejlik. E témakörrel összefüggésben vetődött fel, hogy milyennek kell lennie a pedagógusnak. Nem véletlen, hogy általános helyeslésre talált az a gondolat; politikai hitvallás, szenvedélyesség nélkül csak oktató a pedagógus. A gyerekek mindig megőriznek valamit nevelőjük egyéniségéből. Némelyik a mosolyát, mások egy-egy kézmozdulatát, de legnagyobb hatással nevelőjük világnézete, érzelmileg telített okfejtése van rájuk. Ezért a közoktatásban semmi helye nem lehet a hűvös „tárgyilagosságnak’’, a „magasabb szférákba” való húzódásnak. A tananyagon túl pluszt önmagából adjon a nevelő. Helyesen hangsúlyozták az aktíva felszólalói: a nevelők szemléletében kell változást elérni, hogy azok soha ne szégyelljenek a tanulók előtt meghatódni, fellángolni, szenvedélyesen megnyilvánulni, egyszóval kimutatni érzelmeiket, ha a szocializmus eszméjének páthosszal teli dicséretéről van szó. Ezáltal sokkal könnyebben érhető el eredmény a gyermekek nevelésében is. A mai fiatal generáció logikai készsége, fejlettsége igen jónak mondható. Viszonylag könnyen megérti a szocialista eszmék ma- gasabbrendűségét, de az azokkal való teljes értelmi és érzelmi azonosulás csak akkor várható, ha ugyanezt iátja a felnőttektől, mindenekelőtt saját nevelőitől. E cél elérése érdekében kellene a kommunista pedagógusoknak az eddiginél jobban egységes erőként jelentkezniük. Ezáltal nagyobb hatást érnének el. A pedsgógu~ pártszervezetek eddig sok helyen nem igényelték maguknak a vezető. irányitó erő. tehát a párt ellenőrző jogát a közoktatásban. Tanácsadásuk, rendszeres véleménynyilvánításuk hiányával csak nehezítették a szaki»azsatási szervek dolgát. Ezért is kellene. hosv aktívabbá váljék a oedagó<ms párt- szervezetek munkája. S nemcsak ezért. Az ifjúsági mczealomban a párt irányító tevékenysége is a fenti ok miatt nem tudott kellően érvényesülni. (Különben mindez nemcsak városi, hanem megyei tapasztalat, de ezen az aktíván külön hangsúlyt kapott.) Ez is hozzájárult ahhoz, hogy az iskolai KISZ szervezetekben a tagfelvételnél úgyszólván semmi követelményt nem támasztottak. Gyakorlatilag kell 3 politikai meggyőződés nélkül is beléphetett bárki a KISZ-be, s ez rá is nyomta bélyegét az iskolai ifjúsági mozgalomra. A pedagógus pártszervezeteknek gondolniuk kell arra, hogy a KISZ-ben a párttagságra készítik fel a fiatalokat, ezért sem mindegy, milyen az ottani tagfelvétel és világnézeti nevelés. Ezért a kommunista nevelők mindegyikének fog. lalkoznia kell az ifjúsági mozgalommal, legyen szó a KISZ-ről, vagy az úttörő mozgalomról. Vitathatatlan eredménnyel járna az is, ha a pártszervezetekhez hasonlóan differenciáltan létrehoznák a pedagógus KISZ-szervezeteket. A pártaktlva felhívta a figyelmet arra is, hogy az élet valamennyi területén előtérbe került a szocialista tudat kialakítása. Ez viszont magasszínvonalú tárgyi ismeretek nélkül nem képzelhető el. Ezért kell fokozott gonddal foglalkozni a hátrányos helyzetű tanulókkal. Sok jó módszer alkalmazható ennek érdekében. Az újvárosi iskolában például rádióval, magnetofonnal, televízóival felszerelt technikai termet alakítottak ki, számtan, orosz és irodalmi szakkört szerveztek, gyermekkönyvtárat létesítettek, korrepetálnak ennek érdekében. Ehhez hasonlóan más iskolákban is módot találhatnak a hátrányos helyzetben lévő tanulók segítésére. Az oktatási reform egyik alapelvéről, az iskola és az élet kapcsolatáról is sok szó esett ezen a pártaktíván. Mindenki egyetértett abban, hogy e célt segítik a szakközépiskolák