Szolnok Megyei Néplap, 1966. június (17. évfolyam, 128-153. szám)
1966-06-23 / 147. szám
19«. 23. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Kapálják a babot a szelevényi Szikra Tsz-ben Mindenki drukkol Megkezdődtek a vizsgák az esti egyetemen Valami készül Visontán... Nyolc és félmilliárdos beruházás — Áttelepítenek egy falut — Szón kétezerig Postabontás nőikül Nem akartam hinni a fülemnek, amikor a vezér- igazgató titkárnője így fogadta az értekezletre érkezőket: „— Remélem ennivalót is hoztak az elvtársak, mert csak a késő délutáni órákban szabadulnak innen’’. Arra gondoltam viccel. De ez még viccnek is rossz: értekezlet túlórában. De utólag halJó dolog ez? Egyáltalán nem. Egyszer alkalmam volt egy „remek” értekezletsorozat után beszélni a gyár főmérnökével. Megsajnáltam. Nagyon fáradt, kimerült volt. Szinte fizikai fájdalom látszott az arcán. Képzeljük csak el: napi nyolc-tíz megbeszélés különböző témákról, más-más résztvevőkkel. Ha valaki fel is készül ennyi értekezletre, — bár ez szinte lehetetlen, mert mikor készüljön fel ilyen elfoglaltság mellett — akkor is óriási szellemi igény- bevételt jelent számára a Kevesebb ülésezést! A megye több, jó termelési eredményekkel büszkélkedhető üzemében a velottam úgy lett, ahogyan mondja. Martfűn a Tisza Cipőgyárban azonban már nem újság az ilyesmi. Megszokták. Olyannyira megszokták, hogy a vállalat vezetőivel, elsősorban a vezérigazgatóval és a főmérnökkel csak kivételes esetben lehet máshol találkozni, mint értekezleten. többórás beszélgetés figyelemmel kísérésére és a lehető legjobb intézkedések elrendelése. Nem beszélve arról, hogy egy értekezleten belül is többször kell különféle témákra koncentrálni, s nem egyszer a saját hangjukban gyönyörködök véget nem érő hozzászólását hallgatni. Az emberi idegrendszer igénybevételének is van határa. — Sajnos a munkásvédelmi előírások között elenyészően kevés — Vagy egyáltalán nincs — az amelyik a szellemi egészségvédelmet is rangra emelné. • zetési módszerekről más tapasztalatok vannak. Az egyik igazgató elmondotta, — Izgul? — kéredezem az ötös terem ablakán be- tekintgető Illés Antalt. — Visszakérdez: — Van, aki izgalom nélkül tud vizsgázni? Én még sohasem tudtam. Második napja tart már a nagy vizsgaláz itt a mar- xizmus-leninizmus esti egyetemén Szolnokon. Kedden, június 2 Rén a politikai gazdaságtan szakosító első évfolyamának számadásával kezdődött és kevés pihenővel tart július 8-ig, amikoris öt osztály államvizsgázik. összesen 1100-an vizsgáznak ezekben a napokban az egyetemen, beleértve a kihelyezett osztályokat is. Reggel 7 óra óta drukkolnak most a filozófia szakosító első évfolyamának hallgatói. Tóth Tibor osztálytanár és Majoros Károly vizsgaelnök, dr. Voith László tüdőkórházi orvos feleletét hallgatja, amikor a terembe lépek. Aztán kérdések, válaszok. Hallgató, tanár, vizsgaelnök együtt dolgozik most is azért, hogy a társadalmi fejlődés mennyiségi és minőségi változásairól pontos, kerek és szép legyen a felelet. Tóth Lajos a törökszentmiklósi Aranykalász Tsz párttitkára a következő. Nagyon szép a tétel, a mozgás fogalmáról, az anyag és a mozgás egységéről, el- szakíthatatlanságáról szól. Bátran beszél a hallgató de akad javítani, csiszolni való a válaszán. Az