Szolnok Megyei Néplap, 1966. június (17. évfolyam, 128-153. szám)
1966-06-26 / 150. szám
Vi Iátf proletárjai, egyesüljetek f SZOLNOK MEGYEI I A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA ggfigfiffil r XVII. évfolyam, 150. szám. Ara 80 filíér 1966. június 26., vasárnap. Az országgyűlés elfogadta a népgazdaság harmadik ii . / •- / rrl r I r oteves tervéről szóló törvényt Fehér Lajos felszólalása Dr. Ajtay Miklós zárszava Szombaton délelőtt 10 órakor dr. Beresztóczy Miklósnak, az országgyűlés al- elnökének elnökletével folytatta az országgyűlés a nép_ gazdaság harmadik ötéves tervéről szóló törvényjavaslat tárgyalását Az ülés el- bő felszólalója Fehér Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese volt. Népgazdaságunk fejlesztésének központi kérdése az ipar fejlesztése. Ez Így helyes, sőt törvényszerű, hiszen iparosítási politikánk eredményeként gazdasági életünk fő bázisa ma már az ipar. Minél nagyobb eredményeket érünk el az adottságainkkal reálisan számoló iparfejlesztésben. annál megalapozottabban és gyorsabban juthatunk előre egész szocialista építésünkben. Népünk életszínvonala, jövőnk nagymértékben azon múlik, hogy az iparban hogyan gazdálkodnak az új befektetések csaknem felét lekötő eszközökkel. Nagy felelősség hárul a mezőgazdasági vezetőkre és dolgozókra is. A beruházások 16—18 százalékát — mintegy 44—45 milliárd forintot — a mezőgazdaság fejlesztésére fordítjuk. Az ország élelmiszerellátása — s bizonyos mértékben külkereskedelmünk egyensúlya is — attól függ: menynyire gazdaságosan és célirányosan használjuk fel ezeket az eszközöket a korszerű nagyüzemi gazdálkodás megalapozására. A hazai iparnak, különösen a gép- és vegyiparnak. az építőiparnak, a jövőben — mint a terv is számol ezzel — nagyobb figyelmet kell fordítania a mezőgazdasági igények jobb kielégítésére, a mezőgazdaság műszaki fejlesztésére. A vegyiparnak pl. a koncentráltabb hatóanyagú műtrágyák előállítására, az ösz- szetett és kevert műtrágyák választékának bővítésére kell törekednie. A mező- gépiparnak korszerű, jó minőségű, üzembiztos gépekkel kell ellátniuk a mezőgazdaságot, komplex géprendszereket kell kialakítania a termelési folyamatok gépesítésére. A mezőgazdasági építkezéseket úgy kell megvalósítani, hogy az épületekben lehetővé váljék a korszerű termelési technológiák kialakítása, a legfontosabb munkafolyamatok gépesítése. Mii ad az országnak a mezőgazdaság ? Mit nyújt mindezért cserébe a mezőgazdaság? — Több és jobb élelmiszert a lakosság és a külkereskedelem részére, továbbá több és olcsóbb nyersanyagot az élelmiszeriparnak és a könnyűiparnak. A mezőgazdasági termelés tervbe vett emelkedése kb. 2.6—3 százalékos évi növekedési ütemet tételez fel Ez jóval magasabb annál, amit eddig a magyar mezőgazdaság fejlődésében elértünk. A két világháború között a nagybirtokos és tőkés magyar mezőgazdaság két évtized alatt körülbelül 20 százalékkal növelte a termelést. Ez évi 1 százalékos növekedési ütemnek felel még. Az átszervezés előtti évtizedben is legfeljebb 1—1.5 százalék volt az évi növekedés, a második ötéves tervben pedig kereken 2 százalék. A második ötéves tervhez képest a következő öt évben kerülbelül 10 százalékkal több befektetéssel fejlesztjük a mezőgazdaságot. Hatalmas összeg ez s nagy lehetőséget biztosít, amelyet maximálisan ki kell használnunk. El kell érnünk, hogy a rendelkezésre álló anyagi eszközöket a leglényegesebb feladatok megoldására koncentráljuk. Az olyan gyakorlat, hogy mindenüvé juttatunk egy keveset — igen alacsony hatásfokú lenne. Akkor cselekszünk helyesen, ha fő figyelmünket azoknak a feladatoknak a megoldására fordítjuk. amelyek a népgazdaság. a lakosság, az export szempontéból a legfontosabbak. Melyek ezek? — Az ország ellátásában továbbra is egyik legfontosabb tennivaló a kenyérgabona-szükséglet fedezése hazai termésből. — Az állattenyésztés fejlesztése és az állati termékek termelésének fokozása érdekében a harmadik ötéves tervben is nagv gondot fordítunk a takarmánytermesztésre. — Az állattenyésztés termelési értékének növelését elsősorban a takarmányértékesítés további javításával, az anyaállatok jobb kihasználásával, a fajlagos. hozamok növelésével és az állategészségügyi szabályok betartásával érhetjük el. Az egyes állattenyésztési ágazatok közül legnagyobb mértékben a szarvasmarhatenyésztést kívánjuk fejleszteni. — A zöldség-gyümölcstermelés és felvásárlás ten,’ szerinti növelése a harmadik ötéves tervben a mezőgazdaság egyik legfontosabb feladata. A baráti országokkal eddig megkötött hosszúlejáratú államközi egyezmények igen kedvező i feltételeket biztosítanak a kertészeti kultúrák fejlesztéséhez. Jelentősen fejlődik az élelmiszeripar Az elmúlt tervidőszakban államunk a korábbinál nagyobb anyagi erőt fordított az élelmiszeripar fejlesztésére. Olyan új nagy létesítmények készültek el, mint a nyíregyházi, békéscsabai konzervgyár, a békéscsabai hűtőház, a budapesti sertésvágóhíd hűtőháza, az ipari takarmánygyártás üzemei, a pécsi, a tatabányai tejüzemek, a zalaegerszegi sajtgyár. Emellett jelentős rekonstrukciót valósítottak meg a baromfiiparban. A konzervgyári termelő kapacitást a rekonstrukciók révén megkétszerezték. Komoly erőfeszítés történt a felvásárlás technikai fejlesztésére is: a tervidőszak utolsó két évében több gabonaraktár épült (összesen 42 ezer vagon) mint megelőzőleg húsz év alatt. Nőtt az állami szőlőfeldolgozó- és bortermelő-kapacitás is. A tisztelt országgyűlés ezzel kapcsolatban is joggal vár választ arra: milyen lesz a tervezett fejlődés, mik az elgondolások a mezőgazdasági termékek átvétele, tárolása, feldolgozása terén, hogyan szűnnek meg a veszteségek, amelyek az elmúlt években az élelmiszeripar területén is sok jogos kritikát váltottak ki. A felvásárlás a harmadik ötéves terv időszakában a terv szerint 28—32 százalékkal nő. A felvásárlás előirányzatai összhangban vannak a hazai fogyasztás, az ipar és az export szükségleteivel. Mint a törvény- javaslat indokolása hang(Folytatás a 3. oldalon) Kombájnosok az ország kenyeréért 1 örökszenlmiklóson 20 ezer forint, Cibakházán kétheti fizetés a jutalom Élen járó kombájnvezetők megyei tanácskozása Szolnokon (Tudósítónktól) Az aratás nagy munkája előtt szombaton hagyo-_ mányos tanácskozást tartottak megyénk állami gazdaságainak, gép es gépjavító állomásainak élenjáró kombájnosai, brigád vezetői. A több mint száz résztvevőt dr. Kasza Béla, a megyei tanács vb mezőgazdasági osztályának vezetője köszöntötte. Utána Hol- lósi Gyula, a gépállomások megyei igazgatóságának vezetője tartott előadást. Elmondta: lassan másfél évtizede, hogy megyénkben megjelentek az első kombájnok. Azóta nyújtanak gyors segítséget a veszteségmentes betakarításhoz. Szolnok