Szolnok Megyei Néplap, 1966. június (17. évfolyam, 128-153. szám)

1966-06-25 / 149. szám

iMt Június 25. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Tanácskozik az országgyűlés (Folytatás az 1. oldalról) tekben a leszállított áru­cikkeket? Egészében ezek­ből a cikkekből az ellátás sokkal jobb, mint eddig Az idei és a jövő évi munkánkat meghatározza, hogy az ötéves terv végre­hajtásának megszervezésé­vel egyidejűleg részleteiben is ki kell dolgozni a gaz­dasági élet új mechaniz­musát. A Központi Bizottság ha­tározata tudományos ala­possággal fogalmazta meg a teendők összességét. A re­form alapvető célja a szo­cializmus gyorsabb építése előtt álló — jórész önma­gunknak teremtette — aka­dályok elhárítása és a ha­tékonyabb gazdaságfejlesz­tési eszközök kidolgozása. Fock elvtárs ezután be­szélt a gazdasági mecha­nizmus reformjának fővo­násairól. Majd így folytat­ta felszólalását: A Központi Bizottság ha­tározata alapján a kormány volt, de a kereslet ugrás­szerűen megnövekedett. Az áruhiány kiküszöbölésére igen sok intézkedés tör­tént. ban levő beruházások kö­zül ki kell választani, me­lyek megvalósítása történ­het a továbbiakban is köz­ponti pénzeszközökből, s milyen feltételek mellett. Ki kell választani, hogy a folyamatban levő beru húzásokból, melyeket kell hitelből finanszírozott be­ruházásokká átalakítani. Az 1968-ban kezdődő be­ruházások közül meg kell jelölni a központi eszközök­ből megvalósítható beruhá­zások körét, k.i kell alakí­tani a beruházási hitelek feltételeit, meg kell hatá­rozni a vállalatfeji észtéül alap képzésének és fel- használásának módját. Ismert, hogy az új me­chanizmus egyik sarkalatos tétele az árreform. Ezért lamint a vállalatoknál ma­radó nyereség felhasználá­sának általános szabályait. Legkésőbb 1967. szeptem­ber 30-ig nyilvánosságra kell hozni a vállalati nye­reség felhasználásának ál­talános rendjét és konkrét mértékét. 'Fock elvtárs a továbbiak­ban arról beszélt, hogy a kormány kötelességének tartja, hogy a mechaniz­mussal kapcsolatos mun­kákról időről időre beszá­moljon az országgyűlésnek, olyankor, amikor a gazda­sági élet valamilyen vonat­kozása, pl. az állami költ­ségvetés, van napirenden. Hymodon itt az ország- gyűlésben is tárgyalhatunk a gazdasági mechanizmus­ról — az aktuális tenniva­lók tükrében. Ügy véljük, a munka ilyen szervezése megfelel a felelősségnek, amellyel a kormány az or­szággyűlésnek tartozik. A kormány által adott infor­máció a képviselők számá­ra is hasznos, akiknek munkájuk során számos, ezzel kapcsolatos kérdésre kell választ adniok, ugyan­akkor segítséget is kapha­A gazdasági élet új mechanizmusa és a terv Kádár János, Gáspár Sándor és Cseterki Lajos elv társak már kidolgozta a te­endők ütemtervét. Abból indultunk ki, hogy a jövő év feléig, harmadik ne­gyedéig elő kell készíteni a bevezetéshez legszüksé­gesebb állami intézkedé­seket. Ez ad alapot arra, hogy 1968. január 1-én az új gazdasági mechanizmus életbe léphessen. A munka következő sza­kaszában, a népgazdaság egészét átfogó szervekre, elsősorban a Pénzügymi­nisztériumra, az Országos Tervhivatalra és az Or­szágos Árhivatalra hárul­nak nagy feladatok. Természetesen szorosan együttműködve a különbö­ző szervekkel, mert csak így képzelhető el a mun­ka határidőre történő szak­szerű elvégzésé. Az új mechanizmussal kapcsolatos jogi rendezést is párhuzamosan el kell végezni. 