utolsó kérdésre a hangja még inA szőlő-, a gyümölcs- és a díszfaiskolai szaporítóanyag megtermeléséhez már a következő években fokozatosan az úgynevezett törzsszőlőkön, illetve gyümölcsfa- és díszfa-törzste- lepek adják meg az alapot. Éppen ezért a szaporítási törzshelyekről származó szaporítóanyagokat minőségvédelemben kell részesíteni. Ezt a célt szolgálja a földművelésügyi miniszter által nemrégiben kiadott rendelkezés, amelynek értelmében a termelő kább megélénkül: hogyan használhatja fel a tsz- párttitkár teendőiben e tételeket, az ellentétek harcáról tanultakat? Nem könnyű, de megtalálja az összefüggést. A harmadik felelő tétele is az ellentétekkel foglalkozik. A dialektika és a metafizika ellentétével. A „diák” ez alkalommal Kopácsi Béla, a jászberényi tanítóképző Intézet igazgatóhelyettese. Szép, az anyaggal való elmélyült foglalkozást bizonyító a felelete. Kluka István, a jászberényi városi tanács vb művelődési osztályvezetője és Viktorik Mihály honvéd tiszt felel még. Aztán öten megkapják a bizonyítványt. Orvos, tsz-párttitkár, főiskolai igazgatóhelyettes, tanácsi osztályvezető, katonatiszt, mind nagyon megdolgoztak itt a továbbjutásért. A tanárok segítőén, de szigorúan követelték a számadást. Egyre nagyon figyelve: a hallgatók úgy tudják az anyagot, hogy annak gyakorlati alkalmazását is mindenkor felismerjék. Hisz ez az igazi hasznos tanulás. Vizsga után megvárják egymást a „végzettek”, biztatják, bátorítják a soron- lévőket. S mikor az utolsó felelő is ..kiszabadul”, csak akkor könnyebbülnek meg mindannyian. Akkor igazi a megkönnyebbülés, hisz egész évben azért tanultak, hogy az anyag megismerése mellett ezt a vizsgaizgalmat is átélhessék. B. E. gazdaság, illetve vállalat köteles úgynevezett minőségi bizonyítványt kiállítani minden forgalomba hozott olyan gyümölcs- és szőlőszaporító anyagról, amely törzsszőlő, törzsgyümölcsös vagy törzsfaiskola létesítését szolgálja, vagy már ilyen törzstelepekről származik. A minőségi bizonyítvány egyúttal származási bizonyítványként is szolgál, utal a szaporítóanyag termelési helyére, termelési értékére és minőségére. Homokaszfalt járda épül Jászapátiban Jászapátiban négyezer négyzetméter egy méter széles, vagyis négy kilométernyi homokaszfalt járdát építenek az idén. Az új anyagból készült járda négyzeméterének keverékanyaga 25 forint, tehát sokkal olcsóbb, mint az eddig használatos aszfalt járda, melynek négyzetmétere 45 forintba kerül. A( járda alapozásához szükséges tükör kiásását teljes egészében a lakosság vállalta társadalmi munkában. A homokaszfalt burkolat Lukács Ferenc már évek óta bevált újítása. Budapesten a XII. kerületben 1961-ben épített gyalogjáró beváltotta a hozzá fűzött reményeket. A megyében először Jászapátiban, helyi anyag felhasználásával készítenek ilyen járdát, mely homok, mész és bitumen keverékéből áll. A keverék túlnyomó részét képező homok helyi anyag, így a készítés is olcsón, helyben végezhető. Tervek szerint az új gyalogjáróépítési módszert a megye más községeiben is alkalmazzák. Visonta — ez a Gyöngyöshöz kilenc kilométerre fekvő kis község — néhány évvel ezelőtt egyike volt a Mátra alján szerényen meghúzódó falvaknak. Éppen úgy, mint Domoszló, Abasár, Márkáz, sokáig csak nemes, ízes