és a tagozatos osztályok, a megfelelő szemléltető eszközeik, gyakorlati műhelyek, s a társadalmi munkák. — Ez utóbbi méretére jellemző, hogy például a gépipari technikum tanulói ebben a tanévben 62 ezer forintot kerestek ily módon. A felszólalók azonban hangsúlyozták. hogy az életre való felkészítésben nélkülözhetetlen az iskola és a szülői ház megfelelő kapcsolata, a szülőknek munkát adó üzem személyzetisének törődése a gyermek zavartalan tanulásával. Családi problémáknál ne fordulhasson elő. hogy az üzemben azt mondják: „semmi közünk ahhoz”, hiszen sokszor több gyermek sorsának alakulása múlik ezen. A szolnoki pedagógus pártaktíva részletesen foglalkozott még több fontos feladattal, — így például az általános és a szakmai műveltség emelésével, a világnézeti és hazafias neveléssel. Végső tanulságul azzal zárta tanácskozását, hogy a „csak szakember” időszaka lejárt a közoktatásban. Az oktató-nevelő munka egyensúlyát kell megteremteni. erre képessé tenni minden pedagógust. A közoktatásra vonatkozó minden párt- és állami határozat, intézkedés ezt a célt szolgálja, segíti áz ez ügyben fáradozó kommunista pedagógusokat. S. B. Tervutasítás nélkül is lehet jobb a minőség Több húst hűidének exportra A szolnoki Húsipari Vállalat dolgozói a IX. párt- kongresszus tiszteletére értékes munkavállalásokat tettek. Elhatározták, hogy éves termelési tervüket 2 százalékkal, tehát 5 millió forinttal növelik. Exportkötelezettségüket tíz százalékkal teljesítik túl. Az önköltség csökkentésével 1.2 millió forintot takarítanak meg. A Budapesti Mezőgazda- sági Gépgyár törökszentmiklósi gyáregységének egyik fontos terméke a palántaültető gép. A gyakorlatban kitűnőért vizsgázott munkagép Magyarországon és külföldön egyaránt keresett. 1966-ban 1200 palánta ül tetőgép szállítására kapott megrendelést a törökszentmiklósi gyár. Az üzem kollektívája fontolóra vette: hogyan tudnák a gépek gyártási határidejét módosítani, hogy azok zömét már a szezonra átadják a kereskedelemnek. Vállalták, hogy május végéig az export megrendelést és a hazai szükségletet egyaránt kielégítik. Az első négyszáz palántaültetőt már januárban útNegyvennyolc KISZ tagja van Jászapátin az Alkotmány Termelőszövetkezetnek. Mind munkában, mind tanulásban szép eredményeket érnek el. Két éve végeznek a szövetkezet területén rét- és legelőjavítást, a KISZ tagok társadalmi munkában Az ezért járó pénz a szervezet kasszájába kerül. Tavaly 3200 forintot kerestek, ehhez járult a megyétől kapott 900 forint jutalom. Szállítási brigádokat szerveztek a nagy munkák idején szombat-vasárnapokra, ez 4100 forintot hozott a szervezet konyhájára. A fiatalok kilencven százaléka a gépeken és a kertészetben dolgozik. Mindkét ágazat nemcsak a magasabb szakmai képzettséget, hanem a szélesebbkö- rű általános műveltséget is megköveteli. Ezért minden KISZ-tag tanul. Tizenheten végezték el eddig az alapfokú traktoros tanfo- lvamot, heten mezőgazda- sági technikumba járnak, hatan az általános iskola 7—8 osztályát végzik. TiA cipőiparban az export- rendelések határidőre való teljesítése . érdekében a szerződés szerint mennyiségen felül bizonyos tartalékáru gyártására is felkészülnek. Például, ha a Tisza Cipőgyártól tízezer pár női balerina cipőt rendeltek, akkor a jelenleg engedélyezett kilenc százalékos rátartást figyelembe véve nak indították Csehszlovákiába. A Bolgár Népköz- társaság által megrendelt gépek gyártása eredetileg a harmadik negyedévben szerepelt, de ezt a határidőt is