1968. január 1-ére az alapvető új jogszabá­lyoknak készen kell len­niük, hogy a munka törvé­nyes alapokon folyjék. A kormány munkaterve szerint a következő főbb tennivalók vannak: ki kell dolgozni a különböző idő­tartamú népgazdasági ter­vek készítésének elveit és módszereit. Időben közölni kell a vállalatokkal, ho­gyan készítsék a jövőben éves terveiket. Az új beruházási rend­szer kialakítása érdekében sürgősen ki kell dolgozni az általános elveket, a döntési jogköröket, az egyeztetési és jóváhagyási eljárás egy­szerűsítését. Szabályozni kell a hitel-finanszírozás rendjét, a vállalatok és a finanszírozó bank kapcso­latát. — A már folyamat­az árreform irányelveire a kormány külön határozatot hozott. Az árrendszer rugalmasabb lesz Olyan rugalmasabb ár­rendszert kívánunk létre­hozni, ahól az árak az eddiginél szűkebb körét ha­tározzák meg központilag. Ennek megfelelően lesznek rögzített hatósági árak pl. egyes alapanyagokra, alap­vető fogyasztási cikkekre és szolgáltatásokra. Lesz­nek hatósági megkötéssel mozgó megállapodás árak, pl. nyersanyagok bizonyos körére, a fogyasztási cik­kek jelentős részére. Ez azt jelenti, hogy az árhatóság pl. vagy maximálja az árat, vagy az adott termék- csoportra irányárat állapít meg, korlátozva az eltérés lehetőségét. Végül lesznek szabad árak, többek közört félgyártmányokra, alkatré szekre, bizonyos fogyasztás' cikkekre. Az árrendszer nem lesz merev, az árképzés for­máit a szükségletnek megfelelően lehet és kell majd alkalmazni. Folytatva a főbb kor­mányzati feladatok felsoro­lását, megemlítem, hogy a vállalati jövedelem — sza­bályozás és a vállalati anyagi érdekeltség új mód­szereinek kialakítására ki kell dolgozni az adók és a dotációk rendszerének, ve­tünk a képviselők tapasz­talataiból. A dolgozók informálásá­hoz, a gazdasági mechaniz­mus bonyolultabb kérdései­ben való eligazodáshoz nagy segítséget nyújtanak a társadalmi szervek. A társadalom különböző réte­geinek. a gazdasági veze+és különböző szintjein dolgo­zóknak más és más jelle­gű problémáik, helyenként kételyeik vannak és lehet­nek még hosszabb ideig Ezekre is választ kell ad­ni. Az új gazdasági mecha­nizmus alapvető voná­sainak megmagyarázása még előttünk álló feladat, de egyre inkább előtér­be kerül a kiadandó új állami határozatok is­mertetése, magyarázása is. Kérem a tisztelt ország- gyűlést. hogy a kormánv által beterjesztett harma­dik ötéves tervre vonatko­zó törvényjavaslatot fo­gadja el és bízza meg a kormányt az éves tervek kidolgozásával és a menet­közben a terv végrehajtása érdekében szükséges intéz­kedések megtételével. Fock Jenő beszéde után a következő országgyűlési képviselők szólaltak fel: Oláh Pál, Csergő János, dr. Zsi gmond László, Klaukó Mátyás, dr. Sáró András. Inokai János, Lakatos And­rás, dr. Szabó Zoltán egész­ségügyi miniszter, dr. Har­rer Ferenc. Nemeslaki Ti­vadar, Sümegi János, Val­ter Imre, Keíeti Ferenc, dr, Trautmann Rezső építés­ügyi miniszter, Sárfi Rózsa, Gém Ferenc. Az oi^zággyűlés ma dél­előtt 10 órai kezdettel foly­tatja munkáját. ltjúsáqi munkacsapatok tapasztalatcseréje Öcsödön (Tudósítónktól) Ritkán látott olyan szép­számú vendégsereget az öcsödi Kossuth Termelőszö­vetkezet, mint csütörtökön. Csaknem kétszáz, fiatal szocialista brigádvezető és brigádtag a kunszentmár­toni, valamint a szolnoki járásból termelési tapaszta­latcserére gyűlt össze. A megye egyik legaktívabb járási KISZ-bizottsága — a