borával hallatott magáról. Akkor még senki nem gondolt arra, hogy a szőlőszemeket hizlaló talajban a borral vetekedő, a bornál sokkalta nagyobb kincs rejtőzik — a szén. Aztán geológusok jöttek, járták a határt, nyurga fúrótornyok eresztettek gyökeret a szőlőtőkék között. A kutatás eredménnyel járt: Visontán egybefüggő területen kb. 200 millió to-nna külfejtéssel, gazdaságosan kitermelhető, energetikai felhasználásra alkalmas szénvagyont találtak. Erre a szénvagyonra már olyan kapacitású külfejtést telepíthetnek, amely egy 600 megawattos erőművet a kétezredik évig elláthat tüzelőanyaggal. — Megszületett a döntés, elkészült a program. Eszerint, a visontai Thorez Külfejté- ses Szénbánya és a Gyöngyösi Hőerőmű beruházási előirányzata a járulékos beruházásokkal együtt, összesen 8 milliárd 438 millió forint. A bánya és erőmű kombinát — az erőművet fokozatosan 1970 októberéig kapcsolják az országos hálózatba —, a harmadik ötéves terv egyik legjelentősebb alkotása. Heves megye eddigi legnagyobb létesítménye lesz. A bánya területe teljes kialakítása után mintegy 5000 kataszteri holdra terjed, hossza kb. 10 kilométer, szélessége átlagosan 2,5 kilométer lesz. Az épülő Kombinát eddigi munkálatai már most megváltoztatták a táj arculatát. Elkészült a külfejtés bitumenes úthálózata. Műhelyek, munkásszállások, irodaépületek magasodnak, készül a 200 ' méteres kémény alapozása. A külfejtési nyitóárkokból, több mint kétmillió tonna meddőt távolították el, a víztelenítő árkokból csak az elmúlt évben több mint 35 ezer tonna zenet termeltek. Az építkezést összekötötték a Budapest— Miskolc vasúti fővonallal, és az érkező importgépeket szállító vagonokat már a szerelő-téren fogadják. — Óriási dapqk .csikorgásától, buldózerek, tehergépkocsik dübörgésétől hangos a táj, markoló gépek hasítják a föld testét — meddőhegyeket alkotva —, hogy közelebb kerüljenek a föld szívéhez, a szénhez. A sétáló toronydaruk alatt „várost alapítanak” az építők. Harmincnégy munkásszállás, „szállodasor” készül előregyártóit elemekből, egy-egy tömb 100 személyes, s mindegyikben klubszoba is van. Építik már az 1500 személyes konyhát, a hozzátartozó éttermet, és hamarosan hozzákezdenek a 2500 személyes étkező építéséhez is. Intézkedések történtek az egészségügyi, ’ a kulturális ellátás kialakítására, hogy a több megyéből itt munkát találók minél otthonosabban érezzék magukat. Ez a lüktető, alkotó munka Visonta község helyzetét is alapvetően megváltoztatja. Arról van szó ugyanis, hogy a legdú- sabb széntelepek éppen a község alatt húzódnak, — ezért a községet át kell telepíteni. A lakosság igényeinek felmérése azt bizonyítja, hogy a falu lakói — elenyésző kivételtől eltekintve — Űj-Visontára akarnak költözni. Az új község helyét már kijelölték, elkészült az új település általános és részletes rendezési terve. Az áttelepítésre, előreláthatóan 1977- ben kerül sor. A lebontásra kerülő régi Visonta helyett, 190 holdnyi területen 480 lakást építtet államunk. Itt építik fel a régi település középületeit, ugyanitt biztosítanak közművesített területet a magánerőből építtetni szándékozók részére. A tervező vállalatok számítása szerint, 5077 kh. mezőgazdaságilag művelhető területet érint az ország egyik legnagyobb beruházása. Ebből