előrehozták. Az első negyedévben százötvenet, a második negyedév elején százat továbbítottak Bulgária részére. A hazai mezőgazdaság ugyancsak megkapta az igényelt 350 négysoros palántaültetőt. Az üzemben jelenleg a négysoros palántaültető módosított változatát, az UTK—6 típusú hatsoros palántaültetőgépet gyártják. Száz komplett gép ebből a típusból is készen van, és május végéig a még hátralévő száz darabot is kiszállítják. — e. s. — zennégy fiatal mezőgazda- sági szakiskolát végez, egy pedig kettős könyvviteli tanfolyamra jár. A politikai oktatást minden évben megszervezik KISZ politikai oktatáson negyvenen, pártoktatáson nyolcán vesznek részt, tehát mindenki tanul. A szervezeti életet sem hanyagolják el. Rendszeresen megtartják a vezetőségi üléseket és a taggyűléseket. A sokféle elfoglaltság mellett a szórakozásnak is helye van. Tavaly például három alkalommal negyven kiválóan dolgozó KISZ fiatalt vitt országjáró túrára az alapszervezet. Négy napot töltöttek Pécsett, három-három napot pedig a Balaton mellett, illetőleg Lillafüreden. A tsz irodában klubesteket, szellemi vetélkedőket rendeznek, futballcsapatuk a községi labdarúgó bajnokságban szerepel, évente két alkalommal házi atlétikai, kézilabda, teke és sakk baj nokságot szerveznek. Tánczenekaruk most tanulja az tízezerkilencszáz pár balerina cipő gyártásához szereznek . be anyagot, illetve biztosítanak kapacitást a termelési programban. — Miért? Mert az első tízezer pár közül nem biztos, hogy valamennyi exportképes, s így a szerződésben előírt minőséget meg nem ütő cipőket nem veszik át. Meg'elent az új statisztikai zsebkönyv Az 1966-os statisztikai zsebkönyv az előzőkhöz hasonlóan tájékoztatást ad területi részletezésben a népességszám alakulásáról, a termelési ágakról, továbbá az áruforgalomról, a közlekedésről, a lakosság kommunális-kulturális és egészségügyi ellátásáról. Újdonság, hogy a járásokról és a gazdasági (tervezési) körzetekről is közli a fontosabb adatokat, és ezzel teljessé teszi a községeknél nagyobb területi egységek statisztikai bemutatását. A szép kivitelű, jólszerkesztett zsebkönyvben sok érdekes adatot találhatunk megyénkre vonatkozólag. Az érdeklődő megtudhatja, hogy Szolnok lakossága 1960 január elseje óta 8985 tővel gyarapodott, míg Jászberényé 600-al csökkent. A megyeszékhelyen az állami iparban 12 216 ember dolgozik, és a hasonló jellegű városok közül csak Tatabánya, Székesfehérvár, Salgótarján és Szombathely előzi meg. Karcag 21 szövetkezeti ipartelepével az Alföld hasonló' városai közül az elsők között van. Szolnok megyében 1964. december 31-én 2399 személygépkocsi és 7119 motorkerékpár volt. Az említett évben 1634 lakóházat építettek megyénkben. A település-rendezés, az elavulás és egyéb okok miatt 936 lakás szűnt meg. Az új zsebkönyvet bizonyára érdeklődéssel forgatják majd nemcsak a közgazdászok és a hivatalok szakemberei, hanem az eredményeink iránt érdeklődő idősebb és fiatal emberek egyaránt. új számokat, hogy egész estét betöltő műsort tudjon adni. A KISZ alapszervezet egyik fő problémája az „elöregedés”. A tagság nagy többsége a huszonnegyedik életévét betöltötte vagy ez évben tölti be. Emiatt szűnt meg tizenegy fiatal tagsága, helyette tizenegy új tagot vettek fel. Az utánpótlás azonban évről évre nagyobb probléma lesz. A fiatalokat elsősorban a gépek vonzzák vagy a kertészet, amelyben fantáziát látnak. A gépesítettség foka, a kertészet jelenlegi fejlettsége mellett azonban nem tudnak újabb fiatalokat foglalkoztatni ezekben az üzemágakban. Bugyi Miklós KISZ-tit- kárhoz és a vezetőség tagjaihoz bizalommal fordulnak a tagok, ha valami problémájuk van. A KISZ segített például egy helytelen intézkedéssel leváltott fiatalnak eredeti beosztásába visszakerülni és egv nehéz családi problémában is találtak megoldást jó szóval, jő tanáccsal. Ezek helyett újakat kell gyártani ahhoz, hogy a szerződésnek eleget tegyenek. Az exportminőséget a különböző gyártási hibák miatt el nem érő cipőket a belkereskedelem ismét a minőségtől függően — osztályozott áruként forgalomba hozzaEddig ezeket az export- termelésből visszamaradt cipőket a Textilértékesítő Vállalatnak adták át, — amely a hivatalos árat kifizette érte a gyárnak, majd a nagykereskedelmen keresztül piacra dobta. Ez a rendszer a gyártó vállalatoknak kétségtelenül előnyös volt, mivel az eredetileg exportra gyártott, de a minőségi hibák miatt kivetett termékek semmiféle hátránnyal nem sújtották. Azért, hogy a cipőipari vállalatok érdekeltté váljanak abban, hogy minél alacsonyabb biztonsági tartalék felhasználásával termeljenek exportra, a januárban életbelépett rendelkezések szerint • saját maguk kötelesek gondoskodni az exportból „visszamaradt” áruik értékesítéséről, mégpedig a piac játékszabályai szerint. Az első ilyen biztonsági tartalék börzén tapasztalta a Tisza Cipőgyár is, hogy mennyivel érdemesebb a minőséget javítani, mint alkudozni a kereskedőkkel. A nagykereskedelmi vállalatok természetesen megpróbálták letörni az árakat, s általában bizony 40—50 százalékos árengedménnyel voltak hajlandók vásárolni. A Tisza Cipőgyár értékesítéssel foglalkozó szakemberei kellő türelemmel, jó piaci érzékkel elérték, hogy az első negyedévben visszavetett, exportképtclen 41 968 pár cipőjüknek több mint felét árengedmény nélkül sikerült eladni a belkereskedelemnek. Mivel a Tisza Cipőgyárat a nyereségen keresztül ösztönözték arra, hogy az exporttermelés minőségét javítsa, a gyárnak is ösztönözni kell azokat a dolgozókat, akik ennek érdekében sokat tehetnek: illetve azokat, akik exportra alkalmatlan áruit értékesítik. Itt kitűnően érvényesíthetik a'módosított premizálási rendszer előnyeit. — Például az értékesítési osztály dolgozói közül többen utólagos prémiumban részesülnek majd fél év után akkor, ha a vállalat érdekeit jól képviselik a börzén, s az elérhető legmagasabb áron adják el az exportból „visszamaradt” árut — tehát hozzájárulnak a veszteség csökkentéséhez. (Az idén több okból nem építhették be előre ezt a témát a prémiumfeltételekbe, de jövőre már előzetesen kitűzik a feladatokat.) Szintén premizálással ösztönzik a művezetőket, főművezetőket arra, hogy minél kisebb biztonsági tartalékkal gyártsanak a műhelyek exportra. A nyereség további jelentős növelésének lehetőségét, az exportbiztonságra tartalékolt kapacitás többlettermelésre való fel- használását viszont még nem sikerült elérni. Most amit az egyik modellen megtakarítanak, kzt a másik elviszi, vagy anyagellátás okozta kieséseket pótolják vele. Pedig ez a legcélszerűbb út, hiszen a biztonsági tartalék értékesítése a veszteség kockázatát hordja magában. Ezúttal tehát nem volt szükség tervutasításra, a gazdasági kényszer ösztönzi a Tisza Cipőgyárat az exporttermelés minőségének jelentős javítására. Fábián Pét« Autóbusz pótkocsik felújítása a cibaki gépjavító állo- má son Elkészültek a szezonra Minden KISZ-tag tanul a jászapáti Alkotmány Tsz-ben Munka, tanulás, szórakozás — „Elöregedési“ gondok egy jót működő KISZ alapszervezetben