kunszentmártoni — rendez­te meg e találkozót. A ven­déglátó gazdaság is a jó szövetkezetek közé tarto­zik, és van mit mutatni az idegeneknek. Az öcsödi Kossuth Termelőszövetke­zetben sokat foglalkoznak a fiatalokkal is. A csütörtöki találkozót Nádudvari Lajosnak, a ven­déglátó gazdaság párttit­kárának köszöntő szavai vezették be. Utána a fiata­lok megtekintették a gaz­daság I. és Il-es üzemegy­ségét. Közben a helybeli fiatalokkal beszélték meg hogyan végzik a növényvé­delmet, növénytermesztést. (Tudósítónktól.) Tegnap délelőtt Major László, az ÁFOR tájegység vezetője tájékoztatta a megye illetékes mezőgazda­sági szakembereit a nyári betakarítási munkákhoz szükséges üzemanyag el­látottságról. Elmondotta, hogy a za­vartalan munkavégzéshez elsősorban az szükséges, hogy a gazdaságok idő­ben és megfelelő mennyi­ségben legyenek ellátva üzemanyaggal. Azt is el­mondotta, hogy az állami gazdaságok és a gépállo­mások megfelelő mennyi­séggel rendelkeznek és telje® készlet van a szá­jon ÁFOR-telepen is. Így Milyen eljánt'vsok segítsé­gével csökkentik a takar­mányadagokat, hogyan dol­goznak az állattenyésztés­ben. Űtközben, a szövetkezet kultúrházában Zs. Varga István elnök közvetlen szavakkal ecsetelte a szö­vetkezet múltját, jelenét Évente több csoportban külföldre küldik fiataljai­kat. Házakat építenek ne­kik. Ezt a cibakházi Vörös Csillag fiataljai nyugtázták elismeréssel. Elsősorban az volt ennek a tapasztalatcserének az eredménye: megmutatták a többi szövetkezetnek az öcsödiek. miként lehet gon­doskodni a fiatal korosz­tályról. A szövetkezeti birtokon tett séta után szellemi ve­télkedő és labdarúgó kör- torna következett. Annyit azért megemlítünk a ter­melési tapasztalatcseréről: jobb lett volna korábban, a mezőgazdasági munkák dandárja előtt rendezni. — győri — nem lesz zavar előrelátha­tólag a nyári ellátásban. A jelenlevők örömmel hallották, hogy javult az ÁFOR szállítókapacitása is. Ma már a bejelentés után 24 órával szállítani tudnak, s vállalják a hordók fel­töltését is. Major László szólt még a fáradtolaj begyűjtésről is. Ebbéli feladataiknak nem tudnak eleget tenni, pedig ez jelentős deviza megtakarítást eredményez­ne a népgazdaságnak Ezért ebben az évben köt­bér terheli azokat a ter­melőszövetkezeteket, ame­lyek nem tesznek eleget féradtolaj visszaszolgálta­tási kötelezettségeiknek. íratnak Jászsáaszcrie Jászapáti n már a kombájnok is elindultak Mint Csapó Gyula, a jászberényi járási tanács főagronómusa lapunknak jelezte, hét végére aratnak egész Jászságszerte. Meg­említette, dolgoznak a gé­bek a jászszentandrási Ha­ladás, a jászjákóhaimí Bé­ke, a jászapáti Velemi End­re, az ottani Alkotmány í-s a jászberényi Vörös Csil­lag Termelőszövetkezetek­ben. Valamennyi közös gaz­daságban az őszi árpát aratják a rendrevágók. Ám a jászapáti Alkotmány Tsz-ben már annyira érett a takarmánygabona, hogy ott megkezdték a munkát a kombájnok. Legelő• hasznosítási bemutató a fegyvernehi Vörös Csillag Tsz-ben (Tudósítónktól.) Tegnap legelőhasznosí­tási bemutatót rendezett a fegyvernek! Vörös Csillag Termelőszövetkezetben a törökszentmiklósi járóid pártbizottság és a járási tanács. A mintegy száz résztvevővel Suszter Zsig­mond, a szövetkezet főál­lattenyésztője ismei-tette a legelőgazdálkodás legfonto­sabb vonásait. Ezu‘án megtekintették a Csontos- féle gördülő villanypásztort. Meglátogatták a gazdaság baromfitelepét is. A