mintegy 3600 holdnyi később visszaállítható a mezőgazdasági termelésre. Az elmúlt év végéig 591 holdat vettek igénybe a munkálatok, de a termelőszövetkezeteket a Gyöngyösdomoszlói Állami Gazdaság területéből kártalanították. i ' Papp János I náluk már a reggeli postabontás sem dívik. Mióta megszűnt, már csak rossz emlék. Ez is feleslegesen lekötötte, lefoglalta a vezetőket. Most a titkár bontja és szignálja a leveleket. Egész nap ugyanott megtalálható, ki mikor ér rá, akkor lapozza át. Menynyivel egyszerűbb és ésszerűbb így! Ugyanez az igazgató azt is elmondta, hogy „igazi” értekezletet — amelyek legalább egy teljes óráig tartanak — csak negyedévenként egyszer tartanak. Ezen az összes főosztályvezető és osztályvezető részt- vesz. Az értekezlet anyagát a meghívottak írásban néhány nappal előbb kézhez kapják, felkészülhetnek rá. Kisebb megbeszélések természetesen vannak, nagyon ritkán és ezen kimondottan csak az érdekelt személyek vesznek részt. Ennek a gyárnak a technológiai csoportvezetője mondotta el — maga is csodálkozik rajta — az ő főmérnökének még arra is van ideje, hogy a kazánházban meglátogassa a Pali bácsit, mert az előzőleg valami alattomos betegségről panaszkodott neki. — Ezenkívül természetesen a mérnökök nem tudnak olyan műszaki újdonságról érdeklődni tőle, amit ne ismerne s ne tudna arról érdemben nyilatkozni. — Ilyesmire egy értekezletekkel agyonterhelt ember egyszerűen képtelen lenne. Mélyrenyúló gyökerek Biztosan tisztában vannak ezzel a Tisza Cipőgyár vezetői is. A hibák, jobban mondva az értekezletek gyökerei azonban mélyebbre nyúlnak. A túlzásba vitt centralizált vezetés következtében bizonytalanná, önállótlanná vált beosztott vezetők most már az „értekezletesdit” tartják a felelősségtől való szabadulás egyetlen lehetőségének. Ide vezetett az is, hogy a hatáskörök hosszú évekig nem voltak felosztva és precízen elhatárolva. A hatáskörök egymásba nyúlásából már temérdek baj származott a cipőgyárban, amely sok idegeskedést és felesleges erőkifejtést követelt az emberektől. A vezető ne akarjon mindent egymaga csinálni. A megnövő vállalati önállósággal párhuzamosan a beosztott vezetők is nagyobb önállóságot kell, hogy kapjanak. természetesen annak minden felelősségével együtt. A hiba felismerése — fél siker A túlzottan sok értekezletről a gyár vezetőinek, — különösen a jelenlegi termelési főmérnöknek — sincs jó véleményük. Mindenesetre örvendetes, hogy tisztában vannak a helyzet tarthatatlanságával és a jövőre nézve más elképzeléseik vannak. A jól értelmezett megosztott vezetést fogják alkalmazni. A munka java azonban még hátra van. Tíz-tizenöt év alatt beidegződött szokást, munkastílust kell legyőzniük, ami bizony nem megy majd egyik napról a másikra. Kezdetnek talán nem lenne rossz a — másutt már halálraítélt postabontást likvidálni. Ha egyik reggel az osztályvezetők a titkárságon nézhetnék át a kiszignált postát, s nem dőlne össze a világ, de még az irodaház sem — ezután a napi négy vagy annál is több értekezlet megszüntetése sem menne csodaszámba a Tisza Cipőgyárban. I Bognár .Tártait Minőségi bizonyítványt kapnak a szőléoltványok és ayiimölesfaesemeték Kilométer hosszúságban szelik át a külfejtés területét a szállító szalagok. (Fotó: Kiss Béla)