megyében több mint hétszáz kombájn van. Segítségükkel csaknem telejesen gépesített a gabona betakarítása. A tsz-tagok azt szeretnék, ha valamennyi területről az arató-cséplőgépek takarítanák be a termést. Kombájnosaink kimagasló eredményt értek el, eddig nemcsak a megyében, hanem az országban is. Tavaly Vass Imre, a törökszentmiklósi Gépjavító Állomás kiváló kombájno- sa SzK—4-es gépével 901 katasztrális holdról 1401 tonna gabonát takarított be. Busi Antal 667 holdat aratott le és erről a területről 1366 tonna gabonát csépelt el. Csak a Törökszentmiklósi Gépállomásnak tíz olyan kombájnosa van, akik 100 vagonon felüli teljesítményt értek el. Hasonló sikerrel dolgoztak Tószegen, Mesterszálláson és Cibakházán. Az állami gazdaságokban Boch József országos harmadik lett. Rojkó József és B. Tóth Sándor is túlszárnyalta a 100 vago- nos teljesítményt, ök, amikor befejezték saját területükön az aratást, akkor nyomban a tsz-be siettek. Az idén az időjárás a2 aratást megnehezítheti. Körültekintően kell felkészülni erre. A termésbecslések azt mutatják: kevesebb gabonát takarítunk be a tavalyinál. Fontos, hogy a kombájnosok gépüket rövid idő alatt vegyék át. Vizsgálják meg. üzemképesek-e. A lehetőség szerint különösen a nagyteljesítményű 9zK kombájnokra mindenhol két ember legyen. Jó gyakorlat szerint a kombájno- sokat azokba a tsz-ekbe osszák be, ahol már évek óta dolgoznak Hiszen ott ismerik a földet, a talajviszonyokat és a szövetkezet tagjait. A kétmenetes betakarításról szólva mondta: nagyobb eredmény született, ahol alkalmazták. Bizonyítja a mezőhéki Táncsics Tsz példája. Ott viszonylag kevés kombájnnal gyorsan betakarították a termést. Fontos iendítője, serkentője a betakarításnak a versenymozgalom. A versenyeredményekbe az aprómagvak és a borsó csép- lésének teljesítményét is beszámítják. A legjobban teljesítő kombájnosok jutalmat kapnak. Az állami gazdaságok és a MEDOSZ által meghirdetett versenyben az ország első 15 helyezettje (SzK típusú kombájnoknál) külföldi, illetve belföldi jutalomüdülésben részesül. Az AC típusú kombájnok első három legjobb versenyzője szintén üdülni megv. Hasonló formában jutalmazzák a legjobbakat a gépjavító állomásokon is. Ezen túlmenően minden gépjavító állomáson, állami gazdaságban céljutalmakat tűznek ki, a tsz-ek pedig premizálási feltételeket szabnak meg. Felszólalt Ponyokai Bálint, a Törökszentmiklósi Gépjavító Állomás főagro-i nómusa. Bejelentette: náluk a betakarításban résztvevők 20 ezer forinton osztozkodnak. A legjobb SzK kombáj- nost kétezer, a legjobb AC kombájnost ezerhat- száz forinttal jutalmazzák. Berta János, a Cibakház! Gépállomás kombájnosa arról beszélt, szeretnék elérni a kombájnonként! 80 —100 vagonos teljesítményt. A legjobb eredményt elérőket egyheti, Illetve kétheti fizetéssel jutalmazzák. A cibakházl Vörös Csillag Tsz holdanként 1 kiló kenyérgabonát és szalmát ad prémiumként a kombájnosoknak. Endrész Sándor siegln dúllak a gépek Nem értünk még az aratás dandárjába. Az őszi árpát — ahol már érett — aratják még csak a gépek. Inkább a rendrearatók dolgoznak, a kombájnok még várnak. Már az Induláskor kényszerpihenőt „rendelt” el az eső. Nem könnyű a kombájnos dolga most. Az abádszalóki Lenin Termelőszövetkezetben dolgozóké sem. uk — képünk az abádszalóki kombájnosokat mutatja — június 21-én indultak gépeikkel az árpaföldre,