bemu­tató után vitát rendeztek. Lesz elegendő üzemanyag A szennyvíz hasznosítása a mezőgazdaságban Elkészült a törökszentmiklósi Dózsa Tsz öntözőtelepének beruházási programterve (Tudósítónktól.) Évek óta sok gondot okoz Törőkszen tmiklóson a belvíz. A késő őszi és kora tavaszi esőzések alkalmá­val magasra szökik a ta­lajvíz és a mélyebb fekvé­sű helyeken sok családi ház rongálódik meg vagy lak­hatatlanná válik. Az idén mintegy 25 lakás ment tönkre. A szakemberek vélemé­nye szerint a talajvíz szintemelkedését nagyban befolyásolja, hogy a város csapadék és szennyvíz el­vezetése, hatástalanítása nincs megoldva. A régi épí­tésű emésztők teljesen el- zsírosodtak és a magas ta­lajvíz miatt nem lehet megvalósítani a szikkasz­tást. A szennyvíz eddig a város bel- és külterületén levő kubikgödrlkbe folyt. Kár és haszon Törökszentmiklós csator­názását két évvel ezelőtt kezdték meg. A mélyépítés­sel foglalkozó szakemberek úgy tervezték, hogy a vá­ros szennyvizét — derítés után — egy nyitott tóba vezetik. Mások azt java­solták, hogy a szennyvíz hatástalanítása leggazdasá­gosabb módja az lesz, ha ezt az élő Tiszába vezetik. A Középtiszavidéki Víz­ügyi Igazgatóság szakembe­rei foglalkoztak először az­zal a gondolattal, hogy a város szennyvizét haszno­sítják. A legcélszerűbb megoldást választották. El­készítették a törökszent­miklósi Dózsa Termelőszö- vekezet esőztető, szenny­víz öntöző telepének tanul­mány és beruházási prog­ramtervét. Ezzel nemcsak a szennyvíz elhelyezését ol­dották meg, hanem jelen­tős beruházással lehetőség nyílik 1435 hold öntözésére. Megtérül a beruházás Az elhangzott szakvéle­mények szerint a város csatornáiban összegyűlt szennyvíz nem csupán ön­tözésre alkalmas vízmeny- nyiséget jelent, hanem ké­miailag a talaj termőképes­ségét is növeli. Így a Dózsa Termelőszövetkezet öntö­zésre kerülő 1435 holdas tábláján a jelenlegi 7 millió forintról egy év alatt 14 millió forintra nő a termelési érték. Az előkalkuláció adatai szerint — a termelésre és az öntözőtelep üzemelésé­re fordított összeget figye­lembe véve — az évi tiszta jövedelem meghaladja a 2 millió forintot. ilymó- don a beruházás nyolc év alatt térül meg. A kivitelezési tervdoku­mentáció négy szakaszban készül el. Az elsőt ez év decemberében adják át a beruházónak. A kivitele­zésit 1967 januárjában kez­dik meg és a teljes beru­házás — mind a négy sza­kasz — építése 1997-ben fejeződik be. Az első sza­kasz 1969-ben üzemel, ez­zel lehetővé válik 372 hold öntözése. A tározó már kész A beruházás értéke meg­haladja a 19 millió forintot. Ennek első részét az idén. közel 4 milliót jövőre, 4.5 millió forintot pedig 1968- baxi használnak fel az ön­tözőtelep építésére. A bel­ső berendezés típusa, ma­gasnyomású szivattyú köz­ponttal üzemelő, félstabil esőztető. öntözőtelep lesz. A fő- és mellékvezetékek földbe épített csövek, számyvezetékek. hordozható „perott” rendszerű acélcsö­vek lesznek. Az öntözőtelep negyven szakmunkásnak, hat gé­pésznek és egy technikus­nak, valamint öntözési szakmérnöknek ad munkát. A város határában a ‘á- rozó — ahol a szenny és csapadékvizet összegyűjti? — már elkészült. A szűrő­mező kialakítására a nyán betakarítás után, az őszi, téli hónapokban kerül sor. A telepen — megfelelő de­rítéssel — gyakorlatilag minden, még a kertészeti növények is öntözhető)! lesznek. Arnóth J( s«j|

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom